Ja, és a meghatalmazásra ez esetben pontoasan ugyanaz az alakiság vonatkozik, mint az eredeti szerződésre : földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratot csak olyan meghatalmazott írhat alá, akinek a meghatalmazása is ügyvédileg ellenjegyzett.
Szóval sántít itt valami.
laklamatlan = alkalmatlan
Lehet valós maga a szerződés, elvégre miért ne lehetne.
De ingatlannyilvántartási bejegyzésre laklamatlan. Azt csak ügyvéd ellenjegyzésével ellátott szerződéssel lehet, többek között pont az ilyesmik miatt.
Vagyis ha eladta a nyaralót, és az új tulajdonost be is jegyezték a földhivatalnál, akkor biztosan nem igaz, hogy ezt sima két tanús okirattal csinálták. Az kevés.
Üdv,
Röviden a történet: Egy ismerősöm édesapja tulajdonolt egy nyaralót, amit állítása szerint egy "jóakarója" úgy szerzett meg, hogy leitatta és ittas állapotban iratott alá vele a papírokat. Az egész történetet még abszurd leírni is és valószínűleg, csak az áll a háttérben, hogy ezzel próbálja kimagyarázni, hogy hova tűnt a az érte kapott pénz.
Ettől függetlenül kíváncsivá tett, hogy jogilag ez mennyire lehet valós, ha mondjuk felhatalmazás is van az ingatlan szerződés mellett, amivel a későbbiekben tudnak intézkedni a nevében és találnak hozzá két tanút is.
Meg kell róla győzödni,hogy az ügyvéd kifizette e a tartozásokat! Szerintem itt van a baj.
A végrehajtást az állithatja le,aki azt kérte.
Elvileg a szolgáltató.
A volt tulaj kérjen igazolást a szolgáltató cégtől hogy nincs tartozása,ezzel már mrhet a végrehajtóhoz.
.
De.szetintem van adósság,mert nem lettek kifizetve a tartozások. Kezdjen a szolgáltatönál.
Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket.
Évekkel ezelőtt eladásra került egy ingatlan, amelynek fennmaradó közüzemi tartozásai voltak(szemétdíj). A vevő erről tudott, az adásvételi szerződés tartalmazta, hogy a teljes vételár az ügyvédnél letétbe kerül elhelyezésre, amelyből az ügyvéd köteles megfizetni a tartozást, és ezt követően a fennmaradó vételárrészt a vevőnek átadja. Így írták alá a szerződést.
3 tulajdonos volt. Évekkel később, először tavaly a tulajdonosok egyike egy behajtó cégtől a tartozásról fizetési felszólítást kapott, és ez azóta így megy, jelenleg már a NAV-nál van az ügy végrehajtáson.
Az érintett (a behajtó által megkeresett) volt tulajdonos mind a behajtónál, mind a hulladékgazdálkodónál, mind a NAV-nál az iratanyag másolatával panasszal élt, de nem változik semmit a helyzet, az adósok listáján szerepel, és nem bírálják el érdemben a kérelmét.
Kihez lehet még fordulni? A behajtó nem az új tulajdonost kell, hogy keresse? Elvileg ő nem kapott ilyen felszólítót, de nem is működik együtt jelen helyzetben.
A fogyasztóvédelem is elzavarta a volt tulajdonost.
Köszönettel, Krisszpi
Szóval javittasd meg a csövet!
És egy kis ép gépészet, azon belül is a szennyvizek elvezetéséről.
Korábban, jó régen úgy 60 -80 éve még kőagyag csövekben vezették a szennyvizet... legtöbbször a házi emésztőkbe. majd már úgy 60 éve térthódított az eternit. Ez ment mind a nyomó mind a szennyvíz elvezetésnél.
A mélységről a nyomónál már írtam 0,8 - 1 m izlés szerint.
Azért hogy ne fagyjon el !
és mi a helyzet a szennyvíznél ? Az anyag úgy 40 éve már a legmodernebb műanyag.... talán kemény poli etilén... de ez mellékes. A fontos a lejtés. Annak kb. 1. és 2 % között kell lenni, legyen 1,5 %. ha nagyobb túl gyorsan megy a trutyi a csőben és a szilárd részek ott maradnak.
tehát 1,5 %, ami azt jelenti hogy 1 méteren 1,5 cm. Más szempont is behatárolja a lejtést. ha túl nagy akkor bizonyos táv után már lejjebb lennénk mint a közterületen lévő főgyűjtő. Azok általában 1,5 mélyen vannak
Nekem van pl. 30 m hosszú telken haladó csatornám is.
Az 30 x 1,5 cm süllyedt, ami 45 cm. igaz a kilépésnél kb. 40 cm mélyen van - tehát kb . 85 cm mélyen van amikor eléri az átejtő aknát.
A szennyvíz nem fagy meg. Jó vastag a cső ( 100 mm ) és vegyesen megy benne hideg meleg.
Ja a derék brittek a szennyvizeiket a régi házaknál nemes egyszerűséggel a ház falán kívül vezetik … szép fekete öntött vas csövekben. Előbb voltak ezek a házak mint a közcsatornázás... és semmi bajuk vele.
spiller01 -nek !
„Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.”
Rosszul olvastad, de nagyon.
Ilyen mélység még a nyomó csöveknél is erősen túlzás, ott is elég a 80 és 100 cm közötti mélység.
Akár szabályos volt, akár nem, utóbbi nem mentesíti a károkozót. Gondold csak végig: kárt okoztál az Ő ingatlana területén.
Nem igazán értem a kérdésed szándékát. Azt írod, hogy "vita nincs belőle", mégis valami olyasmit keresel, amivel vitatottá teheted a felelősségedet. Vagy csak rosszul jött át az üzenet?
Üdv.Kérdésem a következő volna.A telekhatáron volt egy élő akác oszlop ami régen a kerítés oszlop volt.Szomszéd építési telekrész a házfaltól kb 1m.A kerítés már rég nincs ott és én kivetettem a "surlya" akácot géppel.Ezzel nem is volna gond csak szólt a szomszéd,hogy a szenyvízcsövét elcsíptük.Vita nincs belőle hál istennek csak nem tudom de szerintem nem biztos,hogy túl szabályos volt a "mezsgyén" vezetni a szenyvíz csövet kb 20 cm-el (1 ásónyom) a föld alatt ráadásul valamiféle eternit csőben!Jól gondolom,hogy ez így nem megfelelő?Kérdésem,hogy a telekhatártól milyen távolságra vezethet szennyvizet?Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.
Az:hogy tudna kilépni a sxerződésből a határozott időtartam lejárta előtt.
Válasz: egyoldaluan sehogy!
Ha nem lenne benne a szerződésben, akkor sem lehetne határozott idejű szerződést felmondani. Azért határozott idejű.
Tulajdonképpen mi a kérdés?
Tisztelt Ügyvéd Urak és Hölgyek!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy jelenleg egy irodát bérlek határozott időre, de elég magas bérleti díj fejében. A kérdésem az lenne, ha a szerződés tartalmaz egy olyan részt, hogy a szerződés csak kizárólag közös megegyezéssel és rendkívüli felmondással szüntethető meg, akkor élhetek e a 6:339 -ban lévő rendelkezéssel, hogy a szerződést rendel felmondással megszüntethessem?
Várom válaszukat.
És örülj neki,hogy messze tartózkodik!
skf_update,
Az ügyvédi ellenjegyzés a földhivatali bejegyzésekhez kell, vagy ahova törvény előírja, ha a BAH nem írt elő ilyet, akkor felesleges. Feltételezem, nem ír elő ilyet, hiszen ez egy egyoldalú nyilatkozat, mit igazolna azon?
Az ingatlan használatára, hasznosítására kizárólag a haszonélvezőnek van joga (már ha az egész ingatlanon van hszonélvezet). Az ő aláírása fog kelleni arra az igazolásra. Ő jogosult az ott lakást megengedni, Te nem vagy az, tulajdonosként sem.
Kedves Ügyvéd urak és hölgyek,
Egy budapesti társasházban lévő lakás kizárólagos tulajdonosa vagyok, édesanyám a haszonélvezője. Párommal két éve vagyok együtt, hamarosan lejár a bérleti szerződése, és tervben van, hogy összeköltözzünk. Munkavállalói tartózkodási engedélyt szeretne, amihez igazolnia kell a szálláshely meglétét. A BMBAH elfogadja a szívességi lakáshasználatról szóló okiratot.
A kérdés: én, mint tulajdonos, megköthetem-e a hivatkozott szerződést, elkészíthetem-e (két tanú jelenlétében) ezt az okiratot, vagy ehhez szükséges a haszonélvező aláírása, beleegyezése? Elsősorban azért is lenne fontos, mert a haszonélvező földrajzilag kifejezetten messze tartózkodik.
Amennyiben igen, kötelező (esetleg "erősen javasolt") kellék-e, hogy a szerződést ügyvéd ellenjegyezze?
Nagyon köszönöm válaszukat, további szép napot kívánok.
Sándor75,
Ha jól sejtem, ez egy osztatlan közös tulajdonú telek, két házzal. Ez esetben egyet tehetsz : te veszed meg.
Mint tulajdonostárs elővételi jogod van a házra, de ezen túl más nem : azt korlátozni, hogy kinek adják el a saját részüket, nem tudod. Az elővételi jogodon kívül más nincs, még a beleegyezésed sem kell, hogy eladják, ha Te nem élsz az elővételi jogoddal.
Van használati megosztási szerződés? Ha nincs, csináljatok, vázrajzzal, és ha sikerül megegyezni, akár kerítéseket is építhettek, hogy ne közös udvarban kell lakjatok.
Ha nincs megegyezés, talán a bírósági út járható lesz. Ott a használatot csak kivételes esetben szabályozzák újra, de talán megfelel ennek az, hogy eddig hozzátartozókkal laktál együtt, most meg vadidegenekkel kell majd.
Tisztelt Ügyvéd úr!
A következő ügyben kérnék segítséget milyen jogi lehetőségeim vannak.
Feleségemmel 22 évig házasságban éltünk egészen 2019 júniusig,amikor is elváltunk.Házasságunk során egy lakóház építésére felvett hitelünk van jelenleg,amit jelenleg közösen törlesztünk.
A lakóházunk mellett a telken van még egy ház ami a 1/2 részben a volt feleségemé illetve a testvéréjé úgy,hogy az volt anyósom a haszonélvezője a háznak.Ezt a házat eladásra szánják.A probléma ott van,hogy közös bejáratú a két ingatlan még ha külön-külön is vannak.Én nem szeretnék mással egy udvarban lakni,van -e rá mód jogilag és ha igen mi,hogy én ezt elérjem.
Viszont nehéz helyzetbe kerültél,mett nincs tulajdonjogod,sem haszonélvezeted sem!
Mariannka72,
Nem, nem lehet. Hiszen nem vettél semmit.
A férjem 2017.10.25-én meghalt. Az ingatlan, amiben lakunk kiskorú kislányommal annak az 5/8-ad része volt a férjem nevén. 2019.01.03-n emelkedett jogerőre a hagyatéki végzés, ekkor állt elő a sógornőm igényével, hogy fizessem ki az ő 3/8-ad részét. A megállapodott vételárat csak úgy tudtam kifizetni, hogy kp-t és egy külterületi telek ¼-ét (amit én a férjem után örököltem) adtam oda.
Eredetileg azt beszéltük meg, hogy a szerződésben én leszek a lakóingatlan vevője és ugyanannyi értékben adom el a külterületi telek ¼-ét. Így 3.500.000 Ft-ért eladom a telket és veszem meg a lakóingatlan 3/8-ad részét szja miatt.
Az ügyvéd a szerződéskötéskor azt mondta mivel a ház 5/8-ad részét a kiskorú gyerek örökölte vegyük meg az ő nevére, mert elővásárlási joga van, és gyámhivatali engedély kell hozzá, hogy a nevemre vegyem meg. Az ügy gyorsítása véget belementem.
A hagyatéki végzésben a külterületi telek ¼-e 350.000 Ft ér.
Lehet-e nekem beszámítani az eladást és a vételt (szja fizetés miatt), hiszen a kiskorú gyereknek nincs jövedelme?
Egy bontható faházat odahelyezel,ha kész a ház,és megvan a használatbavételi engedély,akkor elviszed hátra raktárnak.
Ha az emlitett választ írásban kaptad,akkor az hivatkozási alap!
Üdv!
Hátha valaki járt már ilyen cipőben!
Tavaly egyszerű bejelentéses építkezésbe kezdtem. A helyi szabályzás szerint az előkert mérete 5 méter. Az utcafronti telekhatártól 9 méterre volt egy ásott kút, ezért írtam a helyi építésügynek egy kérelmet, hogy az én alapom pont oda esne, nem-e lehetne eltérni az 5 m-től és 10 méteres előkertet kialakítani? A válaszban azt mondták, hogy a ház külön eljárás nélkül megépíthető!
Most kb. 90 %-os készültségnél jött egy ellenőrzés az illetékes építésügyi felügyelettől (más mint a helyi hatóság) és felhívta a figyelmemet, hogy ott nem lesz jó a ház... Bírsággal fenyegetőzött, de még nem írt le semmi ilyet. Nem érdekli semmilyen korábbi tájékoztatás, ragaszkodnom kellett volna a rendeletben leírt 5 méterhez. Azt javasolta, hogy építsek a ház elé valamit vagy hosszabbítsam meg az egyik falat, így elérve az 5 métert!
Nem szívesen csúfítanám el a házat egy ilyen abszurd dolog miatt!
Valakinek valami tanács?
Helyi önkormányzat településképi bejekentési eljárás,de ez mindenhol más,érdeklődj az épitési hatóságnál.