Timi5147
2019.12.01. 12:34
Köszönöm mindenkinek a segítő információkat a társasház vs. használati megosztás topichoz!
Osztatlan közös tulajdon
drbjozsef
#
2019.12.02. 10:38
Kajzi,
Ha ez NEM társasház, hanem osztatlan közös tulajdon, akkor a Ptk. 5:73§-5:84§ vonatkozik rá.
Közösen kell dönteni, állagmegóvás fenntartás elvégezhető egyedül is, és követelhető a megtérítése tulajdoni arányban.
Kérd meg a társasház kezelőt, mutassa meg a szerződést, ami alapján neked bármit is kellene fizetned. Ha nem írtad alá, akkor én nem fizetnék. Mire fel? Rezsid külön van, ha kell valami a fenntartásra, akkor megfelelő időpontban keressenek fel, és szavaztok a kérdésről. A zárat meg csinálják meg - vagy csináltasd meg -, és hajtsák/hajtsd be azon, aki elrontja.
Csak aztán ha azok nekiállnak valamit csinálni a házon, pereskedhetsz velük...
drbjozsef
#
2019.12.02. 10:38
Egyébként meg ugye jó magyar szokás szerint közös lónak túros, szóval csak a gond lesz ezzel...
Kajzi
#
2019.12.02. 14:17
Kedves drbjozsef!
Köszönöm a választ. Csütörtökön megyek összeülni az önkormányzat képviselőivel, addig átnézem az álltalad írt törvényeket. Illetve megkaptam a társaházkezelőtől a ház teljes iratanyagát, azt is átnézem és ezek alapján talá meg tudom védeni az igazam és a pénztárcám. :)
drbjozsef
#
2019.12.02. 15:12
Kajzi,
Ha valamiben nem értetek egyet, akkor kérd, hogy a kérdésben szavazzatok. 56%-kal nem sok mindent erőltethetnek rád. Legfeljebb, ha a ház lényeges döntése, perelhetnek (hogy hajtsd végre, vagy hogy fizesd ki).
Lehetőség szerint rögzítsed a beszélgetést. Ha lehet, a tudtukkal és beleegyezésükkel, ha nem, akkor anélkül. Vagy vezessen valaki jegyzőkönyvet. Nehogy utólag találjanak ki valamit, ami nem is úgy volt...
MajorDomus
#
2019.12.04. 18:42
56 %-al te vagy a király a házban.
Pablo Picasso
#
2019.12.19. 02:06
Tisztelt Szakértők!
Egy olyan üggyel kapcsolatban írok, amiben egyedül nem tudok dűlőre jutni. A helyzet a következő:
Van egy házunk, amit örököltünk, édesanyám 50%-ban, mi ketten tesómmal 25-25%-ban. Testvérem viselkedése miatt kénytelen vagyok albérletben élni, mert nem hajlandó dolgozni és terrorban tart mindenkit, elsősorban a pénz miatt, hogy mindenki tartsa el. A ház egyre rosszabb állapotban van, édesanyám nem akarja eladni,mert úgy gondolja, hogy nem tudnánk az eladás után 2 ingatlant venni. Szeretném, ha édesanyám nem lenne ennyire kiszolgáltatott a testvéremnek, aki egyébként mar 10 éve nem dolgozik, folyamatosan veteti fel vele a hiteleket, amit azóta szerencsére kifizetett, de még ennek lehet folytatása. Testverem korlátolt cselekvéseiben, de ezt természetesen nem tudom bizonyítani, csupán egy évekkel ezelőtti orvosi papírja van arról, hogy epilepsziás rohama volt és nem hajlandó együttműködni az orvosokkal. Egyszer kihívtuk a mentőt a rohama miatt, nem volt hajlandó kórházba menni. Abban szeretnem az Önök segítségét kérni, hogy létezik-e olyan jogi védelem, hogy valamilyen módon engem az ő kettejük tehetetlensége miatt ne érjen hátrány a későbbiekben a 25%-os ingatlanrészem miatt? El lehet-e adni a házat a testvérem beleegyezése nélkül, ha az egyetlen haszonélvezője az ingatlannak anyukám? Ha van egyéb ötletük, annak is nagyon örülnék. A kritikákat is elfogadom és az esetleges szervezeteket vagy szakértőket, akikhez fordulhatnék. Előre is köszönöm a választ! Kellemes ünnepeket kívánok Önöknek!
drbjozsef
#
2019.12.19. 06:08
Pablo Picasso,
Ez elsősorban nem jogi probléma.
Legalábbis nem ingatlanügyi, legfeljebb büntetőügyi lehet, ha elfajul valami, de most leginkább egészségügyi.
Ami a jogi részt illeti, a 25% tulajdonrészedet tetszőlegesen eladhatod bárkinek, nem kell a hozzájárulása vagy beleegyezése a testvérednek vagy édesanyádnak. Természetesen csak a saját részedet adhatod el, a haszonélvezet is fennmarad rajta, és a testvérednek és édesanyádnak elővételi joga lesz az eladáskor.
Gondolom, azt te is érzed, hogy így vevőt találni a saját részedre nemigen tudsz. De nem lehetetlen.
Természetesen a "házat", vagy is az egészet Te nem tudod eladni, a haszonélvezet ilyen szempontból nem számít, az csak a használatra jogosít. A testvéred részét nem tudjátok eladni a beleegyezése nélkül.
Ha eladni nem akarja, kérhetitek bíróságon a közös tulajdon megszüntetését perben. Ez esetben a bíróság kötelezheti az eladásra, vagy elárverezik az egészet, ha nem tudja/akarja megvenni senki a másik részét.
De attól, hogy nem lenne esetleg tulajdonos, még kirakni a házból nem lesz egyszerű. A kilakoltatás hosszadalmas és macerás eljárás is lehet, és ha nincs hova mennie, akkor elég kiszámíthatatlan lenne mit csinál, ha kiderül, hogy kiraknátok.
A megegyezés a legjobb út, de ha az nem megy, akkor esetetekben nemigen van jó jogi megoldás. Valakinek, vagy valakiknek fájni fog.
Izabella26
#
2019.12.28. 19:29
Kedves Fórumozók,
közös tulajdonú ingatlan bérbeadása kapcsán szeretnék tanácsot kérni. Vásároltunk egy pécsi családi házat a férjemmel, a tulajdoni arányunk jómagam: 7/10, a férjem 3/10.
Mivel jelenleg nem élünk Pécsen, szeretnénk bérbe adni, illetve adózni is szeretnénk az albérlők után.
Kérdésem, hogy melyikünk nevére kell írni a bérleti szerződést, illetve ebből következve, melyikünknek kell adózni utána?
Lehetséges-e olyan verzió is, hogyha a férjem ír egy meghatalmazást, hogy ő beleegyezik a kiadásba, és így nem ő, hanem csak én adom ki egyedül, tehát akkor mondjuk egy személy is kiadhatja egyedül és csak én adózom utána?
Köszönöm a segítséget előre is!
drbjozsef
#
2019.12.28. 23:36
Izabella26,
Szja tv.4§.(6)Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben - e törvény szerint elismert - költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.
Tibikiraly
#
2019.12.29. 17:53
Tiszteletem!
Örököltem zártkerti tulajdonrészt.
Megvenném a többi tulajdonostól a részüket, de az egyik nincs meg, Ő 1984-ben örökölte a részét, neve, születési ideje megvan, de a címe "Afrika".
Próbáltam megtalálni, de az okmányirodás kapcsolat sem tudta megsúgni, mert ott is csak "Afrika" szerepel.
Ilyenkor mi a teendő? (Nincs kedvem 15 évet várni az elbirtoklásra.)
Mondtak valami "kényszermegosztást" - hogy felosztják a területet, de ehhez gondolom kell a társtulajdonos is (fura lenne, ha én dönteném el, melyik részt kapja meg).
Segítséget előre is köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.29. 18:03
Ismeretlen helyen lévő alperessel szemben is lehet közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítani. Rendelnek neki ügygondnokot, a vételárat pedig majd letétbe kell teljesíteni.
Tibikiraly
#
2019.12.30. 11:24
Köszönöm a választ.
"vételár" - Megosztásnál nincs vételár. Ezek szerint az ügygondnok el is adhatja a tulajdonos részét?
Még sosem pereskedtem, csak rémhíreket hallottam, hogy évekig tart... Jelen esetben mennyi időt venne igénybe? (Egyszerűnek tűnik, mivel az alperes nem hátráltatna.)
(És ha jól sejtem, mivel tulajdonostárs vagyok, a földtörvény sem húzná az időt.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.30. 13:27
Fél év.
drbjozsef
#
2019.12.30. 21:30
„vételár - Megosztásnál nincs vételár. Ezek szerint az ügygondnok el is adhatja a tulajdonos részét?”
Nem. Nem is értem mit írsz. Milyen megosztás? Most akarod megvenni, nem azt írtad?
Ha közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítasz, a bíróság igazságügyi szakértővel meghatározza az ingatlan értékét, és az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs részére járó összeget letétbe kell teljesítened. A többinek meg kifizeted. Az ügygondnok kb. az "ügyvédje" lesz az eljárásban, nem neki fizetsz.
Gulyás Tibor
#
2020.01.18. 19:30
Tisztelt Fórumozók!
Társasházi lépcsőházba, amely osztatlan közös tulajdon, fel lehet-e szerelni a lakásriasztó külső egységét, vagyis a szirénát bármiféle engedély, közgyűlési határozat nélkül?
Köszönöm!
Szomorú örökös
#
2020.01.18. 20:13
Gulyás Tibor
„Társasházi lépcsőházba, amely osztatlan közös tulajdon, fel lehet-e szerelni a lakásriasztó külső egységét, vagyis a szirénát bármiféle engedély, közgyűlési határozat nélkül?”
Hozzáértő szakemberként már láttam pár ilyet, de nem tudom, hogy tehettek ilyet a többi lakóval. Borzasztó tud lenni a hangja, ha megszólal. Mellesleg belső társasházi udvar felé már velem is szereltettek fel, szerencsére nem sokszor szólalt meg és akkor sem engem szidtak. De hogy ehhez kell-e közgyűlési határozat, arra majd a szakosok válaszolnak.
MajorDomus
#
2020.01.18. 20:45
Nem lehet!
Kell hozzájárulás!
.
Azon egyszerű oknál fogva,hogy a fal ahová felszereli,nem az övé!
.
Az szmsz -nek tartalmaznia kell a házi "csendrendeletet" is,mikor tilos a falfúrás,stb. Ebbe tartozik a sziréna nemkivánatos vijjogása is.
Atys13
#
2020.01.20. 12:15
Tisztelt Szakértők!
Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy ikerház fél nyaralónk és a másik tulaj megkeresett, hogy hitelt szeretne felvenni az Ő felére. Így papírt kell írni a használati rendről.(vagyis ezt mondták).Viszont 1 mondat nem tetszik vagy nem értelmezem jól.
' A felek megállapodnak, hogy az ingatlan használatának a fentiekben meghatározott rendjet (1/2) magukra nézve kötelezőnek tartják, most és a jövőre nézve is, jogutódaikra is kiterjedően. Szerződő felek egyezően kijelentik, hogy amennyiben netán tulajdoni illetőségük eltér a használat mértéke, úgy egymástól többlethasználati díjat nem igényelnek,sem most, sem a jövőben.'
Mit jelent az, hogy netán eltér? Átjön az én területemre és használja? Vagy csak én vagyok bizalmatlan ebben a világban és lényegtelen?
Köszönöm a választ
drbjozsef
#
2020.01.20. 13:42
Atys13,
Nem, nem, ez a mondat teljesen szokványos, és pont így van rendben.
„magukra nézve kötelezőnek tartják, most és a jövőre nézve is, jogutódaikra is kiterjedően”
Ez gondolom nem gond. Értelemszerű, egyébként, minden szerződésre már eleve is, a jogutódokra is vonatkozik. Ha eladod, ha meghalsz, a megosztási szerződés érvényben marad, annak feltételeivel veszi meg / fogadja el az örökséget a jogutód.
„mennyiben netán tulajdoni illetőségük eltér a használat mértéke, úgy egymástól többlethasználati díjat nem igényelnek,sem most, sem a jövőben”
Ez meg csak annyit jelent, hogy ha 1/2 a tulajdoni lap szerinti tulajdoni hányadod az osztatlan közös tulajdonban, de az eddig rend, amit most el is fogadtok, nem pont 1/2 most (mert picit odébb van a kerítés, és 56/100 a te részed a valóságban, vagy éppen 492/1000 ha pontosan kimérnék), az így is marad, és az eltérés miatt nincs joga semelyik tulajdonostársnak többlethasználati díjat követelni.
Gyakran előfordul, hogy úgy alakul ki a rend egy ilyen háznál, hogy valaki az udvar 2/3-át használja, a másik meg 1/3-át mondjuk. Pedig mindkettőnek 1/2 a tulajdoni hányada. Ha az utóbbi eladja a részét, akkor az új tulaj szokott hepciáskodni, hogy na de neki 1/2 jár, rakják odébb a kerítést, vagy fizessen használati díjat a másik. De nem. Ez nem így van. Az *eszmei tulajdoni hányad és a tényleges használatnak nem KELL egybeesnie. Jó, ha egybe esik, elkerülhetőek a fenti viták, de nem szükségszerű.
Csak ezt akarja levédeni ez a mondat. Teljesen rendben van ez így. Pont hogy emiatt nem követelhet majd senki pénzt a használatért (ha a tied picit nagyobb lenne). Be pedig egyáltalán nem mehet a részedre.
Parany
#
2020.01.20. 14:33
Tisztelt Szakértők!
Vásároltunk egy telek részt, amire építkeztünk a építési szabályzatnak megfelelően hozzá kellett építeni az új házat a régi házhoz, de ezek függetlenek egymástól nem rendelkeznek közös fallal. Most jutottunk el odáig, hogy rendezzük a tulajdoni részeket. A telkek egyenként kisebbek 500n2-nél ezért a telekmegosztás nem működik.
Marad a társasház vagy az épület kiemelés.
Melyik mi az előnye/hátránya?
Az eladó ragaszkodna az épület kiemeléshez aminek én látom értelmét és előnyét sem. Mivel nem ismerem az előnyöket és a hátrányokat ezért nem szeretnék esetlegesen rám nézve hátrányos dologba belemenni. Melyiket célszerű választani és miért?
Per pillanat az egész telek osztatlan közös tulajdonú.
Köszönöm a választ!
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.01.20. 16:15
„Az eladó ragaszkodna az épület kiemeléshez”
GOndolom úgy, hogy az egész telek az övé maradna. Látod, máris van értelme.
De nem kellett volna minderről az adásvételi szerződésben és a ráépítési megállapodásban megegyezni?
Parany
#
2020.01.21. 06:51
Javítás:
"Az eladó ragaszkodna az épület kiemeléshez aminek én nem látom értelmét és előnyét sem."
A telek továbbra is osztatlan közös tulajdon maradna.
Targonca
#
2020.02.08. 12:50
Üdv!
Az alábbi ingatlan kérdés vár megoldásra.
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő terület, melynek egy részére kizárólagos és örökös használati jog van bejegyezve. Ez egy teremgarázs beállóhely. Ezen terület fent megjelölt jogát vásároltuk meg évekkel ezelőtt, ennek tényét a ház társasházi alapító okiratába jegyezték be.
Jelenleg lenne vevő a beállóhelyre, azonban az adás-vétel menete nem teljesen tisztázott.
Az alapító okirat beszerzésre került, abban fel van tüntetve a közös tulajdonban lévő teremgarázs, és az okirat jegyzi a fenti jogot is a nevünkön.
A tulajdonosváltás kapcsán nem egyértelmű, hogy az alapító okiratot kell-e módosítani, ahhoz valóban kell a társasház tulajdonosainak aláírása... stb.
Ingatlan jogász segítségét kérném, akár privát üzenetet is várok!
köszönettel
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.02.08. 14:42
Megnézném én azt a tulajdoni lapot.
