Ingatlanügyek

agi40,

Ha eladod a részed, és utána 3 éven belül vásárolod a másikat, akkor a két érték közötti különbözet után kell csak illetéket fizetned.

„21. §

2. lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.”

Van, aki szerint, ha az egyik tranzakció csak lakásrésztuljadon, akkor azzal szemben is csak egy résztulajdon állítható. Szerintem nem, mert az nem lenne arányos a vagyonszerés terhelésének elvével.
(Pl. esetedben 1millió után kell illetéketfizetni, ha csak a két értéket nézzük. Ha csak résztulajdonokat lehetne szembeállítani, és mondjuk a 4millió forint egy lakás 50% résztulajdona volt, akkor azzal csak a vett lakás felét lehet szembeállítani, és 2.5millió után kell illetéket fizetni)

Én csak laikus olvasó vagyok, nem jogász, megerősít/megcáfol majd valaki ügyvéd, ha olyat írtam.

Tisztelt Szakértők !

Egy több mint 10 éve megvásárolt ingatlanban lévő tulajdoni hányadomat eladom a tulajdonostársak egyikének. Az igy szerzett összeget egy másik ingatlan vásárlására kívánom fordítani.

pl. eladom a tulajdoni részemet 4 millió Ft-ért. Ezen összeget kiegészítem és vásárolok egy másik ingtlant 5 millió Ft-ért.

Kérdésem : vagyonszerzési illetéket kell-e fizetnem,ha igen milyen százalékban és mely összeg lesz a kiszámítás alapja?

Köszönöm a válaszukat előre is !

Meg amihez kulcsa van.....

F.Laca

"Ismerek olyat, aki 30 éve nem tette meg."

Ez az ő döntése!
Közöd hozzá semmi...

Mindenki maga dönti el,
hogy
melyik címet tekinti a Lakóhelyének!!!!!

Azok közül ahová jogszerűen be tud jelentkezni.

F. Laca

3 MUNKA nap

- -

Életképes embereknek ezt a google 3 másodperc alatt kiadja ám.

Pl.

http://kozigazgatas.ujbuda.hu/…s-ugyintezes

Yoda22
Megmondja a területileg illetékes építésügyi hatóság. Fordulj hozzájuk bizalommal.

„Érintett témában én ezeddig 3 ügyvéddel beszéltem, de majd mindegyik mást mondott. Az egyik szerint 3 nap, a másik szerint 14, míg a harmadik azt mondta - hivatalosan 60 nap. Mi akkor a valóság, ámde mi van olyankor, ha valaki azt a gyakorlatban mégsem teszi meg? (Ismerek olyat, aki 30 éve nem tette meg.)” Kérdezte F. La...
Nos :

egyik szerint 3 nap, hülyeséget mondott, akár az aki 14 vagy 60 -at.
Tény hogy vannak praktikus oldalai a valós bejelentkezésnek /postai küldemények, bizonyos szolgáltatások stb. címhez kötöttek /, meg előfordulhat olyan is , hogy az illetőt nem engedi bé a hatóság a saját lakásába.... pl. baleset- katasztrófa.

A szociálizmusnak nevezett rémség idején vették ezt komolyan... be kellett jelentkezni gyorsan, sőt a bejelentőt a lakóhelybizalminak is szignálni kellett... ő is regisztrálta a saját füzetébe.
Nálam is az egyik felnőtt gyerekem 8 éve nem jelentkezett át a saját lakásába többszöri kérés és felszólítás ellenére sem.

Tisztelt Cím!
Házbővítés, nagyobbítás kapcsán a kérdésem, hogy a ház fala és a telekhatár között hány méter távolságot kell tartani? Van-e tűréshatár, ha van mennyi? A ház ikerház formában épült kb. 50 éve. A környéken gyakori volt az effajta építkezési forma. Az ingatlan Lipták-telepen található.
Ha 20-30 cm eltérés lenne a megengedettnél akkor milyen lehetőségem van, hogy ne járjak el törvénytelenül vagy a hatóság megbüntethet-e, ha nincs meg az előírt távolság?
Segítő és támogató válaszát előre is megköszönve üdvözlöm Önt.

Colle
amennyire pénze van

Nonolet, koszi, kedden kell mennem a foldhivatalba, elokeresik az 1990-es doksit.

Nem erre gondoltam.

Az nem éventére van.

2007. évi CXXVII. törvény, 259§.(18)

4

Kedves Szakértők!

Magánszemély egy évben hány ingatlant vehet és adhat el, hogy az ne üzletszerű tevékenységnek minősüljön? Köszönöm!

tatabanyai

Attól függ, hogy mit ír a joglapja.
Ha nincs benne határidő akkor nem évülhet el, szerintem.

De szokott lenni...
Általában 4 év volt akkoriban szokásban, amit a beépítésre hagytak.

Utána szankcionálható LETT VOLNA.
A szankció joga ekkor a 4 év utáni 5 év után évült el.
HA nem történt semmi... a jogosult részéről.

- -

De, ha nem volt határidő, akkor még most is él szerintem.

enenen

Ez esetben ez egy engedély nélkül elvégezhető átalakítás.
Mivel az épület befoglaló TÉRFOGATA nem nő meg miatta.

Ha, más szabályba nem ütközik...
(pl. tűzvédelmi)

Senki többet? :-)

...nem irtam bele 1990 es vmi szerzodes alapjan.

Sziasztok! Lenne egy telek melyen beepitesi kotelezettseg van. Ezzel egyidoben terhelesi,kisajatitas, meg elidegenitessel egy ceg a jogosultja. Ez arveresre kerul, meghirdetve ugy van, hogy nem torlik a beepitesi kotelezettseget.

Kerdes, a beepitesi kotelezettseg nem evul el?

nonolet

Igen jól érted, a kocsibeállót ö nem használhatja, neki van külön kocsibeállója a telek más területén.

A tulajdoni-használati határ a "szomszéd" ház fala.
Semmi nyilászáró nincs a szóban forgó falon.

Az adásvételibe így van rögzítve a a használati megállapodás:
"A szerzödö felek rögzítik, hogy az adásvételi tárgyát képezö tulajdoni hányad az adásvételiszerzödéshez mellékelt térképkivonaton kék színnel jelölt, GPS koordinátákkal behatárolt terület kizárólagos használatára jogosít. A felek kötelezettséget vállalnak, hogy ezen használati megállapodás tartalmáról a jogutódjaikat maradáktalanúl tájékoztatják. Ezen használati megosztás kötelezö érvényü jogutódlás esetén is...."

A pergóla az eredeti terveknek megfelelöen készült el.
Egyik fele a mi házunk falához a másik fele a másik tulajdonos házának falához lett rögzítve. (ahogy az eredeti terven is szerepel). Csak így kaptuk meg a használatbavételi engedélyt.

enenen

A tulajdoni-használati határ a szomszéd ház fala (jól értem)?
Azaz a kocsibeállót a szomszéd nem használhatja?

Van a szomszédnak azon a falán ablaka-ajtaja?

Ez azért többféle kérdést felvet, és nem csak építésjogi kérdéseket. Építésjogi szempontból valószínűleg meg lehet ezt oldani úgy, hogy ne legyen jogsértő. Hogy egy birtokvédelmi eljárás próbáját is kiállná-e, ahhoz azért részleteiben kellene ismerni a tervet is és a használati megállapodást is.

Sziasztok

Segítségeteket kérném!

Van egy telek (800 m2) melyen van egy kétlakásos LAKÓÉPÜLET.
A lakóépületet úgy kell elképzelni, hogy van két különálló családiház, a két ház között egy 320cm-es kocsibeálló, mely felett egy fa pergóla található. Ez a pergóla köti össze a két házat, ezáltal nyilvánították lakóépületnek.
Lakásonként egy-egy tulajdonos. (egyik én vagyok)

Adásvételi szerzödésben szerepel, kizárólagos használati megosztás. (mindkét tulajdonosnak megjelölve, hogy a telek mely részével rendelkezik)

A telek maximális beépíthetösége 30%, melyet a lakóépület nagysága ki is merít. (Beépítettségbe beleszámolták a kocsibeállót is)
Igy a teljes beépítettség 29,9%

A kocsibeálló a pergólával az én talajdonrészemet képezi.

Most jön a lényeg.
Szeretnék építeni a pergóla alá egy 12 m2-es kerti tárolót. (ahova a bicikliket, kerti szerszámokat be tudom tenni) A másik tulajdonos szerint ehhez nincs jogom.
A tároló amit építeni szeretnék, nem lenne engedélyköteles a méretei szerint. Az ö ház falához nem érne attól 60cm-el lenne hagyva.

Beépítettséghez nem tenne hozzá hiszen a már beleszámolt területre lenne építve. (pergola alá)

A másik tulajdonosnak használati területére viszont ö már épített egy kb 10m2-es kerti tárolót ami nincs beleszámítva a beépítettségbe!

Kérdésem az lenne, ha én felállítom az én kerti tárolómat a kocsibeállomra, és a másik tulajdonos feljelent akkor mik a következmények?

Kijönnek megnézik és lebontatják? Gondolom akkor az Ö tárolóját is, mert az abszolút beépítettségi százalókon felül van.

Várom segítségetek, elöre is köszönöm.

(Egy ingatlanhoz nem tartozhat egy telek - mert a két kifejezés nagyjából ugyanaz.)