Építési engedély

Tervrajzi kérdések:

1. Nem biztos.
2. Nem feltétlenül probléma.
3. No, ez már bővítés.

Kérdések:

1. Nem bejelentés, hanem fennmaradási engedély köteles. A szomszédnak nem hozzájárulnia kell, legfeljebb tanúskodhat, hogy valóban 10 évnél régebben történt az építés. Ha építész kamarai tagsággal rendelkező tervező vagy, és az eredeti tervező hozzájárul, természetesen te is megcsinálhatod a terveket. Ellenkező esetben nem. Suszter és kaptafa esete.
2. Nem kell, és nem is biztos, hogy lehetséges. Bejelenteni biztosan nem a fentiek miatt.
3. Lásd fenn.
4. Nem. Megállapodás kérdése is lehet. Legfeljebb a vásárláskor bizonytalan lesz, hogy mit is veszel valójában? A későbbi felhasználások tekintetében lehet gond, ha az épület jogállása rendezetlen.

Üdvözlet!

Segítséget szeretnék kérni:

Egy házat szeretnék megvásárolni, de több probléma is felmerült a tervrajzzal kapcsolatban.

1, a terepegyenetlenségek miatt az egyik helyiséget feltöltés megjelöléssel illették anno, ezzel szemben helyiség lett belőle, tehát bővítésnek minősül.
2, az alsó szinten a fenti miatt a helyiségek elrendezése is megváltozott.
3, a felső szinten lévő homlokzati terasz zárttá lett téve.
A változtatások kb. 20 éve történtek.

Kérdéseim a következőek lennének:

1, a bővítéssel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem van, milyen dokumentumok és bizonylatok kellenek ehhez(pl. 3 szomszéd jóváhagyása), elég-e az, ha én átrajzolom az eredeti tervrajzot, v meg kell bíznom egy hiteles irodát drága pénzért, aki a jelenlegi állapotról készít felmérést?
2, mivel a jelenleg hatályos szabályozó nem rendelkezik erről, kell-e erről bmilyen bejelentést tennem, h a helyiségek elhelyezése megváltozott?
3, ebben az esetben szintén csak bejelentési kötelezettségem van?
4, Jól gondolom-e, h minden változtatás átvezetését a jelenlegi tulajdonosnak kell kezdeményeznie?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Pergolaként nem, mert a pergola az épület hőtechnikájához tartozó árnyékvető része, amit nem igazán lehet így elválasztani az épülettől. Egyébként annak nincs teteje, mert nem eső ellen véd, hanem napsütéstől. Sajnos nagyon sokan keverik a forgalmakat, és a köznyelvben szinte már szinonimaként használják a lábakon álló tetőre (ami egyébként épület), és a kerti szaletlire (mellesleg az is épület).
Ha viszont valóban csak növényrácsként akarod használni, az nem épület, ergo nem kell építési helyen állnia, így akként elhelyezheted. De az tényleg csak növény futtatásra szolgál, nem lehet összemachinálni semmiféle tetővel. Kivéve, ha a helyi építési szabályzat még azt is tiltja.
OTÉK 35. §
„(6) * Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

• növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
• tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
• árnyékszék,
• kemence, húsfüstölő,
• állatkifutó,
• trágyatároló, komposztáló, továbbá
• siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, valamint a helyi építési szabályzatban nem megengedett egyéb tárolóépítmény.”

Üdvözlök mindenki,
Olyan problémám van, hogy elő- és oldalkert metszésében, a kapun belül építettem egy autóbeállót (4 oszkop + lemeztető). Ezt szabálytalannak minősítették (kedves szomszéd jóvoltából 1 év után...), így kerekekre szereltem, hátra toltam, ott jó helyen van, de nem a tervezett helyén. Pergolaként vissza lehet tolni? Nekem az ügyintéző azt mondta nem, de azt is olvastam, hogy a pergola nem építmény...
Tudnátok segíteni?
Köszönettel:
DS

1. Igen.
2. Vélhetőleg építési engedélyt, vagy egyszerű bejelentést kell tenni a bővítésre.
3. A pergola és a polikarbonát tető két különböző dolog, nem érdemes keverni a kettőt.

Kedves Fórumozók!
Megvásároltam egy épülőben lévő ikerházfelet, amelynek a tervek szerint fedetlen a terasza. A kérdésem az lenne, hogy ha a teraszt befedetem egy pergolával (lenne az épület falával párhuzamosan két lába illetve a terasz sarkainál illetve egy középen,) akkor
a)Kell e a terveket módosíttatni, ha a használatbavételi engedély megszerzése előtt fel szeretnénk húzni
b)Kell e beadni módosítási kérelmet vagy bármit, ha utána?

Ugyebár a felső fedettséget kivéve, a terasz 3 oldalról nyitott maradna, a fedése csak egy polikarbonátos tető az épület saját tetejétől különállóan. (Egy készen kapható aluminium szerkezetű pergoláról van szó).

Válaszukat előre is köszönöm!

gaborka87,

Egyszerű bejelentést tenni akkor tudsz, ha előbb elbontod a bővítést. Azt ugyanis a még nem létező épületrészekre lehet, pont azért, hogy a bejelentés után felépítsed.

Üdvözlök mindenkit,

Talán sokan mások is jártak így, és ahogy olvasgattam a hozzászólásokat világossá vált, hogy az utólagos hozzáépítést csak fennmaradási engedéllyel lehet legalizálni.

Egy családi ház került kibővítésre egy kb. 20 nm-es nappalival, mely engedély és bejelentés nélkül történt.

Az akkori gondatlanság helyrehozására keresek megoldást. A fennmaradási engedély az egyik, viszont attól tartok, hogy mi lesz ha bontásra ítélik a helységet. (Szerkezetileg tökéletes állapotban van, de mi van ha a telek beépíthetőségének %-os aránya lesz pont ami miatt bontani kell).

Ha a nappalit egy "raktárnak" állítom be, tehát nem emberi tartózkodásra, akkor utólag nem tudnék egy egyszerű bejelentést tenni a toldatra?

Köszönöm a véleményeket.

OFF
Köszönjük Emese! ;)
ON

Köszi a segítséget!

Még egy kis segítség azoknak,akik tanácsokat osztogatnak ,és nincsenek tisztában valójában a jogi rendelkezésekkel.A jog lehet sgítség is.

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Köszönöm szépen a segítséget.

Kőművesként ugy okoskodtam,hogy a következő írást követem.A csatlakozást megszüntetem,és a negyedik falat is fölhúzom.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény* építése, átalakítása, felújítása,
valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a
nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

*Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény: Az az építmény, mely rendeltetése, funkciója alapján nem emberi tartózkodásra szolgál. A jogszabály nem zárja ki az
emberi tartózkodásra alkalmasságot, így a rendeltetés vizsgálandó. Fontos azonban, megjegyezni, hogy építményről beszélünk, tehát nem lehet jellemzően emberi
tartózkodásra szolgáló, vagyis az emberi tartózkodás az épületben nem lehet elsődleges, illetve meghatározó.
A pontos beazonosításban a következő fogalmak lehetnek a segítségünkre:
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1.
számú melléklet 101. pont].
Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: olyan helyiség, amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti
szünet időtartama a két órát nem éri el [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 53. pont].
.
A vonatkozó jogszabályhelyek, valamint a korábban hatályos jogszabályokat is figyelembe véve, ilyen jellegű épületek lehetnek például a különböző tároló
építmények(pl:garázs), állattartó építmények.
Emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet
el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 4. § (2)
bek. 36. pont].

Azért operálni ne kezdj! :D

nanemaa
Köszönöm szépen segítségét.
A tervezéssel nincs gond,magam készítem mindég.Szakmabéli szerint még jobban csinálom mint egyik-másik szakember.

drbjozsef
„Amúgy : szoba.
Vagy arra célzol, hogy nincs teteje?
Akkor egy szoba tető nélkül.”

Ezzel egyetértek.
Ha a kérdező valóban szabályossá akarja tenni az építést, akkor az eddig elvégzett építésekre fennmaradási engedélyt, a további állapotra pedig építésit kell kérnie (a két ügy egy eljárást igényel). Másik megoldás, ha mindent elbont és kezdi elölről egyszerű bejelentéssel. Akkor nem lesz mellé alkalmasint milliós bírság.

renoval
Nem.

talkepu
Nettó 100 lm3 térfogat, és 4,50 m gerincmagasság és szigorúan emberi tartózkodásra nem szolgáló épületről beszélünk. De ennek ellenére minden építésügyi jogszabályt be kell tartani, mert a nem engedélyhez kötött építésre is igaz, hogy csak szabályok betartásával végezhető. A terv nélküli építéstől a magam részéről akit lehet, le szoktam beszélni. Egy jó tervező nem csak vonalakat húzgál, hanem átgondolt, kivitelezhető épületet tervez. Sok pénzt meg lehet spórolni egy átgondolt tervvel, szemben egy ötletszerűen tákolt építménnyel.

drbjozsef
„Sajátos nézőpont. Legfeljebb azt mondanám, hogy ez nem bővítés, ha soha nem is lesz rajta tető.
Ha valami engedély/bejelentés köteles, akkor azt az építés előtt kell megtenni. És nem attól függ, meddig jutottál el.
Van, amikor a tető se az, ha pl. faoszlopokon áll, akkor az nem bővítés, csak pergola.”

Légy szíves ne vezesd félre a kérdezőt, teljesen jogszerűtlen, pontatlan, és valótlan amiket írtál. De ha ennek okán később anyagi kára lesz, gondolom, nem akarnád őt kártalanítani. :(

Amúgy : szoba.
Vagy arra célzol, hogy nincs teteje?
Akkor egy szoba tető nélkül.

Terasz? Épülethez csatlakozva, másik három oldalán 2,5m magas fallal?
Hát, ha 4,5 méter magas a család, akkor végülis terasz, mellvéddel, ja.

Tulajdonképpen a busz is egy bicikli, csak nagyobb, motor hajtja, kasznija van, és pár plusz kereke.

drbjozsef

Annak indult.Beépített terasz.Három oldalról van 20-as fal.Ez akkor mi lenne.Mi lenne a neve?

renoval,

De hát ez nem terasz.

drbjozsef
Köszönöm a választ.Szeretném törvényesen befejezni a bővítést.Sajnos nem tudtam igazán eligazodni a rendeletek között,és a teraz definiálása sem tiszta teljesen.Sokan sokfélét írnak,de teljes építészetileg nincs részletezve,hogy mikor bővítés,és mikor nem.

„Ez így idáig szerintem nem bővítés. ”

Sajátos nézőpont. Legfeljebb azt mondanám, hogy ez nem bővítés, ha soha nem is lesz rajta tető.
Ha valami engedély/bejelentés köteles, akkor azt az építés előtt kell megtenni. És nem attól függ, meddig jutottál el.
Van, amikor a tető se az, ha pl. faoszlopokon áll, akkor az nem bővítés, csak pergola.

Tisztelt Tagok!
Az én kérdésem egy terasz beépítés vissza bontás mennyiségéről szólna. A lényeg hogy készítettem egy 50cm magas teraszt betonból, és építettem 20cm -es vastag falat körbe,2,5m magas ami kapcsolódik az épülethez. Van egy ajtó és egy ablak rajta. Ez így idáig szerintem nem bővítés. Bővítés a tető ráépítéssel lett,ha jól gondolom a leírások szerint,de nem vagyok benne biztos.A tető magas építésű,ami becsatlakozik a főépület tetőjéhez,és 17m2-es.A kérdésem az, hogy a tető elbontása elég lenne ahhoz hogy tervezővel megterveztessem ,és bejelentsem a bővítést.Esetleg a falból is a kapcsolatot ? Tető nélkül a fal értelmezhetetlen a bővítés szempontjából.Köszönöm előre is válaszukat.renoval