Építési engedély nem tulajdonos részére


MajorDomus # 2019.07.22. 19:59

Ezt az épittető fogja intézni.....

nanemaaa # 2019.07.22. 08:22

ALap esetben az építtető jogosult használatbavételi engedélyt kérni. Mivel a cég még létezik, ki fog derülni, hogy kész lakást fogsz vásárolni, mert lejárt építési engedélyt nem fogsz tudni jogutódolni.

Attila_ # 2019.07.20. 09:33

Köszönöm

MajorDomus # 2019.07.15. 18:47

Nem.
Igen.ha van adásvételi szerződésed.

Attila_ # 2019.07.14. 17:14

Tisztelt Fórumozok!

Szeretnék venni egy félkész házat, az eladó egy cég, aki eladásra kezdte el építeni, de már évekkel ezelőtt és félúton abbahagyták.
Az építési engedély a cég nevére szól.(nem e-napló köteles, mert korábbi az épengedély.)
Az ingatlan jelenleg szerkezetkész állapotú, de a készültsége előrehaladottabb, használatbavételi engedély még nincs rá.
Az eladó cég vállalja a befejezéshez a műszaki vezetést annak minden költségét tartalmazza a vételár és a szerződésben is rögzítjük.
Ebben az esetben kell-e műszaki ellenőrt alkalmaznom?
A használatbavételi engedélyt így a saját nevemre fogom megkapni?
Előre is köszönöm a választ.

nanemaaa # 2009.04.07. 06:32

Igen, gyanítottam, hogy kéményseprő... viszont neki nincsenek hatósági jogkörei, tehát az a "végzés" eléggé harmatos. Ha van hová, akkor fellebbezni kell.
A szomszéd építtető meg egyáltalán nincs nyerőben, ha nincs meg a szükséges hozzájárulása. Ugyanis, ha idegen jön befele a telkemre, legyen bár bármilyen "jogi apparátusa", úgy vágom pofán a szívlapáttal, hogy a fal adja a másikat. Előbb szépen elszámoltatni a közös képviselőt, és tájékozódni az építési hatóságnál, utána jöhetnek azok a jogászok. Addigra már - szükség esetén - neked is lesz ügyvéded vélhetőleg.

t.tibor # 2009.04.06. 16:09

Köszönöm a választ nanemaaa!

Főkétűsz = Fővárosi Kéményseprőipari Kft.
Tudtommal a közös képviselő nem adott beleegyezést, de ilyen kicsinységek a beruházót (Orco Rt) nem nagyon érdeklik. Gyanítom a jogi apparátusuk két pillanat alatt szétszed.

nanemaaa # 2009.04.06. 14:38
  1. "Főkétüsz" nem tudom kicsoda, de szerintem nem közigazgatási szerv, tehát nem hozhat tiltó határozatot. Ha ilyen gondja van, akkor az építésügyi hatóságot kellene megkeresnie, s ő tenné ugyanezt. Ha van végzés (aminek egyébként szerintem határozatnak kellene lennie), akkor az ellen lennie kellene jogorvosltai lehetőségnek is (alkotmányos alapjog a jogorvoslat lehetősége)
  2. Igen, vizsgálnia kellett volna. Sőt ki sem adhatta (volna) az építési engedélyt ennek hiányában. Először olvasd el az építési engedély határozatot (a közös képviselőnél megtalálod)...s ha marad még tisztázatlan kérdés, menj be az építési hatósághoz, mint érintett szomszédnak betekintési jogod van az ügyiratba. Ott elméletileg lennie kellene egy hozzájáruló nyilatkozatnak.
  3. Természetesen van fellebbezési lehetőséhged a használatbavételi ellen. Az más kérdés, hogy érdemes-e. Ugyanis ez a kérdés nem feltétlenül a használatbavételi eljárásra tartozik. Itt már csak azt vizsgálhatja a hatóság, hogy terv szerint és rendeltetésszerű használatra alkalmas módon készült-e el az engedélyezetett építési munka. A használatbavétel keretében olyan új feltétel nem szabható, melyről az építési engedélyben kellett volna rendelkezni.
  4. Alkalmasint nem ártana elcsevegni a közös képviselővel, gyakori, hogy ő ad ki mindenféle hozzájárulásokat.... sokszor akár szabálytalanul, a társasház tudta nélkül. Lehet, hogy veled azért nem tárgyaltak, mert a közös képviselővel már mindent leegyeztettek. Ha a társasháznak van (jogszerű) hozzájárulása a kémyének átalakításához, akkor te ezt már nem akadályozhatod meg, mert akkor téged fognak beperelni.
t.tibor # 2009.04.06. 07:49

Tisztelt fórumozok!

A következő számomra érthetetlen helyzetbe kerültem.

Budapesten, társasházban lakom, tulajdonosként. A mellettünk lévő házon felújítási munkákat végeztek. Néhány hete megjelent egy kéménytechnikai cég. Kémény kibélelést, kémény kényszer ventilátort, gázelzáró szelepet kívánt beépíteni hozzánk, valamint a készülék(ek) villamos betáplálását a lakás mérőóra utánról kiépíteni. Én elküldtem őket mert a szomszédos ház főberuházója nem keresett, nem tájékoztatott miért lenne erre szükség. Ezt közöltem a munkát végzőkkel is. Néhány napja kaptam a Főkétüsz-től egy kéményhasználat tiltó végzést. Házunk közös képviselőjétől megtudtam, semmilyen szerződést nem kötött a társasházzal a szomszédos ház főberuházó, ennek ellenére több lakó beengedte a munkásokat és az átalakításokat elvégezték.

Kérdéseim:

  1. Illegális munkavégzésnek minősül-e az ilyen eljárás, és vonhat-e magával büntetőjogi szankciót?
  2. A szomszéd ház építési engedély kiadásához kötelezően ki kellet volna kérni a beleegyezésünket, vagy sem?
  3. Van-e jogom törvényes úton megakadályozni a használatba vételi engedély kiadását, amig nem rendeződik a helyzet?

ui. Nem az a fűtés költségre vetített kb5%-al több áramköltség zavar igazán(bár ez is megérne egy misét), hanem az eljárás képtelensége.

nanemaaa # 2009.04.03. 11:59

Az épület átalakítása építési engedély köteles, ha az a tartószerkezet elemeinek, vagy rendszerének megváltoztatásával jár, vagy annak megerősítését igényli. Pl egy födém áttörés a lépcső részére már ide tartozik (valamint a lépcső önmagában is tartószerkezet)
Az építési engedélyhez építési jogosultságot kell igazolni, mely jelen esetben az ingatallannal rendelkezni jogosultak legalább magánokiratba (pp szerint) foglalt hozzájáruló nyilatkozatát jelenti. A jognyilatkjozat nem vonható vissza, legfelejebb a bírósághoz lehet fordulni annak érvénytelenítése érdekében. Ehhez viszont alapos indok kell... pl megtévesztés.

dreya # 2009.04.02. 16:11

Kedves Hozzáértők!

Egy kérdéssel fordulok Önökhöz. Egy családi házban lakunk a barátommal, mely 1/2 részben az édesanyám, 1/2 részben pedig a nagybátyám nevén van. Mi szeretnénk beépíteni az édesanyám részéhez (aki már nem itt lakik) a tetőteret és a pincét. A nagybátyám mondta, hogy nyugodtan csináljuk, de szeretnénk azért papírt írni róla.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen engedélyek kellenek hozzá, illetve ha már egyszer aláírtuk a ráépítési engedélyt, akkor a nagybátyám visszaléphet-e még mielőtt megkapjuk a használatbavételi engedélyt? Mert ugye csak akkor fog a tulajdonunkba kerülni az arányos rész. Statikus már látta az ingatlant és mondta,hogy semmi akadálya a ráépítésnek.

Előre is köszönettel:
Andrea

Pjotr # 2009.03.27. 12:46

Ez a megoldás megy éppen

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.27. 12:36

Pjotr!

Az illetékeknél többször beszéltünk arról, hogy ha a telek és a felépítmény különböző időben lettek szerezve, akkor értékesítés esetén az adóbevallásnál is ketté lehet választani.

A ház bontását mindenképpen be kellene jelenteni a földhivatalba.

Ezek után a földhivatalban lesz egy üres építési telek, amit aztán vagy visszterhesen, vagy ajándékozással adja át az egyik testvér a másiknak.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.27. 10:55

Nanemaaa!

Nem feltétlenül, ha szerencséd van, akkor kifizetheted a garázs értékét.
Rosszabb esetben, a garázstulajdonosnak földhasználati jogot engedhetsz a földeden a kijáratig. :) Ebben az esetben azt a csíkot fűnyíráskor nyugodtan kihagyhatod. Bocs.

Pjotr # 2009.03.26. 16:27

Ha maradunk a sima ajándékozásnál akkor kérdés, hogy az illetéket ilyenkor hogyan számolják?
Ugye az egyik testvér a vállalkozásában számlákkal igazoltan építette a műhelyt ami most a telek legértékesebb ingatlana.

nanemaaa # 2009.03.26. 16:04

Pjotr
Azért mérget ne vegyél rá... állam bácsi nem vesz ilyen könnyen érzékeny búcsút a vagyonátruházásból származó - valljuk be, nem kevés - jövedelmének. ;) Akkor nem lenne szükség telekvásárlási szerződésekre, mert inkább mindenki gyorsan ráépítene és kész.
Tisztelet Imaculata által beidézetteknek, mégsem hiszem, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Nem egy esetben láttam már, hogy szülők építettek kiskorú telkére. Ehhez a gyámhatóság hozzájárulása kell. Ha a ráépítéssel a szülők tulajdonkójogot szereznének, akkor azzal károsítanák a kiskorút, amihez elméletileg a gyámügy nem is járulhatna hozzá. Nem beszélve arról, hogy eleve azért a gyereké a telek, hogy később ne kelljen örökösödést fizetnie utána.
Az én véleményem szerint a tulajdonlás alapjoga a földhöz (telekhez) kötődik. Ez az, ami a telekkönyvbe bejegyezhető. Ami a telken áll, az alapból a telek tulajdonosáé. Ha nem ez a szándék, akkor erről külön szerződés kellene.

nanemaaa # 2009.03.26. 15:52

Állok!
De ha fekszem,.... pl kórházban...szanatóriumban..... akkor mi van? Jobb esetben addigra fel lehet húzni egy garázst... utána meg már csak be kell adnia a tulajdonközösség megszüntetésére a pert, és én már ki is vagyok téve a családi házamból???? Naneeeee.... :)

Pjotr # 2009.03.26. 12:08

Ez pont rám illik, kérdés, hogy mi az egyszerűbb ilyenkor (és az olcsóbb)
Testvér tulajdonában lévő telken lett építve egy elég nagy melléképület (műhely) és a rajta lévő családi ház le lett bontva.
Mindez persze a tulajdonos beleegyezésével, de nem az ő nevén beadott engedélyekkel.
Utána rendeződött, hogy mik a további tervek, egy családi ház lesz felépítve a telken.
A telek tulajdonos elajándékozná a telket a az eddig is és az ezután is építkező testvérének.
De ha felépül a ház is, akkor a ráépítés értéke többszöröse lesz mint a telek értéke, nem is kéne ajándékozni?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.26. 11:21

Állj!
Te nem otthon szoktál gyógyulni?

nanemaaa # 2009.03.26. 11:08

Akkor én innentől kezdve nem megyek el nyaralni, nem betegszem le.... csak ha a telkem fegyveres őrzéséről tudok gondoskodni. Ez így jobb, mint az elbírtoklás, melyre egyébként 15 évet kellene várni. :)

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.24. 19:16

Ptk. 137.§. (2) bek. A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja.
A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.

Közös tulajdon keletkezik ráépítéssel:

  • ha valaki más tulajdonában levő épületet bővíti, hozzáépít, átépít
  • ha a földön, amelyre ráépítéssel új épületet emelnek, már épület állt

137. § (3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

nanemaaa # 2009.03.24. 15:31

Én egyáltalán nem vagyok ilyen biztos az adott válaszok helyességében.
Szerintem ráépítéssel csak akkor lehet a telekben tulajdonjogot szerezni, ha erről a felek előzetesen megállapodnak. Ha nem, akkor max a felépítmény tulajdonjoga elkülönül a telek tulajdonjogától, így az épület és annak tul joga a tulajdoni lap teherlapjára kerülhet feltüntetésre.

Másrészt építési ügyben nincs szabálysértés, viszont van építésügyi bírság. Az viszont adók módjára behajtható köztartozásnak minősül és az APEH hajtja be. Ha nem lehet behajtani, akkor teherként az ingatlanra bejegyezhető. Mivel nincs A és B ingatlan, így a bejegyzés a teljes ingatlanra lesz érvényes.

szerintem

sbacsi # 2009.03.21. 07:54

Köszönöm a válaszokat, nagyon sokat segített.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.03.16. 20:06

Nem.

sbacsi # 2009.03.16. 19:03

Köszönöm a válaszokat, azt hiszem mindent értek.
Egy dolog lenne még:
amennyiben a nem tulajdonos építtetőt az építés során elkövetett szabálysértésért bírsággal súlytják és ő azt nem fizeti meg, akkor a bírság behajtható a tulajdonoson?