Jogi képviselő


Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.31. 18:20

Hihetetlen...

Kíváncsian várom, hányszor ítélnek el, mire egyszer majd megérted.

Zizzz # 2012.01.30. 13:24

Oké, de ahelyett, hogy a magánéletébe mászol/másztál, miért nem jelentetted fel csalásért?Vagy miért nem adtál be a szerinted jogosulatlanul felvett munkadíjára fizetési meghagyást?

Zizzz # 2012.01.30. 11:02

Llenarth: teljesen laikusként nekem az ügyedről az jutott eszembe, hogy ezek szerint úgy gondolod,ha a szomszédom ellopja a tyúkomat, ezért én ellopom bosszúból a malacát, akkor szerinted én nem követek el ugyanúgy bűncselekményt, ahogy ő? Szerinted engem az a tény felment, hogy de ő kezdte, ő is lopott, és én csak miatta (válaszként) csináltam?

Stella35 # 2012.01.30. 10:09
pazs # 2012.01.30. 09:31

megorka: nem azért nem kapsz választ, mert ez itt Ilenarth topikja, hanem mert a magyarországi kamarákba bejegyzett ügyvédek nem jogosultak Ausztriában eljárni, ha beszélnek németül, ha nem. Úgyhogy (akár ingyenes...) segítséget Ausztriában kell, hogy keress. Azon kívül, hogy az itteni jogászok nemigen járhatnak el Ausztriában, nem is igen értünk az osztrák joghoz, sajnos.

megorka # 2012.01.29. 21:57

Ebben a chatben vita folyik vagy segítség?

Mégegyszer... ;)

Kérdésem dióhéjban a következő:
Hol és milyen jogi fórum előtt kérhetek/kérhetünk német nyelvtudással rendelkező jogi képviseletet Ausztriában folyamatban lévő munkaügyi szabálysértési eljárásba. Akár költségmentesen...

Ebben az eljárásban munkavállalók vagyunk. A munkavégzés külföldön volt. A dolgozókat nem fizették ki rendesen és más bonyolult helyzetet ismertünk meg. A Bécsi "Arbeiterkammer" előtt folyamatban lévő eljárásban tudtuk meg, hogy hamis okiratot nyújtott be az osztrák foglalkoztatónk, annak bizonyítására, hogy kifizette a dolgozókat.

Aki tud ebben segíteni jelezze:
köszönettel: S. Magdolna

ius latratus # 2012.01.29. 18:21

Már régebben is meg akartam kérdezni: te mit tanítasz?

(jogi tanácsot, s az ügyeddel kapcsolatos állásfoglalást tőlem ne várj, én már régebben figyelmeztettelek, hogy le kellene állni, de úgy viselkedsz, mint egy gazdátlan fűnyíró... Annyit azért csak meg kell mondjak: még mindig nem késő egy alapos megbánás)

lajcsó # 2012.01.29. 17:22

Ezek közé tartozik a rágalmazás is. Nincs olyan menthető körülmény, ami bárki számára indokoltá tehetné más rágalmazását.

lajcsó # 2012.01.29. 17:19

A Btk.-ban nagyon sok olyan tényállás van amelyekben a cselekmény elbírálása szempontjából az elkövetés motívuma közömbös. Pl. teljesen közömbös, hogy valaki miért lop, miért tanúskodik hamisan, miért garázdálkodik stb.

Egyjogász # 2012.01.29. 16:30

Hajrá Sherlock!!!:)))
(Úgy látom, te jó leszel ügyvédnek, ha az ügyfél huszonötödjére sem érti/hajlandó megérteni a dolog lényegét, akkor sem kivágod az irodádból, hogy a jövőben védje a Nőtanács, hanem nekifogsz huszonhatodjára is.)

Sherlock # 2012.01.29. 16:18

Mert ez a törvény.

Már párszor elmondtuk, ha alkalmas volt a becsület csorbítására akkor megvalósult a cselekmény, a többi nem számít. Pont.

Gabicsek # 2012.01.28. 21:46

Büntető ügyben bűnügyi költség van. A gyanúsított és később vádlott útiköltségét nem térítik. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, a bűnügyi költséget neki kell megfizetni. (addig az állam előlegezi). Ilyen költség lehet a tanú útiköltsége, esetleges szakértői vélemény költsége, stb.

megorka # 2012.01.27. 13:33

Az előbbi kérésemmel kapcsolatban privátban is kereshetnek. beállítottam az E-mailem.

megorka # 2012.01.27. 13:29

Kérdésem a következő:
Hol és milyen jogi fórum előtt kérhetek/kérhetünk német nyelvtudással rendelkező jogi képviseletet Ausztriában folyamatban lévő munkaügyi szabálysértési eljárásba. Akár költségmentesen...

Ebben az eljárásban munkavállalók vagyunk. A munkavégzés külföldön volt. A dolgozókat nem fizették ki rendesen és más bonyolult helyzetet ismertünk meg. A Bécsi "Arbeiterkammer" előtt folyamatban lévő eljárásban tudtuk meg, hogy hamis okiratot nyújtott be az osztrák foglalkoztatónk, annak bizonyítására, hogy kifizette a dolgozókat.

Aki tud ebben segíteni jelezze:
köszönettel: S. Magdolna

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.25. 17:53

Azt soha nem lehet előre tudni, hogy egy fellebbezés sikeres lesz-e; így aztán nemigen van különbség a sikeres és a sikertelen fellebbezés munkadíja között. Ami egyébként szabd megállapodás tárgya.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.25. 15:49

Ha sem a rendőrségen nem, sem a kamaránál nem, sem a bíróságon?
Arra még nem gondoltál, hogy talán nincs igazad? Ennyi ember egyszerre hülye?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.25. 15:47

Nem az ügyészség, de vádlott leszel. Sőt, már az vagy.

lajcsó # 2012.01.24. 15:48

Én nem azt állítottam, hogy téged a rágalmazás alap és valamennyi minősített esetével vádolnak. Csupán - a szórólapozás ismeretében - tippeltem a nagy nyilvánosság előtti elkövetésre. Azt, hogy téged mivel vádolnak neked kell tudnod! A panelház lakóinak közössége már nagy nyilvánosságnak számít. A bosszú mint motívum aljas indoknak számít. A jogos védelemre való hivatkozásod pedig marhaság.

lajcsó # 2012.01.24. 08:31

llenarth!

A te tényállásod az alábbi:

Rágalmazás
179. § (1)399 Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

  1. aljas indokból vagy célból,
  2. nagy nyilvánosság előtt,
  3. jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Én a te esetedben, konrétan - az általad leírtak alapján (szórólapozás) - (2) bekezdés b) pontjára gondolok.

A fenti rendelkezés a büntetőjogi tényállás. Az eljárás során a bizonyítás kizárólag arra irányul amivel téged vádolnak. Amennyiben a vád tárgya nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, akkor a bizonyítás egyrészt arra irányul, hogy a cselemény más(ok) előtt történt-e, másrészt az általad használt tényállítás becsület csorbítására alkalmas-e, harmadsorban pedig arra a cselemény nagy nyilvánosság előtt követted-e el. Az, hogy a cseleményt miért követted el, ebből a szempontból nem releváns.
Más volna a helyzet ha téged aljas indokból vagy célból elkövetett rágalmazással vádolnának. Akkor a motívum - mivel tényállási elem - releváns lenne.

lajcsó # 2012.01.23. 15:10

A példáid nagyon rosszak. Az emberölés elbírálása során a nyereségvágy, erős felindulás, bosszú stb. azért releváns mert tényállási elem. Amennyiben a te motívumod is tényállási elem volna, akkor a bizonyítás arra is kiterjedne.

lajcsó # 2012.01.23. 13:16

A tetted okára azért nem kívácsi senki, mert az ügy elbírálása szempontjából a motívum nem releváns.

Sherlock # 2012.01.23. 09:24

Az alperes lakóhelye szerinti bíróság az illetékes, illetve a munkahelye szerinti, ha az nem azonos a lakóhellyel. Kártérítési perben lehet még illetékes a károkozás helyének bírósága. Az illeték 24 000 Ft.

egrikislany # 2012.01.23. 07:09

Dr.Attika!

Munkaügyi peremben a jogellenességet másodfokon jogerősen megállapító végzés már megszületett. Jelenleg az követelt összegen vitázunk az alperes volt munkáltatómmal. Az ügy azért bonyolult, mert a munkaviszonyom jogellenes felmondását megelőzően és azt követően is, a mai napig gazdasági társaságok tagja vagyok, ahonnét osztaléban részesültem, amit az alperes, mint megtérült jövedelmet kéri figyelembe venni a bíróságtól. Én úgy tudom az osztalékot nem számítják be, de a témával kapcsolatban van egyéb tisztázandó dolog is. Szerintem 1-2 tárgyalás várható még az ítélet előtt, de az alperes időhúzásra is "játszik", így szerintem az ítélet után most is fellebbezni fog.

Dr.Attika # 2012.01.22. 06:21

Kedves "egrikislány"! Önnél mit jelent a végső szakasz? Per szempontjából a végső szakasz az, amikor a bíróság jogerős határozatot hoz. Ott pedig már jogi képviselő nem szükséges, mert a felekre csak a végrehajtás hárul.

Egyjogász # 2012.01.22. 06:01

Nem akartam előre leírni, de nagy biztonsággal mérget mertem volna venni rá, hogyha a bíróságon is ezeket adod elő, amit itt, meg ilyen bő lére ereszett terjedelemben, akkor a bírótól ilyen reakciók várhatóak.
Látom, hogy nem érted/nem akarod érteni, de egy rágalmazási perben (leegyszerűsítve) a bíróság azt vizsgálja, hogy rágalmaztál-e vagy nem (a valóságbizonyítás kapcsán meg azt, amit már korábban leírtam), azaz ez a per tárgya, és a bírót baromira nem érdeklik az oda nem tartozó előadásaid (az ügyvédi kamara mit csinált és mit nem, meg hogy az ügyvéd félredug-e vagy nem, stb.).
Egy nyugodtabb bíró ennek ellenére hallgatja ezeket egy darabig, egy célratörőbb, határozottabb viszont nem.