Ingatlan Adás - vétel

Mindenképpen legyen meg a használatbavételi engedély. :

A társasházat majd a biróság létrehozza!

(Meg a perindításon túl, mert az se vezetne jelenleg eredményre.)

Van rajta némi jelzálogjog, igen, kb. a teljes épület értékének a negyede lehet (kamatok nélkül). Meg vannak a jelzálogjogokra később rakott aljelzálogjogok is (az eredeti (mikro)hitelezővel elég szoros kapcsolatban áll ez a bank).

Ha jól értem, arra gondolsz, hogy a beruházó cég esetleg nem tehermentesíti sikeresen a lakásokat. A tehermentesítési dokumentum alapján a lakás vételárának kifizetésén túl kell a használatbavételi engedély ahhoz, hogy a hitelező hozzájáruljon a jelzálogjog törléséhez.

Jelenleg olyan állítások keringenek, hogy lehet, a beruházónak még a használatbavételi engedély megszerzéséhez sincs elég pénze.

Max. ha pár vevőtől még befolyik pár maradék vételárrészlet, vagy ha értékesítenek még pár lakást, amit még nem adtak el. A még vissza nem fizetett hitel persze addig is ketyeg gondolom...

Szóval hol azt mondják, hogy most intézik mégis tovább a használatbavételit, hol az derül ki, hogy megint áll a folyamat.

Ha nem értékesítik elég gyorsan a maradék lakásokat, és a beruházó sem tol bele máshonnan pénzt a projektbe, akkor arra számítsak, hogy előbb-utóbb "lelép" a beruházó és aztán a hitelezőkkel vagy a felszámolóval kell együttműködni?

Vagy van más lehetséges eset is? Tehát, a vevők addig mit tehetnek, a várakozáson kívül ??

Köszönöm a válaszokat.

Bizony. S addig az ottmarad amig a kivitelező ki nem pengeti a bank felé a hitel utolsó részletét is...

Isolated nézd meg azt a tulajdoni lapot.
Nem akarlak elkeseríteni, de ilyenkor általában az szokott a tulajdonszerzés igazi akadálya lenni, hogy van rajta egy jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési tilalom.

anura,

Nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, nem kell kifüggeszteni, nincsenek elővásárlásra jogosultak.
Az OTÉK ÉS a HÉSZ közösen határozza meg, hogy mit, hova, mekkorát lehet építeni.

Van egy olyan, hogy "Főépítészi kérelem", beadod a helyi önkormányzathoz, és ők megmondják a helyrajzi szám alapján az összes ilyen beépíthetőségi paramétert.

Kovács Béla Sándor, köszönöm a választ. Jól értem, hogy ez azt jelenti, hogy a beruházó bármikor közölheti a vevőkkel, hogy pl. vis maior miatt nem sikerült a használatbavételi engedély megszerzése? Akkor a kérdésem az lenne, hogy ha ezt közli a beruházó, akkor onnantól valószínűleg hozzájárul a lakások osztatlan közös tulajdonba vételéhez? Így szokott ez menni (leegyszerűsítettem persze)? Vagy még húzni szokták az időt? Mert az időhúzás a legnagyobb gondunk jelenleg.

Vagy nem.

És volna még egy fontos kérdésem. Ha nem kifüggesztös, akkor minden ugyanolyan gyorsasággal tud zajlani mint belterületinél? Es az ingatlant böviteni macerás? OTEk, vagy Helyi szabályzat szabja meg?

Kedves hozzáértök, sürgös segítségeteket kérem, ki tudja? Tuli lapon “Külterület“ kivett lakóház, udvar, gazdasági épület, (nincs AK értéke, 2.000m³ telekkel) adásvétele a „Földforgalmi törvény“ szerint történik vagy nem. Kifüggesztös vagy nem. Nem talalok rá szabályt. Köszönöm!

Alapos

„Biztos lehet..Habáraz átvezetés és a bevezetés azért más”

Ebben az esetben ugyanaz. A lényeg, hogy a vízvezeték a szomszéd telkét látja el. És ahogy Majordomus írta, a szolgalmi jog nem egyenlő az ingyen vízzel.

„a Társasház bejegyzése az Eladón kívülálló okból meghiúsul,”

Mondtuk már, hogy át vagytok verve?

Talán fontos lenne kiemelnem, hogy NEM kaptam tulajdonjogot, pedig már több, mint fél éve megvolt a birtokba adás. Senki nem kapott még tulajdonjogot (a beruházóhoz köthető valamilyen cégen kívül)... Ezért is érdeklődöm erről.

Sziasztok! Nem tudom, mennyire emlékeztek a korábbi esetemre, de arról a részletek most nem is annyira lényegesek.

A lényeg, hogy elkészülés előtt álló társasházban vettem lakást, és addig jutottak a dolgok 1 év várakozás után, hogy majdnem bedőlt állítólag (!) a beruházó. Még mindig az az ügy van folyamatban, a beruházó állítólag megegyezett a hitelezőkkel és megemelt áron birtokba adta a lakások többségét (én is birtokba vettem az enyémet, nekem nem kellett pluszba fizetnem).

A használatbavételi eljárást viszont felfüggesztette ősszel. A fűtést sem indította be télre, így nem lehetett bent lakni, hát eddig ennyire volt jó a birtokba vétel... Állítólag most megint megy a használatbavételi intézése, még nem járt le a 6+2 hónap határidő, de persze egyelőre nem tudom mi az igazság.

A kérdésemről:

A szerződésemben van egy kikötés, "Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben az Eladónak a 2.4 pont szerinti kötelezettségvállalása ellenére a Társasház bejegyzése az Eladón kívülálló okból meghiúsul, úgy a többi tulajdonossal osztatlan közös tulajdonba kerül és az ingatlan eszmei tulajdoni hányadát szerzi meg, a jelen adásvételi szerződésben körülírt ingatlanrész(ek)re vonatkozó kizárólagos használati joggal együtt."

Mit lehet erről tudni, mennyi idő alatt vagy mi alapján lehet megítélni, hogy meghiúsult a társasház bejegyzése? Ha pl. nem sikerül a használatbavételi engedély beszerzése most, akkor már kijelenthető ez? Vagy még várni kell utána is, mielőtt tulajdonjogot kaphatok? Tehát mire kell várni, mielőtt bejegyzik a tulajdonjogot osztatlan közös tulajdonra? Még mire kell figyelni ezzel kapcsolatban?

Sajnos erről nem tudok semmit, nem tudom nagy vonalakban hogyan zajlik ez a folyamat.

Nagyon megköszönök minden választ!

Csak a vízvezetési szolgalom nem azonos az ingyenes vízfogyasztással.

„ ingatlanon vizet átvezetni,”

Biztos lehet..Habáraz átvezetés és a bevezetés azért más.

Nálam 42 éve az elektromos szolgáltató a szomszéd teleksarkán vezette át az elektromos légvezetéket.
Az akkori tulaj az állam volt....az IKV kezelte a házat. (Ingatlan Kezelő Vállat ).3 hónapig tartott cirka az engedélymegkérése és megadása.Még valami használati díjat is akartak,de aztán ez az ötlet elhalt.

Azóta privatizálták a házat, volt legalább 4 tulajdonos,szerencsére a vezeték még ott van.

Palso

A drbjozsef által javasolt megoldás a jogszerű. Egyébként szerintem lehet keresnivalód az eladóval szemben, ha a szomszéddal nem sikerül megegyezni, mert a szomszéd helyett kifizetett fogyasztás nálad kárként jelentkezhet.

Alapos

Lehet idegen ingatlanon vizet átvezetni, ha másképp nem oldható meg az uralkodó telek vízellátása, ezt hívják vízvezetési szolgalmi jognak.

Pelso !
Nehéz meccs lesz,de végig kell járni.

Az hogy ingyen adtad a szomszédnak a vizet, lenyeled...fél év alatt 46 m3. De mi van egy csőtörés /szivárgás esetén?
Tetemes elfolyás lehetséges és annak ura soha sem lehetsz..... csak fizetsz.

Nagy valószínűséggel a leágazás a telkeden lévő vízaknábanvan. Kérdés,hogy van e ott elzárószerelvény. Ha nincs beszereltesz egyet és azzal szabályozod a fogyasztását
A teljes elzárása tiltott.

Háború lesz a javából !

„ Erről az eladó birtokbaadáskor nekem nem szólt semmit ”
Ha nem kérdezik, miért szólt volna ?
Valószínű egy korábbi érdeklődő kiszúrta és elállt a vételtől, így örült hogy nálad átment.... sőt csak félév után derült ki ez a hiányosság.

Természetesen a fővízmérős megoldás a legjobb. Viszont annak költsége kb. 1 milló.
A mellékvízmérős megoldás valamivel olcsóbb. /lényegesen / Csakhogy az a társasházak albetétes lakásinak van fenntartva.

Minden társasházi lakás szerződik külön a vízszolgáltatóval.
Az általam javasolt almérős megoldás a legolcsóbb.

Általában telken belül/azonos helyrajziszámú ingatlanon belül alkalmazzák.
Különlakóegység fogyasztásának mérésére.
Azt nem tudom, hogy idegen ingatlanra át lehet e vezetni a vizet.

Az elektromos szolgáltatók tiltják a szerződéseikben a méréses átvezetést. Ingyen kábellel átvezetve.... pl. fűnyírásra, betonkeverésre mehet.

És igazad is van,csak ehhez mindkét félnek bele kell egyeznie...

Ha ez a "szomszéd" egy önálló ingatlan, külön helyrajzi számmal a kérdezőtől, akkor létesítsen csak főmérőt magának. Én biztos nem mennék bele egy mellékmérőbe úgy, hogy nálam van a főmérő. Talán nem is lehet ilyet különálló ingatlanok esetén.
Ha ez a "szomszéd" egy udvari szomszéd egy osztatlan közös tulajdonban (társasház esetén nem is lenne kérdés, hogy az egyes lakásoknak önálló, hitelesített melllékvízmérője legyen, saját szerződéssel), akkor a főmérő mellé mindkettőnknek telepítenék mellékmérőt, és ügyvédei ellenjegyzett szerződéssel mennék bele, hogy mindenki a maga fogyasztását fizeti, de ha eltérés van a főmérő és a két mellékmérő értéke között, akkor azt felezve fizetjük. És akkor is csak ha bízom a szomszédban, hogy ne is tartja. Szerződjön csak ő is a vítművekkel maga inkább.

Pelso !
Javaslatot teszel neki egy un. almérő beszerelésére.
Ha nem megy bele, akkor radikálisan csökkentheted a fogyasztását (elzárni nem szabad, de szűkítőalkalmazása mehet )

10-15 eft -ért megvalósítható.
Plusz az eladó inkorrektségét közölheted a volt tulajjal.
„ Vagy megtévesztés miatt elállsz a szerződéstől.”

„családi házat fél éve ”
Annyira nagy az idő,hogy ezért irreális ez az opció.

drbjozsef,

köszönöm szépen a válaszod!

1. Azzal szemben eredményesen kérhetne a szomszéd birtokvédelmet.
2. Nem olyan súlyú az a teljesítési hiba, ami megalapozná az elállást.