Termőföld kifüggesztés

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Ugye nem arra célozgatsz finoman, hogy az ajtó "beragadt", ezért "az ablakon kell bemászni".
A rájelentkezős "megkerülős cselt" ismerjük. Nem ez a megoldás érdekel.
Az érdekel, hogy minden jogász által köztudomású tény, hogy a 18.§(3) bekezdés egy átmulatott éjszaka utáni félrenyomkodott ipad eredménye és csak a legeldugottabb vidéki porfészekben írnak tulajdonostárs-tulajdonostárs között adásvételi szerződést osztatlan közös tulajdoni hányadra vagy pedig van bevett jogi megoldás ennek az őrültségnek a kezelésére.
Tisztelettel,
Tamás

Gondolkozzatok már egy kicsit. Plusz Alaptörvény 28. cikk.

A 18. § (3) bekezdés csak "a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében" alkalmazható.
Ha tulajdonostárs kívánja megvásárolni egy másik tulajdonostárs tulajdoni részét, akkor nem alkalmazható.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a jogszabályi hivatkozást. Még az sose jutott az eszembe, hogy az elővásárlási sorrendet a földforgalmi törvényben kell keresni:)
Ezt én is el tudom olvasni. Valamilyen szinten értelmezni is.
De nem értem, nem akarom elhinni, hogy ennek az az olvasata, hogy egy helyben lakó, családi gazdálkodó, fiatal gazda TULAJDONOSTÁRSAT megelőz egy NEM TULAJDONOSTÁRS helyben lakó szomszéd.
Ez egyszerűen agyrém.
Kérem, mondja valaki, hogy ez nem így van.
Tisztelettel,
Tamás

Főleg a 18. § (3) bekezdést próbáld értelmezni...

6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

1. az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
2. a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

3. az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
4. az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
5. az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi

1. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;
2. a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő

1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
2. fiatal földműves,
3. pályakezdő gazdálkodó.

19. § (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.
(3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. § (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. § (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 18. § (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
20. § Elővásárlási jog nem áll fenn

1. a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
2. a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
3. a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
4. a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
5. rekreációs célú földszerzés

esetén.

Tisztelt Fórum!
Érdekelne a véleményük.
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban (termőföld) tulajdonostárs vagyok. Sokan vagyunk benne (kb 120-an) tulajdonostársak. Én helyben lakó földműves vagyok, családi gazdálkodó.
Csak az egyik tulajdonostársam tulajdoni hányadát szeretném megvásárolni (közös tulajdon fennmaradna).
Az osztatlan közös ingatlannal szomszédos ingatlanokban nem rendelkezek sem tulajdonnal, sem földhasználattal, így nem vagyok szomszéd.
Azt a tájékoztatást kaptam, hogy osztatlan közös tulajdonú termőföld esetében tulajdonostárs-tulajdonostárs adásvételi szerződésénél - mint tulajdonostárs nincs elővásárlási jogom, csak mint helyben lakó családi gazdálkodó.
Létezik az, hogy egy helyben lakó szomszéd "megelőz" a kifüggesztés során, úgy, hogy nem is tulajdonostárs? És, ha tulajdonostárs?
Válaszokat előre is köszönöm, Tamás

Unió...

Ez már fáj!

Itt is!
https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Egy "nyomot" már találtam!
http://www.nav.gov.hu/…sultsag.html

?
És ez mit jelent vajon?

Ügyvéd Úr, benne van a földhasználat is, pontosan így szerepel a hivatkozott rész: "Eladó eladja - az őt megillető történelmi bázisjogosultsággal, mint mezőgazdasági vagyonértékű joggal együtt, a Vevő..."

"történelmi bázisjogosultsággal, mint mezőgazdasági vagyonértékű jog"
Őszintén ezt most "hallom" először!
Az elővásárlási jog szempontjából inkább a földhasználat tényének van jelentősége.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adásvételi szerződéstervezetben az szerepel, hogy eladom a földemet történelmi bázisjogosultsággal, mint mezőgazdasági vagyonértékű joggal együtt az eddigi bérlőmnek, aki 15 éve bérli folyamatosan a földet. Mit jelent ez rám nézve, miért kell ez a szerződésbe?

Köszönöm.

Tehát ha jól értem, akkor, mivel mind az 5 egy eladóé, akinek egy helyen van az "üzemközpontja",(egyéni vállalkozó) így ez akár meg is oldható?

Gondolom, ez a törvény azok ellen véd, akik több tulaj több földjét akarná egyben megvenni?

"Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak."
(Földforgalmi törvény 19. § (5) bek.)

Igen, előfordulhat. Ezt elörre meg lehet kérdezni valahol, hogy engedélyeznék-e? Másodosztályú a föld, ha jól írom, és az utolsó utca után van még 2 db, 3000nm-nél nagyobb kivett zártkert-terület, és ez a föld utánnuk következik, ezért reménykedem.

Illetve még egy kérdésem lenne, mivel egy eléggé sűrű, és régi tulajdonosok által használt földterületbe szeretnék bekerülni.

Találtam egy eladót, aki 5 db,viszonylag egyben lévő szántóját adná el.

Egyessével tuti lecsapnának rá, de mi van, ha egybe venném, egybe kötnénk a szerződést az 5 földdarabra, ilyet lehet?

Hátha 5 külön tagban lévő földdarabra nem moccannának rá.

Ha sikerül a kivonatás akkor elkerülhető a szerződés közzététele.
Csak szólok, hogy ez nem ugyanaz a kivonatás mint a zártkertnél. Még az is előfordulhat, hogy nem engedélyezik.

Szerintem nem.

Érdeklődnék,elkerülhető-e a kifüggesztés szántónál, ha előszerződéssel veszem, az eladó elindítja a kivonatást, a földvédelmit én fogom fizetni?

Illetve spórolok-e ezzel időt, ha errefelé 1 éven túli átfutás van termőföldvásárlásnál?

Azért mert a tanya is a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik.

Zártkert, alig 700 m2, épület megnevezése tanya, kivett terület. Eladás esetén miért muszáj kifüggeszteni? Az épület kb. 30-40 éve épült, csak egyetlen bűne az, hogy a város szélén van, ahol zártkert és tanya megnevezéseket osztogattak, amikor tulajdoni lapra felvezették. A kert még konyhakertnek is kevés, aszfaltozott út mellett végig sűrűn lakott területen helyezkedik el. Gazdálkodáshoz semmi köze nincs.

Kérdezném: külterületi, 0-val kezdődő helyrajzi számú kivett tanya 2900 m2, az ingatlan lakóépületként van használva, több mint 50 éve, gazdasági épület egy kis kutyaólon kívül nincs semmi, a garázs után építményadó évente megfizetve, eladás esetén miért kell kifüggeszteni?

És az nem 150 ezerbe kerül!