Bár a jogi fórum alapból nem a jóslások, jövőbe látás intézményesített rendszere, így előre nem lehet megmondani, hogy mi lesz jövőre, vagy egyáltalán milyen szabályozások készülnek addig, de jelenleg tény, hogy meglévő épület átalakítása nem engedély köteles, és ahhoz nem kell az épületnek a hatályos energetikai követelményeknek megfelelnie. Feltételezem ez lett volna az alapkérdés.

drbjozsef

Van egy ház aminek az udvarfélöl van két bejárat .alsó szintnek és egy lépcsőn felmenve a felső szint .
Ezek a bejáratok egy L alakú fal két oldalán vannak .
Ha ide építtetnék falakat hogy körbezárják a két bejáratot és egy bejáratott csinálnánk az új falra .Ez az elképzelés.
Az érdekel hogy ha ezt jövőre csinálnánk meg akkor hogy kell értelmeznem a rendeltetett.

Fal építéssel egybenyitható? Eddig olyanokat hallottam, hogy nem egybenyitott dolgok fal lebontásával egybenyithatóak. No de építéssel?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Nanemaaa .

Nem csak ablakcsere lenne .pl Adott egy ingatlan 2 bejárattal.(2 szint ) .a két bejárat szabadban van de fal építéssel egybenyitható .ha ezzel nem végeznénk idén akkor a rendelet milyen formában vonatkozna ránk ?

Szerintem én már a kérdést se értem. A nyílászárók nagyobbra cserélése nem hozzáépítés, és nem engedély köteles.
Konkrétan mi lenne a kérdésed?

Tisztelt Fórumozok !
családi házat szeretnénk vásárolni viszont belefutottam a 7/2006-os rendeletbe .az lenne a kérdésem ha találunk egy ingatlant amihez hozzáépítenénk ,nagyobb nyilaszárót vagy olyan dolgot ami építés engedély köteles , abban az esetben hogy kell értelmeznünk a rendeletet ?
válaszukat előre is köszönöm .

Imzz

1. Lényegében igen.
2. De lehetséges, ez is lehet egy a bizonyítékok sorában, viszont nem megkérdőjelezhetetlen bizonyíték.
3. A hatóság általánosságban véve mindig mérlege, hiszen ez alapozza meg a döntését. Viszont méltányossági joga nincs sem így, sem úgy. Az információ valószínűleg alapvetően téves. Az eljárási rend kb azonos mindkét esetben.
4. Nem jogi fórumra tartozó kérdés, így ebben nincs válasz. A köszönöm egy nagyon jó értékmérő egy fórumon.

A hatóságok közel 20 éve nincsenek érdekeltté téve a szabálytalanságok felkutatásában. Bár előtte se személyre szabott volt az érdekeltség, de magát a hatóságot megillette bizonyos rész a kiszabott bírságokból, amiket a saját technikai fejlesztéseire fordíthatott. Ezt már jó ideje megszüntették, így mindenkinek leginkább csak púp a hátán.

Tisztelt nanemaaa,

Ismételten köszönöm a felvilágosítást.
Az irattárak kikérdezése folyamatban, hátha okosabbak leszünk.

• Ha jól értem üljünk az alfelünkön, az idő nekünk dolgozik.
• Örökösök 2001-ben is be voltak már jelentkezve, az nem minősül használatbavételnek?
• Kaptam olyan információt is, miszerint ha mi lépünk a hatóságnak van mérlegelési joga, amennyiben viszont a hatóság lép, úgy nincs, néha még fellebbezési jogunk se. Viszont ha jól értem az állóvizet felkavarni sem érdemes. Melyik a jobb irány?
• Van Önnek esetleg paypal azonosítója? Sok évre visszamenőleg látom itteni 'szociális munkáját, de még senki sem kérdezte, pedig amit Ön végez itt, az hatalmas segítség..

Érdekesség, a térképmásolaton pár környező 9 számjegyű értékű paloták sincsennek feltüntetve (üres telek), de a 2008as google képen már rég ott vannak. Ennyire nem érdekel senkit? Mi meg jóideje álmatlan éjszakákkal küzdünk..

Imzz

1. Semennyinek, csak az 1-2 hónapnyi rátartást baromi nehéz lesz bizonyítani. Főleg, hogy volt kötelezés, ami a használatbavételt megtiltotta és nem tudhatod, hogy ezt a hatóság ellenőrizte-e valamikor.
2. Amennyi vállalja, hogy hamis tanúzás nélkül igazolja az időpontot. De akár 1-2 is elég nyilván.
3. Nem kell.
4. Mindenre nem lehet felkészülni. De már olyat is láttam, hogy ilyenkor fennmaradási engedélyre kötelezték a kérelmezőt. Szerintem meg ennek a jogalapja nincs meg.
5. Jól. Ha mégis valami történik, a hatóság úgyis hoz valami döntést, például valami felhívást.

Tisztelt nanemaaa,

Köszönöm a választ!

• A törvény legtágabb értelmezésében a 10 év után még mennyinek kellene eltelni?
• Hány szomszédtól javasolt tanúnyilatkozatot kérni?
• Az általam elvégzendő munkákról nyissak e-naplót? pl ereszcsatorna, és szigetelés befejezése. Ha jól tudom ezekhez már nem kell.
• Milyen más jogértelmezési gyakorlatra gondol? Szeretnék mindenre felkészülni.
• Kaptam olyan javaslatot is hogy ne törődjek vele, más sem törődik vele. Nem akarom se eladni, se hitelt felvenni, így állítólag senkit nem is érdekel a gyakorlatban. Jól látom?

Imzz
Jól látod a kérdést. Sajnos egyértelmű választ adni nem tudok, ahány hatóság, annyi jogértelmezési gyakorlat alakult ki. De mivel használatbavételi engedélyt kérni nem tudsz, mert egyrészt nem te voltál az építtető, és e miatt nem is tudod produkálni az ahhoz előírt mellékleteket, talán egy hatósági bizonyítvány kéréssel próbálkoznék a helyedben. Mondjuk az a 2 hónap a 10 évhez képest elég karcsú, így biztos ami biztos, várnék még vele valamennyit. A tényleges használatbavétel 10 évnél régebbi voltát pedig megpróbálnám igazolni akár a szomszédok tanúnyilatkozatával.

Tisztelt Fórumozók,

(Elnézést, már az "ingatlanügyek" topicba feltettem a kérdésem mire ide tálaltam, törölni pedig nem tudom. ).

Estéket olvastam a kommenteket, még a jogarchiv.hu-n is, de nem találtam megnyugtató választ a problémámra.

Vásároltunk egy "kivett telek" megnevezésűt, rajta ingatlannal (130m2) (és két garázs). Az ingatlan 2000-es, érvényes építési engedéllyel épült, majd elakadt. (Ereszcsatorna, egyik szoba külső belső pucolása, és a garázs belső-külső pucolása, és ennyi(!))

Régen állt a helyén egy másik ház, azt elbontották, és a helyére húzták fel az újat, mindent engedéllyel.

2010.03-ban a helyi hatóság már kijött megnézni, megállapították hogy "építési engedély köteles munka nincs hátra, csak szakipari munkák". A hatályos szabályoknak megfelel, a tervektől eltérés nem volt, azóta sem. A régi bontását is rendben találták.

Lakhatást megtiltották, mivel nincs "kész", akkori éppítetőt közelezték használatbavétel tudomásulvételire. Ez nem történt meg, de lakott benne, majd 2019ben elhunyt. 2019 végén megvettük.

Ellentétes információkra alapozva befejeztük (a 30-as ytong falak kaptak 20cm szigetelést (a meglévő 4cm volt), 16Kw hőszivattyús fűtés hajtja a már meglévő padlófűtést, kifestettünk-vakoltunk, ablakokat cseréltünk)

Már csak az ereszt kell felraknom, és akkor minden "szakipari munka" elkészült ami a felsorolásban szerepel, és szeretnénk jogszerűen itt lakni.

Mivel az elmúlt 2 hónapban csináltam/csináltattuk, és nem volt soha nyitva e-napló, így nem is kell már nyitni ezekhez ugye?
Építtető elhunyt, örökösöktől vettük, napló nem maradt fent. Akkori felelős művezetőt nem találjuk a kamarai oldalon "Kováts Zoltán Budapest"
Vásárlás előtt is kaptunk szerkezeti szakvéleményt, megállapította ugyanazt, építési engedély köteles munka nincs hátra, csak pár szakipari munka (komolyan kb 20m2 külső-belső vakolásról festésről beszélünk)

Földhivatalnál még a régi ház (és garázs) képe van, de gondolom ezt használatbavételi után földmérőzzük.

Ami érdekes, hogy Pont 10 éve és 2 hónapja állapították meg hogy építési engedély köteles munka nincs hátra, de megtiltották a használatát, mert nincs "kész". Innen lehet 10 évet számolni? Mert a fórumon azt írjátok hogy 10 év a használatbavételtől, de ki mondja meg mikor volt használva, de amikor pont hogy nincs használatbavételi engedély a kérdéseknél...

Tehát fennmaradási? használatbavételi? hatósági engedély? indítsak magam ellen építésügyi eljárást?

Előre is köszönök minden nemű információt!

ttmr
Épületrészről beszéltünk. A járda, tereplépcső nem az épület része. De a terasz igen.

Tisztelt nanemaaa!

Ezek szerint a ház elé tető nélküli 1 m- nél alacsonyabb emberi közlekedésre alkalmas felületet sem lehet létesíteni?

Köszönöm válaszát!

Gyurma1982
Ezek szerint csak a vásárlásra használtad fel a CSOK-ot. Mert bővíteni nem lehet. Valószínű, ha bővíteni akartad az épületet, nem értékbecslőt kellett volna hívni, hanem tervezőt.

ttmr
OTÉK:
„35. § (1) * Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat.

(2) * Az előkert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.”

Már ha tényleg a "ház előtt" az egyben előkertet is jelent.

„ A város rendezési tervében a ház ami 1920 ban épült, a kertben van így nem bővíthető.”
És fölfelé sem?

Tisztelt fórumozók.
Azzal a problémával szembesültem, hogy kihasználtam a Csok ot vásárlás bővítés. Volt kint értékbecslő és energetikus is. Be is költöztünk elkészült a terv be is szerettük volna adni és itt jött a meglepi. A város rendezési tervében a ház ami 1920 ban épült, a kertben van így nem bővíthető. A kérdésem az lenne, hogy hova tudok fordulni segítségért.
Kértem a helyi Polgármestert hogy változtasson a terven de elutasított. Előre is köszönöm

Tiszteletem!

Én a ház előtti nyitott teraszom szeretném megnagyobbítani kb. 15 m2- rel (kb 3 m kinyúlással). A terasz összeérne a régivel kb. 1 lépcsőfokkal lentebb (kb. 70 cm magas). A megnagyobbított teraszra egy falábakon álló tetőt szeretnék, amit nem kötnék be a ház gerincébe, tehát különálló lenne. Minden oldalról nyitva hagynám. Ez kerti ápítmény-e és van – e valamilyen bejelentési kötelezettségem? És mi a helyzet ha azt az előző nyitott terasz tetejébe rögzítem az új építmény tetejét?
Előre is köszönöm a válaszát!

BPO-169

Nem.

Tisztelt Fórumozók,

Kertes házunkban meglévő földszinti teraszra szeretnénk teraszajtót beépíteni egy ablak helyére, hogy a lakásból közvetlenül meg lehessen közelíteni a teraszt, ne kelljen kerülni a bejárati ajtón.

A teraszajtó a saját kert felé nézne hátra, tehát egyik szomszédra sem néz, se az utca frontra, és a telekhatároktól több méterre van.

Érdeklődnék, hogy ez esetben kell e engedélyt kérni, vagy bejelenteni.

Köszönöm előre is a választ.

100 nettó m3 térfogatig és legfeljebb 4,5 m gerincmagasságig nem kell rá engedély.
A helyi építési szabályzat és az országos érvényű építésügyi szabályok betartására kell odafigyelni.

Tisztelt fórumozók!

Egy kertes házat vettünk és van rajta egy szó szerint összetákolt garázs. Egy éve mióta itt lakunk a legnagyobb szélviharok után szépen kezd szétesni.
Szeretnénk egy normális garázst építeni. Nem ennek a helyére, hanem mellé, mert ebbe normálisan be sem lehet állni. Sok mindent olvasgattam ez ügyben, de mindenhol mást írnak. Kell építési engedély? Van valami szabály hogy mire kell figyelni?
Köszönöm ha valaki tud segíteni. Ildikó

„Nem lehet egy bővítést csatolni egy meglévő tervhez és csak arra kérni a szükséges dokumentumokat/terveket? ”

Nem. A terveknek az egész épületet kell ábrázolnia. Megjegyzem, a tervezési terület ettől függetlenül a bővítési terület lesz, a többi csak felmérés. Egyebekben mindkét tervezési feladat során felmerül a szerzői jog védelme, mint alapkövetelmény. Az is lehet, hogy az eredeti tervező nem fog hozzájárulni, hogy más is beleártsa magát az ő szellemi termékének megváltoztatásába. Bár azt mondják, van az a pénz. ;)

VikThor,

Az építési tervezés nem hatósági áras. Annyit kér érte a tervező, amennyit akar. Ha nem felel meg, keress másik tervezőt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.