Ingatlanügyek

Tisztelt Fórumozók!
A következő dologban szeretnék tisztán látni:
1 hete lakásunkra átvettünk 100 ezer forint foglalót egy átvételi elismervény formájában, amelyben szerepelt az adásvételi szerződés legkésőbbi időpontja. A szerződés nem jött létre, mert a kitűzött időpont előtti napon olyan szerződés tervezetet kaptunk, mely számunkra nem megfelelő; nagyon egyoldalú (segítő ügyvédünk szerint is), jogilag minket egyáltalán nem véd. Szerettük volna ezt egyeztetni a másik féllel (idős hölgy), átbeszélni, kompromisszumot kötni, de nem tudtuk, mert szinte meg se akarja hallani amit mondunk (azt hajtogatja, hogy nem tud mit mondani, beszéljünk az ügyvédjével). Egyébként se az ügyvédje, se a "vevő" nem érhető el; nem veszik fel a telefont. A foglalót egyébként továbbadtuk mi is arra a lakásra amit mi szeretnénk megvenni; szintén átvételi elismervény formájában. Velük jövő hét pénteken kellene szerződést kötni, de így nem fogunk tudni. Ilyen esetben mi joggal tarthatjuk meg a vevőnkkel szemben a foglalót további kötelezettségek nélkül, hiszen nem a mi hibánkból nem jött létre időre az adásvétel? Kártérítést kérhetünk-e, hiszen le fogunk csúszni a másik lakásról, hiszen nem fogunk tudni a megjelölt időben szerződést kötni? A válaszokat előre is köszönöm: mano-mama

A kérdező egészen pontosan ezt írta: „a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi ”

HA ebből indulunk ki, és abból, hogy a leírtakból azért gyanítható, hogy a tartozás már fennáll, akkor azért elég megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy nagy az esélye annak, hogy ez fedezetelvonó ügylet lenne.

A fedezetelvonó ügylet fogalmát alaposabban "körbe kéne járni".
Mert, ha a kérdezőnek a lakáson kívül van egyéb - végrehajtás alá vonható - ingatlana, vagyontárgya, jövedelme, akkor a lakás átruházása miért lenne fedezetelvonó jogügylet. Meg egyáltalán mikortól fedezetelvonó a jogügylet, a tartozás keletkezésétől, a kölcsön lejáratától, bírósági szakban, végrehajtási szakban?

„Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??”

Mondjuk fizessetek?

Kinek legyen jó? Amíg fennáll a tartozásotok, hiába íratjátok át a gyereketeikre bármilyen formában a házat (vagy bármilyen más vagyonotokat), mert fedezetlevonó ügylet és a hitelező felé nem hatályos (azaz viheti a házat).

Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi és ha áttudjuk iratni a házat.

Az ebből a szempontból mindegy, hogy a tulajdoni lap tehermentes.

Nincs a házon tartozás mert most vette le az apeh. 6000 ft ért tiszta a tulajdonlap. és azt szeretnénk megakadályozni, hogy ujra visszarakják. és ezért akarjuk a gyerekekre iratni.hogy ne legyen a nevünkön semmi.

És még ha meg is van a vételár, akkor is vélelmezni kell a közeli hozzátartozó rosszhiszeműségét.

Összességében közeli hozzátartozóval bármilyen ügyletet kötni ilyen helyzetben szinte lehetetlen úgy, hogy a bíróság azt ne minősítse fedezetelvonó ügyletnek.

Sherlock: közeli hozzátartozók esetében a visszterhes szerződés is ellenkező bizonyításig fedezetelvonónak minősül, azaz csak akkor nem az, ha a vételár is megvan (és azt mondjuk a tartozás kiegyenlítésére fordítják). Márpedig itt nem úgy néz ki, hogy a nagykorú gyerekek ténylegesen fizetnének.

Amire te gondolsz, azt úgy szokták mondani hogy fedezetelvonó ügylet, nem szeretik az emberek.

A legolcsóbb az ajándékozás lenne, akkor nincs illeték. Utána az ha megvennék a gyerkőcök, ez valamivel biztosabb is, mert ellenérték fejében szerzik meg. De mekkora tartozás ez, hogy érdemesnek tartod okoskodni, ügyvédi költséget, illetéket fizetni, stb.?

Egyeneságiak közötti ajándékozásnál nem kell ajándékozási illetéket fizetni, tehát ez a legolcsóbb (haszonélvezetet fenntarthatjátok).

Ellenben klasszikusan fedezetelvonó ügylet, a hitelezővel szemben hatálytalan.

Azon kívül??

Legolcsóbban?
Örökléssel. (bocs)

Sziasztok

Érdeklődnék az miatt, hogy van egy kertesházam ahol én meg a férjem vagyunk a tulajdonosok. Szeretnénk ha nem a mi nevünkön lenne a ház hanem a két nagykorú gyermekünk nevén. Mi az átiratás módja, hogy a lehető legjobban jöjjünk ke belőle. Simán átiratni, átruházni vagy akármilyen lehetőség. De a haszonélvezeti jogot élveznénk. Ezt egy tartozás miatt kell meglépnünk, hogy ne rakják rá a terhelést. Ha haszonélvezők lennénk akkor is ráterhelhetnék a házra vagy se??? milyen összegbe kerülnek a lehetőségek.

Köszi a segítséget

Nem létező céggel kötött szerződés érvénytelen (lenne).

Ha törölt cégről van szó, akkor nincs kivel szerződni. Alá ne írják már azt a szerződést.

pl. cégközlönyben nem szerepel cégjegyzékszám alapján, ill. cégkivonat kérhető, de azt íja, hogy törölt cégről van szó. egy másik adatbázis szerint 2006-ban a tevékenységét beszüntette...ettől függetlenül az ingatlanközvetítő lehet pl. egyéni vállalkozó.
persze, örülnek, hogy eladták, de itt az szúrt szemet, hogy eleinte 3% volt, utána 3%+ÁFA (3,8%). Itt ez a lényeg.
Egyébként ma körbekérdeztem néhány ismerősömnél, akiknek van vmi közük az ingatlanok eladásához, közvetítéséhet és a max az 3% volt, általánosan 1,5-2% a jutalék. (Bruttó)
Szerintem holnap megnézem azt a szerződést (nincs még aláírva), amit a közvetítő küldött nagyszüleimnek, abból kiderül majd, hogy mik is pontosan a részlete.
A szóbeli megállapodás pedig: ha a felek nem értenek egyet, és bíróságra kerül az ügy (tegyük fel, hogy a cég létezik, engedéllyel működik), akkor nagyszüleim nem hazudhatnak, hogy ők nem állapodtak meg 3%-ban...
A lényeg azon van, hogy a +ÁFA ha számlát kérnek, akkor "megjelenik"

Azért van különbség törölt cég és törölt adószámú cég között. Ezt nem ártana lecskkolni. Egyébként a 3% közvetítői jutalék teljesen normális (inkább 4-5% között szokott lenni). Másik, hogy ekkora értékű ingatlant eladtak annak inkább örülni kellene.

Ebben az esetben semmi probléma. nem létező cég nem léphet fel polgári jogi igénnyel. A szóbeli szerződés létrejöttét meg annak kell bizonyítani, aki arra a bíróságon hivatkozik.

Kedves Fórumozók,

A következő, ingatlan eladáshoz kapcsolódóan kérném a segítségeteket, véleményeteket:

Nagyszüleim a nagy értékű (100 millió feletti) budapesti, kertvárosi házukat pár hete eladásra kínáljak (a miértet nem részletezném) egy ingatlanközvetítő cég segítségével.
Egészen máig nem nagyon folytam bele az eladási procedúrába és annak körülményeibe, szüleim és nagyszüleim intézték.
A lényeg: az ingatlanközvetítő jutaléka - erről nagyszüleim, pontosabban nagymamám állapodott meg szóban, mit sem tudva ennek reális mértékéről - 3%-ban, ami már egy 20-30 milliós ingatlannál is sok, nemhogy egy száz millió felettinél. Mivel nagymamám - igaz, hogy későn - fel lett világosítva így megmondta a közvetítőnek, hogy ez sok. Erre a közvetítő kvázi megfenyegette és már 3% + ÁFA-t követel. Ez utóbbi sántít, ilyen nem létezik, bruttó összegeben kell a megállapodás (szerintem számla nélkül kérték volna a 3%-ot...)
Lényeg, hogy a ház eladásával kapcsolatban már van megállapodás az új tulajjal. A közvetítővel csak és kizárólag szóbeli megállapodás történt, ami - mivel nem írásos - így bármikor változtatható. Ez így ilyen esetben ok? úgy tűnik egyébként h a cég feketelistás + sok körülötte a kérdőjel (pl. cégközlönyben cégjegyzékszám alapján nem szerepel és állítólag törölt cégről van szó, amelyik még folytatja a tevékenységét, lehet ezért "játszanak" az ÁFA-val...)

üdv.

FDToth

De mondhatja. Max nem tudja bizonyítani. Nehéz lesz elhitetni, hogy a holland smasszer szorongatta a nyakát, hogy bízza anyukára az ingatlanának eladását.
Ha lesz meghatalmazás, akkor anyuka már nem adja el jogtalanul. De még ő is mondhatja, hogy megtévesztettétek, megfélemlítettétek...stb. Lényegében bárki bármit mondhat. Ehhez nem is kell Hollandiában raboskodni. :)

nagyon köszönöm a sok választ.
még át kell gondolni...
ha mégis szerződünk, később mikor az ember szabadul nem mondhatja, hogy az anyja jogtalanul adta el? kényszerítették a meghatalmazásra?
köszönök minden segítséget

A holland jog nem követeli meg az ügyvédi ellenjegyzést az inyv-ba történő bejegyzéshez, ezért a Hollandiában kötött szerződés alapján itthon enélkül is be kell jegyezni. Ezért járnak sokan Ausztriába szerződést kötni, mert ott is ez a helyzet. Jelen esetben még a fórum-shopping vádja sem érheti, mert igazoltan sitten ül.

Hollandiában magyar jogban jártas, perfekt magyar ügyvéd? De, elvileg lehet. Hogy egy ottani ügyvédnek a hazai ügyvédhez képest mennyi a közreműködési díja, az is kérdés.
Aki ellenjegyzi? A nagy számok törvényei alapján, van. Az, hogy szabályos-e már szintén más kérdés.

Minden esetre a kérdések jogosak. Köszönet értük. ;)