Nehéz kérdés! Nincs rá egyértelmű válasz, és szerintem erről a szakma sokat tudna vitatkozni. Ha szigorúan nézem a jogszabályt, akkor épület bővítés és egyszerű bejelentéshez kötött. De embert nem láttam még, aki erre engedélyt kért volna.
Ha a szarva között a tőgyét keressük, akkor mondván, hogy az építmény a lakóépülettől eldilatált szerkezettel épül (másképp nem is lehetne, hiszen ha egyben épült volna, is eltörne az eltérő terhelések következtében), akkor nyugodtan nevezhetjük akár épülethez kapcsolódó térburkolatnak, ami pedig nem engedély köteles. Mivel a magassága nem éri el az 1 m-t, és teteje sincs, így a telek beépítettségébe se számít bele.
Viszont az egész alapállás megváltozik, ha bárminemű tető kerül rá. Onnantól kezdve nem kérdés, hogy bejelentés köteles-e?

Tisztelt Tagok!

Az lenne a kérdésem, hogy adott egy új építésű kertes ház.
A lakhatási engedélyt is már megkaptuk. Szeretnék az épület hátsó részéhez egy fedetlen teraszt építeni. Kb 5*3m és 40 cm magas lenne. Kell-e valami engedély? nem haladná meg az épület a 300 négyzetmétert, és a telek beépíthetőségébe is simán belefér még.

Köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel

Fábián Zsolt

Ha nanemaaa ezt válaszolta gondolom máshol megtette érdemben. Nem hiszem, hogy bárki adna megfelelőbb választ.

Mellesleg remélem nem.

Érdekes, hogy a kioktatás többeket mozgatott meg, mint az eredetileg feltett kérdésre való segítőkész válaszadás, de ez tipikus.. :D

Köszönöm szépen az "építő jellegű" kritikát,legközelebb jobban figyelek.

infodomi

„Kérdésem, azért jelent meg több helyen, mert nem tudtam melyik Fórumon aktívabbak a tagok, én pedig gyorsan szerettem volna választ kapni a kérdésemre”

Ahogy talán egy-két éve írta az egyik fórumtárs erre, a kormányablaknál is egyszerre elküldenélek ugyanazzal a problémával 4-5 ablakhoz - persze mind más területén található az épületnek - mert ki tudja előre, hogy melyik ablak fog gyorsabban haladni. :-D

Minden hozzászólásnál megjelenik egy kérés az üzemeltetőtől. Illik elolvasni. Többek között ezt is írják:

Kérjük, hogy kérdését - a tartalmának megfelelő téma kiválasztását követően - csak egyszer, egy topicban tegye fel. Amennyiben az nem tartozik szervesen a Fórumunkon már szereplő egyik témához sem, nyisson új témát.

@nanemaaa
Ezen nem kell gondolkodj; szívesen megválaszolom. Kérdésem, azért jelent meg több helyen, mert nem tudtam melyik Fórumon aktívabbak a tagok, én pedig gyorsan szerettem volna választ kapni a kérdésemre, amit meg is kaptam részedről egy másik Fórum témában, ezúton is köszönöm!

HA mindegyikben mást választ kaptam volna az elég szomorú lenne, mert akkor valami nagyon furcsán működne az engedélyezési eljárások tekintetében! Bíztam benne, hogy olyan szól hozzá a témához, aki jártas ebben, valamint reméltem, hogy a jogszabályi előírások vonatkozásában a válaszok nem térnek majd el egymástól.

Azon gondolkodom, hogy vajon hány topic-ban fogod még feltenni ugyanazt a kérdést? És mit csinálsz, ha mindegyikben más választ kapsz?

Tisztelt Tagok, Szakértők!

Használatbavételi engedéllyel kapcsolatban lenne 2 kérdésem:

1. Újépítésű, több lakásos társasház használatbavételi engedélyezési eljárása során milyen állapotban (készültségi fokon) kell lennie a lakásoknak a hatósági szemle pillanatában; milyen munkafázisoknak kell addigra megvalósulnia a lakásokban (a kivitelezés és a beépítés tekintetében)?
2. Kaphat e használatbavételi engedélyt az újépítésű társasház, ha nincs minden lakás az előírásoknak megfelelő állapotban a hatósági eljárás (szemle) alkalmára?

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

A terasz akkor is terasz, ha nincs teteje, vagy árnyékoló szerkezet felette.
Egyebekben a "pergola" építése valóban nem engedély köteles. Majd akkor lesz az, amikor megkapja a lexan fedését, netán az oszlopok közötti rész beüvegezésre, vagy felfalazásra kerül, és az egyszeri teraszból lakás helyiségévé válik.

100 lm3 nettó térfogat, 4,5 m gerincmagasság alatti nem emberi tartózkodásra szolgáló épület építhető engedély és bejelentés nélkül. Természetesen valamennyi országos építési követelmény és a helyi építési szabályzat betartásával. Ellenkező esetben az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Kedves Ittlévök!

Átböngésztem több topicot, valószinü már volt erröl szó, de sajnos nem találtam a megfelelö választ.

Szóval eredetileg egy fedett teraszt építettem volna a házam meghosszabításába. Úgy olvastam itt is, hogy ez engedély- ill. bejelentésköteles. Ezért nem fedett teraszt, hanem "csak" pergolát építenék, ami ugye ugyanaz, csak nincs befedve. Ez (a pergola)így már nem engedély- ill. bejelentésköteles?

Másik kérdésem: a kert végébe épitenék egy 3x3m-es 2m magas faházat (tárolót), nem lakhatás céljára. ez engedély/ bejelentés köteles?

A válaszokat nagyon köszönöm!

Attól függ, hogy mit nevezel te átalakításnak? Mert átalakításhoz nem kell. De ha mégis bővítesz, akkor már más a leányzó fekvése.

Kedves Tagok, Szakértők!

Adott egy a házam mellé épített két állásos garázs, egy irányba lejtő lemeztetővel. Át szeretném alakítani ezt a tetőt terasszá (könnyűszerkezetes lapostető). Az épületrész alapterülete, térfogata az átalakítás során nem változna (82m3, magassága 2,6m). Maga a garázs ugyan belefér a nem emberi tartózkodásra szánt építménybe, de keletkezik egy közel 40m2 terasz. A kérdésem, hogy szükséges-e építési engedély az átalakítás elvégzéséhez?

A válaszokat előre is köszönöm.

Attila1968

Jól megválaszoltál! :D Köszönöm a kioktatást.
Én még csak 35 éve csinálom ezt, sajnos nincs elég gyakorlatom benne. :D
Épp ezért írtam, hogy keresd a hatóságot, mert az ő szava a szentírás. És mivel a jogszabályoknak nem csak a leírt szövege a fontos, hanem az is, hogy maga a hatóság az adott kérdésben milyen jogértelmezési gyakorlatot alakított ki, így előbb utóbb kénytelen leszel felkeresni őket, ha tényleg választ akarsz kapni.

Mindenesetre most már én is kíváncsian várom a hozzáértő szakértők véleményét a dologról. Mindig tanul az ember. ;)

@nanemaaa
Az OTÉK definiálja az építési helyet - illetve, hogy mi alakítja ki. Ennek részei az építési vonalak síkban: elő-, oldal-, és hátsókert távolságok, illetve az építésmagasság, beépítési százalék, stb.
Amikor a telekhatártól mért távolságokat rögzíti, ott szerepel a "kialakult" kifejezés (a távolságok által meghatározott építési vonalakra).
Reméltem a kérdésemre egy építési és közigazgatási jogban jártas szakértő érzi magát megszólítva.
A "kérdezd meg a hatóságot" válasz rendkívül hasznos.

A segítséget köszönöm, de aki ért hozzá, annak még mindig szeretném a segítségét kérni az eredeti posztban feltett kérdésre.

"Kialakult építési hely" fogalmat országos jogszabály nem ismer. Ha ilyet alkalmaz egy helyi rendelet, kellene rá fogalommeghatározásának lennie.
A telekhatár mindig az, amit a közhiteles ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. Mindaddig, míg valami csoda folytán nem módosítják.
Kihez fordulj? Elsősorban az építésügyi hatósághoz. Másodsorban a főépítészhez, illetőleg az önkormányzatnak a helyi építési szabályzatért felelősnek kikiáltott személyéhez. De ők nem hiteles jogforrások, de esetleg tudnak támpontot adni a kialakult jogértelmezési gyakorlatról. Már ha a kormányhivatal, mint építési hatóság osztja ezt a nézetüket.

Kedves Szakértők!

A következőkben kérnék segítséget:

Vásárolt ingatlanunk a helyi Hész előírásainak nem megfelelően helyezkedik el. Sem az oldal-, sem a hátsókert távolsága nem megfelelő.
Az épületet átépítjük, erre lehetőség van a kialakult építési helyen.
A kérdés, hogy a kialakult építési módot ki, illetve mi határozza meg.
A hivatalos telekhatár és a valós kerítéshely nem esik egybe. Így az épület kialakult építési helye értelmezhető

• egyrészt a kerítéshez képest,
• másrészt a geodéta által kimért térképen rögzített telekhatárhoz képest.

A verzió:
A "kialakult építési hely által meghatározott beépítési mód" nem létezik, csak egy értelmező szókapcsolat, azt kategorizálni kell a meglévő mód besorolásba. Ez történhet az előírt távolságok és a jelenlegi vizsgálatával. Ami érdekes helyzetet hoz létre, mert a kerítéshez képest szabadonálló módhoz áll közel, a hivatalos telekhatárhoz képest oldalhatárra állóhoz közelít jobban. Mivel a hatósági engedély kiadásánál a térkép szerinti helyzetet vizsgálják, szerintem az utóbbi kerülhet elfogadásra.

B verzió:
Van építési hely által meghatározott beépítési mód, önálló fogalomként és módként.
Az épület kialakult építési helyének síkjai/alapjának határvonalai határozzák meg az építési vonalakat amik majd meghatározzák a előre meghatározottól mindenben eltérő beépítési módot.

C verzió:
Amit majd Önök mondanak meg, ha a felső kettő egyike sem fedi a lehetőségeket.

A fentiek eldöntése kinek a feladata?
A kialakult építési hely által meghatározott beépítési mód meghatározása kinek a feladata és milyen módon?
Kitől kell véleményezést/állásfoglalást/szakvéleményt kérni?

A válaszokat előre is köszönöm

Zsuzsiiii
A hozzájáruló jognyilatkozatnak az elvégezni kívánt építési munka engedélyhez kötöttségéhez nincs közvetlen egymásra hatása. A nyilatkozatra vélhetőleg azért van szükség, mert a lakás alapterületbeli növekedése igényelni fogja az alapító okirat módosítását, mivel az építkező tulajdoni hányada növekedni fog. Ott viszont már kelleni fog a tulajdonosok 100 %-ának az egyetértése, amihez jól jön egy előzetes szándék nyilatkozat, ha utólag mégis meggondolnád magad. De ez is csak feltételezés. A fene tudja, hogy miért gyűjtögetik az aláírásokat.

(ha az a fedetlen terasz az utcafronti homlokzaton van, akkor a közgyűlés hozzájárulása sem valószínű hogy elég a szabályos beépítéshez, a helyi önkormányzat településképi rendelkezéseinek is meg kell felelnie)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Zsuzsiiii,

Az, hogy te megengedsz neki valamit, az nem jelent semmilyen felelősséget.

Megengedheted neki, hogy megöljön valakit, de mivel azt a te engedélyedtől függetlenül is tiltják a törvények, nem leszel bűnrészes ettől.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Társasházunkban az egyik lakás tulajdonosa be akarja építeni a fedetlen teraszát, és úgy tudjuk, hogy engedélyeztetni ezt nem akarja.
Minden tulajdonossal egyeztetett, hogy hozzájárulunk-e ehhez. Mivel minket nem zavar, nem lenne vele semmi bajunk. Azonban a szóbeli hozzájáruláson túl egy nyilatkozatot is alá kíván velünk íratni, melyben hozzájárulunk az ő beépítéséhez. A párommal attól tartunk, hogy ha ezt megtesszük, és a későbbiekben kapnak a szomszédok egy vizsgálatot - mert más "kedves" szomszéd bejelentést tesz a nem engedélyezett beépítésről (lenne ilyen) -, és bemutatják az általunk is aláírt hozzájáruló nyilatkozatot, akkor mi is felelősségre vonhatók és büntethetők vagyunk.
Kérdésem, hogy a szomszédunknak kellene-e engedélyeztetési folyamatot végig vinnie a terasz beépítésére? Illetve ha kellene, de nem teszi, és valaki bejelentést tesz, akkor az aláírt nyilatkozat miatt büntethetők lennénk-e tulajdonosokként? Vagy a Társasházat büntetnék meg?
Előre is köszönöm a választ!

bartan85
Igen, okozhat.

Kedves Fórumozók!

Használatbavétel tudomásulvételi eljárással kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2019-ben vásároltunk egy újonnan épített 2016-os építési engedéllyel rendelkező családi házat, amire kisebb befejező munkákat követően most indítanánk meg a használatbavétel tudomásulvételi eljárást. A ház a szomszéd terepszintje miatt magas építésű, amihez tartozik egy 40nm-es terasz is, aminek a kertből a magassága 1,5m. A tervrajzok szerint stimmel minden mérete, viszont eredetileg az építtető pergolát tervezett rá, mi viszont félig cseréppel, félig polikarbonáttal építettünk folytatólagos tetőt.

Kérdésem, hogy ez a módosítás a használatbavétel tudomásulvételi eljárás lefolytatásában okozhat-e nekünk problémát vagy az ilyen jellegű eltérés megengedett-e.

Építési engedélynél nem elévülési időről, hanem az engedély érvényének lejártáról beszélünk. Ha a hatóság leellenőrizte az engedély lejártakor az építkezést és megállapította, hogy szerkezetkész az épület, akkor onnantól mindegy, hogy mikor fejezted be, mert a hátralévő építési munkákat már el lehetett végezni engedély nélkül, mert azok önmagukban nem engedély köteles építési munkák.
Szóval szerint jól állsz, meg kell kérni a használatbavételi engedélyt.

Kedves nanemaaa!

Köszönöm a választ!

Elévülési idő: ha adott egy meg nem hosszabbított 2010-es építési engedély, de gyakorlatilag úgy készült el a ház, hogy közben azt építésügyi ellenőrzés során csak 2013-ban jártak a helyszínen, amikor még csak szerkezetkész volt az egész, honnan számítják az elévülési időt? Önbevallásos alapon?