Albérlet, bérleti díj tartozás

Mézesmadzag.
Pedig milyen jól meg lehetett volna nyerni vele a választast, ha... a kormány adja alanyi jogon, és nem a munkáltató, szabályzat szerint.
Az szja törvény felhatalmazó rendelkezése szerint a kormány a "béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit" szabályozó jogszabály megalkotasára kapott felhatalmazást (ezt a rendeletet találtad meg)

„most akkor ez a munkabér helyett, vagy a munkabér terhére adható?”
Egyik sem. Béren kívüli juttatasként ADHATÓ.
A munkáltató eldönti, hogy beépíti-e a juttatást a béren kívüli rendszerébe, s ha igen, hogyan (munkavállalói jogosultság, bizonylatolás, elszamolás stb.)

bocsánat, ez a hozzászólás valahogy félresikerült
a youtube video linkje:

eulimen
pedig milyen szép youtube video is van róla:

most akkor ez a munkabér helyett, vagy a munkabér terhére adható?
tehát levonják a munkabéréből, amit nekem fizetne a bérlő albérleti díjként? vagy a jövedelmén túl még ezt is megkapja juttatásként?

@Gabi9967
ezt félreértetted.
Ez nem jár, hanem béren kívüli juttatásként adható (ahogy a címéből is egyértelmű).
olyan munkáltatót kell keresni, amely hajlandó ilyet adni.
(ha van olyan munkahely, ahol ezt már bevezették, a bérfeszültség elkerülése érdekében szinte biztosan a cafeteriakeret terhére tették. Vagyis vagy ez, vagy a szépkártya)

Lehet, hogy új témát kellene nyitnom, de megpróbálom még itt.
Kaphat-e mindenki lakhatási támogatást, ami most jan.01-től jár.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
van érvényes bérleti szerződésünk, és bankszámlám, amire utalhatják a támogatást

köszönöm, így már értem

Gabi9967,

A termőföld ( meg a művelés alól ki nem vont zártkertek) a földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, és ott igen, rengeteg embernek lehet elővételi joga, több szintű hierarchiában. (állam, földműves szomszéd, földműves helyi, családi gazdálkodó, etc, etc).

Lakóingatlannál ilyen nincsen.
Vagy a tulajdonostársnak van a törvény erejénél fogva, vagy ha kifejezetten szerződéssel alapít valaki ilyet valaki más részére.

bocsánat, nézze el, hogy laikusként nem vagyok naprakész a törvényekben...
talán régen volt ilyen elővásárlási jog féle...
akkor ez mára megszűnt? pl férjemnek van itt-ott pár ha földje, és ha az ő tulajdona mellett eladóvá válik egy egy termőföld, akkor neki sincs elővásárlási joga?

a házra visszatérve, boldog-boldogtalan tudja, hogy árulom egy éve a házat. ki is van rakva a kerítésre.
ha szomszéd meg szerette volna venni, már biztosan rég jelentkezett volna (jött is egy, rögtön, miután megörököltem a házat, de ő a vételár felét ajánlotta fel)

télapó, holle anyó, bank... nekik ezt mondták a bankban- mondják ők :)
lusta vok google-zni, és különben is, Önök biztosan napra készek a hatályos jogszabályokban

„most azt mondogatják, hogy 6 hónapra kell kitűzni a ház eladást, vagy vételt, mivel vannak szomszédok, és meg kell őket kérdezni, hogy szeretnék-e megvenni, mert elsősorban nekik van joguk megvenni”

Ezek az emberek Neked meséket mondanak. A Télapóban is hiszel? :)

Annak adod el, aki megveszi, akkor, amikor akarod. A szomszédokat senki nem kérdezi meg. Ha esetleg ez közös tulajdon lenne, akkor a társtulajdonosnak van elővásárlási joga. De az úgy működik, hogy szerződést kötsz a vevővel, és azt a földhivatali benyújtás előtt az ügyvéd megküldi a társtulajdonosnak, akinek 15 napja van arra, hogy a vevő helyett megvegye tőled, pontosan ugyanazon feltételekkel, mint ami a szerződésben szerepel.

Gabi9967,

Már nem emlékszem az előzményekre, lehet írtad.
Ha ez egy önálló helyrajzi szám alatti önálló ingatlan, aminek 1/1 tulajdonosa vagy, akkor a szomszédoknak nincs elővásárlási joguk.
Ha ez egy osztatlan közös tulajdon, és vannak tulajdonostársaid az ingatlanon, akkor igen, van elővételi joguk.

Egyébként viccesek.
Egyrészt vicces, hogy a bérlőd mondja meg, hogy van-e elővétteli jog, amihez nem sok közük van. másrészt meg pont hogy minél ELŐBB meg kell kötni a szerződést, mert az elővételi jogról lemondás, ami lemehet 1-2 nap alatt is, csak akkor lehet, ha megkötöttétek a végleges szerződést, az elővételi jogosultak csak annak ismeretében mondhatnak le róla, vagy élhetnek vele, ha akarnak (előre lemondani hatályosan nem lehet róla).

Mondom : palira vesznek.

osztap
köszönöm, megbeszélem velük

most azt mondogatják, hogy 6 hónapra kell kitűzni a ház eladást, vagy vételt, mivel vannak szomszédok, és meg kell őket kérdezni, hogy szeretnék-e megvenni, mert elsősorban nekik van joguk megvenni
van ilyesmi?

Gabi9967,

Nem, mindenki csak a saját adatait ("saját hiteljelentés") kérheti ki, de azt bármelyik bank bármelyik fiókjában, vagy akár az ügyfélkapun keresztül. Ha szerződni akarnak a bérlőid, akkor nem akadály pár nap alatt Neked bemutatni. Ha pedig húzzák a dolgot, az is válasz.

osztap
Nem jó hír :(
azt meg lehet valahol nézni magánszemélyként, hogy egy másik magánszemély BAR listán van-e? vagy csak pénzintézetnek van joga hozzá?

„Sztem BAR listás is a drágám”
Ha ma kifizet a banknak mindent, akkor is egy évig még rajta marad a listán. Ha a bank egy fillért is elenged nekik, akkor öt évig marad rajta.
De ez meg is oldja a kérdést - ha rajta vannak, akkor nem érdemes a jövő hónapig várni, mert utána sem ad nekik hitelt egyik bank sem.

drbjózsef

Köszönöm, ez jó ötlet :)
Ha elszaladnak, hebegnek-habognak, akkor biztosan nem kívánják nyélbe ütni az üzletet...
Viszont a gond az, hogy a jövő havi fizetésből törlesztené az utolsó adósságát, csak utána tudna hitelt, csok +-t intézni.
Vagy személyi hitelt tudna előtte is felvenni? Sztem BAR listás is a drágám, azt is töröltetni kellene, mielőtt másik hitelt kapna. Javítson ki, ha rossz a gondolatmenetem.

Gabi9967,

Könnyen kiugraszthatod a nyulat : mondd meg nekik, hogy ha komolyan gondolják, hogy megkapják a hitelt, csokot, mittudmén, akkor rántsák fel a személyi hitelt önerőnek, abból rakjanak le 10% foglalót most azonnal, és kössétek meg a szerződést - benne konkrétan leírva, hogy a hitel/csok meg nem kapása a vevő érdekkörében keletkező meghiúsulási ok lesz, és elveszítik a foglalójukat.
Gondolják át, számolják ki, hogy milyen határidők legyenek a szerződésbe szerintük, és ha az elfogadható, akkor mátol 7 nap múlva legkésőbb írják alá a szerződést a foglaló átadásával együtt. Ha nem, fel is út, le is út.

"osztap"

Köszönöm a lehetséges variációkat. Talán azért szoktak jelzáloghitelt felvenni a házra, hogy a bank adjon kölcsön, ne az eladó hitelezze meg a vételárat...
A jövő hónapban még csak az (remélhetőleg) utolsó részét törlesztik a végrehajtó felé :)
Sztem nincs is 2 év TB jogviszonya, kb a nyáron jelentették be. Lakcímet is azért tudott bejelenteni, mert érvényes bérleti szerződést kötöttünk (gondolom a végrehajtó is így találta meg) :)
Szóval odébb lenne az az áhított kölcsön a részükre...
Nyilvánvalóan a ház vételi szándékuk csak mézesmadzag, elodázni az albérlet fizetését. Pár hete még azt mondták, hogy drága nekik ez a ház... Érdekes, azóta megváltozott a véleményük (biztos nagyon megszerették).

Gabi9967,

„esetleg önerő befizetésével, aztán havi részletre is megvehetné-e?”
Ha neked ez így megfelelő, akkor igen. De biztosan szeretnél öt-tíz-húsz évig még részleteket beszedni tőle? Van olyan rossz ingatlan, aminél egyértelműen igen a válasz. A Tied ilyen?

„lehet-e valamiféle előszerződést, vagy ház vásárlási szándékot aláíratni a kedves lakóimmal”
Lehetni lehet, csak több gond van vele, mint haszna. Kössetek inkább szerződést. A helyedben aktívan hirdetném és mutatnám az ingatlant, a bérlőknek meg megmondanám, hogy akivel előbb lesz aláírt szerződés, azé a lakás. A korábbi hozzászólásodban azt írtad, hogy jövő hónapban vesznek fel valami kölcsönt, az már mindjárt itt van. A helyedben aláíráskor kérnék 10% foglalót, és a teljes lakbértartozás kifizetését.

Közben jött egy vevő, megnézné a házat. Kérdezte, hogy esetleg önerő befizetésével, aztán havi részletre is megvehetné-e?
Másik kérdésem az lenne, hogy lehet-e valamiféle előszerződést, vagy ház vásárlási szándékot aláíratni a kedves lakóimmal, ha már annyira meg kívánják venni a házat. (Talán kiugrik a nyúl a bokorból, hogy mégsem érdeklik őket a tényleges vásárlás). Milyen feltételek lennének, meghiúsulás esetén kinek (vevő-eladó) mi lenne a kötelező anyagi, illetve teljesítési kikötés?
Köszönöm!

drbjozsef

„ezt még tapasztalat nélkül is teljesen biztosra veszem”
Főleg így, hogy ilyen határozottan, hatalmas tapasztalattal a hátad mögött állítottad mindezt.
Tudod, nekem ez eszembe sem jutott volna, mivel nem tudom, hogy milyen. :-D

Pont ez az : ezt még tapasztalat nélkül is teljesen biztosra veszem. :D

drbjozsef

„tényleg jobb sajreszelővel rejszolni”

Érdekes tapasztalataid vannak! :-D

Jézusom bazmeg, tényleg jobb sajreszelővel rejszolni, mint veled társalogni, szegény LaciSupremenél már csak részvétből sem szóltam bele, annyira mélyre süllyedtél.
Kit érdekel, hogy ki vette át? Helyettes átvevő megvan? Ha meg nem szabályos volt, az legyen a címzett gondja, hogy kézbesítési kifogást kér, ha baja van, majd megismétlem legfeljebb a küldést. Ettől még semmit sem változtat ez azon a tényen hogy egy ajánlott levél az nem tértivevényes levél. Nyilván az átvétel szabályosságát nem tudom befolyásolni, de igazolni, hogy megtörtént azt, csak tértivevényessel lehet, ajánlottal nem. Ez volt a kérdés, amiből neked szerencsére már nincs több.

drbjozsef

„eleve az egész polémia az igazolhatóságról szólt, vagyis hogy a feladó tudja-e igazolni, hogy megkapta a levelet a címzett.
Te tudod bizonyítani a ragszám alapú lekérdezéseddel, hogy a címzett megkapta?”

Na és ha egy vele egy háztartásban élő hozzátartozó veszi át teljesen jogosan a tértivevényes levelet, akkor azt honnan fogod 100% biztonsággal tudni, hogy az a címzetthez is eljutott, átadták-e neki? Pár ilyen sztorit itt is olvashattál már erről szerintem. Mindkettő csak azt igazolja, hogy a küldemény célhoz ért. De hogy azt a címzett személyesen át is vette, arra egyik sem garancia Nincs is több kérdésem! :-)

„ Ez alig különbözik a tértivevénytől.” vs „ Egy a lényeg, hogy a tértivevényeshez aláírást kér és az arra jogosultnak személyesen adja át,”

De azért érted, hogy itt a kérdés nem az, hogy megkapja-e, hanem eleve az egész polémia az igazolhatóságról szólt, vagyis hogy a feladó tudja-e igazolni, hogy megkapta a levelet a címzett.
Te tudod bizonyítani a ragszám alapú lekérdezéseddel, hogy a címzett megkapta? Fontos különbség? Kb. ennyi, ahogy írod, csak ég és föld az az "ennyi" a valóságban.