Bontási határozatra jogi tanácsot HELP!

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

swift # 2006.08.13. 14:26

A Bogó nem tisztázta a csereszerződés típusát:

  1. Bogó szülei átmennek az önkormányzati lakásba, ők maradnak bérlők, és a cserepartner lesz a tulajdonos a kertes házban,
  2. Bogó szülei átmennek az önkormányzati lakásba, ők ott tulajdonjogot szereznek, a cserepartner pedig marad bérlő úgy, hogy a kertes ház önkormányzati tulajdonú lesz.

Mind a két csereszerződés típus létezik.
Még valami. A szerződésben meg kell említeni mind a két ingatlan paramétereit. És mind a kettőre széljegyezni fogja a földhivatal, max a 1. pontban leírtaknak megfelelően ott csak az egyik ingatlanon lesz átvezetés. És mit érek, ha rajta van széljegyen? Hát ha egy új szerződést írunk (akár bérleti is), ahhoz is kell tulajdoni lap, hogy meggyőződjön az ellenjegyző személy, hogy tényleg az önkormányzat-e a tulajdonos.

_Lala_ # 2006.08.13. 12:02

„így az "ellenfél" nem tud csinálni semmit az ingatlannal (pl: mással cserél, mert jobb ajánlatot kapott).”

Szerintem ezt nem lehet így elérni. Ha jól értem, akkor a családi házat egy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélnék, a bérleti jogot pedig nem lehet a földhivatalba bejegyeztetni (továbbra is az önkormányzat fog maradni a tulajdonos). Így ezzel a húzással a családi ház mostani tulajdonosai csak a saját lehetőségeiket korlátoznák (nem tudnák másnak eladni a házukat), viszont az "ellenfél" oldalán nem érnének el semmit, hiszen nincs mit bejegyezni a földhivatalban.

swift # 2006.08.09. 18:05

Tisztelt Bogó!

A már aláírt csereszerződést csak közös akarattal lehet felbontani, egyoldalúlag nem, ha az összes fél aláírta, és ügyvéd ellenjegyezte (hiszen ez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltétele).
El kellene olvasni a csereszerződés azon pontját, hogy milyen feltételeknek kell bekövetkeznie, hogy a szerződés felbomoljon, persze, ha van ilyen.
A fiatalok egyedül csak bíróságon tudják érvényteleníteni a szerződést ha ön nem akarja felbontani. ezért ki kellene deríteni, hogy mi az indoka a fiatalok elállási szándékának (jobb ajánlatot kaptak, csak úgy stb.). Ép ezért nem értem az ügyvéd azon kijelentését, hogy "jogi következmények".
Az ön helyében gyorsan beadnám a csereszerződést a földhivatalba 2 eredeti és egy másolati példányban. Mivel a földhivatal nem utasíthatja el, kénytelen hiánypótlási felhívást kibocsájtani hogy csatolják az önkormi hozzájárulását. De mindaddig a tulajdoni lapon a csereszerződés széljegyként rajta marad a lapon, így az "ellenfél" nem tud csinálni semmit az ingatlannal (pl: mással cserél, mert jobb ajánlatot kapott).

Bogó # 2006.08.06. 12:27

Sziasztok!

Nem avgyok benne biztos, hogy a problémám idevág...de valahol meg kell próbálni!
Tehát... szüleim egy kb 5-6 milliós értékű családi kertse ingatlanban élnek, s 3 hete írtak alá egy szerződést, mely egy egyazegyben cserére vonatkozik egy budapesti önkormányzati lakásra. A szerződés megvan, már csak az önkormányzati engedélyre várnak, mi már összepakoltunk, stb.
Most a fiatal pár, akikkel cseréltünk volna, bejelentették, hogy vissza akarnak lépni, de azért kifizetik az ügyvédi költségünket.
Az ügyvédúr azt mondta, hogy ha közösen lépünk vissza (tehát szüleim is) akkor nincsenek jogi következmények. De mi nem akarunk visszalépni, mi el szeretnénk innen költözni...
Reményeim szerint sikerrel járunk majd...

Üdv.:
Bogó

szilvih # 2006.06.19. 23:22

Segítséget szeretnék kérni, esetleg egy vállalkozó szellemű jogi képviselőt találni...

Problémám: Férjem és sógornőm nevére vettek szüleik nyaralótelket, de teljes mértékben ők használják.
A telken egy építési engedéllyel elkezdett épületkezdemény volt, 15 éve elfelejtve.
2002-ben szerették volna apósék folytatni, de pont addigra változott a helyi építési szabályzat,
oldaltávolsági problémák adódtak. Az előírás szerint csak a lejtős telek legaljára engedélyezték volna (talán)
az épületet.
Apósék engedély nélkül továbbépítették a megkezdett épületet, ami 15 évvel azelőtt engedélyezett, most pedig már tiltott
helyen volt.
Szomszéd feljelentette őket (A beázó lapostető helyére emelt nyeregtető elvett a panorámájából). Bontási határozat ellen
fellebbeztek.
Ügyvédet fogadtak, aki a bíró javaslatára (aki azt mondta, úgysem nyernék meg a pert) kétszer is visszalépett a tárgyalástól,
és elkérte a semmiért a pénzt.
Most új bontási határozat van, már a fellebbezési lehetőség sincs benne, csak az 500 ezerig terjedő bírság, és 20 napon
belül meg kell kezdeni.

Adalék: apósomék nyugdíj előtt álló, becsületes emberek, akik nagyrészt saját verítékükkel építkeztek összekuporgatott
pénzükön. Az épület egy pici nyaraló csupán, de nekik rengeteget jelent, és a környezetbe is illeszkedik.
A feljelentő tudomásunk szerint egyébként már meghalt.

Kérdés: Meg lehet-e támadni a helyi építésügyi szabályzatot, hogy fennmaradási engedélyt kaphassanak?
Érdemes-e kisebb átalakítással próbálkozni?
Mi van, ha nem kezdik meg a bontást?
Mivel lehetne még esetleg pár évig húzni az időt?
Lehet-e esetleg értékesíteni ilyen módon az ingatlant, természetesen semmit sem elhallgatva a tényekből?

Ha valamilyen használható kiskaput tudna valaki ajánlani, akár ideiglenes, akár végleges fennmaradásra, szívesen szerződnének
jogi képviseletre.