Telekhatár - rendezés

mamek77!

„nem tudtuk vételkor hogy rossz helyen van a határ”
valószínű még mindig nem érted mi történik körülötted.
A határ akkor is és most is ott van ahol a Földhivatal nyilvántartja.
A földmérő ezen adatok alapján jelölte ki a telekhatárt.

szerinte van rossz helyen a határ....mi kimérettük, tudjuk hol van, és az alapján szeretnénk lekeríteni

apropó kerítés...mi van akkor ha kihúzunk villanypásztort kerítés gyanánt? párom agyal rajta, mert azt olcsóbban megúsznánk, és arra jó lenne h lássuk h mit reagál rá. aztán ha lesz rá keret, akkor jöhetne a rendes drótkerítés.

Hát-ha hergelni akarjátok arra jó a villanypásztor, és ha lerimbolja az egészet azt joggal teszi.
Villanypásztort telekhatárolásra nem lehet használni.
De egy valamire-való villanypásztor is 60 ezer forint, ennyiért már az oszlopokat is megveheted.

csak egy ötlet volt...ezért kérdeztem. van villanypásztorunk, drót meg oszlop van, tehát nem került volna semmibe

Az áram ingyen rázza a szomszédot?

A villanypásztor egy kisebb akksiról is vidáman elmegy, nem tétel.

Mondjuk, ha 380V-ot vezetne bele, az megoldana néhány problémát, igaz, néhány újat generálna...

Ez világos mondjuk egy lakásnál, vagy egy kertesház rossz helyen lévő kerítésénél.

De most egy tanyáról van szó, ahol nincs kerítés, és nincs használatban sem a földterület (az az egy beszántás is szinte biztosan arra utal, hogy a szomszéd tudja, hogy az nem az övé, csak leszarja). Tehát ha a tényleges tulajdonos kitűzeti, és kerítést épít, akkor azt a szomszédnak tűrnie kellene (hiszen hivatalos a kijelölés), és ha szerinte nem jó helyen van, akkor neki perelnie.

A Ptk. a birtokos fogalmát nem határozza meg. Birtokosnak a törvényi szabályozás azt
tekinti, aki a dolog birtokát megszerzi, a birtok megszerzőjének pedig azt kell tekinteni, aki a
dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokosnak kell
továbbá tekinteni azt is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint azt,
akinek a földjén használati jog áll fenn.
A birtoklás (possessio) és a bírlalat (detentio) közötti különbség jogállását is tisztázni kell. A
birtokos és a bírlaló közötti külöbségtétel relatív: csak egymással szembeni jogvédelmük
körében kap szerepet. Birtokosnak tekintjük azt, akinek a birtoklásra jogcíme van, míg
bírlalónak azt, aki a birtokostól a dolgot úgy kapja meg, hogy tőle azt a birtokos
visszakövetelheti. A bírlaló csak segédkezik a birtokos birtoklásában, a birtokossal szemben
nem rendelkezik birtoklásra jogcímmel. Az, hogy valaki milyen jogviszony alapján birtokos
kifelé irreleváns, a birtoklási jogosultságokat mindig abban a viszonyrendszerben kell
vizsgálni, amelyben a külvilág felé egyébként egyaránt birtokosként mutatkozó személyek
egymással szembeni birtoklási jogosultságát kell elbírálni. A birtokosi és a bírlalói minőség
elhatárolásában tehát a birtoklás jogcíme (causája) a döntő.

nonolet,

nem tudom, én laikus vagyok. Hátha Te tudod.

Vegyünk egy példát : két tanya egymástól öt kilométerre. Valahol a kettő között a jogi határ. Se kerítés, se sövény, se árok, se út, semmi sincs közöttük. Nem művelik, nem használják a földet ott a határ körül, legalábbis rendszeresen.
Aztán az egyik beszánt félig a szomszéd területére is.

Ki a birtokos? Egy szántástól (ami lehet hiba is, lehet szándékos is) birtokba kerül a szomszéd a földemen?

Ezzel a dr előnévvel (ügyvédként?)

Lehet fogorvos is!

Nonolet olyan szépen kérdez, hogy annak nem lehet ellenállni.

„1.
Ki a tényleges birtokos ?!!
2.
Ki szeretné a birtoklásában háborítani egy kitűzésre hivatkozva?!
3.
Akkor kit véd a birtokjog?”

1. Aki birtokon belül van.
2. A tulajdonosnak joga van a tulajdona érdekében fellépni a birtokossal szemben.
3. A jóhiszemű birtokost.

Ebben a történetben az értékesítéskor megszakadt az elbirtoklás, tehát az új tulajdonos visszakövetelheti a tőle elvett földdarabot.

5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha

1. a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
2. a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy

c)
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Majd a biróság eldönti!

Birtokvédelmi eljárás folyamatban.
04.19-én beadtam a birtokvédelmi kérelmet, így 04.20-án indult az eljárás.
A jegyző küldött egy levelet, a birtokvédelmi eljárásról, a levélben jelen ügyre levetítve megadta a határidőket: bizonyítási szakasz a végső lejárat előtti 5.nap, ami 04.29-re esett, így a hétvége és az ünnep miatt 05.02-ban határozta meg a bizonyítási szakasz végét. az ügyintézési határidő végét pedig 05.04-ben.
05.04-én kaptam tőle egy elektronikus levelet, egy 05.03-án történt meghallgatási jegyzőkönyvvel, amelyben az ellenoldali fél tanúi (valótlanul) nyilatkoznak.
05.05-én elektronikus úton és személyesen is jeleztem felé, hogy a 05.03-án történt meghallgatást és jegyzőkönyvet ne vegye figyelembe, mivel az a bizonyítási határidőn túl történt. megkaptam tőle hogy én csak a saját dolgommal foglalkozzak, ő majd tudja h mit fog figyelembe venni.

a kérdésem az lenne h az általa megszabott bizonyítási határidőn túl történt meghallgatást, jegyzőkönyvet figyelembe veheti-e. illetve hogy neki meddig kell a birtokvédelmi eljárásról határozatot hoznia? nem 05.04-ig? a 05.05.én történt személyes találkozó alkalmával számomra egyértelmű volt, h határozat még a hetedik határba sincs, mert egyértelműen jövő időben beszélt a döntéséről.

minden bizonnyal per lesz a vége a történetnek. a kérdésem az lenne még, h számít-e az vmit hogy ki indítja a pert? előnye-e az ha én indítom el, vagy rakjam fel a kerítést, és várjam h ő perel-e v beletörődik a kerítésbe?

Finom érzékkel kiválasztod a számodra legrosszabb megoldást,
most éppen a jegyzővel kezdesz huzakodni.
Tulajdonképpen miért-is fordultál a jegyzőhöz, ki és mi akadályozott a birtoklásban?! Miért is nem építettétek a kerítést?

azért fordultam a jegyzőhöz, mert a földmérési jel kiszántása, eltávolítása állítólag hozzá tartozik...
a kerítésépítésben pedig sajnos a pénztárcám akadályozott....nem tudtam csak úgy előhúzni 250e-t egyik napról a másikra.

„azért fordultam a jegyzőhöz, mert a földmérési jel kiszántása, eltávolítása állítólag hozzá tartozik”
Jó! És azt hogyan bizonyítod, hogy ő tette?I Ha bebizonyosodik, elszántotta, a jegyző elmarasztalja ( felszólítja ne csináljon többet ilyent)attól a telekvitád megoldódott?!
Nem kell 250 ezer egyszerre. 20 db. akácoszlop 20 ezer forint. Öt méterenként leásva, három szál vezérdrót, lent ,középen és egy felül, már kerítés.Aztán ahogy lesz pénz lehet pótolni a hiányzó oszlopokat.
/Úgy-tűnik még nem igazán érted a tanyasi lét a maga romantikáján túl nem szol másról mit, küzdelem az élettérért./

Videófelvétel /telefonos és épületre szerelt kamerás/ van arról, ahogy beszántja a határt a földméréssel együtt. Arról szintén, ahogy a videózó 17évesemet a saját telkemen szinte elüti a traktorral. A földmérési jelzés véleményem szerint szerves része a határvitának.

„ A földmérési jelzés véleményem szerint szerves része a határvitának.”
Jó, és mit kértél a jegyzőtől?!

a földmérési jel hivatalos pótlását és az attól felénk eső felszántott rész helyreállítását, tömörítését.

Ezenkívűl, mivel bűncselekményt követett el a földmérési jel eltávolításával, minimum 30 000 ft-os büntetés is jár neki!

amikor beadtam a birtokvédelmit, a jegyző azt mondta h nemhogy inkább leboxolnánk egymással....kedves, mi?

Szántasd be a fél kertjét, biztos jobban elgondolkodna!
Az a kis karó volt vagy 60 000 forint!

alfateam, nem elszántotta....sehol máshol nem szántott, csak a két telek határán egy kb 5x100méteres sávban L alakban. konkrétan a határt szántotta végig... nem a szántás volt a lényeg, hanem az h fellazítsa a földet és megakadályozza a kerítés felrakását.