Ingatlanügyek

Tisztelt Jogi Fórum!

Nagypapa szeretne ajándékozni kiskorú unokájának egy tehermentes ingatlant. Tehát a szerződést, mint ajándékozó aláírja a nagypapa, és mint megajándékozott részéről a kiskorú helyett a két szülő mint törvényes képviselő.
A kérdésem az, hogy ilyen esetben nincs érdekellentét nagypapa és a törvényes képviselők között? Nem kell ilyenkor eseti gondnokot kijelölni?
Válaszát köszönöm!

Mekkora hányad van megterhelve?

István43
Az alapvető tévedés abban rejlik, hogy azt hiszed, a földhivatal telekalakítási engedélyével neked már van önálló helyrajzi számú saját ingatlanod. Elszomorítalak, nincs. Az engedély csak engedély, önmagában semmit sem ér, ha nem élnek vele. A végrehajtásához (átvezetéshez) kell valamennyi érintett hozzájárulása, vagy az azt pótló bírói ítélet. A bank megteheti, hogy megtagadja a hozzájárulást, hiszen előfordulhat, hogy a fél telek már nem ad akkora fedezetet, mint amekkora összeggel megterhelték. Az meg tök logikus, hogy veled nem áll szóba. Te sem örülnél, ha Mari néni a bankszámládról érdeklődne, esetleg a betétek egy részét lekötné hosszú távra, netán a kamatokat felvenné.

Jogerős földhivatali határozatban engedélyt kaptam arra, hogy az azonos helyrajzi számon nyilvántartott 1/2-1/2 arányú ingatlan telekmegosztással önálló hrsz-ot kapjon. Az eljárás lezárásához szükséges, hogy másik tulajdonos jelzálogtartozásait az érintett szolgáltatók az osztatlan hrsz-ról az új hrsz-ra vezessék át. A közműszolgáltatók és az Államkincstár esetében ez megtörtént, viszont az OTP, mint a másik tulajdonos építkezésének fő hitelezője a másik tulajdonosnak küldött levelében közölte, csak abban az esetben adja meg a hozzájárulást, amennyiben ő az összes jelzálogtartozását kifizeti. A másik tulajdonos anyagi problémái miatt erre remény sincs, önálló hrsz. nélkül viszont az én tulajdonrészem -a jelenlegi pangó ingatlanpiac miatt- eladhatatlanná vált. Az én nevemben elküldött telekmegosztási kérelmemre az OTP azt a választ küldte, hogy érdemben nem tud vele foglalkozni, mivel nem vagyok az ügyfele és a banktitok miatt nekem,mint 3. szemének információkat sem adhat ki.
Jogszerű ez az eljárás? Ügyvédi segítséggel van remény a megoldásra????
Köszönöm.

A vevőnek az elővásárlási jog aligha megfelelő biztosíték, az alapján majd vagy eladják neki az ingatlant, vagy sem. A vételi jog lehet jó, esetleg az előszerződés. Bár egyik esetben sem lehet abban biztos, hogy az ingatlan tulajdoni lapja ugyanígy fog kinézni két év múlva.

Miért ne lehetne igaz, hogy az eladói oldalon adv céljából adott meghatalmazásba ne kellene belefoglalni a vevő személyét és legalább a minimum vételárat? Igazad van abból a szempontból, hogy ezt jogszabály nem tartalmazza, a bp-i földhivatalok gyakorlata viszont igen...

„min. ügyvéd előtt kellett tenned”
Ez részben igaz.

„, meghatározva a vételárat és a vevő személyét stb.”
Ez egyáltalán nem igaz.

Lizi14! Az attól függ hogy mire terjed ki a meghatalmazásod. De tartok attól h egy ingatlanközvetítőnek adott meghatalmazás nem biztos, hogy elegendő az adv szerződés megkötéséhez, tulajdonjog átruházásához..(min. ügyvéd előtt kellett tenned, meghatározva a vételárat és a vevő személyét stb.) A meghatalmazás visszavonható de azt az adv megkötéséig kellene megtenni! üdv

Blacksky! Én az előszerződést ajánlom, amíg össze nem gyűlik a pénze a vevőnek. Az elővásárlási jog felesleges, hiszen ott a foglaló, ami igazán köti a feleket és előszerződésnél is letehető a bírói gyakorlat szerint. Az adv megkötéséig pedig bérelje az ingatlant egy kedvezőbb bérleti díjért, de ha beszámítod a vételárba a teljes bérleti díjat az neked hátrány, hiszen az olyan mintha 2 évig ingyen lakott ott volna a vevő/bérlő. üdv

Tisztelt moderátor!
Sajnos a kérdésem során aláírtam a nevem, ezért a hozzászólásomat szeretném töröltetni, mivel a nevem a googleba beütik,azonnal láthatják mit írtam.
Köszönöm a segítségét.

koszönöm a választ. A kapott információkkal felvértezve könnyebben fogunk tudni tárgyalni velük az ügyvédjüknél.
Sajnos, ők úgy gondolták, hogy egyszerűen a jóhiszeműség alapján kötjük meg a szerződést.
Azonban ebben az esetben jóval nagyobb összegről van szó, minthogy egyszerűen beleegyezzünk egy nagyon körülmények ügyletbe.
Valójában az a gondjuk, hogy a hazai jövedelmi viszonyuk alapján nem igazán kapnának hitelt. Külfölről van a pénzük.....
És bennünket szeretnének hitelintézetnek használni.:-(

„az lenne a legjobb megoldás, ha addig bérelnék az ingatlant, ill a bérleti díj előlegként majd a tényleges kifizetésnél levonásra kerülne a vételárból.”

Mármint: beszámításra kerül. Ja. De mondjuk csak egy reális része kerülne beszámításra. Mivel 2 évig se pénzed, se ingatlanod, ezért úgy jutányos a dolog, ha a 150 ezrével megfizetett összegnek csak egy része lesz beszámítva, nemde? (Bocs, csak egy ötlet volt).

„mert rövid időn belül kapnak 10 milliót, és a maradékot is hamarabb ki fogják fizetni,”

Tehát ők is ígéretből élnek, és ezt akarják továbbhárítani az eladóra. Ezzel az a gond, hogy ígérettel mindenütt tele van a padlás, és ha bejön, akkor nagyon bejön, ha nem jön be, akkor viszont igencsak balul tud elsülni. 2 év alatt nagyon be lehet lakni egy házat, és ha nem teljesül az ígéret, igencsak nehezen fogsz tudni megszabadulni az egyébként becsületes és jóhiszemű bentlakótól.

Az elővásárlási jog a vevő biztosítéka, ezért az legyen az ő gondja.

Köszönjük a válaszokat.

Igazándiból mi is mondtuk a hitelt,azt viszont nem akarják, mert rövid időn belül kapnak 10 milliót, és a maradékot is hamarabb ki fogják fizetni, mint 2 év , csak a biztonság kedvéért akarnak 2évet.

Lehet, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha betennék bankba a pénzüket, és amíg összegyűjtik a teljes összeget, addig bérelnék az ingatlant, ill a bérleti díj előlegként majd a tényleges kifizetésnél levonásra kerülne a vételárblól.
Elővásárlási jogot lehet ilyenkor alkalmazni, hogy biztonságban érezzék magukat, tehát nem adjuk el másnak az ingatlant ?
Valójában mi igyekeztünk a vevőnek kedvezni, de szerintünk is elég kacifántos az ügylet.

20 millió az asztalra, birtokba vétel, utána 2 éven át további 3,6 millió forint 150 e forintos havi részletekben, majd a maradék 16,4 millió az asztalra.
Egy ekkora ügyletnél nem akad ügyvéd, aki ezt meg tudja fogalmazni? Elég érdekes...

És mikor kerül a vevő nevére az ingatlan? Szerződéskötéskor, jelzáloggal, vagy 2 év után, addig tulajdonjog-fenntartással?
Arról nem szóltál, hogyan biztosítjátok magatokat a nemfizetés esetére, és arról sem, hogy a vevő hogyan biztosítja magának elállás esetén a visszajáró összeget. A letét alkalmas megoldás, de nagyon előnytelen - ostobaság tízmilliókat 2 évre nem kamatozó letétbe helyezni, 20 millió Ft elég komoly összeget tud ennyi idő alatt fialni valahol máshol.

És egyáltalán: Miért nem vesz fel kölcsönt a vevő? 20 milliós önrésszel, meg havi 150 ezerrel nagyon is hitelképesnek tűnik, ha pedig nem hitelképes, azt úgyis hamar észre fogjátok venni.

Blacksky

Lehet ez vételárrészlet is, de annak is lehet adóvonzata, ha öt éven belül szereztétek az ingatlant.
Ha már letétbe akarjátok tenni ezt az összeget, akkor arra az ügyvédi letét lesz a megoldás.
Tulajdonjog-fenntartás esetén nem fogtok tudni zálogjogot tenni az ingatlanra, de 6 hónapnál tovább azt nem lehet húzni. Őszintén szólva ingatlan adásvételénél ilyen hosszú időtávra nem hiszem, hogy lesz igazán jó megoldás.

Lizi, a meghatalmazás felmondható. Csak az a baj, hogy a jóhiszemű vevővel szemben ez nem segít.

Kedves Jogi Fórum!

Tanácsot kérnék egy ingatlan adás-vétel kapcsán.
Családi házunkat vásárolnák meg 40 millió Ft-ért , oly módon, hogy a vételár 50%/-át a szerződéskötéskor kifizetnék, a fennmaradó összeget pedig 2 éven belül kapnánk meg.
Természetesen a kifizetett pénz egy része foglaló, a többi vételár előleg.
Ez idő alatt havonta fizetnének egy "bérleti díjat" 150.000 Ft -ot, ami természetesen a vételárból levonásra kerül.
Ezt milyen jogi megnevezéssel lehet a szerződésben megfogalmazni? Nem bérleti díj, mert annak adó vonzata van és tulajdonképpen ez a pénz egyfajta foglaló/ előleg .

A kapott pénzt ebben az esetben milyen letétbe kell tenni, hogy az ügylet lezárásáig senki sem férhessen hozzá? Ügyvédi vagy a közjegyzői letét a biztonságosabb?
A házat tulajdonjog -megtartással adjuk el, ők széljegyre kerülnek, de mivel védhető ki hogy az ügylet ideje alatt egyik fél se tehessen jelzálogot az ingatlanra?
Sajnos egy kicsit bonyolult az ügylet jogilag és az ügyvéd is nehezen halad a szerződés előkészítéssel.
Ezért szeretnénk tájékozódni.

Van egy közös lakás az édesanyámmal, akkor vált közössé, amikor az édesapám meghalt.
Az öcsém lemondott a javamra, neki komoly tartozása volt,és amiatt.
Most eladásra kerül a lakás, és meghatalmazást írattak velem alá, hogy az ingatlan értékesítésében édesanyámat bízom meg.Azt mondták, ez csak az ingatlan irodának kell. Később rájöttem,hogy ez a meghatalmazás arra is szolgál, hogy az adás-vételi szerződést nélkülem megcsinálják, így az apai örökrésznek búcsút mondhatok.
Van valami megoldás, hogy kijavítsam a hibát?
Köszönettel:Várdai Csilla
Ha volt hasonló eset, és a forumon megtalálom, kérem emailba küldjék el részemre.

Van egy közös lakás az édesanyámmal, akkor vált közössé, amikor az édesapám meghalt.
Az öcsém lemondott a javamra, neki komoly tartozása volt,és amiatt.
Most eladásra kerül a lakás, és meghatalmazást írattak velem alá, hogy az ingatlan értékesítésében édesanyámat bízom meg.Azt mondták, ez csak az ingatlan irodának kell. Később rájöttem,hogy ez a meghatalmazás arra is szolgál, hogy az adás-vételi szerződést nélkülem megcsinálják, így az apai örökrésznek búcsút mondhatok.
Van valami megoldás, hogy kijavítsam a hibát?
Köszönettel:Várdai Csilla
Ha volt hasonló eset, és a forumon megtalálom, kérem emailba küldjék el részemre.

Kedves Szakértő,
közös ingatlan vásárlását tervezzüka párommal. Olyanok most a lehetőségeink, hogy nem szükséges eladnunk a meglévő lakásainkat (később a szülők támogatására szánjuk ezt). Kérdésem, hogy jár-e valamilyen hátránnyal a számomra, ha a "nevemre veszek" még egy lakást (illeték, bármi más)?
Köszönettel,

Nem keresztül, hanem a segítségével. Nincs neki különösebb folyamata, szerkeszt egy szerződést, ti aláírjátok, ő meg ellenjegyzi. Benyújtja a földhivatal.

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm válaszát. Az ajándékozást ügyvéden keresztül kell lebonyolítani? Mi ennek az ajándékozásnak a folyamata?

Köszönöm

„lehet -e testvérnek ajándékozni?”

Lehet, de az illetékköteles.

„ Vagy először ajándékozza nekem, mert én egyenesági rokon vagyok s utána én odaajándékozom az egészet a B fiamnak.”

Úgy már illetékmentes.

„ Amennyiben mindkét lakáson banki teher van, de ezt fizetjük továbbra is, kell - e valamit tenni.”

Amennyiben elidegenítési és terhelési tilalom is ki van kötve, az egész ügylethez a bank hozzájárulása szükséges.

Van két felnőtt fiam. Van két azonos értékű lakás. Az A lakásban lakik az egyik fiam .Ennek a lakásnak a fele az ő nevén van, a másik fele pedig a testvéréén, aki a B lakásban lakik, amelynek a fele az ő nevén van, fele pedig az A lakásban lakó testvéréén. Az A lakásban lakó fiamnak felesége és két kiskorú lánya van. Külföldre szándékoznak költözni. Az A és B lakásban lévő 50-50 % tulajdonjogot a B lakásban lakó testvérének szeretné ajándékozni.Hogyan lehet ezt a legkevesebb költséggel megcsinálni, lehet -e testvérnek ajándékozni? Vagy először ajándékozza nekem, mert én egyenesági rokon vagyok s utána én odaajándékozom az egészet a B fiamnak. Amennyiben mindkét lakáson banki teher van, de ezt fizetjük továbbra is, kell - e valamit tenni.

Köszönöm a segítséget.

Kedves Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.09.19. 12:05 !

És a mondatot a szövegkörnyezetből kiemelve kritizálni;-)