Zaklatás, birtokháborítás, telekhatár stb...

Sziasztok!

Lenne egy problémám. (Kinek nincs?:)) Előrebocsátom, hogy szerintem ez magánlaksértés, de lehet, hogy "csak"
birtokháborítás.

Szóval adott egy többlakásos ház, de nem társasház, hanem egy vállalat "bérháza", melyekben levő lakásokat bérbeadja.

Ehhez a házhoz tartozik egy kert is kertéssel, kapuval.

Magának a háznak a bejáratánál mágneses "kapucsengő" található, tehát kóddal lehet csak bejutni, vagy az adott lakáshoz "felcsöngetni".

Viszont a külső kerti kapunál nincs semmiféle csengő. Azonban néhány lakó a késő esti időszakra be akarja zárni ezt a külső kaput kulccsal, de így az este érkező esetleges látogató nem tud semmilyen módon felcsöngetni a meglátogatni kívánt lakóhoz. Ami egy vicc.

Szóval érdekelne a véleményetek.

Üdv.: lerboy

1. Meg kell próbálni megegyezni, és egyben az önkormányzattól is kérni, hogy a telekalakításhoz járuljon hozzá.
2. Ha megegyezni nem lehet, akkor érdeklődni kell az önkormányzatnál, hogy az ilyen megosztás egyébként a helyi szabályozás szerint lehetséges-e, és ha igen, elbirtoklási pert kell indítani.

1984-ben vettünk egy ismerősömmel zártkerti ingatlant. A telket földmérő ( az akkori technikával ) megosztotta hosszába kétfelé.
Az igy kialakult telekhatárt mindketten elfogadtuk ( nem tettünk akkor kifogást). A telken az igy kialakult telekhatár figyelembevételével telepitettük a növényeket, fákat, szöllöt, sőt még keritést is ez alapján épitettük.
A telekhatáron közösen kialakitottunk egy gyalogos közlekedési sávot amit ma is használunk.

Én most eladom a telekem és a földmérő a mai technikával (műholdas felmérés ) máshol jelölte ki a telekhatárt.

Kérdésem, hogy ilyenkor mi a teendő ! 23 évig használtuk az eredeti felmérés szerint a kertet.

Üdvözlettel
Máté István

Ha már több mint egy éve zavarnak a birtoklásban, a bírósághoz fordulhatsz a birtokháborítás megszüntetése iránt.

A Ptk 100. § értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná.

Az ítélkezési gyakorlat szerint zajkeltő szerkezet működtetése a szomszédjog által védett érdeket sért.

A Ptk. 188. § (1) bekezdése szerint, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

Arra azonban ne számíts, hogy teljes egészében el fogja tiltani a bíróság a szomszédot a tevékenységétől! Vállalkozói tevékenységgel járó zajhatás elleni birtokvédelem módját a szembenálló érdekek összevetésének eredménye szabja meg; az érdekegyensúly helyes megteremtésével érhető el a zavarás szükségtelen mértékének megszüntetése, mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Azaz a bíróság mérlegelni fogja a szembenálló érdekeiteket, és a birtokháborítás megszüntetésének olyan módját fogja alkalmazni, ami előmozdítja a zavartalan birtokláshoz fűződő jogod érvényesülését, ugyanakkor nem lehetetleníti el a vállalkozást, amihez ugyebár szintén joga van a tulajdonosnak (egyébként nincs szükség a hozzájárulásodra). Ilyenek jöhetnek szóba (nem számolva a teljes eltiltással): a tevékenység időbeli korlátozása, zajvédő fal, zárt állományú növényzet telepíttetése, bizonyos munkafolyamatok beszüntetése, bizonyos gépek alkalmazásától való elitltás.

Sziasztok!
Olyan problémában kérném a segítségeteket, ami talán a birtokháborítás témakörébe tartozik.
2003-ban a kertes családi házam mellett lévő évek óta lakatlan önkormányzati ingatlant eladták egy mezőgazdasági vállalkozónak. Ő mára egy a vetéshez, szántáshoz, aratáshoz, növényvédelemhez kapcsolódó gépparkot hozott ott létre. Ennek jellemzője, hogy tavasztól télig reggel 6 tól akár hajnal 2 ig is mozognak kombájnokkal, traktorokkal, teherautókkal. Én nem írtam alá semmiféle beleegyező papírt, mert az hiszem talán az is kellett volna. Nem azonnal hozott oda minden gépet hanem az évek alatt szépen 2-3 géppel bővített. El lehet képzelni azt a zaj és porhatást ami ott van!!! Állandóan cirkuszolok a jegyzővel de ő azt mondja nincs mit tenni így van jól. Költözzek el. 15 éve kapartam össze annyi pénzt, hogy egy tanya szintű házat vehessek. Mellettem meg egy 100 milliós géppark pöffeszkedik és még én menjek el. 2 szívinfarktus után már nem tudom mit tegyek. Egy csomó ellenőrző szervnek tettem bejelentést már. Pl. a környezetvédelemnek, mert a vegyszerező gépet a portámtól 5 méterre mossák és a vízpermet szépen átjön a kertembe. A felügyelet kijött persze olyankor amikor nincs mosatás és megállapította, hogy nincs szennyezés. De sorolhatnám a többit is. Hogy védjem meg a birtokom?

Itt balra az Adattár-keresőbe kell beírni a konkrét keresett szót és/vagy kifejezést, aztán a "fúrum üzenet szövegre" klinkelni, és egyből kiadja az előzőekben már kivesézett azonos v. hasonló levelézéseket.

Ahogy a Szolgáltatások rovatban a "törvénytár"-ban minden fontos törvénykönyv teljes terjedelemben le van hozva.

Alkalmasint jó keresgélést!

Tökkéletes...Nagy voltál köszönöm!

http://www.jogiforum.hu/forum/31/1076

Köszönöm a segítségeteket...még az a téma érdekelne mire kötelezi a feleket ingatlan adás-vétel során a szándéknyilatkozat.Hol nézhetek irodalmat...habár Ti csípőből nyomjátok...köszi

Az önkormányzat jegyzőjénél tehetsz bejelentést.

Köszike....üdv.

Feljelentés. Minimum szabálysértés, jó eséllyel bűncselekmény is.

Sziasztok...illegális sittlerakás magánterületre ügyben mi az első teendő?Kihez,mihez,mennyi idő?Ha tudtok segíteni köszönöm...

SZIASZTOK FÓRUMTAGOK!

Szeretném a segitségeteket kérni, egy kényes problémában.

Nekem a szomszédom rendszeresen átpermetez, és gyomirtozik. A jegyzőhöz fordultam, birtokvédelemmel, aki helyt is adott a kéréssemre, és utasította, hogy csonkolja meg a fáit, hogy ne lógjanak át hozzánk, és nem használhot nagynyomású permetező eszközt, valamint előre kell értesíteni a permetezésről.Még a lakásomba is bepermetezik, mert annyira közel vannak a fák. De a szomszédom a biróságon fellebbezet.Kértem a növényvédösöktöl egy szakvéleményt, amit most kaptam meg, és a szomszédomnak adtak igazat, miszerint nyugodttan használhat nagynyomású permetező eszközt.Tehát nyugodtan permetezhet, és gyomirtózhat kedvére.Mit tudok tenni jogilag, hogy a biróság, ne engedlye meg a nagynyomású permetező eszköz használatát.Segítségeteket előre is köszönöm: Kismis

Kedves Micimacska !

Mint mindig, ilyenkor is a legegyszerűbb, ha a jegyzőhöz fordulsz. Õ tud felvilágosítást adni arról, hogy helyi rendelet szabályozza-e a permetezést belterületen, továbbá a helyi rendelet miként szabályozza a telekhatár melletti növények telepítését.

A jegyző előírhatja, hogy a permetezést előzetesen be kell jelenteni, no és azt is, hogy milyen időjárási viszonyok mellett szabad permetezést végezni stb.

Üdvözlet Mindenkinek!
Történetünk röviden: 1995-ben vásároltuk meg jelenlegi ingatlanunk, ami akkor még zártkert volt rajta lakóházzal, ám idén belterületté minősítették, lehetőséget adva az ingatlan lobbyra. Vásárláskor nem történt földmérés, csupán az előző tulajdonossal, valamint a közvetlen szomszédokkal egyeztettünk –megmutatták a megyehatárt jelölő karókat ill „megyefákat”-, majd ennek megfelelően kb. 50 cm-t ráhagytunk –inkább adjunk mint elvegyünk alapon-, és elkészítettük a kerítést. Azóta nem is történt semmi, ám egyik szomszédunk betegsége miatt váratlanul eladta ingatlanát. Mindez e-hét hétfőjén derült ki, tegnap (szombat) már jött is 10 ember, és a fák, bokrok 90%-át kivágták, ma pedig az új tulaj –aki velünk nem áll szóba ismeretlen okból- közölte a szemben lakó szomszéddal, hogy ki fogja méretni a telket, mert minden lehetséges cm számít, így nem fogadja el a jelenlegi állapotot. Kérdésem: mi van, ha az évtizedek óta ott lakók tudták rosszul, és emiatt, valamint a mi ostobaságunk miatt kiderül kerítést bonthatunk? Van valami jogorvoslati lehetőségünk? (pl. elbirtoklás –mivel az előző tulajok is ezt a megyehatárt ismerték el- stb.)
A jelenlegi régi parasztházat elbontják és újat építenek -a környéken jellemzően parasztházak ill un. hegyi hajlékok vannak-. Úgy tudom nekünk is bele kell egyeznünk az építési tervekbe. Ha ez így van, mire ügyeljünk? Mi lehet a mi eszközünk egy szemmel láthatóan „nálam a pénz, nálam a törvény” emberrel szemben?
Köszönöm a segítséget előre is!
Nem akarunk mást, csak az eddigi nyugodt életünket.

Sziasztok!

Õszintén szólva, kicsit lusta vagyok kapásból utánanézni a dolognak, úgyhogy Hozzátok fordulok elsőként, hátha valakinek már volt hasonló ügye.

Szóval, a helyzet az, hogy édesapám most költözött egy családi házas övezetbe Pécs belvárosában. Az a probléma, hogy a szomszéd telkével határos a nyitott hátsó terasz. Most, hogy jön a jó idő, szeretnének néha kiülni napozni, enni, szöszmötölni. Csakhogy: a szomszédnak permetezési mániája van, gyakorlatilag állandóan fújkál, a vegyszer pedig vastagon rátelepszik a kerti bútorra is. Mit lehet tenni ebben az esetben? Normálisan beszélni nem lehet a szomszéddal, mert kicsit zizi, de édesapám úgy gondolja, hogy ha valami konkrét jogszabályra hivatkozna, lehetne hatni a hapsira.
Az én tanulmányaim sajnos nem terjedtek túl a Ptk-ban foglalt általános szabályokon a szomszédjogokkal kapcsolatban. Nem tudtok esetleg valami speciálisabb szabályozást hasonló esetekre?

Gondolom, az sem mindegy, hogy mindez milyen besorolású övezetben történik.

Előre is köszi, ha valakinek támad vmi ötlete...

Viszont Te feljelentheted bírtokháborításért.

Nem tudom, hogy az ingatlanügyek esetében létezik-e a jogtalan használat, ha igen, akkor azért is feljelentheted.

Nem kell aggódni. Nem lesz itt probléma.

Még eddig nem jött semmiféle papír a bíróságról. Remélem nem is jön, de ha igen, akkor viszont kemény leszek és könyörtelen.

Köszi a választ...

Összegezve az egészet, válaszolva a kérdésedre.

A bíró fog vele foglalkozni, mindenképpen ha feljelentést tesz. Amikor bukik akkor úgy is őt fogja terhelni az eljárási költség. Megnézném magamnak, mikor kiszámlázzák neki a perköltségeket.

Mit csinálna? Kikapálja a bíró kertjét?:))

Akkor innentől, nálatok a labda. Élhettek feljelentéssel. Bírtokháborítás, kisajátítás jogcímén. A bíróság neked fog igazat adni. A bíróság az Õ keresetét viszont el fogja utasítani. El kell, hogy utasítsa, mivel semmilyen jogcímen nem tarthat igényt a területre. S mivel a ti tulajdonotokat képezi, nem csak a bírósági döntés alapján, hanem a telekkönyv alapján, kérhettek jogorvoslatot, s kötelezhetetitek hogy szüntesse be jogsértő magatartását.

Már csak a záróbeszédemet kell megírnom. S meg is nyertem pert.:)))) Háá jobb vagyok, mint Tom Cruise:)))

(u.i.: Ha meg lobogtatja az elmebaj papírját, mondjátok meg neki tegye ahová akarja.:))) )

Csigusz78!
Köszi a válaszodat. Természetesen a vitatott rész a mi birtokunkban van. Nem kérte a bíróság a kerítés lebontását, sőt másodfokon kérte a telekkönyvben a telekhatár módosítását, melynek nyomán kétséget kizárólag a tulajdonukba került a rész. Éppen ezért sérelmezem, hogy most a mi területünkön kapál, ültet, stb., tönkretéve ezáltal a mi termésünket. Persze nem nagy területről van szó, de mégiscsak idegesítő.

OT

majdnem egyfajta tulajdonjog átruházás történik ilyenkor, hiszen megfizette annak a plusz telekrésznek az árát

de az elbirtoklás a kulcs

15 év ingatlanoknál

Egy olyan esetben kér kártérítést (megjegyzem újra), amit egyszer megítéltek neki, és amely ki is lett egyenlítve (kifizetve), vagyis a bíróság álltal hozott döntés érvényre került.

A kérdés csak az, hogy az a vitatott rész jelenleg kinek a tulajdonát képezi, ez nem derült ki a hozzászólásból.

1. Ha az ő tulajdonában van jelenleg, akkor érvelhet, hogy 20 éven keresztül ingyen használtátok a földet. (Bár a bíró annakidején engedélyezte a kerítést)
2. Ha jogilag tiétek, akkor semmilyen kártérítéssel nem élhet.

Bár az elbirtoklás fogalma szerint a telekrész 15 év után az elbirtoló tulajdonává válik.

tehát, most elvileg ha a szomszédé is lenne az a bizonyos telekrész, de a csórikám használta, meg veteményt telepített rá, és 20 évig semmi nem történt, akkor el lett birtokolva

meg ugye létezik beépítés, ráépítés is a ptk-ban

Elbirtoklás

A tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlásának elmulasztása - amennyiben a törvényi feltételek fennállnak - egy idő elteltével a régi tulajdonjog elvesztését, és ezzel egyidejűleg egy új tulajdonos tulajdonjogának keletkezését eredményezi. Ez a folyamat az elbirtoklás.

Az elbirtoklással történő tulajdonszerzés a törvény erejénél fogva keletkeztet tulajdonjogot, így ahhoz sem szerződés, sem hatósági döntés nem szükséges.

Elbirtoklással minden olyan dolgon lehet tulajdont szerezni, amely tulajdonjog tárgya lehet (ingóságok, ingatlanok), kivéve, ha jogszabályi előírás a tulajdonszerző személyében rejlő okból, vagy a megszerzendő dologgal kapcsolatosan az adott dolgon való tulajdonszerzést nem teszi lehetővé. Így például külföldi személy termőföld tulajdonjogát akkor sem szerezheti meg, ha rá nézve egyébként fennállnak az elbirtoklás feltételei (A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6-7.§)

Az elbirtokláshoz szükséges, hogy az elbirtokló sajátjaként birtokolja a dolgot. Az elbirtokláshoz szükséges idő kezdetének a dolog feletti hatalom megszerzésének (birtoklás) időpontját kell tekinteni. A sajátkénti birtoklás egyrészről külső megnyilvánulásokból (beruházások végrehajtása, teherviselés a dologgal kapcsolatban, nyilatkozatok stb.), másrészt a birtokló saját meggyőződése (jogosan birtokol, ezért birtoklását jogszerűen senki sem szakíthatja meg) alapján állapítható meg. Elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki nem jóhiszeműen, hanem erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, mivel ezekben az esetekben hiányzik a belső meggyőződés.

További feltétele az elbirtoklásnak az, hogy a birtokló a tulajdonossal szemben szakadatlanul birtokolja a dolgot. Amennyiben a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja, hogy a dolgot adja neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve a dologgal rendelkezik (pl. jelzálogjogot enged földjére alapítani), az elbirtoklási idő megszakad, vagyis elölről kezdődik ingóságok esetén a 10, ingatlanok esetén a 15 év. A szakadatlan birtoklást nem zárja ki az, hogy az elbirtokló másnak ideiglenes jelleggel átadja a dolgot. Amennyiben az elbirtokló akaratán kívül veszti el a dolog feletti rendelkezés jogát (pl. azt tőle ellopják, elveszik) és azt 1 éven belül nem szerzi vissza, vagy bírósághoz nem fordul ez ügyben, az elbirtoklási idő megszakad.

Amennyiben az elbirtoklás alatt álló tárgyat egymás után többen birtokolják, az újabb birtokos hozzászámíthatja az elbirtoklásához szükséges időhöz elődje elbirtoklási idejét, feltéve, ha mindkettőjükre nézve teljesültek az elbirtoklás feltételei. Így előfordulhat az, hogy az elbirtoklást megkezdő jóhiszemű személy a törvényben meghatározott időpontnál lényegesen kevesebb tartamú birtoklással szerez tulajdont a dolgon.

Ingatlanok elbirtoklása esetén a szabályok némileg eltérnek az eddigiektől.

Amennyiben a földnek csak egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, és a föld nem osztható meg, elbirtoklás nem történhet. Amennyiben az ingatlant elbirtokolták, ám nem jegyezték be az ennek eredményeként keletkezett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdonjogára az elbirtokló nem hivatkozhat olyan személyekkel szemben, aki az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett. (Ez történik akkor, ha a dolog volt tulajdonosa eladja az elbirtoklás folytán más tulajdonába került földterületet másnak, aki nem tud az elbirtoklásról, és az ingatlan tulajdoni lapjában foglaltak alapján joggal azt hiszi, hogy az eladó a tulajdonos.)

Ha az elbirtokolt dolog tulajdonosa azért nem tudott fellépni az elbirtokló ellen, mert menthető okból nem volt abban a helyzetben (pl. egészségi állapota azt nem tette lehetővé), az akadályozó körülmény elmúltától számított 1 éven belül akkor is követelheti vissza a dolgot, ha az elbirtoklási idő már eltelt.