Társasház és közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!

Azért fordulok hozzátok

panel
A társasházra nevére is lehet lakáskasszát kötni, ennek nagysága a lakások számától függ. Ekkor az adószámot akkor is meg kell kérni a házra, ha egyéb adóköteles tevékenysége nincs.

ragyasdezso!

remélem, tudod, hogy nem szórakozni akarok veled, de az a Te fordításodban/gyakorlatodban mit jelent, hogy a társasháznak van lakáskasszája?

Van a Társasház által megkötött szerződés valamelyik hitelintézettel? Valami olyan, amit korábban írtál, hogy pl. a mi esetünkben adott 58 lakás, 56-an kötöttek lakáskassza-szerződést, ketten nem, de mintha korábban azt írtad volna, hogy ettől függetlenül ugyanannyi támogatás jár a társasháznak, mintha mi is megkötöttük volna.

Lassan kezd tisztulni a kép, de ha nem zavar, még fogok kérdezni.

panel
Az adószám akkor kell ha bérbe van kiadva helyiség, vagy a társasháznak van lakáskasszája, mert az állami támogatást csak adószámra lehet jóváírni.

ragyasdezso! kösz. Az, hogy nem áfakörös a társasház, ugye, még nem jelenti azt, hogy adószáma nincs? Mert nekünk van. Már bocs, ha hülyeséget kérdezek.

Mazsola66
A garázs felépítésének lehetősége ahogy írtad benne van az AO-ban, ezért aki felépítette annak saját tulajdona, és költsége a felépítmény. A telek továbbra is osztatlan közös tulajdon.

panel
A társasház nem ÁFA körös. (Néhány kivételtől eltekintve!) Ezért nem jelenik meg az ÁFA. (Az állam rögtön visszavesz 25%-ot a támogatásból) Az állami és az önkormányzati támogatás a beruházó cég számlájára lett átutalva, ez nálatok nem jelenhet meg. Ami a Ti elszámolásotokban benne kell hogy legyen az a fizetett lakáskassza (ha ilyen volt a konstrukció) a pénzintézet által adott hitel és annak a törlesztése illetve a tulajdonosok által egy összegben befizetett cash flow.

ragyasdezso!

Te panelprogramban otthon vagy. Érdekelne engem, hogy a mi társasházunk vonatkozásában, amelyik 2006-ban nyerte el a támogatást, majd 2007-ben lett felújítva, miért nem jelennek meg seholsem a felújítás költségei, bevételei, stb? Az állami támogatás 2008. augusztusában lett átutalva, de az ezévi elszámoló közgyűlés anyagaiban ez seholsem jelentkezik. A koráábiakéban sem. Miért vajon? Hol az áfa?

Mazsola!

"Hibázni csak az tud, aki dolgozik"- írod. Hát erre mondom, hogy egy buta k.k.inkább ne csináljon semmit, sokkal kevesebb kárt okoz.
Ilyen tulajokkal pedig valószínűleg azért nem találkoztál, mert nem adtál rá okot a tevékenységeddel.

Mazsola 66!

Nagyon szimpinek tűnsz,ezért sajnálom hogy azt kell, hogy írjam; szűk látókörű vagy,mert
A mundér becsületét nem lehet úgy általában védeni, sőt nem is célszerű, pontosan a szakma becsületes művelői miatt, a seljttől el kell határolódni.
Én soha nem írtam, hogy a másfél milliós projektből a k.k.sápot húzott volan / hisz erről sincs információm/, azt viszont biztosan tudom / mert remélem, hogy gondolkodó ember vagyok/, hogy nagyon ügyesen , részletesen kidolgozott, hosszú távra profitot biztosító konstrukcióba vitték bele, úgy, hogy nem is tudott róla, illetve rajta keresztül több száz családot, melynek a végkifejlete nagyon több esélyes.
Kemény világban élünk, ember legyen a talpán az a k.k., aki fel tudja mérni a készre kidolgozott programok milyenségét. Itt a példa ; ahogy az Alk.bír.döntése nyomán le lehet válni a távfűtésről, totál kidolgozott,részletes 25 éves konstrukciókat ajánlgatnak cégek.Ember fel nem tudja mérni a hatásukat.
Képzeld, volt olyan, hgy egyetlen kgy.-re sem "kellett"elmennie a paneltul.,ugyanis nem volt kgy., a progi megvalósult.
A személyes ügyemről egy mondat; ha Te a házadat el akarnád adni és vki ezt 1 milla letételéhez kötné,/így kénytelen vagy kifizetni/ csak szeretnéd néhány tételben látni, hogy mi az.

adzam
A miskolci panelban nem a felújítás miatt haltak meg: későn értesítették a tűzoltóságot, közben a több mint 1000 fokra felhevült lakás feletti vasalt ajtó deformálódott és nem lehetett kinyitni. A külső szigetelés elolvadt, nem égett!

mazsola66

Egészséges cinizmusod nemigen változtat azon a tényen, hogy léteznek a munkájukat felületesen és szarul végző közös képviselők, legfeljebb jól el tudják azt átmenetileg rejteni. Van ilyen politikusból, biróból, orvosból, ügyvédből, szóval az élet valamennyi területéről, miért is pont közös képviselőből ne lenne. De kétségtelen tény az is, ha nem találunk rá erre a fórumre és nem árnyaljuk kissé a képet, akkor lehet, hogy minden közös képviselő maga a tökély.
DE azért kiváncsi lennék arra, hogyan magyaráznád meg a miskolci paneltűz áldozatainak (nyilván az életben maradottaknak), az ottani tulajdonosoknak, hogy a pénzükért keservesen átverték őket, miközben a látszatra oly aranyos közös képviselő sej, de jól felújitatta a házukat. Talán megérted egyszer, hogy a problémánk lényege a jogszerűségen van, ha már egyszer kimondva, de meg nem tapasztalva azt mondják, jogállamban élünk...

ragyasdezso

én szerettem volna bizonyitani az igazamat, de úgy elég nehéz, hogy a bizonyitás alapjául szolgáló, és már sokadszor irom, a hitelesitett közgyűlési jegyzőkönyv alapján vezetni köteles Közgyűlési Határozatok Könyvét a közös képviselő nem adja ki. A biró pedig, a kérés ellenére, asszisztál ehhez. De mert a közös képviselő egy kft., annak tulajdonosa pedig az önkormányzat (véletlenül érintett a panelprogramból becsorgó lé lenyúlásában), igy az önkormányzat jegyzőjét is megkerestem, hogy birja rá az általuk tulajdonolt kft.-t hogy adják ki az amúgy törvényben meghatározottak szerint is, nekem mint tuljdonosnak járó dokumentumok másolatait. Hát nem adták. Egyébként meg azért nincsenek ezek meg, mert nem léteznek, ha léteztek volna, becsatolják a periratok közé, és a jó nagy pofám ezzel befogva.

Azt ne mond, hogy a biróságnak a közös képviselő megválasztásához nincs köze, mert ahogyan Te értelmezed, úgy valóban nincs, de ha megnézed a törvényben, hogy a per inditásra, képviseletre való jogosultság hogyan néz ki, akkor bizony van köze, nem véletlen, hogy három tárgyalás ezért nem ment előre, mert a közös képviselő nem tudta igazolni legitimitását.

Aztán úgy igazolta, hogy összehivott egy közgyűlést, ahol megválasztatta magát, szabályszerűen. CSAKHOGY ez meg azért nem érvényes, mert a közgyűlés összehivásainak is törvényben meghatározott szabályai vannak, és egy jogi értelemben vett senki nem hivhat össze közgyűlést, de mondjuk konkrét példával élva: szabályos e az az Országgyűlés, amit Te, én hivok össze? Nem.

Mazsola66
Kollegina! Nagyobb empátiát a tulajdonosok felszólalásai irányában. Mi akik vállaltuk a k.k. szerepét szolgáltatást nyújtunk, és amíg az "anyánkat nem emlegetik" nyugodtnak kell lenni!

osmi
A jelzálog bejegyzéséhez kell vagy SZMSZ-beli, vagy közgyűlésbeli felhatalmazás. A fizetési meghagyáshoz, perhez, végrehajtáshoz nem kell. Szóval nem jól tudod!

panel
Azt hiszem, már ismerned kellene annyira, hogy nem szoktam viccelődni!
„Nem mondhatod komolyan, hogy én a bírósághoz benyújtok egy papírt, mint az X. Társasház közös képviselője, hogy Te, ragyasdezso tulajdonos tartozol nekem, mint X. Társasháznak közös költség címen több százezer forinttal, és az normális, hogy erre a bíróság elmeszel…”
Ha nem tudom az ellenkezőjét bebizonyítani, akkor igen elmeszel. Mint ahogy Téged is elmeszelt!
Az hogy bebizonyosodott, hogy a k.k. választással probléma volt, ahhoz a bíróságnak semmi köze, mert nem az volt a per tárgya. Már pedig ismert, hogy a társasházi jogban a jogszabályba ütközés jogkövetkezménye eltér a Ptk. általános szabályától, tehát a Ttv. a jogszabályba ütközéshez más jogkövetkezményt fűz, nevezetesen azt, hogy az érvénytelenség nem önmagától, hanem csak akkor áll be, ha bíróság megállapítja. Mivel senki nem támadta meg, jogszerű a k.k. működése. Egy összegű befizetésre meg azért köteleztek, mert nem kértél a bíróságtól részletfizetési lehetőséget.

mazsola66

Neked miért nem jutott eszedbe évtizedekig ünnepelni 1956-ot vagy kizavarni a szovjet katonákat, hogyan nagyon leegyszerűsített és buta példákat hozzak?

Az, hogy a közös képviselő és az őt segítő jogász szakember évtizedig úgy csinál, mintha papíron és jogilag rendben lenne minden, és ezért felmarkolássza a lét, a Számvizsgáló Bizottság meg, mint ellenőrzésre kijelölt valami hallgat, azt a látszatot kelti az egyébként jóhiszemű panelproliban, hogy a hozzáértő szakembereknek hála, minden rendben folyik.
Aztán amikor kiderül az első svindliség, akkor dominószerűen elkezd bedőlni a rendszer.

Igen, a panelprogramhoz is kellett hozni néhány határozatot. Ezeket kértem a törvény szerint előírt és vezetni kívánt formában bemutatni, Közgyűlési Határozatok Könyve. Ezen is átnézett a bíró.

Mazsola66!
Nagyon remélem, hogy ezt a földhözragadt cinizmust a tájékozatlanságod indukálja.
Örülj, hogy megmaradhatsz a Magad naivitásában!

üdv.

Panel!

Azt én tudom, hogy mi. Azt nem értem, hogy miért egyösszegű kifizetésre köteleztek, hiszen a tulajok zöme nyilván ott is hosszabb távú részletfizető.Érdekes még, hogy, hogy jött ki az összeg. Ált. mindenhol "hozattak" határozatot arról, hogy ez is közös költségnek minősül. Ehhez a hitelt nyujtók ragaszkodnaka, hisz így "biztosított" a befizetés.

osmi

az az igazság, hogy a per folyamán, a másodfokon az is bebizonyosodott, hogy a kk. megválasztása szabálytalan volt, álképviselőként járt el évtizeden keresztül és a perben sem tudta ebbéli legitimitását bizonyítani, és azóta sem.

Az egyösszeg a panelprogram önrésze.

ragyasdezso

ugye, most viccelsz velem? Nem mondhatod komolyan, hogy én a bírósághoz benyújtok egy papírt, mint az X. Társasház közös képviselője, hogy Te, ragyasdezso tulajdonos tartozol nekem, mint X. Társasháznak közös költség címen többszázezer forinttal, és az normális, hogy erre a bíróság elmeszel...

Csak szerényen jegyzem meg, hogy közgyűlési határozat arról van 2006-ból, hogy a négyzetméterenkénti közös költség változatlan marad. A per 2007 végén indult.
Azt a típusuú közös költséget, amit mindannyian közös költségnek értelmezünk, azt minden hónapban befizettem, amit nem, az a panelfelújítás önrésze, mint közös költségnek nevezett valami.

A törvény egyébként pontosan leírja az ilyenkor szokásos eljárásrendet, amiben az nem szerepel, hogy azonnal pert indít, hanem jelzáloggal terheli meg az ingatlant.

Panel!

Én úgy tudom, hogy kgy.-i hat. kell a "hátralékos ellen"
kivéve, ha az SsMSz vagy egyéb kgy.-i hat.felhatalmazza a k.k.-t, hogy enélkül járon el.
Azt nem értem, hogy mitől van egyösszegű fizetési kötelezettség./ illetve ezt sem/

panel
Butaságot írsz! A közös költség tartozás behajtásához nem kell közgyűlési határozat, azt a Th. tv. írja elő a k.k.-nek:

3. közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költ­séghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.

És ennek semmi köze a KHK-hoz!
A közös költség nagyságának megállapításához kell határozat. „Az a papírdarab” tartalmazta a befizetendő és az általad befizetett közös költség egyenlegét. A bíróság csak azt vizsgálja, hogy volt e közös költség megállapítási határozat, és az egyenleg milyen szaldójú.
Éppen ezért bírói szemétségről én nem beszélnék, csak arról hogy „az a papír” meggyőző lehetett a bíró számára!

ragyasdezso

miért lenne eső után köpönyeg?

Azt azért én mégiscsak furcsának tartom, hogy elindít a társasház - erre vonatkozó közgyűlési határozat nélkül - egy közös költség tartozás megfizetése tárgyú pert.

Az egyetlen "hivatalos dokumentum" a perben egy papírdarab, amely arról szól, hogy nekem a társasházzal szemben többszázezer forintos tartozásom van. Ez a papírdarab nem a törvény által kötelezően előírt Közgyűlési Határozatok Könyvéből kimásolt hiteles dokumentum, de nem is maga a közgyűlés hiteles jegyzőkönyve (arról, hogy közös költség tartozásom lenne vagy hogy emiatt pert indítsanak ellenem).

Mi több, az elmúlt három esztendőben a közgyűlés elé került egyetlen gazdasági jellegű számviteli illetve szöveges beszámoló sem említ név szerint, mint aki a közös költséggel tartozna, még a bíróság jogerős ítélete után sem. Szóval sem úgy nem említ, mint akinek van tartozása, sem úgy, mint akinek, ha a bíróság megítéli, akkor lesz.

Az már csak külön nonszensz és bírói szemétség, hogy hogyan lehet a semmilyen dokumentum alapján a nyakamba vágni egy ekkora összegű tartozást?? Azért csak kellene lennie egy olyan szerződésnek, ami a Társasház és valaki között létrejött, és ennek a rám eső részét én nem teljesítettem, ezért elkaszálnak. De ilyen papír a Társasház jóvoltából nem került be a bíróság elé, függetlenül attól, hogy a per folyamán én ezt írásban is kértem.

Erre mit mondasz nekem?

panel

1. jogszerű és logikus. Nem csak állam bácsi, de valamennyi mai építési vállakozó is ezt csinálja
2. értelemszerű, hiszen az új tulajdonosoknak jogukban áll az alapító okirat módosítása. Nem létezik olyan okirat, melyet időnként ne kellene aktualizálni, hiszen az idők haladnak. Persze ez nem jelenti automatikusan, hogy valamennyi újonnan belépő lakástulajdonos egyedi érdekei alapján ugrik a teljes közösség, hogy nosza módodsítsunk.

osmi
Ha úgy értetted, hogy egy fűtési rendszeren belül azonos anyagú és tulajdonságú radiátorok kellneek, akkor osztom a véleményedet. :)
Kb ezt mondtam én is az elejétől.

panel
A b a nyerő! De ez már eső után köpönyeg!

Visszatérve az eredeti problémakörre:

1. 1988-at írunk, adott egy 58 lakásból álló épület, amelyben a lakások tanácsi bérlakások, lakói bérlők. Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő a helyi Városgazdálkodási Vállalat.

2. 1989. január: időben egy picit előre haladunk, a tulajdonos el kívánja adni a bérlakásokat a benne élőknek, ezért a kezelő társasházzá alakítja át "a Magyar Állam tulajdonában álló házingatlant".
Ehhez elkészíti az Alapító Okiratot, amelyben az 58 ingatlan tulajdonosaként, egyenként is felsorolva, a Magyar Államot jelöli meg.

3. 1989. február: benyújtja az így elkészült Alapító Okiratot a Földhivatalhoz, amely jóváhagyja azt, létrejön a Társasház.

4. 1990 év: a bérlők megvásárolják az év folyamán a lakásokat, vagyis az állam, mint tulajdonos eltűnik a képből, helyette lesznek a bérlőkből lett tulajdonosok.

Most akkor:
a.) ezek a bérlőkből lett tulajdonosok megörökölnek egy, az Állam, mint volt tulajdonos által elkészített Alapító Okiratot, amibe nekik, mint tulajdonosoknak semmiféle beleszólásuk ezek szerint nem volt, és ez így egyébként jogszerű, vagy

b.) készíteni kellett volna az új tulajdonosoknak egy másik, újabb Alapító Okiratot, mert hiszen az Alapító Okirat, meg a Társasház mégiscsak a tulajdonosok között létrejött, polgári jogi értelemben vett szerződés.

Mert az mégiscsak furcsa, de lehet, hogy jogszerű, hogy az állam, mint eladó tulajdonos, köt magával egy szerződést (Alapító Okiratot).

Várom észrevételeteket.