Kötelező kémény és fűtőberendezés használat


kkzsolt # 2012.08.13. 17:40

"Nálam az általad felsorolt előfeltételek adottak."
Akkor szerencsés ember vagy! Bár ha jól megnéznék lehet mögötte tudomány.

De vissza térve a jog területére közben tovább tekereg az államigazgatási kígyó. A jegyző megkapta a papírt, hogy a tárgy kémény használata életveszélyes. Ebből pedig kreált egy olyan határozatot, hogy a tárgy kémény életveszélye és, hogy a határozat ellen nincs fellebbezés.
Ugye a kettő közötti különbség, hogy a kémény akkor életveszélyes ha a fejedre akar omlani, ha csak a használata akkor amíg be nem gyújtasz nincs gond. Mivel azonban fellebbezési lehetősség nincs, ezért vajon mit is lehet tenni a nyilvánvalóan alaptalan határozat ellen? Én mondjuk a közigazgatási hivatalra gondoltam (volt kormányhivatal) mint aki az önkormányzatok felügyeletét látja el.

nanemaaa # 2012.08.08. 05:59

Nálam az általad felsorolt előfeltételek adottak. A használaton kívüli kémény nem vizesedik, nem rohad.

kkzsolt # 2012.08.07. 18:34

Elsőnek és természetesen nagyon köszönöm "nanemaaa" és mindenki szakszerű hozzászólásait.

"Alap esetben egy kémény állaga nem romlik attól, hogy nem használják. Illetve ugyanúgy romlik akkor is, ha használják."
Mégis csak bele kell mennünk a szakmaiba.

Az előfeltételek:

  • A fűtőberendezést tartósan ne használják;
  • A fűtőberendezés lezárható legyen (pl. cserépkályha);
  • A kémény ne legyen bélelve;
  • A kémény sem alul sem felül ne legyen lezárva;
  • A kémény közel legyen nedves helységhez (pl. fürdőszobához);
  • A szobákban nem szárító fűtés működjön (pl. radiátoros központi).

Ekkor ugye nem alakulhat ki kéményhuzat ami kiszárítaná a kéményt, de a lezárt fűtőberendezésen át lassan áramolhat felfelé a nedves és meleg levegő. Ha a kinti levegő hőmérséklete lényegesen alacsonyabb mint a szobáé, akkor a pára kémény belső falán kicsapódik és átnedvesíti a maltert és kikezdi a téglát.

Erre megoldás:
1). Kibéleled a kéményt.
2). Lezárod a kémény száját és behegeszted a kályha ajtaját.

Az 1-es nem túl logikus mivel 150.000 forintot egy használaton kívüli kályhára nem igen költ épeszű ember.
A 2-es jó megoldás de sajnos nem jogszabályos.

nanemaaa # 2012.08.01. 07:38

Az építmény és annak részei jókarbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni függetlenül attól, hogy azt használja, avagy sem.
Alap esetben egy kémény állaga nem romlik attól, hogy nem használják. Illetve ugyanúgy romlik akkor is, ha használják.
A kémény megszüntetése, használaton kívül helyezése egyetlen előnnyel jár a tulajdonosra nézve, mégpedig annyiban, hogy nem kell évente fizetnie a kéményseprőnek a kötelező ellenőrzésért (kb 1000 Ft...egy korsó sör ára?). Ez szerintem nem akkora előny, hogy ezért érdemes lenne lefalazni. Ráadásul tényleg kaphat arról információt, ha időszerűvé válik a karbantartása. Nekem van egy kéményem 30 éve használaton kívül. Nincs lefedve, becsomagolva...stb, mégis a mai napig állékony és bármikor alkalmas ismételt használatra. Amíg a kémény fedköve egyben van, és a fugákból a habarcsot nem mossa ki az eső, a kémény állékony marad. Ez kb 100 év. Igaz, én beton fedkövet csináltam még anno.

kkzsolt # 2012.07.31. 18:39

"marad-é a lakás, avagy nem-e marad-e lakás?"
Éppen ez a probléma. Mindenki szeretné /főleg a mai politikai és gazdasági helyzetben/ , hogy a kémény és a kályha maradjon, de vagy tíz éve nem használja és még sokáig nem is fogja. Nem akarok a technikába belemenni, de a nem használt kémény saját magára és más kéményekre is veszélyes lehet (pl. nedvesedik és ledől). Ezt ebben az esetben csak a kémény tetejének letakarásával lehet megoldani ami viszont nem szabályos üzemen kívül helyezés. A kémény letakarása és az ajtó lehegesztése jó megoldás lenne de erre meg nincs jogszabály.

"Valahogy így van ez a kéménnyel is."
Éppen erről filozofáltam. Attól, hogy kihúzom a fűtőberendezést a kéményből még nyugodtan begyújthat az "egyszeri lakásfoglaló kisebbségi".

nanemaaa # 2012.07.19. 21:42

A kérdés a következő!
Ha veszel egy lakatot és lelakatolod a lakásod ajtaját mondván, hogy nem használod, attól lakás marad-é a lakás, avagy nem-e marad-e lakás?
Valahogy így van ez a kéménnyel is. Ha meg akarod szüntetni, szüntesd meg, hogy az egyszeri lakásfoglaló kisebbségi se tudjon begyújtani. Ha nem teszed, marad egy kéményed, amit ugyan szándékaid szerint nem használsz, de az csak rajtad múlik, hogy mikor használod újra.

kkzsolt # 2012.07.18. 18:56

Tehát ha jól értem abban megegyezhetünk *, hogy a hatályos jogszabályok szerint a törvényes eljárás betartásához kötelező szétverni a magántulajdonban lévő fűtőberendezést. Ez lefordítva hétköznapi nyelvre annyit jelent, ha huzamosabb ideig nem akarod használni az autódat akkor nem elég a rendszámot levenni róla hanem baltával és kalapáccsal szét is kell verni. Lehet, hogy túlreagálom a dolgot, de szerintem ez Afganisztán szintű jogi megoldást sejtet.
Ja, és képzeljük el ha egy műemléki védettségű cserépkályhát kell szétverni!

Mellesleg találtam egy tapasztalat szakit a kéményseprőknél aki rögtön megértette (ismerte?) a problémát és barátilag közölte, hogy ez a helyzet vagy 100 éve megoldatlan. Az egyetlen ötlete az volt, hogy egyezkedni kell a helyi kéményseprőkkel, és például matricával lerázni a fűtőberendezés ajtaját. Ezen túl a tulajdonosnak kell egy nyilatkozatot tenni, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában nem használja a berendezést, illetve lakójával (ha van ilyen) is aláírat egy ilyen nyilatkozatot. Ha pedig elidegeníti a lakást akkor ezt haladéktalanul jelenti a kéményseprőknek.

"Megítélésem szerint a kéményt csak úgy lehet használaton kívül helyezni, ha a rákötést megszüntetik és a bekötés helyét lezárják (a jogszabály is ezt írja)."
Ezt én is így tudom. De ez nem tesz mást csak áttolja a döglött lovat a kéményseprőktől a tulajdonoshoz (vagy máshova). Ugyanis ha a fűtőberendezésbe begyújt a tulaj vagy lakója (amit ugye a kémény lezárása nem akadályoz meg) abból pont akkora vagy nagyobb baj lehet.
Ezért véleményem szerint alapvetően veszélyes butaság a pillanatnyi szabályozás. Ezért ilyen esetre az egyetlen jó megoldás a fűtőberendezés lezárása lenne. Ez gáz-cserépkályhánál például a gáz kikötése, szilárd tüzelésű cserépkályhánál pedig az ajtók lezárása (plomba? lakat? hegezstés?) lenne.

  • = ugye itt arról az esetről beszélünk amikor a fűtőberendezés például egybe van építve a kéménnyel vagy nem bontható kötéssel csatlakozik és a tulajdonos szüneteltetni szeretné az üzemeltetését.
nanemaaa # 2012.07.16. 22:13

Ámen.

nanemaaa # 2012.07.16. 21:59

Azon gondolkodom, hogy magadtól vagy ilyen beteg, vagy valakik fizetnek érte?
Nyugi, előbb utóbb kitesznek innen.

nanemaaa # 2012.07.16. 15:24

1. § (1)1 A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is -, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására.
(2) A közszolgáltatás nem terjed ki arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, illetőleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték.

nanemaaa # 2012.07.16. 14:06

klizé
A kémény használaton kívül helyezése és a kémény megszüntetése két különböző dolog. Amiről te írsz az a megszüntetés, ami a kémény ledugózását jelentette (legalább is eddig, mert épp mostanában változott a jogszabály, és már nem szükséges a ledugózás).

nanemaaa # 2012.07.16. 12:06

A kérdés jó. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy szándéknyilatkozat önmagában nem elegendő egy kémény használaton kívül helyezéséhez. Nem is lenne célszerű, mivel az állampolgár pillanatnyi elhatározásán múlna mindössze, hogy "meggondolja magát". Ezt viszont nem lehetne követni. Ezen az alapon az ország 90 %-a nem fizetne a kötelező kéményvizsgálatért.
Megítélésem szerint a kéményt csak úgy lehet használaton kívül helyezni, ha a rákötést megszüntetik és a bekötés helyét lezárják (a jogszabály is ezt írja).

wers # 2012.07.16. 11:47

ez érdekel. Van egy cserépkályhám, de nem használom. Kellene vele valamit csinálnom?

kkzsolt # 2012.07.16. 11:31

Úgy néz ki nekem jutnak mindig a jogi paradoxonok...

Adva van egy lakás radiátoros fűtéssel. Emellett van még a lakásban egy cserépkályha a hozzá tatozó kéménnyel.
A tulajdonos szeretné ideiglenesen üzemen kívül helyzeni a cserépkályhát a hozzá tartozó kéménnyel együtt, de fenntartja a jogot, hogy később szakember segítségével (ha szükség lesz rá) újra üzembe helyezi azt.
Ha mondjuk gázkonvektorról beszélünk akkor azt csak egy csavar oldásával le kéne szerelni és a kéményből kihúzni majd eltenni a pincébe, a kéményt pedig letakarni például kátránypapírral.
Csakhogy a cserépkályhát (főleg ha a kéménnyel egybe van építve) nem lehet leszerelni csak úgy ha mint ingóság teljesen megsemmisül (magyarul szét lehet verni).

Kérdésem találkozott é valaki már ilyen esettel, és ha igen van e rá megoldás.
Persze a megoldás igen egyszerű. A fűtőberendezést például plomba segítségével úgy le kellene zárni, hogy azt ne lehessen használni. Csakhogy (a kéményseprők szerint) ilyen rendeleti fogalom nem létezik. Szerintem ez ismét a jogalkotó széles látókörét dicséri.