Szolgalmi jog...

Ja, leesett! Nem ingatlan elbirtoklás. Jogos.

Bio74

„A legelső telek tulajdonosa értelmezésem szerint jelenleg joggal zárhatja le a telkét a harmadik és negyedik telek használói előtt, mindaddig míg a szolgalmi jog megállapításra, és bejegyzésre nem kerül.
Jól gondolom?”

Részben.
Az első telek tulajdonosa lezárhatja a harmadik és negyedik telek használói előtt az átjárást, de a szolgalmi jog nem kerül megállapításra, mert törvény írja elő, hogy szolgalmi jogot kizárólag csak szomszédos ingatlanra lehet bejegyezni.

Elbirtoklás nem jöhet szóba olyan ingatlanon, ahol másnak kell útszolgalmat biztosítani.

Immaculáta !

Megint nincs igazad.

„Az átjárási szolgalom eltérően a többi szolgalomtól, a törvény alapján keletkezik és áll fenn, tehát nincs szükség a felek külön szerződéskötésére. Átjárási szolgalom akkor illeti meg az ingatlan birtokosát, ha a földje nincs összekötve megfelelő közúttal. Ilyenkor a szomszédok (a szolgalom kötelezettjei, tehát a szolgáló telek birtokosai) kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon - természetesen ez nem csak gyalogosan értendő, hanem gépkocsival is”

Sőt lovon is.

Kedves Ügyvédek!

A szolgalmi jogért minden esetben fizetni kell? Ha igen, akkor ezért a jogért akár mennyit kérhet a tulajdonos?

Rosszak a telehatárok. A tőlünk több mint 30 éve 20m2 területet birtokló másik telektulajdonos kerítése miatt van a probléma. Továbbá útban van a kerítés mellet a vízakna és villanyoszlop is. A másik telekhatár nincs lezárva évek óta, ezért ott járunk be a házunkhoz. Nincs más kapcsolat. Nagyon nagy a telke. Felajánlottuk, hogy megvesszük a feljáró részt ami kb 45m2. Az össz telke 1600m2. De nem akarja eladni.(mert kisebb lesz a telke) Viszont felajánlott szolgalmi jogot, nem kevés pénzért. Hozzá tenném még,hogy mi az ingtatlant úgy vettük meg 2015.novemberében, hogy erről nem tudtunk. Beköltözésünk után a szomszédok tájékoztattak. Pedig a szerződés kötés előtt a régi tulaj pontosan tudta, hogy a telekhatár rossz. A felhajtó amit amúgy a telektulajdonos engedélye nélkül lebetonozott nem a mi telkünkhöz tartozik. Nekünk minden megtekintés alkalmával azt mondta, hogy a miénk az is. Szóval mi jelenlegi megtekintett állapotban vettük meg a házat. Eleve elég sok m2-rt vesztünk, mert mindenhol rossz a kerítés. De a felhajtó a legnagyobb gondunk. Ha az eredeti állapotot vissza is lehetne állítani, akkor sem lehet figyelmen kívül, hagyni, hogy a garázs bejárata a jelenlegi állapothoz készült és, az eredeti hozzá tartozó felhajtót használva nagyon nehezen lehetne a garázst rendesen használni. Mit lehetne tenni?

Várom válaszukat. Köszönettel Nagy Tímea

Kedves Ügyvédek, Fórumozók!

A családom tulajdonában van egy jelenleg parlagon heverő 1500nm-es zártkerti ingatlan, amin a 80-as években villamos felsővezetéket húztak keresztül. Akkor a területre szolgalmi jog lett bejegyezve a Dédász (jelenleg E-On) felé. Most hasznosítani szeretném a területet, gyümölcsöst szeretnék telepíteni rajta. Ennek kapcsán tudni szeretném, hogy meddig terjed az E-On szolgalmi joga.
Kivághatja-e a csemetéket a Dédász, ha a területem mögötti erdős részen szeretné karbantartani a vezeték környékét, és a munkához traktorral szeretné megközelíteni a zónát. Egyébként a szomszédos telekre ugyanúgy szolgalmi jog van bejegyezve, ahonnan szintén megközelíthető az erdős rész.
Ha a vezeték alatt lévő fák akkorára nőnének, hogy benyúlnak a vezeték biztonságos működtetéséhez szükséges érintésvédelmi távolságon belülre, kivághatja-e az útban lévő fákat, vagy megritkíthatja-e a lombozatot? Ha igen, kötelezhető-e kártérítés megfizetésére az okozott terméskiesés miatt?
Származhat-e abból problémám, ha a telket körbekerítem, és a terepet úgy alakítom ki, hogy csak gyalogosan lehet közlekedni rajta? Természetesen a kapuk bármikor nyitva állnának az E-On előtt.
Van-e arra lehetőség, hogy a szolgalmi jog lekerüljön a telekről, vagy egészen addig él, amíg a vezeték ott van? Földkábellel is kiegyeznék, de gondolom itt az E-On-nal kellene tárgyalni.

A válaszokat és észrevételeket előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Németh József

„ tudni szeretném, hogy meddig terjed az E-On szolgalmi joga.”
Azt mi honnan tudhatnánk?

Akkor meg tudná mondani, hogy ki tudhatja? Vagy hogy hová van leírva? Gondolom azért az nem úgy megy, hogy hogy bejön a csóka a telekre, aztán szolgalmi jogra hivatkozva leszüreteli a körtét. Van amit megtehet, van amit nem. Tévedek? Vagy a jogszabály ezt nem szabályozza?

Köszönöm!

Gondolod van olyan törvény, amely úgy szól, hogy "Triptogon ilyen és ilyen helyrajzi számú, zártkerti ingatlanján az E.On bejegyzett szolgalmi joga alapján jogosult [felsorolás]"?

Gondolom a jogszabályokat nem rám írják, meg a telkemre. De általában vannak jogszabályok a szolgalmi joggal kapcsolatban. Ennek hol tudnék utána járni? Vagy mindegyik szolgalmi jog egyedi, és a szerződésen szerepelnek a részletek?

5:160. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással]
(1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(4) A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.
5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - eltérő megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
5:163. § [A telki szolgalom megszűnése]
(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
(3) A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.

Szerintem nem érted, amit már az első hozzászólásomban is mondtam.

Köszönöm, ez már tartalmazott használható információt.

"5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez."
Tehát ennek fényében lehet azt mondani, hogy nekem továbbra is jogom van gyümölcsöst létesíteni a területemen? Ki dönti el, hogy mi szükségtelen, és mi nem?

Találhatok további hasznos információt a jogkörökkel kapcsolatban a szolgalom megkötésekor írt szerződésen? Szerintem nálam már nincs meg, de valahonnan még előkeríthetném.

Melyik hozzászólásodra gondolsz? Az elsőben nem mondtál semmit. Kérdeztél.

http://www.resimmobiles.hu/…zetekjog.pdf

Ez nem ugyan az mint a telki szolgalmi jog,

„Ez nem ugyan az mint a telki szolgalmi jog,”
A vezetékjog is telki szolgalom.

:))) Ügyes!

„A vezetékjog is telki szolgalom.”

A telki szolgalom viszont nem vezetékjog.

@groszfater: köszönöm a linket, ezzel már tudok tájékozódni, es pár kérdésemre választ is kaptam.

Pl.:"Ha a vezeték alatt lévő fák akkorára nőnének, hogy benyúlnak a vezeték biztonságos működtetéséhez szükséges érintésvédelmi távolságon belülre, kivághatja-e az útban lévő fákat, vagy megritkíthatja-e a lombozatot?"

"Vet. 124.§ (2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet."

@Kovacs_Bela_Sandor: hogy első hozzám intézett kérdésedre válaszoljak: Mint ügyvédnek pl. a fent említett helyekről kellene tudnod, hogy meddig terjed a szolgáltató jogköre. Ugyan engem a jogszabály név szerint valóban nem említ, és a telkem helyrajzi száma sincs feltüntetve, de általános formában tartalmazza, és tökéletesen leírja az én esetemet is. Szerintem egy ügyvédnek ismernie kell a vonatkozó jogszabályokat amiket aztán alkalmazni kell gyakorlati esetekben. De biztos fasza kis ügyvéd vagy.

„Pl.:"Ha a vezeték alatt lévő fák akkorára nőnének, hogy benyúlnak a vezeték biztonságos működtetéséhez szükséges érintésvédelmi távolságon belülre, kivághatja-e az útban lévő fákat, vagy megritkíthatja-e a lombozatot?”"

Ilyen biztosan nem fordulhat elő, mert ez elsősorban a Te kötelességed, azonkívül a vezeték tulajdonosának ellenőrzési kötelezettsége van. Felszólít az ágak levágására, ha nem teszed, azt megteszi Ő.

Nyugi, nem várhatod el, minden jogszabályt ismerjen azért mert jogász.

Korábban már fordult elő ilyen. Anno volt rajta fenyves, és azok bizony felnőttek a vezetékek közé, és a Dédász ritkította meg. Akkor még nem én foglalkoztam a dologgal, úgyhogy nem tudom, hogy kaptunk-e miatta felszólítást. Büntetést azt biztos nem.
Az egy dolog, hogy a gyakorlatban hogyan mennek a dolgok, de jó lenne tisztában lenni az ügy jogi hátterével. Mi szabályos, és minek nem úgy kellene történnie ahogy. Ezért írtam, hogy tájékozódjam.
Ha felszólít az E-On, hogy vágjam le az ágakat, és nem teszem, akkor rám terhelheti a ritkítás költségét? Vagy én kérhetek kártérítést az okozott terméskiesés miatt?
Vagy egyik sem? Le van vágva a gally, aztán csókolom!?

Természetesen nem várom el semelyik jogásztól, hogy minden jogszabályt egyből mondjon, ingyen meg pláne nem. De azt azért lehetne tudni, hogy egy adott üggyel kapcsolatban hol, minek kell utánanézni. A kérdésből "Azt mi honnan tudhatnánk?" pedig arra lehet következtetni, hogy ez sem megy. Bár van egy olyan benyomásom, hogy emberi jellemvonásból fakad ez a dolog, mintsem szakmai hozzá nem értésből.

Nem olvastad el a linket...

„A közérdekű használati jog alapításáért
a Ptk. szerint kártalanítás jár, a gyakorlása
maga ingyenes. Mindez természetesen igaz a
vezetékjogra is”

Nagyon csalódott vagyok a fórum használhatósága miatt. Egyetlen kérdésemre se válaszolnak. Nem tudom mi alapján válaszolnak a szakértők, de ez nem korrekt.

A szakértők arra válaszolnak - szabadidejükben, ingyen és bérmentve - amire akarnak. Ez nem kötelező közszolgálati tanácsadó.

Mi a kérdésed?

A szakértők arra válaszolnak - szabadidejükben, ingyen és bérmentve - amire akarnak. Ez nem kötelező közszolgálati tanácsadó.

Mi a kérdésed?