Jogi képviselő

Ha nem tévedek: zenepedagógusnak lenni az egy marha nagy felelősséggel járó meló...

A bíróságok munkáját figyelmi úgy is lehet ha valaki "csak úgy" beül egyik másik tárgyalásra, ehhez nem szükséges "saját" ügy.

A jogi egyetemi végzettség nem ad jogi szakvizsgát.
A jogi egyetem elvégzése után három évig jogászként kell dolgozni valamilyen jogi végzettséghez kötött munkakörben, majd ez után lehet letenni a három részvizsgából álló jogi szakvizsgát, és ennek megszerzése után lehet a jogász ügyvéd, jogtanácsos, bíró, stb.

Egyébként az alábbiakat nem tudom honnan szeded, néhány speciális esetet kivéve a peres képviselethez nem szükséges jogi szakvizsga, de még jogi végzettség sem, pl. egy cég gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben egy jogi végzettség nélküli alkalmazott is eljárhat.

A perben meghatalmazottként eljárhat:

4. közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
5. az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:

ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselő-testületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

9. a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja.

"Most jön a Bilincs és a Mosoly!" Aha, de közben jön az 5 millás kártérítés és a Mosoly!

Ha folytatja a blogolást - változatlan stílusban, mint visszaeső megnézheti magát.

"Nem te vagy kedvesü.?"
Nem. Én a bíró vagyok. :D

Mendelenyidora!
Sőt, még egy közigazgatási szakvizsga sem egyenértékű a jogi szakvizsgával. Fordítva viszont igen.

"Szerintem, a fellebbezésem is sikeres lesz!Különösen az újabb fejlemények nyomán!" Ez alapján biztos nem lesz sikeres a fellebbezésed. A rágalmazást a cselekmény elkövetésének időpontja szerint kell elbírálni. Az adott tényállítás a cselekmény elkövetésének időpontjában volt sértő, valótlan stb.? A bíróság - nem jogerősen - megállapította a bűnösségedet.

Az orvos, a mérnök, az ügyvéd felelősséggel végzi a munkáját, a zenepedagógus mondjuk elhívatottsággal.

"Kb. Ilyenek a "szakértői" hozzászólásaitok!"
Zongoratanárként, a jogászok szakmai munkáját éppen te tudod a legjobban megítélni. Na, ne már! Talán megcsapott a meleg?

Ilenarth

lejcsó mindig nagy türelemmel és hasznosan ír neked - és mindenki másnak is. A stilusa korrekt, udvarias.
Szégyelhetnéd magad.

llenarth!

A saját butaságodat ne a mások lejáratásával akard kompenzálni!
Nem tisztem megvédeni senkit, de ami sok, az már SOKK!

A mondat elején nagybetű, mondatok közt szóköz...

Ha jól látom, eme topik eljutott a csúcspontjához.

Nem a helyesírással van a legfőbb gond.

mendelenyidora!
Nem tartom valószínűnek, hogy a táblabíróság ennyire elnézze a jogi képviselet szabályait.

Nekem van jónéhány jegyző ismerősöm, és - bár a poszt betöltéséhez nem mindenütt előírás - mindegyiknek megvan a jogi szakvizsgája, az egyik úgy szakvizsgázott le, hogy nem is tud róla a munkáltatója (nehogy azt higgyék, hogy azért szakvizsgázott, mert pályát akar módosítani).

Így te honnan tudod olyan biztosan, hogy ak eljárt a Tábla előtt, annak nincs jogi szakvizsgája?

Egyébként meg jó lenne ismerni az egész ügyet, mert ha esetleg egy jogi szakvizsgával nem rendelkező is nyerni tudott a Táblán, és a Kúria csak a képviselő jogi szakvizsgájának hiánya miatt teszi vissza az ügyet, akkor majd odaküldenek egy ügyvédet, aki pont úgy megnyeri.

Jogi szakvizsgája csak jogásznak lehet. Államigazgatási főiskolát végzett jegyzőnek közigazgatási szakvizsgája lehet. A két szakvizsga nem ugyanaz.

Bár a nyomozóelmének feltűnhet, hogy hogy lehetsz abban olyan biztos, hogy nincs jogi egyeteme, ha állig fősulija lehet.

Úgy látom ez egy olyan topic, ahol nem elég egy kérdést egyszer megválaszolni....:)))
07.20. 7:34-kor részletesen leírtam, mi a jogi szakvizsga, és hogy a jogi egyetemi végzettség előfeltétele a jogi szakvizsga letételének...

De továbbra is azt mondom, hogy ez csak egy eljárásjogi csűrés-csavarás, nem értem, ha a Tábla ezt az eljárásjogi kérdést ennyire benézte volna, ez az ügy érdemében mit segít rajtad.

Ha a Kúria csak a képviselő jogi szakvizsgájának hiánya miatt vissza is teszi az ügyet, miért gondolod, hogy egy szakvizsgázott jogász majd elveszít egy olyan ügyet amit - ezek szerint - egy jogi végzettség nélküli képviselő is meg tudott nyerni.

Arra gondol, hogy a fellebbezés mint olyan lenne hatálytalan, a határidő eltelte miatt pedig újra benyújtani már nem lehet.

Az nyilvános ülés lesz inkább. Olvasd el figyelmesen az idézést! Arra viszont fogadni mernék, hogy nem lesz hatályon kívül helyezés.

„Sztem, ha akarták volna”

A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést tudják csak kapásból elutasítani - nem akarat kérdése -, a többinél csak nyilvános ülésen vagy tárgyaláson. Bár teljesen mindegy mit írunk, mert igazad volt.

"be is bizonyítom doku anyaggal."
Az I. fokú eljárás során miért nem tetted meg?

Ilenarth

Ha az elsőfokú tárgyalás óta valami fontos, lényeges új körülmény jutott a tudomásodra azt majd add elő a másodfokon, sőt írásban küld is be.

Azonban az, hogy a lakótársak nemigen jártak a lakógyülésekre és amiatt nem rendelkeztek naprakész ismerettel a közös képviselő és társai viselt dolgaikról, nos ez nemigen lesz ráhatással a te ügyedre.

Tehát csak ami tényleg fontos, lényeges új körülmény.
A helyi szintű blabra nemigazán...

Amennyiben a bíróság helyt adott volna a valóság bizonyításának, akkor is csak az számított volna, ami a cselekmény elkövetésének időpontjában (2011?) igaz volt, vagy nem volt igaz. Tehát ami 2013-ban történt, vagy történik, az abszolút közömbös a cselekmény elbírálása szempontjából.