társasházi közös képviselő


Tutoris # 2009.07.29. 19:53

Segítséget kérek szépen!
Közös képviselő fizethet-e a társasházban elvégzett munkáért étkezési jeggyel? Cél a tehermentes juttatás lenne.

ragyasdezso # 2009.07.29. 20:27

Tutoris

Az étkezési jegy juttatása munkaviszonyhoz kapcsolódik. Havonta 6 000 Ft-ig adómentes utalványt adhat a munkabér mellett, amit a munkaszerződésben rögzíteni kell.

ragyasdezso # 2009.07.29. 20:29

lemi

Panelpályázatban vesztek részt, vagy önerős a felújítás?

lemi # 2009.07.30. 04:10

Ragyasdezso!
Kizárólag önerős a felújitás.Szóbeli tájékoztatást kaptunk csupán.Nem lehet tudni miről szól a szerződés.
1 dolog változik- a fizetendő végösszeg.

ragyasdezso # 2009.07.30. 07:40

lemi
Ha nyugodtan szeretne aludni a k.k., akkor a pályázat lebonyolítása után a kiválasztást a közgyűlésre bízná! De kinek a pap...

Szerintem kérjétek a közgyűlés összehívását, mert jelentős összeget tesztek bele, és jogotok van tudni, hogy kit és mi alapján választott ki a k.k. (és az SZB!)

lemi # 2009.07.30. 18:40

A probléma ott van hogy a felújitás zajlik és újabb összegeket kér a kk.az eredetileg elfogadott pályázatnyertes felett Akár még igaza is lehet,de ha kifizetek milliós tételt talán láthatnék egy szerződést is.A közgyűlés morog, de tudatlan,érdektelen jellemzően szavazásképtelen.A titkolózás a gyanút erősiti.
Mit lehet tenni?

ragyasdezso # 2009.07.30. 18:49

lemi
Ha a tulajdonosok így állnak hozzá, akkor minden elképzelhető, de akkor nem a k.k. a hibás, hanem a tulajdonosok!

Tutoris # 2009.07.30. 18:53

Mazsola66!
Konkrétan: az egyik lakó (magánszemélyként) kifesti a közös helyiségeket a lépcsőházban. Az anyagot a társasház veszi, de a lakó fáradozásáért a munkadíjat a közös képviselő kifizetheti-e étkezési jegyben közteher (és bevallás) nélkül? Ha igen, mekkora összegig?

lemi # 2009.07.31. 07:58

Mazsola66
Áfa előtt fizettünk.Munka előtt 5 hónappal felét kifizettük.A kiváncsiság oka a menet közbeni újabb igények olyan munkákért ami akár az eredeti szerződéshez is köthető.Mellesleg ell.biz tag vagyok.

ragyasdezso # 2009.07.31. 10:01

lemi
Nem értem. Ha ellenőrzési bizottsági tag vagy, akkor minden a társasházzal összefüggő iratot át kell adnia ellenőrzésre számodra. (is!) Sőt a kérdéseidre kötelező akár írásban is válaszolni!

Mazsola66

Azt, hogy hányan írják alá, egy szerződésnél nem releváns, hiszen a Th. tv. a k.k.-őt ruházza fel képviseleti joggal. Aláírhatják százan is, a felelősség azonban a képviselőé! Az ellenőrzésből eredő károk pedig a számvizsgálóké!

lemi # 2009.07.31. 10:56

Sosem láttam az eredeti szerződést. Egy röviditett
változatot adott át nekünk a munkák kezdetekor. Már az érdekes hogy hogy nem az eredetit mutatja hanem inkább gépel egy kivonatot
Kérésemre megigérte hogy fénymásol nekem,azóta sincs.
Ellenőrzés havonta nincs,az éves beszámolót aláirja a másik 2 tag.
Kb 1 éve irtam alá utoljára kifizetést.
Ha történik visszaélés,van jogi felelősségem? Nem találtam ilyet a társasházi törvényben.

ragyasdezso # 2009.07.31. 11:54

lemi

A jog csak egy lehetőség:élni kell vele! Hivatkozz a Th. tv.-re és kérj el mindent, amit meg szeretnél nézni ill. ellenőrizni. A Th. tv. nem tartalmaz szankciót az ellenőrzés elmaradására, de ha a házat kár éri és kimutatható, hogy időbeni ellenőrzéssel megakadályozható lett volna, akkor kártérítésre perelhető az aki elmulasztotta az ellenőrzést. Ti is választott képviselők vagytok, a házak döntő többségébe díjazásba is részesülnek a tagok, tehát elvárható tőlük, hogy a munkájukat el is végezzék!

nandy # 2009.07.31. 13:25

Tutoris, ha a tárgyhavi juttatás megbízási szerződéssel, vagy vállalkozónak nem minősülő vállalkozói jogviszonyban, személyes munkavégzés esetén, nem haladja meg a minimálbér 30% -át,nincs járulék és adó vonzata.

De van. Mégpedig szja és 11% EHO.

ragyasdezso # 2009.07.31. 15:34

Erre gondoltok?

Kisösszegű kifizetés (bruttó 15.000,-) esetében az SZJA tv. szerint:
73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy

  1. a Jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
  2. írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a Bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték).
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó Jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.

Amennyiben önálló tevékenységből származó jövedelemként kívánja a magánszemély elszámoltatni a kisösszegű kifizetést, ktg.nyilatkozat hiányában bizonylat nélkül elszámolható ktg.-ként a bruttó bevétel 10%-a, ktg.nyilatkozat megtétele esetén a bruttó bevétel maximum 50%-a számolható el ktg-ként.

lemi # 2009.08.01. 03:12

Hová lehet fordulni a közgyűlésen felül ha nem adja ki a zerződést a kk.?
Tiszteletdij nálunk 0 Ft.

osmi # 2009.08.01. 18:27

lemi!

Bírósághoz, de ha rám hallgatsz inkább egy " izomagyat" küldesz magad helyett a k.k.-höz :).
Szólítsd fel tértis levélben és említd neki, hogy iratkiadásra fogod perelni, ha X napon belül nem adja ki a szerződést betekintésre.
üdv.

nandy # 2009.08.01. 22:25

Én erre gondolok:

Eho. tv. 3. § (1)
A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:
bd)a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított

  1. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ( bedolgozói, megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.176 177 178 179 180 181
nandy # 2009.08.04. 11:15

Gyakori hiba - sajnos még könyvelőknél is -, hogy a százalékos eho-ról elfelejtkeznek.

Ha van heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor is kell százalékos eho-t fizetni. Tételeset nem kellene, de az akkor jönne képbe, ha a minimálbér 30%-át meghaladta volna a kifizetés.

Megbízási díjnál külön vizsgálandó, hogy a megbízás milyen időtartamra szól.

A konkrét példához kapcsolódóan:
2007-ben a minimálbér összege 65.500,-Ft volt, ennek a 30%-a havi 19.650,-Ft, napi 655,-Ft.
Ha a megbízási díj 15.000,-Ft volt, akkor 90%-os hányaddal számolva a jövedelme 13.500,-Ft, mely nem éri el a korlátot, így abból csak szja-t kell vonni (ha kell, mert valóban kisösszegű kifizetésről van szó) ill. 11% eho-t fizetni.

(Mondjuk az elég érdekes, hogy két hónap kellett a pince festéséhez... egyértelműen a járulékfizetés elkerülése miatt lett így írva a szerződésbe)

nandy # 2009.08.04. 13:12

Nézd, egy dolog az szja, de az eho ettől független.

Lehet, hogy nem kell szja-t vonni, mert kisösszegű kifizetésről van szó, és nyilatkozott a magánszemély, de ez nem érinti az eho-kötelezettséget. Azt kellett volna fizetni.

Sőt, igazság szerint TB-t kellett volna, mert a munkavégzés az adott hónapon belül csak egy hétig tartott, így a napi 655,-Ft-ot meghaladta a jövedelem.:))

ragyasdezso # 2009.08.04. 13:31

nandy

Az adott kérdés (étkezési jegy munkaviszony nélkül)is a TB és SZJA minimalizálásáról szólt.

nandy # 2009.08.04. 13:35

Ha nincs munkaviszony, akkor az az étkezési jegy bizony adóköteles...

nandy # 2009.08.04. 13:40

Szja. tv. 1. sz. melléklet

8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c) - e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;

nandy # 2009.08.04. 13:42

Tehát ha nem munkaviszonyban kapja a magánszemély, akkor az adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, melyet 54%-os szja fizetési kötelezettség terhel, plusz a juttatás szja-val növelt összege után még 29 (ill. júliustól 27)% TB-t és 3% munkaadói járulékot kell fizetni.

nandy # 2009.08.04. 13:45

Ennek alapján szó sem lehet adó-, és járulékminimalizálásról, sőt ez a legrosszabb juttatási forma.

Pl. 10.000 Ft értékű étkezési jegy juttatása esetén 5.400,-Ft szja-t, 4.158,-Ft TB-t és 154,-Ft maj-t kell fizetni, így az összes közteher 9.712,-Ft... hmmm nem rossz...
Ennél már az is jobb, ha arra a pár napra bejelenti mint munkavállalót.

ragyasdezso # 2009.08.04. 13:51

nandy

A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig az eddigi 29 százalék helyett 26 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, melyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási és 2 százalék az egészségbiztosítási rész.

A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.