Földhasználati jog


lajcsó # 2018.06.19. 07:48

"valaki erre a helyrajzi számra ráépítés jogcímén földhasználati jogot szerzett."
Látatlanban az a véleményem, hogy az illető nem az ingatlan egészére, hanem csak az épülete által elfoglalt területre szerzet földhasználati jogot. Ezért nincs előhaszonbérleti joga.
Meg lehet, hogy más okból sincs.

Kérdő Ivett # 2018.06.19. 09:47

Köszönöm a válaszát!
A földhasználati jogot a bíróság az építményét körülvevő pár ezer négyzetméterre és egy, az azt megközelítő útra ítélte meg, viszont a földhivatal ezt a hrsz. teljes egészére jegyezte be. Jogszerű volt-e a földhivatal eljárása, és ebben az esetben milyen jogok illetik meg a földhasználati joggal rendelkezőt?

lajcsó # 2018.06.19. 16:47

"Jogszerű volt-e a földhivatal eljárása, és ebben az esetben milyen jogok illetik meg a földhasználati joggal rendelkezőt?"
Feltételezem, hogy jogszerű volt a földhivatal eljárása, de ehhez ismerni kellene a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

5:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén]

(1) Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. (Ptk.)

matyuseva # 2018.06.27. 11:27

Üdvözletem!

Tavaly vásároltunk egy nyaralót melynek területe 759nm hrsz:693, ugyanitt földhasználati jog van bejegyezve 136nm-re hrsz:693/A -val melyen áll egy db 50 nm-es épület(az épület más nevén van).
Az lenne a kérdésem , hogy a terület jogilag kinek a tulajdona?A földhasználati jog csak a használatára jogosítja fel vagy ebben az esetben az is az ő tulajdona?
Eddig nem volt probléma a használóval ,de most erre a kicsi területre még épített egy kb 20nm-es házat(engedély nélkül)
és ezért szeretnénk tudni, hogy mi lehet a helyzet ebben az esetben.
Kösznettel : Éva

simonE # 2018.10.03. 11:03

T Fórum.
2015-ben édesapámtól hárman 15000 nm szántót örököltünk Pomázon hárman. Ez évben észleltük h a szomszéd aki a mellette lévó ingatlant és szántóföldet (ami a mi tulajdonunk volt) megvásárolta, kb 30000köbméter sittet, építési törmeléket tájidegen anyagot rakott le a mi kérdésünk és hozzájárulásunk nélkül. A szentendrei rendőrségen feljelentést tettünk 1.5hónapja semmi sem történt. Önkormányzaton, földhivatalnál elutasítottak mondván a mi területünk mienk a szemét. Én fotókat készítettem a teherautókról, kinyomoztam honnan hova szállítanak -bár ez nem az én feladatom lenne. vagy mégis? Foto videó kell arról h a szomszéd éppen a sittet lapátolja? ez komoly környetet károsító téma mégsem érdekel senkit és félek mi ütjük be a fejünket. HELP.

Jolana # 2020.02.23. 21:33

Tisztelt Szakértők!
Földhasználati jogok öröklésével kapcsolatos kérdéseihez kérnék segítő választ.
1./ A hagyatékot és azzal a földhasználati szerződésből megillető jogokat 2020. január 20-án adta át a közjegyző. Az önkormányzatban arról tájékoztattak, hogy új szerződést kell kötni a használatba adóval. A földhasználat kezdete (őszi vetés van benne, az örökhagyó vetette) milyen nap lehet? Hagyaték átadásának napja?; Szerződés aláírása napja?; ?

2./ A Földforgalmi törvény 38. § (2) bek. utolsó mondata szerint: "E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe."
Miért kell ebben az esetben - amint arról az önkormányzatban tájékoztattak - az elő–haszonbérleti jog jogosultakkal hirdetményi úton közlés végett kifüggeszteni a hivatal hirdető tábláján, ill. a magyarorszag.hu-n hirdetményként közzétenni? Hogyan lehet a törvény figyelembevételével egyáltalán elő-haszonbérleti joga bárkinek is?

3./ A szerződésben elhagyhatók-e a fenti törvényhely értelmében a Földforgalmi törvényben megkövetelt haszonbérlői - 40-43. § körüli -, és a részarány-tulajdonra vonatkozó nyilatkozatok?és a részarány-tulajdonra vonatkozó nyilatkozatok?
4./ Az új szerződésben földhasználat lejárati ideje eltérhet (hosszabb lehet?) az örökhagyó által kötött szerződésben rögzített időtől?
Megtisztelő válaszukat köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.23. 22:12

Mi az a "földhasználati szerződés"?

dr_Egyed_Zoltán # 2020.02.24. 07:55

@KBS

A földhasználati szerződés gyűjtőfogalom: haszonbérlet, szívességi földhasználat, használati megállapodás, felesbérlet stb.

@Jolana

Földhasználati változás-bejelentési adatlap kell hozzá (letölthető: foldhivatal.hu) és olyan módosító szerződés, amely rögzíti az előzményeket és a jogutódlást a haszonbérlői pozicióban. Sem a HB kezdete, sem a lejárat, sem a díj nem módosítható, pusztán annyi lényegében, hogy öröklés jogcímen más haszonbérlő folytatja a gazdálkodást.

drbjozsef # 2020.02.24. 08:10

(Én valamiért úgy érzem, kbs-t nem a fogalom meghatározása érdekelte, hanem pont az, hogy a kérdező pontosítsa, milyen szerződés az konkrétan)

dr_Egyed_Zoltán # 2020.02.24. 08:14

Egyértelmű, hogy haszonbérlet.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.24. 08:25

Akkor viszont mi a kérdés? Az örökös a bérlő az örökhagyó halála óta. A hagyatékátadó végzéssel be lehet jegyeztetni mint földhasználót. (Ha kimaradt ez a jog a hagyatéki leltárból - figyelni kellett volna - akkor egy kicsit nehezebb lesz, de menni fog.)

Jolana # 2020.02.24. 08:31

Köszönöm dr_Egyed_Zoltán. Az örökhagyó által kötött - persze, hogy haszonbérleti szerződés - megnevezése "Földhasználati szerződés". Így került anno bejegyzésre a földhasználati nyilvántartásba. Amit nem értettünk/értünk, hogy miért kellene bármilyen elő–haszonbérleti jog jogosultakkal hirdetményi úton közlés végett kifüggeszteni.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.24. 10:53

Pont azért, mert valaki ügyesen "földhasználati szerződésnek" címezte a bérleti szerződést.

PawK # 2020.08.12. 07:03

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Van egy ipari epület, melyre földhasználati jogunk van. Az épület az 1234/56 helyrajzi számú földrészleten belül található 1234/56/A helyrajzi számon. Az épületet értelemszerűen csak mi használhatjuk. Viszont a megközelítése a 1234/56 helyrajzi számon lévő földterületről történik. Erre van is szolgalmi jogunk: "1234/56 HRSZ-t terhelő Egyéb szolgalmi jog Út- és vezeték szolgalmi jog".
Viszont nem tisztázott az 1234/56 helyrajzi számú földrészlet tulajdonosával, hogy leparkolhatunk-e mondjuk a területen, mikor munkát folytatunk az épületben (nyilván ez sok nehézséget okoz). Ugyanakkor most vettem észre az 1234/56/A helyrajzi szám alatt fekvő épületünk tulajdoni lapján, hogy be van jegyezve egy másik szolgalmi jog is: "1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog". Kérdésem, hogy ez mit jelent pontosan? Elvileg akkor teljes jogúan használhatjuk a földterületet is? Elsősorban a munkavégzésre gondolok, kamionok le és felpakolása, raklapok letétele pakoláskor stb...

Válaszát előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.12. 07:21

teljes jogúan használhatjuk a földterületet is?
Hogyne. Azt a részt, amelyet az épület pont elfoglal. Tehát ha az épület aljában van egy akkora hely, ahova a kamionok be tudnak hajtani, rakodni lehet őket, akkor minden rendben.

PawK # 2020.08.12. 08:15

Tisztelt Kovács Úr!

Először is köszönöm válaszát! Még annyi kérdésem lenne, hogy akkor pontosan mit jelent az 1234/56/A ingatlanra ez a bejegyzett szolgalmi jog:
"1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog"

Mert ugye az egyértelmű, hogy az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk, de minek tüntették fel az egész földterületre is külön?

Nem értetlenkedni szeretnék félre ne értsen, csak kész tényekkel szeretnék a tulajdonos elé állni, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban!

Előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.12. 09:35

Azt jelenti, hogy a telek és az épület külön ingatlan. Semmi többet.

1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk,
Az nem lehet, mert az csak egy épület, amire a földhasználati jog - mint teher - nem is értelmezhető. Ha nem vagytok a tulajdonosai, akkor nem földhasználati jogotok van rajta, hanem bérletből, szívességi használatból stb. eredő használati jog.

A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.

PawK # 2020.08.12. 10:29

Az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlannak a tulajdonosai vagyunk, megvettük. Csak az alatta lévő terület nem a miénk. Azt hittem ezt jelenti a Földhasználati jog. Lehet, hogy akkor rosszul fogalmaztam, elnézést. Értem hogy két külön ingatlan, csak nem értettem, hogy mit jelent, hogy arra a helyrajzi számra, amin az ingatlanunk van (1234/56/A), be van jegyezve egy szolgalmi jog (Földhasználati jog) a másik ingatlan terhére (1234/56), ami konkrétan a körülötte lévő földterület. Viszont akkor ha jól értelmezem, mindez nem vonatkozik arra, hogy az épület körül mondjuk le lehessen pakolni egy kamiont mielőtt raktároznánk a szállítmányt?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.12. 10:35

ami konkrétan a körülötte lévő földterület.
Látom nem érted. A ti ingatlanotoknak nincs telke, csak egy épület. Ahol áll, az egy idegen telek. De mivel nem a levegőben lebeg, az idegen teleknek arra a részére, amelyet elfoglal, az épület mindenkori birtokosát használati jog illeti meg. Plusz az átjárás a bejutás érdekében. Parkolás, rakodás ilyesmi főszabályként, alapból nincs benne.

Ezt pedig csak ismételni tudom: „A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.

PawK # 2020.08.12. 11:02

Köszönöm a választ! Az első bekezdés tiszta volt az elejétől. A végén ismételt rész volt a kérdés, ám sokadik olvasásra és tulajdoni lap böngészésre megvilágosodtam! Köszönöm a tájékoztatást!

robika22 # 2021.01.12. 15:01

Sziasztok,

Egy kis segítségre lenne szügségen, a mi városunkban lévő zártkerti területekröl lenne szó, régebben ezek szöllőskertek voltak, annó ezeket elvette az állam, majd tartós földhasználatba kiadta őket és később meg lehetett váltani.No és itt kezdődik a probléma, mindenki a sajátját kezdte ell művelni vagy nem tudom, de viszonta a tartós bérleti szerződéseken nem az a helyrajzi szám található mint amit elkezdtek művelni, én most elbirtoklás címen a nevemre vettem,anmi a ménk volt. Mint kiderült a terület a helyrajzi szám szerint a tartós bérleti szerződésen a mellette lévő terület mint amit mi a nagyapáink műveltek , mi csak azt tudtuk átíratni helyrajzi szám szerint mert az vana tartós használti szerződésen.A mi területünk amit műveltünk meg másnak van bejegyezve mit tuladonos, még tartozás is van rajta.Vagyis amit én átírattam az másnak az öröksége területileg,nem tudom kideríteni sajnos ki az, de viszont hivatalosan én vagyok a tulajdonlapon már bejegyezve. Ami a mi öröksgünk volt területileg ,annak a tulajdonosa mikor átiratta a földet, most is állítja hogy az ő földje nem ott van, én megéztem annak a területnek a hj számát és az még a hivatal nevén van amit ö vásárolt. A kérdés hogy melykre csinálhatom a gyümölcsöst, a tulajdolapon szereplő helyrajzi számura vagy amit használtunk örököltünk.A földmérő is csak annyit tudott mondani helyrajzi szám szerint kimértem az a terület ott van.Félek ha körbekeitem akkor megjeleni a régi tulajdonos,igaz ő kb 15-20 éve nem is használta már.

Köszönöm,
Remélem érthetőne írtam le :/

Kekeckedő # 2021.01.28. 16:14

1.Telekhatár vitára milyen elévülési idő vonatkozik? Ha 25 évvel ezelőtt tujasor lett ültetve sövénykerítésnek, a szomszéd ezt 25 éve tudja, látta az ültetést, azóta ott lakik, akkor reklamálhat-e 25 év után 20-30 cm-t, amikor azok már nagyra nőttek? 25 év után nem lehet ezt már elfogadásnak, beleegyezésnek, szokásjognak, tudomásulvételnek...tekinteni?
2. Ha 25 év után végeztet földmérést, és az valóban egy kis eltolódást állapít meg, érvényesítheti ezt visszamenőlegesen? Nincs erre is valamennyi elévülési idő? Normális ember telekvásárlásnál csináltat földmérést (ha akar), nem akkor, amikor már 25 éve ott lakik. Szerintem.
3. Tudomásom szerint a földmérés önmagában (és annak eredménye) semmit sem ér bírósági érvényesítés nélkül.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.28. 21:28
  1. De. Csak ingatlant - ingatlan egy részét sem - nem lehet ráutaló magatartással átruházni.
  2. A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
  3. Hogy mi van?

Nem jók ezek a kérdések. Ilyenkor szoktam azt mondani a kérdezőnek, hogy ne jogászkodjon; egyszerűen adja elő a tényállást, és hogy mi a konkrét problémája. Többre megyünk, mintha a számára nem releváns általános jellegű jogi kérdéseket tesz fel. Szubszumálni tudni kell.

Kekeckedő # 2021.01.29. 18:00
  1. Tiszta, oké, köszönöm.
  2. Akkor egyenesen következik a 1.pontból.
  3. Földmérő szakember mondta, azaz be kell jegyeztetni a földhivatalnál, addig a földmérő kitűzése (jegyzőkönyv) csak az marad, jogilag nem kötelez. Ezt szerettem volna visszaigazoltatni.

Szerintem egyértelműek a kérdések, nincs benne semmi jogászkodás, de ha lenne, az miért baj, ha valaki már felkészültebb egy témában? Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.29. 18:29

3. Most sem lett jobb.