janó21
Az önkormányzat indoklását nem fogadtad el, így a feltett kérdés ennek alapján költői. A bíró majd megmondja a végén a tutit.
A műszaki osztály helyes tájékoztatást adott, mert a legtöbb beépítésre szánt területen is lehet azért valamit építeni. Nyilván nem bármit. Viszont valóban lehet olyan beépítésre nem szánt terület is, amin semmit sem lehet.
Tisztelt Tanács adók!
Kártérítési pert indítottam. mert más övezeti besorolásba sorolták az ingatlanom, Régebben 3%-s beépítési lehetőség volt, most semmi. Az igazságügyi szakértő is elismerte, hogy kár ért.
A hivatal tájékoztató levelében írja, hogy beépítésre nem szán területen fekszik, de ugyan akkor felsorolja , hogy az OÉSZ szerint mi építhető rá.
Azonban az Önkormányzat nem akar ja elismerni a káromat, azzal indokolja, hogy nem beépítésre szánt területbe volt/van sorolva az ingatlan.
Önök szerint elfogadható-e ez az indoklás?
Akkor hogy is van ez? Ha beépítésre nem szánt terület, miért sorolta fel a lehetőségeket, annak idején a műszaki osztály.
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Ha ez épület nem áll valamilyen egyedi védelem alatt, vagy műemléki védettségű területen, akkor nem.
Tisztelt Fórum!
Tető felújítást szeretnek végrehajtani, ami abból áll, hogy lecserélem a léceket és a cserepet. Semmilyen változás nem érinti a tartószerkezetet, a homlokzatot sem, a méretei a tetőnek ugyan akkorák maradnak.
Szükséges-e valamilyen engedély ehhez a munkálathoz?
Köszööm
Az épület homlokzatára utólagosan felszerelt, vagy elé állított előtető, védőtető létesítése méretkorlátozás nélkül az építési engedély nélkül végezhető építési munkák közé tartozik. Ugyanakkor az építésügyi szabályokat be kell tartani. A védőtető azonban nem azonos a fedett-nyitott garázzsal, vagy egyéb tárolóval.
Tisztelt Fórumozók!
A házfal mellé szeretnék egy ~8x4m nagyságú előtetőt építeni fából. Az egyik fele a homlokzatra lenne rögzítve a másik fele talpakon állna. jól sejtem, hogy ez már engedély köteles? Köszönöm!
Köszönöm a választ nanemaaa!
Így érthető lett,de azt nem mertem feltételezni, hogy a két hatóság ennyire lehetetlen helyzetbe tudja hozni az egyszerű földi halandót (egyik engedi, másik lebontatja).
Az állam részéről ez véleményem szerint nem etikus, nem erkölcsös hozzáállás, működési mód.
madarlatta
Mindegyik hatóságnak megvan a maga feladat- és hatásköre. Egyik hatóság sincs a másiknak alá, vagy fölé rendelve, egymástól függetlenül működnek. Ráadásul ezek között a településkép az ami leginkább nélkülözi a szakszerűségi követelményeket, mert nem erre hozták létre. Így minden további nélkül lehetséges, hogy az egyik hatóság engedélyez valamit, a másik meg elbontatja. És akkor még nem beszéltünk a dolog polgári jogi oldaláról, amivel az építtetőnek szintén tisztában kell lennie, a szükséges építési jogosultságot meg kell szereznie. Már ha ez őt érdekli.
Hibás tudomásod...
De ha gondolkodnál is egy kicsit magad is rájönnél erre.
külön dolog
az építés engedélyezése (ha kell)
a településképi eljárás (ha kell)
a szabálytalan építés
a szakszerűtlen kivitelezés
Ezeket nem kéne összekavarnod egymással.
Ez már eddig is kiderült itt, de az elvakultságod a logikátlanságoddal-butaságoddal párosulva nem engedi,
hogy ezt fel is fogd ezt!
Állj neki gondolkodni és talán rájössz a dolog logikájára-rendjére ...
Hisz egy 4.-es már egyest kapna, ha ennyire nem tudna értőn olvasni.
Ok nanemaaa!
Viszont, ha így elkülönülnek a hatáskörök, akkor ez azt is jelenti, hogy a településképi bejelentési eljárás lefolytatásával, a polgármester "engedélyével" megépített építményeket az építéshatóság nem is vizsgálhatja, nem kukacoskodhat?
Például egy bővítés felvethet beépítési problémát.
A Polgármester szankcionálhat tudomásom szerint, ha az azért következett be, mert eltértek az általa jóváhagyott tervtől.
De mit tesz ilyenkor egy építéshatóság, esetleg Ő is szankcionálhat...ez így már "dupla élvezet".
madarlatta
Az Étv felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy a településképi eljárásokra rendeletet alkosson. Ott állapítják meg a szabályokat.
Ennek megfelelően szerintem nem oda tartozik. A szakszerűtlen építési tevékenységek ellen fellépő hatóság sem azonos, hiszen az az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, míg a településképi bejelentéssel összefüggő valamennyi hatáskör a polgármesternél marad.
kotzo
Tehát eddig nem történt semmi olyan ami ellen tiltakoztok...
Feltételezésre viszont nem lehet hatósági eljárást vagy pert alapozni!
Tisztelt Segítő Tudorok!
Tantus Étv. értelmezéséhez hasonló problémám van.
Az lenne a kérdésem, hogy a településképi bejelentési eljárás ún. "tudomásulvételi eljárás"?
Az Étv. 48. § (2) a) bekezdésben ez olvasható: "...hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedélytől, vagy tudomásulvételtől eltérően,...végzik."
A TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁS alatt érthető a településképi bejelentési eljárás is?
Ugyanis, ha igen, akkor az ún. "szakszerűtlen építési tevékenység" bekezdésbe sorolható kivitelezői, műszaki ellenőri stb. szakszerűtlen tevékenységek köre ennek megfelelően értendők.
Köszönöm!
... nem is igazán értem, miért fújnak úgy a közigazgatási bíróságok ellen, hiszen ahhoz léteznie kellene közigazgatásnak ... az meg nincs, legfeljebb csak pénzbeszedő "hatósági szolgáltatás" van. A közigazgatás ki van herélve.
Igen, még az előttről.Úgymond "exkluzív kis hotelt" épít, de a tel. képi bejelentést raktárátalakításra tette. A társasház szmsz-ben tiltja (2005) a szállásadási tevékenységet. Akkor akar funkcióváltást kérni, ha már kész van az átalakítás. Teljesen nyilvánvalóan látszik, hogy nem raktárt csinál, falakat húz, fürdőszobákat burkol. Kb. 3 éve bérlő. Épp azért kalimpálunk az építési engedélyezés irányába, hogy elébe menjünk és még építkezési fázisban le tudjuk állítani. Volt rendkívüli közgyűlés, vannak tiltó határozatok, hogy hagyja abba. Semmi reakció. Tudja, mit csinál.
"Közgyűlési határozatunk meg felszólító levelünk van elég"
Miről is van?! pontosan az a határozat.
- -
Van határozat az adott funkció tiltásáról, amire átalakítja?
Mikor született az a határozat?
MÉG a vállalkozó bérlővé válása előtt?!
- -
A jogszabály betartható!
Csak nem utólag kell kapkodni fűhöz-fához....
Hanem előre (kellett volna) gondolkodni.
kösz.
Senki sem megy bíróságra és fizeti ki egy többszáz milliós ingatlan után az illetéket. Közgyűlési határozatunk meg felszólító levelünk van elég, a vállalkozót (meg a tulajdonos önkormányzatot) nem érdekli, épít gőzerővel. Jó lett volna egy betartatható jogszabály és egy hatóság. A felügyelet sem fog hibát találni, mindent rendben csinál, kivéve az építési jogosultságot, de hát azt ugye nem vizsgálják, ő meg lesz@ja.
kotzo
- -
Időben kell(ett volna) a közösségnek a közgyűlésen határozatot hozni a lehetőségekről, tiltásokról.
Az utólagos korlátozás már a veszett fejsze nyele...
Ami kártérítési igényt alapoz(hat) meg.
Az 1. számú melléklet 31. pont szerinti pince nem a ti pincétekre, hanem önálló pince építményre vonatkozik. A ti pincétek a lakóépület szerves része, attól el nem különíthető.
Az építmény, és ilyen módon a pince átalakítása nem engedélyhez kötött, így ebben az építési hatóságnak feladata, hatásköre nincs.
Jelen esetben az közömbös, hogy egy hivatal mely dolgozója milyen feladatokat lát el, hiszen a felelősség a hatáskör gyakorlójáé. A jegyzőt meg akkor se lehet összekeverni a polgármesterrel. Ugyanez a helyzet akkor is fennáll, ha az építésügyes kolléga egyben a marhalevelek kiállításával is foglalkozik, vagy kaparós sorsjegyet is árul.
Ha a társasház úgy érzi, hogy különféle jogait sérti a pinceszinti átalakítás, akkor erre hozzon döntést. Megtilthatja a pince rendeltetésének a megváltoztatását is. Viszont majd ha beépül a légakna, akkor az mindenképpen alapító okirat módosítást fog igényelni, amihez alap esetben 100 %-os hozzájárulás kell. Szóval, ha a társasház akarja, tudja érvényesíteni a jogait. Ha csak te akarod, akkor neked kell mérlegelned először, hogy neked mire van jogod és lehetőséged.
Én csak azt tudom megerősíteni, hogy szerintem a légudvar beépítése építési engedélyhez kötött, de mint ahogy az ősi magyar bölcsesség is mondja, mindig az erősebb kutya hozza el a csontot. Az építkezéssel kapcsolatban viszont kérhetsz vizsgálatot, ellenőrzést a területileg illetékes járási építésfelügyeleti hatóságtól, ha már az építkezés folyamatban van. Érdemes lenne abban a stádiumban, amikor már az engedély köteles részhez ér a polgár.
nanemaa
Köszönöm szépen a választ;
ugye, a helyzet a gyakorlatban az, (nálunk) hogy mind a településképi bejelentési eljárást mind az építési engedélyezésit az építési osztály bonyolítja - az aláíró személye más...
Az építési osztály szerint meg itt nem építési engedély-köteles munkáról van szó és csak településképi bejelentést kértek. Ez szerintünk két okból lehet megkérdőjelezhető:
Kérdés: igazunk van vagy nincs. (A társasház lényegesen jobb pozícióban volna egy építési engedélyezési eljárásban, jelenleg szinte semmi beleszólásunk nincs, mit csinál a vállalkozó bérlő a házunk pincéjében (önkormányzati tulajdon)).
Ezért kérnénk értelmezési segítséget. Kell az egész pincéhez az építési engedély vagy a településképi bejelentéssel elintézheti a tulaj.(önkorm.) meg a bérlője egymás közt, hogy mivé alakítja a helyiséget, a társasház meg még csak ügyfél sem lehet az eljárásban?!?
köszönöm
kotzo
A 312/2012. (XI.8.) Korm rendelet 1. számú melléklete szerint épület felújítása, átalakítása nem engedély köteles tevékenység.
„Az OTÉK 1. számú melléklet:
8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.”
Álláspontom szerint a légudvar beépítése növeli az épület térfogatát, tehát építési engedély köteles tevékenység.
Most azt nem vezetném le, de az építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság a járásszékhely központi települési jegyző, míg a településképi bejelentési eljárás hatósága a település polgármestere. A kettőt nem lehet sem keverni, se összetéveszteni, pláne, ha pl a jegyző nő, a polgármester meg férfi. ;)
Településképi bejelentéshez olyan építési tevékenységet lehet kötni, ami egyébként nem engedély köteles építési tevékenység. Építési engedélyezés esetén viszont lehetséges településképi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége. Ez esetben a hozzájárulást az építési engedély kérelemhez kell csatolni.
Jogszerűtlen az építés, ha engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, vagy attól újabb engedélyhez kötötten eltérően építenek, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési munkát az e-napló megnyitása nélkül végzik.
Szakszerűtlen abban az esetben, ha a kivitelezés az általános érvényű építésügyi, vagy más hatósági jogszabályokat sért. Ilyen a HÉSZ-től, az OTÉK-tól, OTSZ-től....stb eltérő kivitelezés.
Ha a hatóság hibát vétett és olyan építési munkára adott engedélyt, ami egyébként nem felel meg a HÉSZ-nek, akkor azt kénytelen lesz lenyelni. De egy hiba nem jelenti azt, hogy egy újabb engedélyezési eljárás során köteles lesz újabb hibákat elkövetni.
Egyébként, azon túl, hogy így a bővítés miatt ezek szerint az egész építkezés engedély köteles lesz, nem világos, hogyan tekintheti az építési osztály elegendőnek a településképi bejelentést, ha egy 300 m2-es 2,50 m mélyen lévő pincéről van szó... (312/2012 korm. rend. 1. melléklet 31. pont)?
Köszönöm, ha egy hozzáértő segít;
nonolet: "Az építtető mindenért felel..."
Ez most komoly? Pl. ha van engedélyem, és nem térek el tőle, viszont az engedélyt úgy adták ki, hogy sérti a HÉSZ-t, akkor is én vagyok a felelős?! Ez nem tűnik túl jogszerűnek...
A dilemmám továbbra is az, hogy Étv. 48. § (2) bekezdés lefedi azt az esetet amikor van engedély de a kivitelezés során eltérnek tőle. Ekkor "Jogszerűtlen az építési tevékenység …” ( Ez esetben az éppítető a felelős).
De mit jelent az (5) bekezdés:„Szakszerűtlen az építési tevékenység…”, kire vonatkozik, ki a felelős? Szerintem ez az eset is csak akkor fordulhat elő, feltételezve továbbra is, hogy van engedély és eltértek attól. Vagyis, minek ez a pont, az első azaz a (2) bekezdés ugyan erről szól?! Mi a különbség?
Köszönöm szépen a választ!
Csak az 5 m2-es lichthof beépítése engedély-köteles vagy az egész 300 m2-es raktár átalakítás?
