Telekhatár - rendezés

Bocs, még egy kérdés, ami kettő. Lehet-e egy ilyen foto alapján rekonstruálni a kerítés helyét? A másik kérdésem, el lehet-e dönteni a kép alapján, hogy a kerítés és az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti állapot egybeesik vagy nem?

Ez elég bizarrnak tűnik. Ha már szakértő, akkor ide minimum geodéziai mérés kellett volna. Egy fotó legfeljebb kialakult használatot tud rögzíteni, azt is objektívtől és a gép elhelyezésétől függően pontatlanul, az ingatlannyilvántartás adatai ritkán látszanak a levegőben lézersugárral kirajzolva. A bíró alighanem nem áll a feladata magaslatán.
Lehet, megpróbálnék valami kétségest keresni a "szakvéleményben" és szakértői vélemény kiegészítést kérni. Ha már nem szakérthet a szakértő, akkor lehet, hogy azt már nem tudná megtenni, így a bíró kénytelen lenne új szakértőt megbízni. Bár, ha elsőre is kutyakiképzőt rendelt ki.......?

nanemaaa!
Köszönöm. Már leírtam a beadványban, a tárgyaláson szóban elmondtam, hogy az amatőr kép nem mérési céllal készült. Nem tudjuk a fényképező gép pontos helyét, nincsenek mérési pontok rögzítve, egy képes mérésnél követelmény a lencse síkjának és a mérendő tárgynak a párhuzamossága, stb, kértem, ezt ne vegye figyelembe a bíró, mert a szakmai feltételeknek nem felel meg. Ezért az ebből nyert adatok nem tekinthetők hitelesnek, reálisnak. Kértem új szakértő kirendelését, a bíró ránézett a szakértőre, ő pedig azt mondta, szerinte helytálló, amit ő mond. Ezzel el volt intézve a dolog. Mellesleg 3, a szakétőtől független korábbi mérés sem támasztja alá a szakértői véleményt, sőt a Földhivatal is ellentmondott a szakértő által valószínüsített térképezési hibának. Ezért vagyok tanácstalan. A kért szakértői kiegészítés (a volt szakértő tette), semmitmondó.

Bíró nem fogja a szakértőt felülbírálni. Meg kell próbálni összezavarni, olyan kérdéseket feltenni, amire nem tud válaszolni, vagy egymásnak ellentmondó válaszokat ad. Onnantól kezdődik a szakértői vélemény kiegészítésének igénye. Vajon a fotó alapján meg tudná-e mondani, hogy az általa felrajzol vonalnak mik a digitális (GPS) adatai, hogyan azonosítható be az egy digitális alaptérképen? A földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatai közhitelesek, mivel tudná megcáfolni a hiteles adat tartalmát egy fotóval?
Ügyvédedet kicsit aktiválni kell. Célszerű összehozni egy geodétával, aki segít képbe kerülni geodéziai szakkérdésekkel.

nanemaaa!
Köszönöm! Nagyszerű ötleteket, kérdéseket adtál. Élni fogok vele.
Az ügyvédem nehezen aktiválható. Én voltam kénytelen geodétával beszélni, mint a korábban leírtakból kiderülhetett.

bermuda háromszög, neked is köszönöm az ötletet!

Jó estét!
Kérdésem az lenne, hogy alkalmazható-e a birtokvédelmi eljárás egy, a szomszéd által már több mint 10 éve használt telekrész ügyében, mely teleknek/ingatlannak én csak 2014 szeptembere óta vagyok a tulajdonosa?

A házam a mostani kerítésviszonyok értelmében telekhatáron fekszik, de csak később és más okból kértem le a térképszelvényt, ami alapján egyértelműen látszik, hogy a telkem a ház mögött több méterrel folytatódik. Fel is vettem a kapcsolatot a szomszéddal -lévén, hogy nem lakjuk a házat-, hogy az említett rész telekkönyv szerint az én telkemhez tartozik. Ők viszont csak az elbirtoklást ismételgetik, hogy azon a címen az övék, és forduljak bírósághoz, ha ezt nem tudom elfogadni.

Ők idő közben ezen a részen melléképületet építettek, kapubejárót alakítottak ki...

Mik a lehetőségeim?

Köszönettel!

Tisztelt Jogi Fórum!

A telekszomszédunk (külterületről van szó, egy szántóföld, mely a mi tualjdonunk és a szomszéd ipari területéről,melyen van egy építmény). A fölmérés során kiderült, hogy az építmény utólagosan felépített része benne van az útban. Ennek ellenére a telek bekerítése úgytörténik, hogy beleesik az út egy része. A szomszéd közlése szerint elíndított egy eljárást, mely alapján megvásárol az útból egy részt. Lehetéges ez a mi beleegyezésünk nélkül? Ebben az esetben az út leszűkülne, nem tudnánk használni. Egyébként egy földútról van szó.
Várom válaszukat.
ELőre is köszönöm.

Az az "út" önálló ingatlan, amely ekként van nyilvántartva?

A térképen, amit a kikértünk útként szerepel, illetve a mérete is meg van adva, milyen szélesenek kell lennie. Ha ez elegendő ahhoz, akkor önálló szerintem.Mikor építkezért terveztünk a területen, akkor is meghatározták mennyi helyet kell hagynunk az úttól. Mi határozza ezt meg, és hogyan tudnánk utána járni? Illetve mi a helyzet ha nem önnálló és mi a helyzet ha igen?
Válaszát előre is köszönöm.

„Ha ez elegendő ahhoz, akkor önálló szerintem”
Ugyan. Akkor önálló, ha van saját helyrajzi száma.

Nincs saját helyrajzi száma, megnéztem a térképen. Ez esetben mit lehet tenni?
Köszönettel.

Ha a ti ingatlanotoknak nincs saját közútkapcsolata, akkor megillet benneteket a szükségbeni út szolgalmi joga. De ez nem jelenti azt, hogy ott járhattok be, ahol akartok. Ha a szolgáló telek tulajdonosa azt mondja, hogy az eddigi útvonalba tegyetek bele egy - mondjuk - tízméteres "pukli", akkor beleteszitek.

Elnézést,de nem értem.Ki számít a "szolgáló telek tulajdonos"-nak? Az önkormányzatnál azt mondták,hogy amiről szó van az közútnak számít, tehát nincs magántulajdonosa.Bocsi, ha "butaságokat" kérdezek, de nem értek a dologhoz, azért tájékozódom.

Ha nincs saját helyrajzi száma, akkor biztosan nem közút. Sőt, valószínűleg nem is út a telekkönyv szerint. (Az önkormányzati felvilágosítással meg az a baj, hogy egyrészt eleve nem rájuk tartozik - hanem a földhivatalra -, másrészt az efféle állásfoglalást sokszor a portás adja vagy a szociális ügyintéző.)

(Megjegyzem, tulajdonosa minden ingatlannak van.)

Tisztelt fórumozók egy kis segítségkellene:

Adott egy nyeles telek amin egy háromlakásos sorház (társasház) áll. A házakon kívüli rész ill. a telek nyele (bejáró) közös osztatlan terület, szépen letérkövezve. Na most amit a nyelestelek körbezár telket azon van egy ingatlan benne egy nem túl okos emberke. Körbekerítette a kis telkét de úgy, hogy a mi tékövezett részünkből is lekerekített egy darabot (mondván, hogy szerinte az még az övé) pont a bejárónál így a közlekedésünk igen meg van nehezítve. Birtokvédelmi eljárást indítottunk amire az volt a válasz, hogy ha nekünk nem tetszik, hogy a szomszéd ráhuzza a kerítését a térkövezett kijárónkra akkor méressük mi ki a telekhatárt. Na most nehogy már én fizessek 60 ezer forintot a földmérőnek, ha a szomszéd jön át a mi telkünkre. Ha minden szomszéd ezt megcsinálná velünk akkor csődbe mennénk.
Kérdésem, hogy lehet rendörségi feljelentés ilyenkor mondjuk bírtokháborítás miatt, vagy hogy kötelezhetném a szomszédot, hogy tüntesse el a kerítést a bejárónkról. A birtokvédelem ugye semmit sem ér, polgári per túl hosszú, sajnos olyan helyen dolgozom, hogyha eltakarítom saját kezűleg a kerítést akkor annak én iszom meg a levét.

A szomszéd elbontotta a közös telekhatáron álló kerítést. Építkezett, és túlépítkezett. Azt mondja, hogy a tényleges telekhatár nem esett egybe az ingatlan-nyilvántartási határvonallal, az az én telkemen állt. Ettől az elbontott, mostmár virtuális kerítéstől ő hibahatáron belül épített túl, ezért nincs keresnivalóm. Most pedig kéri, hogy a földhivatal a jelenlegi állapotnak megfelelően állapítsa meg a telekhatárt. Mikor van helye a hibahatárra hivatkozni? Ha ez járható, jogszerű, akkor akár minden évben túlépíthet a hibahatán belül, kialakul az új határvonal és lassan elveszi a telkemet. (Tudom, ez csak elméleti feltevés, de ebből a gyakorlatból ez is lehetne.)

Tisztelt Jogi Fórum, kedves Ügyvéd Úr!
Problémás területen lakom, ahol látszólag hasraütésszerűen mérték ki anno a telkeket. Nem untatom részletekkel, de a lényeg, hogy 520 nm területet jegyeztek be 2007-ben a nevemre a ráckevei földhivatalnál. Hozzávetőlegesen lemértük (nem egyszerű a pontos mérés, 3 szinten van és idétlen formájú telek): szóval ez már most is csak max. 510. Most viszont utat készül előttünk építeni az önkormányzat, és friss mérés alapján állítják, hogy jelentősen túlkerítkeztünk, nagyjából 30-40 nm-t még ebből lecsapnának. Eddig nem tűzettük ki a telekhatárt, de eljutottam oda, hogy alig merem megtenni, és erre vonatkozna a kérdésem. Nagyon naiv módon én azt gondoltam, hogy ha a földhivatalnál, egy ilyen atombiztos intézménynél a vásárláskor bejegyeznek valakinek a nevére egy adott területet, akkor - tökmindegy, hol vannak a határok - az az övé, vagyis nekem a Föld nevű bolygón valahol van 520nm-em. Elképzelhető az, hogy mondjuk a kérésemre kitűzik a telekhatárokat, kiderül, hogy az 520 az csak 450, a földhivatal megvonja a vállát, átírja a számokat, és ennyi? Ez benne van a pakliban?
Köszönöm előre is a segítséget: Móni

Tisztelt Jogi Fórumozók!

Segítségeteket, illetve tanácsotokat szeretném kérni. Az adott szituáció: 1999-ben vásároltam családi házamat 606m2 telekkel, amire bővítés miatt 2002-2012 között jelzáloghitel volt terhelve. idén úgy határoztunk, hogy a kerítéseket felújítjuk, illetve újat létesítünk. Ezen ok miatt kimérettük a telket és kiderült, hogy az egyik irányban 36 m2 le van kerítve. A mi telkünk a 17 m szélesség helyett 15,8 m, míg a szomszédé 17,7 m. A szomszéd ingatlan hozzáteszem 3 éve lakatlan, Levelet írtunk számukra, hogy a helyzetet megbeszélhessük. Egyből verbálisan ránktámadtak, hogy eddig miért nem zavart minket, hogy kisebb a telkünk, ők most úgyis eladják így nem foglalkoznak velünk. Azzal védekeztek, hogy a telket még 1990-ben főldmérő tüzte ki, tehát annál a földmérőnél reklamáljunk. Hozzáteszem a beszélgetést rögzítettem, és a kedves szomszéd elszólta magát, hogy a telek hátsó részén áthelyezték a kitűzéskor a telekhatár karóját. Kérdésem: mit tegyek, amennyiben polgári perre kerül sor, milyen költségekkel kell számolnom.

Válaszukat köszönöm: István

1.fordulj ügyvédhez
2.zsarold meg hogy pert indítasz, s per alatt az életben nem adja el az ingatlant, mivel lakatlan, úgyis te találkozol a leendő vevővel
3 . ezért bólintson rá, hogy az eladás előtt a kerítés a kimért arányoknak megfelelően legyenek elhelyezve. Bele fog egyezni.

István 1973 !

Építsd meg a kerítést a mosta kimérés szerint,
ha nem tetszik neki majd lép.
Nem kell sem ügyvéddel sem zsarolással bonyolíta az
egyszerű helyzetet

mosta, mostani

És birtokháboritással lehet?

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségüket kérni az alábbi ügyben, ki hibázott, hogyan kell orvosolni a hibát, ez milyen költséggel jár?

Vásároltunk egy ingatlant közel 6 éve, melynek a mérete a tulajdoni lap szerint 600 nm. Az ingatlan megvásárlását megelőző években az ingatlan 400 nm volt, de a korábbi tulajdonos a szomszédtól megvásárolt 200 nm-t, mi már a megnövelt ingatlant vásároltuk meg. Ezt a változást a tulajdoni lapon átvezették ugyan, de a térképmásolaton az értékbecslést végző hölgy szerint nem. Ki követte el mulasztást?

A napokban egy értékbecslés során az értékbecslést végző hölgy hívta fel a figyelmünket arra, hogy a térképmásolaton lévő ház és ingatlan aránya nem felel meg a valóságnak. Mennyire lehet hinni ezekben a térképmásolatokban, ami az arányokat illeti? Vagy ezt figyelmen kívül kell hagynom és a valódi mérteteket a földhivatalban kell megérdeklődjem?

Köszönöm a segítségüket!

Az összevonás megtörtént, mert akkor csak egy helyesbítést kell kérni a földhivataltól.