Tisztelt Fórumozók!
Bízom benne, hogy közületek valaki tud segíteni nekem.
Egy éve múlt, hogy vásároltunk egy lakást licittel az önkormányzattól 205%-os áron, amit azonnal ki is fizettünk, a szerződést késleltette, hogy részükről még nem készült el az energetikai tanúsítvány. Nehezen, de végül megszületett, sőt az ingatlan is a nevünkre került. Próbáltuk a szolgáltatásokat átíratni, ill. új szerződést kötni, de mivel az eladó (önkorm) részéről nem történt megkeresés, nem voltak hajlandók. A szerződéskötés dátumától az 5-ik napon kellett volna megtörténni a kulcsátadásnak, ami a mai napig nincs átadva részünkre. Többször kíséreltük meg személyesen, majd telefonon is kicsikarni az átadást, de hol ilyen, hol olyan ok miatt sikertelen volt. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy addig nekik kell fizetni a szolgáltatásokat, míg birtokba nem adják, ezt meg is teszik.
Most a szomszéd lakásból szeretnénk átpakolni bútorokat, mert a bérlőnknek üresen van rá szüksége. Kérdésem a következő: Megtehetem-e, hogy önkényesen felnyitom a saját lakásomat? Kérhetek-e valamilyen kártérítést esetleg állagromlásért, haszon elmaradásért úgy, hogy a szerződésbe nincs bele foglalva kötbér? (bocsánat, nem mellékes, hogy évek óta üres a lakás, teljesen üres, tehát nem rátörnék valakire) Előre is köszönöm, ha valaki, valami tanácsot tudna adni az ügyben! Tisztelettel: Bibocska
Birtokbaadás
Tisztelt Fórumozók!
Nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem, ugyanis 2019 augusztusába vásároltam egy lakást és az eladó az adás vételi szerződésben szereplő október 31. i birtokba adásig, határozott idejű bérleti szerződést kötött velem a lakásra.
Most már közel a birtokba adás időpontja és a bérleti szerződés lejárta, az eladó jelezte, hogy nem adja át a lakást és továbbra is benne marad. A bérleti szerződés szerinti bérleti díjat sem fizette meg eddig.
A vételár teljes egészébe ki lett fizetve és a tulajdon jog a nevemre már bejegyzésre került. Milyen lehetőségem van ebbe a helyzetbe? A kilakoltatási moratórium vonatkozik-e az eladó bérlőre?
„az adás vételi szerződésben szereplő október 31. i birtokba adásig, határozott idejű bérleti szerződést kötött velem a lakásra”
Ezt az ügyvéded tanácsolta?
Dogmatikai szempontból maszatos, de gyakorlati haszna van. A lejáratot követő 60 napon belül végrehajtást lehet kérni a kiürítés érdekében. (Semmiféle moratórium nem vonatkozik rá.)
@Kovács_Béla_Sándor: Erre is vonatkozik a moratórium, csak a végrehajtás elrendelése és foganatosítása gyorsabb (meg persze nem kell perelni).
1994. évi LIII. törvény
183/A. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.
Bocs. Azt hittem, ebben is közös az önkényes lakásfoglalóval.
Köszönöm a hozzászólásokat, ezek szerint egy fél évig gondtalanul és háborítatlanul élhet az eladott lakásba.
A jognak mint az esetből kiderül, semmi köze az igazsághoz!
@jigger: Ha képtelen vagy
1.) elolvasni a jogszabály szövegét, amit bemásoltam,
2.) vagy legalább még a mai napon egy ügyvédet felkeresni az összes irattal és egy jó adag KP-val, hogy még ma nyújtsa be a kérelmet a bíróságra,
akkor meg is érdemled.
És ez az igazság, mert TE nem élsz időben a jogaiddal.
Sziasztok!
Ingatlanvásárlás előtt állok, azonban az általam kinézett lakásban laknak jelenleg, és a tulajdonos az én vásárlásommal párhuzamosan szeretne venni egy másik lakást, ezért azt szeretné, hogy a szerződésben foglalt teljesítési határidő előtt egy hónappal fizessem ki a teljes vételárat neki, hogy ő abból megvehesse a másik lakást, és legyen ideje a költözésre.
Az eladó szempontjai érthetőek a számomra, azonban ezt a megoldást jogilag, illetve az én saját, vevői szempontjaimat figyelembe véve eléggé aggályosnak tartom, különös tekintettel a korábbi hozzászólásokra.
Létezik valami megoldás, vagy bevett gyakorlat ennek a problémának az áthidalására esetleg?
A kinézett ingatlanról nem szívesen mondanék le emiatt, viszont a tulajdonos sajnos nem meggyőzhető más megoldásról.
Mit javasoltok ebben a helyzetben?
Köszönöm szépen!
Marceee93
„A kinézett ingatlanról nem szívesen mondanék le emiatt,
viszont a tulajdonos sajnos nem meggyőzhető más megoldásról.”
Akkor ezt patthelyzetnek hívják!
Egy biztos, én addig nem fizetném ki a teljes összeget, amíg nem üres a lakás és nem birtokba vehető. Ezt a másik félnek tudnia kell megoldania. Én kb. egy héttel a költözésem előtt megkaptam a ház kulcsait, és szinte egy-két nappal a beköltözésem után ki is tudtam fizetni az utolsó hiányzó részletét. Nálunk működött a kölcsönös bizalom.
Természetesen benne van az is, hogy kifizeted a teljes vételárat és mégsem hagyja el időben a lakást, ezt neked kell mérlegelned. Azonban azt se feledd, amíg ő az ügyvéd előtt nem nyilatkozza le, hogy ki van a teljes vételár fizetve, addig neked nem fognak rá tulajdonjogot bejegyezni, maradsz széljegyen, ahogyan azt a szerződés benyújtásakor a földhivatal megtette. Megoldás lehet az is, hogy ügyvédnél helyezed letétbe az ingatlan vételár maradékát és jelzed neki, hogy csakis akkor juthat hozzá a pénzhez, ha az ingatlan beköltözhető állapotba kerül. Minden a megegyezésen és a kölcsönös bizalmon múlik. Az viszont nem kérdés, hogy neki fontosabb a dolog, mert másként egyelőre nem tud tovább lépni.
Szomorú örökös
Köszönöm szépen a kimerítő választ!
„Egy biztos, én addig nem fizetném ki a teljes összeget, amíg nem üres a lakás és nem birtokba vehető. Ezt a másik félnek tudnia kell megoldania.”
Részemről is működne a dolog, hogyha néhány nap különbség lenne csak az utolsó vételárrész kifizetése és a birtokba adás között, és az eladó hitelt érdemlően képes bizonyítani (beenged a lakásba, hogy igen, eltűnt a cuccok nagy része, és nincsenek közműtartozások).
További körülmény, hogy én hitelt veszek fel az ingatlan vásárlására, ennek a folyósítását pláne visszatartanám az eladó kiköltözéséig, hiszen amint ezt átadtam, onnantól kezdve nekem ketyeg az óra és kezdenem kell a törlesztést, viszont a lakást nem tudom használni. Ezért úgy gondolom, hogy anyagilag akkor vagyok nullán, ha ezen időszak alatt ő az én hiteltörlesztőmnek megfelelő bérleti díjat fizet nekem.
„Azonban azt se feledd, amíg ő az ügyvéd előtt nem nyilatkozza le, hogy ki van a teljes vételár fizetve, addig neked nem fognak rá tulajdonjogot bejegyezni, maradsz széljegyen, ahogyan azt a szerződés benyújtásakor a földhivatal megtette.”
És ez az eset ezek szerint előfordulhat úgy is, hogy részemről, pontosabban a bank részéről a fizetés megtörténik, de ő eltűnik, és az ügyvéd előtt nem nyilatkozik, nem kerül a nevemre az ingatlan, magyarul nem tehetek semmit, ha ő nem akar velem együttműködni, hiszen papíron is birtokon kívül vagyok?
„Megoldás lehet az is, hogy ügyvédnél helyezed letétbe az ingatlan vételár maradékát és jelzed neki, hogy csakis akkor juthat hozzá a pénzhez, ha az ingatlan beköltözhető állapotba kerül.”
Ezt banki folyósítás esetén is meg lehet tenni, hogy a bank az ügyvédi létét számlájára utaljon?
Ezzel viszont ugyanaz a probléma szintén fennáll, hogy nekem el kell kezdenem törleszteni még az előtt, hogy a lakást el tudnám kezdeni használni.
Egy szó mint száz, számomra ez eléggé aggályos.
Marceee93
„További körülmény, hogy én hitelt veszek fel az ingatlan vásárlására, ennek a folyósítását pláne visszatartanám az eladó kiköltözéséig, hiszen amint ezt átadtam, onnantól kezdve nekem ketyeg az óra és kezdenem kell a törlesztést, viszont a lakást nem tudom használni.”
Ebben csak az a gáz, hogy ha kifejezetten ingatlanvásárlásra veszed fel a hitelt, akkor azt nem neked fogják utalni, hanem az eladónak. Ez válasz arra is, hogy hitel esetén hogy lehet ügyvédi letétet alkalmazni...szóval gyakorlatilag sehogy, legalábbis szerintem, de én csak laikus vagyok, aki a közelmúltban esett át ingatlan eladáson-vásárláson. Visszatartani szinte tuti, hogy csakis a készpénzes fizetésből tudsz. Amit írtam, csakis kölcsönös bizalommal és annak nem eljátszásával működik ez a dolog.
Tisztelt Fórum Tagok!
Egy évek óta húzódó problémával szeretnék Önökhöz fordulni, illetve tanácsot, iránymutatást kérni, hogy mit lehet tenni az adott ügyben?
Megvettünk egy telket, melyre egy házat építettünk. Jelenleg a használatba vételi engedély folyik. A telek jogi határa a hátsó szomszédomhoz vezető út közepére esik. Ezt egy kiigazítás után hozta létre a földhivatal térképezési hiba címén. Jelenleg, emberségi okból, úgy raktam le a kerítést, hogy a hátsó szomszédom be tudjon járni. A kerítésem és a ház között 2 méter távolság van. A hivatalos térképmásolat szerint egy másik útról megközelíthető a hátsó szomszédom telke, még hrsz-a is van, de fizikailag kevéssé járható egy része.
Kérdésem az lenne, hogy hogyan vehetem birtokba ennek az útnak a felét? A birtokba vétel oka az lenne, hogy oldalhatáros beépítési mód esetén garázst és melléképületet csak oda tudok építeni. (Sajnos a 2 méter széles területen nem fér el az autó.)
Illetve mit jelent a bejárás biztosítása? Gyalog vagy gépjárművel kell biztosítani? Mert a kettő között szélességben van különbség. A hátsó szomszédomnak nincs autója. Meg egyébként megmarad egy 1,5 méter szélességű út, ami az ő telkéhez tartozik (az út másik fele), nyeles telek.
Egyébként:
Többféle lehetőséget ajánlottam a hátsó szomszédomnak, többek között vásároltam volna neki az önkormányzati telekből is egy bejárót, hogy egy másik utca felől be tudjanak járni. Ezzel kapcsolatban az önkormányzattal már többször egyeztettünk. Sajnos a szomszédom mindentől elzárkózott, pedig neki nem került volna pénzbe.
Mit tehetek ilyen ügyben?
Várom válaszukat!
Először is nézd meg,van e szolgalmi joga a szomszédnak az átjáráshoz. Ha nincs,nyugodtan arrébb teheted a keritést,főleg akkor,ha máshol is be tud menni.
Kedves MajorDomus!
A tulajdoni lapon nincsen bejegyezve semmilyen szolgalmi joga. A földhivatalnál erre a kérdésemre valamilyen Szokásjogról beszéltek, ami a Ptk-ban van, és erősebb mint a tulajdonjog. Megnéztem a Ptk-t egy darab szokásjog szó sem szerepel benne. Kérdeztem ügyvédet is: van aki szerint igen, van aki szerint nem rakható ki a kerítés. Jó lenne egy kreatív gondolkodású ügyvéd, aki megoldaná a problémákat, de sajnos ilyet nem ismerek....
Zsolti1984
Én laikusként azt javasolnám, hogy ha nincs szolgalmi joga, akkor simán tedd ki azt a kerítést és menjen vele nyugodtan hatósághoz. Neki kell bizonyítania, hogy joga van azt a területrészt használni bejárásra, nem neked, mivel ő a felperes a kérdésben akkor már.
A jegyzői birtokvédelem nem vizsgál jogosultságot, csak ténylegességet. Ha elzársz valakit olyan használattól, amit addig gyakorolt, akkor az - legalábbis a sommás eljárásban -birtokháborítás.
(Ezt törzstagként magad is tudhatnád már, ezerszer elmondtuk a megszűnt jogcímű bentlakóval kapcsolatban: nem lehet önkényesen kirakni, zavarni a birtoklásban, bíróság kötelezheti a költözésre. Az elv ugyanaz.)
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Akkor ha jól értem: van egy 50 m2 nagyságú területem, ami az én tulajdonom, amiért fizettem, belterületbe vontam, rengeteget utánajártam, DE mégsem az enyém? Úgy hogy a hátsó szomszédom telke megközelíthető egy másik útról, aminek helyrajzi száma van???
Ez egy kicsit igazságtalan szerintem!
Zsolti1984,
Nem jól érted.
Ha eddig bejárt a telken keresztül, akár szolgalmi jog nélkül is, akkor VAN joga azon keresztül bejárni. A hallgatólagos beleegyezés, mint ráutaló magatartás, a Ptk. szerint is egyfajta "szerződés".
Ezt önhatalmúlag (!) nem szüntetheted meg, és ebben nem fog segíteni a jegyző és egy birtokvédelmi eljárás.
Ha máshonnan nem tudja megközelíteni a telkét, akkor bíróságon is megkapná a szolgalmi jogot.
De ha meg tudja, akkor neked a feladatod, hogy ezt a használati "engedélyt" felmond, és felszólítsd rá, hogy ezentúl ne használja a területedet. Lehetőleg írásban, tértis/ajánlott levélben, az igazolhatóság kedvéért.
Ha továbbra is használja, pert indítasz, és a bíróság fogja megszüntetni a jogosultságát. Ez után természetesen kerítést építhetsz (de anélkül sem léphet be többet a területedre jogszerűen ezután). Ha igazolhatóan felszólítottad, és jogosan (mert megközelíthető máshonnan), akkor akár a perköltséget is rátolhatod majd.
Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm gyors válaszát!
Ha írásban felszólítom, és adok neki egy határidőt, utána létesíthetek kerítést a határidő után vagy meg kell várnom a bírósági eljárás végét?
Zsolti1984,
Létesíthetsz kerítést, de biztosítanod kell az átjárását a jogerős döntésig.
drbjozsef,
bocsánat a sok kérdésért, ez lesz az utolsó. Az átjárás biztosítása gyalog vagy autóval? Ha nincs tulajdonukban autó.
erre már kaptál választ:
„Ha elzársz valakit olyan használattól, amit addig gyakorolt, akkor az - legalábbis a sommás eljárásban -birtokháborítás.”
Ahogy eddig használta.
(érdekes lenne, ha venne pl. egy lakóautót, akkor még szélesíthetnéd is a bejáratot a kedvéért)
Esetleg egy kombájn?
