Szolgalmi jog...

Kérdésem:
Elbirtokolható-e a szolgalmi jog akkor ha annak tényéről az illető nem tud és azt "büncselekmény??" útján kívánja valaki megszerezni?

Konkrétan:
Házam előző tulajdonosa a szomszéd ház lakóinak ( állítólagos) tudta nélkül rácsatlakozott annak csatornájára.
(Azt, hogy a szomszéd erről nem tudott nehezen hiszem, hiszen a szomszéd ház előtti teret akkoriban ezért nyílvánvalóan fel kellet túrni.

Lehet egyébként, hogy tényleg nem tud róla, mert eddig egyszer sem említette.

A 10 év most jár le. ELŐÁLLHATOK-E ELBIRTOKLÁSI KÉRELEMMEL?
KÉREM A PROBLÉMÁMAT SZAKÉRTSÉTEK!

Fizettél a szolgáltatónak a szenyvíz elvezetéséért ?

Csatornadíjat nem fizetek, csak az iyenkor szokásos un "szippantási díajat" ami magasabb.
Az egészet legalizálni szeretném. Mit udok tenni?

„ "szippantási díajat”"
?, és kinek ?

A vízszámlával együtt jön. Az FTSZV küldi.

Indíthatod az elbirtoklási pert.

Nyerésre vagy vesztésre állok?

Egyébként köszönöm a gyors választ.

Előbb próbálj egyezségre jutni a szomszéddal, ha nem megy bele jó eséllyel perelheted. Arra a vezeték szakaszra amely a kerítéstől a bekötésig terjed.

Nem fog belemenni.

Tisztelt Jogász Urak!

Sürgősen kérek segítséget Önöktől! Vásároltunk több éven keresztül a családommal együtt 15 hektár szántóföldet, amely osztatlan közös terület. Az egyik leányom ebből 8 hektárnak a tulajdonosa. Ő elidegenítési tilalommal rendelkezik 5 évig, mivel őstermelőként vette meg és vállalta, hogy gazdálkodik rajta. Most a szomszéd előállt, hogy Ő átminősíttette a vízállását, udvar megnevezésűre, és oda pályázni szeretne állattelepre, gazdasági épűletre, de nem kap engedélyt, mivel nincs neki út kiépítve.
A leányom szántójából akar kikanyarítani egy háromszöget. Azt mondja, hogy biztosítanunk kell neki a bejárást! Felhívtam az illetékhivatalt, azt mondták, hogy szankció várható, amennyiben 5 évig nem műveli a leányom a földet. Hol induljak el ebben az ügyben, mert nem szeretnénk semmi büntetést kifizetni?

Sajnos nem kaptam választ, annyit már kiderítettem, hogy kényszer bejárást muszály biztosítanom, de a szomszéd kamionnal akar közlekedni, amihez széles utat akar csinálni. Köteles vagyok ingyen a saját megvett földemből biztosítani?

A földet művelni kell.

Osztatlan közös tulajdonú földeknél lehet módosítani a kijelölt területeken. Csak be kell jelenteni a földhivatalba a változást.

A 2016 01.14 megválaszolt kérdésemmel kapcsolatban kérdezném még:

Mi van akkor, ha azon ingatlan tulajdonosa (mely alatt csatorna van) időközben (2009-ben)megváltozott? /És tegyük fel, hogy az új tulajdonos az egészről nem tud semmit./

Ekkor a szolgalmi jog elbitoklásának lehetőségére előírt 10 év időtartam (a tulajdonosváltástól)újraindúl?

Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre! A biróság megitéli a szolgalmi utat a szomszédomnak, ezzel biztosítanunk kell a bejáratot a földjére, ezt értem is, de mivel Mi maradunk a tulajdonosok átalakíthatja-e ezt az utat, pl leburkolja, hogy kamionnal betudjon menni?

Kamionos bejárásra kapott szolgalmi jogot?

Kovács Úr köszönöm szépen a válaszát, kisállat tenyésztéssel szeretne foglalkozni, arra akar telepet kialakítani és az állatok ki-be szállítását ezen az úton akarja lebonyolítani. A Biróság rövid időn belül igencsak megitéli a szolgalmi utat és ezért akarjuk tudni, hogy átalakíthatja-e a jelenlegi rétet betonozott úttá, mivel Mi maradunk továbbra is a tulajdonosok és abba nem szeretnénk beleegyezni. Amennyiben köteleznek rá, hogy oda kell adnunk, milyen ellentételezést kérhetünk érte? jelenleg erre a rét-re is földalapú támogatást kapunk és ha megitélik az utat, akkor jár-e rá támogatás?
Válaszát előre is megköszönöm

Kérd, hogy a bíróság az útszolgalmat pontosan írja körül, arra is kiterjedően, hogy milyen járműnek kell biztosítani a bejárást, milyen nyomvonalon, milyen szélességben, milyen műszaki kivitellel.
Szerintem egyébként akár ki is építheti azt az utat - de az útszolgalom esetleges megszűnésekor az uralkodó telek akkori tulajdonosának vissza kell állítania az eredeti állapotot.

Ha nem kértek a perben ellenszolgáltatást, akkor a bíróság nem is fog megítélni. Azt, hogy mennyit szeretnétek kapni, nektek kell tudni. Nincs ügyvédetek?

Mit jelent pontosan az útszolgalmi jog? "Csak" átjárást?Le lehet vetetni, ha ingatlana megközelíthető már közútról? Szomszéd villanyórája az én 1/1 tulajdoni hányadú, külön helyrajzi számú ingatlanomon található/kapuszín/...(régen egy tulajdonos volt, később 3 helyrajzi számra lett osztva, így 3 házrész lett kialakítva). Ha engem zavar a villanyórája kérelmezhetem áthelyezését? Létezik vízvezetékre(szintén saját tulajdonú kapuszínemben) örökölt szolgalmi jog??? Vagy kérvényezhetem a vízóra áthelyezését is?? Köszönettel

Tisztelt fórumozók,

Az alábbi ügyben kérném segítségetek:
Utcafrontra építkeztünk, az úttest alatt húzódnak a közművek, a mi telekhatárunktól 7-8 méterre. A hátsó (tehát a mi telkünk mögötti, az úttól és így a közművektől kb. 50 méterre fekvő) telket megvásárló jövendőbeli szomszéd azzal a kéréssel állt elő: mivel az a víz gerincvezeték, mely az ő telkét látná el, még nem épült meg, annak kiépítése önerőből aránytalan terhet (kb. 6-8 millió forintot) jelentene, járuljak hozzá, hogy telke vízellátását úgy oldjuk meg, hogy az én telkemen vezessük hozzá a vizet. A területről tudni kell: új alakítású telkekről van szó, olyan, részben egyelőre csak a térképen létező utcákkal, melyeken épületek jórészt még nem állnak. A szomszéd hátsó telkéhez is csak terveken szereplő út vezet, mely fizikailag nem, csak az ingatlan nyilvántartásban létezik, és így a víz gerincvezeték sem épült meg odáig. Ha jól értem, mindez azzal járna, hogy szolgalmi jogot kellene adnom neki a vízvezetékkel érintett telekrészre. Kiszúrni a szomszéddal nem szeretnék, ennyi millió egyetlen közmű bekötésére valóban irreális, de magamat sem szeretném rossz helyzetbe hozni. Milyen hátránnyal járna ez az egész nekem? Csökkenne-e a telkem és a rajta álló házam értéke? Mivel a házam banki jelzáloghitellel terhelt, így gondolom a banknak is hozzá kellene járulnia ehhez, meg szokták-e engedni ezt?
Válaszotokat előre is köszönve üdvözlettel:
hk

"Milyen hátránnyal járna ez az egész nekem?"
A szolgalmi jog neked használati korlátozást és tűrési kötelezettséget jelent.

"Csökkenne-e a telkem és a rajta álló házam értéke?"
Igen!

"Mivel a házam banki jelzáloghitellel terhelt, így gondolom a banknak is hozzá kellene járulnia ehhez, meg szokták-e engedni ezt?"
Ha elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve vagy a kölcsönszerződésben van ilyen kikötés akkor kell a bank hozzájárulása.
A bank engedélye kétesélyes, főleg azért mert így csökken a fedezeti ingatlan értéke.

Kedves Lajcsó, köszönöm a gyors választ!
Utánanéztem a szerződésben, melyben valóban szerepel az elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá az alábbi kitétel: "A Zálogkötelezett jótáll azért, hogy az elzálogosított vagyontárgyak a hitelbírálat során általa
közölt és a Hitelező által elfogadott terheken túl per-, teher- és igénymentesek, azokon a rendelkezési joga harmadik személyek által nem korlátozott, ez a jótállási kötelezettség a Zálogkötelezettet az e szerződés szerinti jelzálogjog fennállása teljes tartamára terheli." Ha jól értem, a szolgalmi jog márpedig ilyen, harmadik fél általi korlátozást jelent, mivel korlátozza a telkem használatát? Ergo a bank nem nagyon szeretné, ha a tulajdoni és rendelkezési viszonyokba bele lehessen piszkálni?

Nem szeret hozzájarulni.

És az idézett kitétel a szerződésben ezt jelenti?

"Ha jól értem, a szolgalmi jog márpedig ilyen, harmadik fél általi korlátozást jelent, mivel korlátozza a telkem használatát?"
Nem jól érted! A szolgalmi jog, csak az ingatlan használatában korlátoz, a rendelkezési jogodat (pl.átruházás, megterhelés) nem érinti.
"Ergo a bank nem nagyon szeretné, ha a tulajdoni és rendelkezési viszonyokba bele lehessen piszkálni?"
Erre írtam, hogy kétesélyes.

Hát akkor csak jól érti hogy a szolgalmi jog korlátozza a használatban?! Nem?