Ingatlanügyek

Csak hogy lásd, én nem a légbőlkapott kamu legendákat terjesztem :

„16/2016. Korm. rendelet
39.§(1)A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.”

drbjozsef

Én kérek elnézést, az kimaradt, hogy a CSOK csak egy részét fedezte volna - hasznalt ingatlan - a többi kedvezményes lakáshitel lett volna. Azt meg nem kell megindokolni a a banknak, hogy miért nem ad, bőven elég, ha nem megbízható a korábbi előélet alapján az adós.

„De te olyan okos vagy, kérd már el tőle a levelet”

Hála istennek azóta sem láttam a „drága” rokont, örülök,hogy megszabadultam tőle! :- D

Osztap, drbjozsef köszönöm.

Ha egy bank 18MFt deviza alapú hitelre amiből 8 MFt-ot visszafizettek , még 42 MFt-ot kért és végrehajtással fenyegetett (ingatlan elvesztése) akkor valahogy nem számít, hogy kap-e hitelt később az adós aki felajánlott 24 MFt-ot amit nem fogadtak el.A túlélés volt a cél. Igy aztán a bank nem kap már semmit.
A törlési pert meg kell indítani mert a bank magától nem fog töröltetni.

Még egyszer köszönöm annak aki segíteni akart.

Vali

Na ja!
Igy a legkönnyebb megszabadulni az adósságtól.

A túlélés volt a cél. Nem fizetek!

osztap, drbjozsef köszönöm.

A törlési pert meg kell indítani mert a bank nem lesz hajlandó törölni

Vali

Majordomus
Na ja!
Igy a legkönnyebb megszabadulni az adósságtól.

A túlélés volt a cél. Nem fizetek!

Amint írtam fel lett ajánlva 24MFt a banknak.

Egyébként pedig az elévülés jogintézményének van egy indoklása is miszerint nem lebeghet örökre az adós felett a tartozás. Ha a a jogosult 5 évig nem érvényesítette a jogát akkor már nem is érvényesítheti. .

valinéni

„Ha egy bank 18MFt deviza alapú hitelre amiből 8 MFt-ot visszafizettek , még 42 MFt-ot kért és végrehajtással fenyegetett (ingatlan elvesztése) akkor valahogy nem számít, hogy kap-e hitelt később az adós aki felajánlott 24 MFt-ot amit nem fogadtak el.”

Valamit nagyon nem értesz! Anno deviza alapú hitelt vettél fel, aminek pont ez volt a kockázata, hogy közben megugrik az adott valuta árfolyama és neked aszerint kell majd fizetned. Nagyon sokan beugrottak, mert roppantul kecsegtető volt, ugyanis az is benne volt, hogy esetleg csökken az árfolyam. A hitel alapja egy konkrét devizanem volt, nem pedig a forint összeg. Szóval hiába hajtogatod, hogy te hány millát csengettél vissza, a lényeg akkor is az marad, hogy az adott devizanemből mekkora tételt fizettél már ki. Hogy a még hátralévő tartozásod kamatostul mekkora összeg forintban, az azért nem a valóságot mutatja, mert pl. ha felveszel 125 Ft-os árfolyamon mondjuk svájci frankban, közben az megugrik és mondjuk eléri a 250 Ft-os árfolyamot, akkor gyakorlatilag a devizanem összege korrektül mutatja a tartozást, de a forint összeg helyből uzsorakamatnak tűnik.

És a tanulság még mindig az, hogy amíg ki nem fizeted, az a tartozás bizony örökre megmarad.

Vali néni

Ha nekem 42 millával tartozol,és ezt 24 millával akarod letudni én sem fogadnám el.

Nem a jogosultnak kellett volna a jogát érvényesíteni,hanem neked kellett volna a szerződés szerint teljesíteni,azt amit aláírtál.

Nem a bankot akarom védeni, de az ilyenek miatt nem kap hitelt a kisember csak 8 kezes és 2 ingatlan fedezetével.

Szomorú örökös,

„És a tanulság még mindig az, hogy amíg ki nem fizeted, az a tartozás bizony örökre megmarad.”
Aztán tíz évvel a bedőlés után törlik a mulasztási adatokat KHR-ből. Onnantól ezt már csak a hitelező bank fogja látni, a saját könyveiben. És itt abból a tíz évből már legalább öt eltelt. Valinéni nemsokára mehet egy másik bankba új hitelt felvenni, ha akar... :)
https://jogaszvilag.hu/…n-a-khr-rol/

Másfelől, ha én lennék a bankban a behajtási osztály vezetője, úgy rúgtam volna ki az ügyintézőt egy ilyen bukta után, hogy zúgva száll, mint a győzelmi zászló... Negyvenmilliós kinnlévőségnél addig nem jutott el, hogy ötévente noszogassa a végrehajtót?

osztap

„Valinéni nemsokára mehet egy másik bankba új hitelt felvenni, ha akar”

Ehhez képest viszont most 8 milláért lett egy ingatlanja, amit „papíron” ennél jóval többért vett hivatalosan. Valahol én MajorDomus fórumtárssal értek egyet, hogy ehhez azért már eléggé vastag bőr kell legyen az arcán, amikor a jelzálog törléséért, tehermentesítésért balhézik - még ha törvény szerint jogosan is. Igazából azt nem értem, hogy ez miért zavarja, hiszen ha csak ő szeretne benne lakni, akkor nem tökmindegy neki? Szerintem az a gáz - nekem legalábbis nagyon gyanús - hogy a töredék áron megszerzett ingatlant most jókora haszon fejében el szeretné adni és így nem tudja. Na ez az, ami nálam tuti kiveri a biztosítékot.

Az pedig továbbra is megállja a helyét, hogy nem a forint alapú egyenleget kell nézni, hanem azt, hogy az adott devizanemből mennyi lett visszafizetve. A deviza alapú hitelek nyilván azért voltak kecsegtetőek, mert sokkal kedvezőbb kamatozásúak voltak. Csak azt senki nem olvasta el, hogy az esetleges hirtelen árfolyam-változás miatt jóval nagyobb kockázata van, mint a forint alapúnak.

Szomorú örökös,

A jelzálogot előbb vagy utóbb le kell venni. Ha nem csinálja meg ő és most, akkor majd az örököseinek kell x év múlva. Jobb az ilyet rendbe tenni, amíg friss.
Én is látom, hogy sokkal kevesebbet fizetett vissza, mint amennyi az eredeti hitel volt, mindegy, hogy forint vagy frank alapon nézzük. De kevés olyan adós van, aki nem hivatkozott volna elévülésre ekkora összegnél. Ha a bank is élt volna törvényadta jogaival, most nem beszélgetnénk itt, mert a házat évekkel ezelőtt árverezték volna, és valinéni fizetéséből/nyugdíjából holta napjáig vonnák, ha maradt volna még adósság.

Igazad van,az ügyintéző nem vette komolyan a munkáját.

osztály

Nekem az a gyanúm, hogy ehhez az elevuleshez volt valineninek is jócskán közé, nem csak az ügyintézőnek. O jóhiszeműen azt várta, hogy egyszer csak ki lesz fizetve.

A banki munka nem a jóhiszeműségről szól....

Majordomus

Nem értetted meg, amit írtam. Nyilván ha a kérdező tisztességesen fizette volna folyamatosan a törlesztőket, akkor el se jutott volna addig, hogy végrehajtásra adják. Feltehetően utána a banki ügyintéző megpróbálta folyamatosan behajtani a kintlévőséget, azonban a drága kérdező folyamatosan igyekezett kifogásokat keresni, hogy miért is nem fizet, miért is neki van igaza. Aztán felajánlotta a 24 millát, amit nyilván - ahogy te is írtad - a bank hülye lett volna elfogadni, hiszen az csak töredéke volt a hátralévő tartozásnak (persze deviza-összegben számolva). Ezek után hogy megnyerte a kérdező a pert, most veri a mellényét, hogy lett 8 milláért töredékáron egy ingatlana és ha már lúd, legyen kövér, a jelzálogjog is tűnjön el róla. Én nem feltétlen egyoldalúan a banki ügyintézőt hibáztatnám, erre próbáltam meg célozni.

@Szomorú örökös

Az, hogy úgy érzed a kérdező jogtalanul gazdagodott a bank kárára (és ezzel egyébként a bank betéteseinek as kárára is) az egy dolog.
És egy másik kérdés az, hogy a bank nagyon elbaszta, ha engedtek egy ekkora összegű ingatlanfedezetes tartozást elévülni. Nem olyan nehéz élesen tartani egy ilyen ügyet, súlyos hanyagság, ha nem sikerül.

„felajánlotta a 24 millát, amit nyilván - ahogy te is írtad - a bank hülye lett volna elfogadni”

Ja. Igazán nagyon hülyének kell ehhez lenni. Így most kereken nullát kapnak. Nagy üzlet. Okos vagy.

Szerintem a kérdező életében nem látott 24 milliót,tehát ez kamu.

Aki fel tud ajánlani 24 milliót,az nem kerül ilyen helyzetbe.
"a bank nagyon elbaszta, ha engedtek egy ekkora összegű ingatlanfedezetes tartozást elévülni"

Erről van szó!
És itt nincs helye a jóhiszeműségnek meg az adós "terelésének"sem.

Majordomus

„Szerintem a kérdező életében nem látott 24 milliót,tehát ez kamu.”

Nekem is valami hasonló jutott eszembe.
Ha valóban lett volna erre 24 millája, akkor akár rendesen fizetni is tudta volna a hitelt és nem lett volna végrehajtás.

Mint a két öreg a muppet showban.
Az egyik álmodik valamit, a másik helyesel, aztán hogy a valósághoz mi köze van, mit se számít.

jó estét

kérdéseim lennének az opciós vételről ingatlan esetében. Kérem válaszoljatok, ha tudtok.

1. Azonos-e az opciós vétel a vételi joggal, vagy két különböző dolog?
2. Bejegyzik-e a tulajdoni lapra?
3. Igaz-e, hogy az ilyen adásvételi szerződés már csak a vevőtől függ, és ha akarja, akkor lesz adásvétel, ha nem akarja akkor nem?
4. Van-e valami kifutása, lejárata, pl. hogy 1 évig van opciós vétele, és ha nem él vele, akkor elúszott, törlik?
5. Ki tud-e szabadulni alóla az eladó? Pl. hogy egyoldalúan felmondja, vagy eláll a szerződéstől?
6. Mi van, ha 10 milliót ér az ingatlan, tehermentes, 8 millióra kötnek opciós vételt, 1 évre, de az 1 év alatt az eladó megterheli bármivel bárhogyan 9 millióval? Teszem azt kölcsön, jelzálog, Vh rájegyzése? Mi van, ha ekkor hívja le, lépteti érvénybe a vevő a vételi jogot? Akkor a terhekkel együtt kerül őrá, és köteles az eredeti 8 milliót kifizetni, vagy azok a terhek lemennek, amik az opciós vétel után kerültek rá?
7. Ha a vevő le akarja hívni a szerződést, úgy értem életbe akarja léptetni, akkor kell-e abban a pillanatban valami nyilatkozat az eladótól, és mi van, ha az eladó megtagadja a nyilatkozatot? Így akkor az eladó meg tudja torpedózni, hogy nem írja alá a nyilatkozatot?

Majd még biztosan lesznek kérdéseim, de egyelőre ennyi.

Ptk. 6:225.§ és 6:226.§

Ennyi. Minden más ebből levezethető.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kedves doktor úr.
Köszönöm a linket, és meg is néztem, de ugye én nem vagyok jogász (én csak egy régész vagyok), így a jogi levezetés nekem nem megy.

Pár kérdést mintha kilogikáztam volna a linkből, mintha, de ott is kérnék szépen megerősítést vagy cáfolást.

1. Erre nem találtam választ: Azonos-e az opciós vétel a vételi joggal, vagy két különböző dolog?
2. Erre mintha az lenne a válasz, hogy bejegyzik: Bejegyzik-e a tulajdoni lapra?
3. Erre mintha az lenne a válasz, hogy csak a vevőtől függ: Igaz-e, hogy az ilyen adásvételi szerződés már csak a vevőtől függ, és ha akarja, akkor lesz adásvétel, ha nem akarja akkor nem?
4. Erre semmilyen választ nem találtam: Van-e valami kifutása, lejárata, pl. hogy 1 évig van opciós vétele, és ha nem él vele, akkor elúszott, törlik?
5. Erre sem találtam semmilyen választ: Ki tud-e szabadulni alóla az eladó? Pl. hogy egyoldalúan felmondja, vagy eláll a szerződéstől?
6. Fogadjunk, hogy erre ez a válasz, csak nem értem, hogy mit mond a törvény: "Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez." Tehát ez volt a kérdés: Mi van, ha 10 milliót ér az ingatlan, tehermentes, 8 millióra kötnek opciós vételt, 1 évre, de az 1 év alatt az eladó megterheli bármivel bárhogyan 9 millióval? Teszem azt kölcsön, jelzálog, Vh rájegyzése? Mi van, ha ekkor hívja le, lépteti érvénybe a vevő a vételi jogot? Akkor a terhekkel együtt kerül őrá, és köteles az eredeti 8 milliót kifizetni, vagy azok a terhek lemennek, amik az opciós vétel után kerültek rá?
7. Erre mintha az lenne a válasz, hogy nem kell nyilatkozat az eladótól: Ha a vevő le akarja hívni a szerződést, úgy értem életbe akarja léptetni, akkor kell-e abban a pillanatban valami nyilatkozat az eladótól, és mi van, ha az eladó megtagadja a nyilatkozatot? Így akkor az eladó meg tudja torpedózni, hogy nem írja alá a nyilatkozatot?

Nagyon bizonytalan vagyok, kérnék megerősítést vagy cáfolatot, az ilyen bonyolult dolgok értelmezése nem megy egy egyszerű régésznek.

Kedves Ottokár,

Én sem vagyok jogász. Szerintem :

1. azonos
2. mivel ez általában szerződéssel keletkezik, eldönthetik a felek. Nyilván célszerű, de nem kötelező. Ha a jogosult nem ragaszkodik a bejegyzéshez, magára vessen.

3.igen.
4. Szerződés szerint
5. Nem. Különben mi értelme lenne?
6. Nem lesz ilyen. Ha be van jegyezve a jog, nem ad senki rá hitelt - vagy ha igen, akkor a vételi jog ismeretében, a saját kockázatára. Vagyis senki.
7. Ha nem helyezték letétbe előre a bejegyzési nyilatkozatot, akkor csak egy kicsit hinthet az eladó kavicsot a kerekek közé : a szerződés alapján legrosszabb esetben is perben követelheti a nyilatkozatot, és azt a bíróság ítélete majd pótolja neki, ha szükséges lenne. De akár letétbe se kell helyezni : a vevő megkaphatja eleve, hiszen ő dönti el mikor akar élni a jogával. Bármikor benyújthatja.