Osztatlan közös tulajdon

cajmika

Építési engedélyt kell kérned, amennyiben az építmény tartószerkezeti rendszerét, tartószerkezeti elemeit elbontod, kicseréled, megerősíted, változatlan formában újjáépíted. (312/2012. XI.8.Korm.rend. 1. melléklet)

Azonban ott van az a tény, hogy ezt a szüleid megvették a TSZ-től. Az istálló csak bontott anyagként került értékesítésre úgye, nem épületként vettétek meg?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Köszönöm szépen Immaculata a gyors választ.

A kérdésem még az lenne, hogy ha kiderül hogy nem javítható, pl statikus azt mondja hogy bontani kell, akkor mit tehetek azért hogy azon a területen egy ugyanolyan alapterületű és elosztású melléképületet építhessek, mint amilyen volt? Akkor kell a tulajdonostársak engedélye vagy ez "belefér" az említett "megerősítés" kategóriába, csak esetleg építési engedély vagy vmi iromány kell hozzá?Sajnos annyira le van pusztulva, hogy nem biztos hogy megérné a felújítás.. :(

Valószínűleg nem a tulajdoni hányadokkal arányos a fogyasztás és így a teherviselési kötelezettség sem.

Fizetési meghagyás kibocsátása (közjegyzőnél).

Tisztelt Szakértők!

A következőkben kérném segítségüket: Anyósom ápol egy idős nénit aki egy osztatlan közös tulajdonú telken lakik (a telken 3 házrész van, a nénié 8/24,az egyik üres,a harmadikat lakják 6/24 arányban) Anyósom megdöbbenve tudta meg,hogy a néni nyugdíjából tiltanak havonta egy hatalmas vízdíj tartozást részletekben (a néni nevén van az óra). Kiderült,hogy csak a néni fizeti a vízet,a "szomszédok" semmit sem adnak bele. Már írtunk 2 hete ajánlva egy felszólítást (levelet),hogy a tulajdoni hányaduk erejéig fizessenek. Erre a mai napig nem jött válasz. Mi a következő lépés?
Előre is köszönöm a segítségüket.

Az ilyen fajta karbantartáshoz, omlás veszély megelőzése érdekében tett megerősítéshez, javításhoz nem kell a tulajdonostársak hozzájárulása.

Tisztelt Fórumozók!

Segítségre, tanácsra, ötletre lenne szükségem. Osztatlan közös tulajdonban élünk 3 másik tulajdonossal. A két ikerházon kívül az egyikhez(miénk) hozzáépítve egy vályog istálló "áll". Ezt még a szüleim kb 20 évvel ezelőtt az akkori TSZ-től mint bontási anyagot megvették, mert a szomszédokkal vita volt hogy ki mit és miért és hogy és meddig pakolhat bele. Azonban lebontásra nem került. Sajnos az évek során pénz hiányában eléggé megromlott az állapota,közben megörököltem az ingatlant és attól félek,hogy a következő telet már nem éri meg a vályog épület és egy esetleges omlás során a mi házunk is áldozatul esik. Egyszerűen lebontani nem szeretném, hanem valami megoldást keresnék hogy fel lehessen újítani vagy esetleg téglából építeni ugyanolyat ugyanoda... Minden megoldás érdekel,igazából tárolónak használnánk. A szomszédok kijelentették hogy semmit nem írnak alá :( (dögöljön meg a szomszéd tehene alapon.. ) Gondolom mivel osztatlan közös ezért nekik is bele kell mindenbe egyezni. :/ Vagy nem???

Köszönök minden segítséget,ötletet..

Köszönöm mindenkinek a segítséget, bocsánat a késői hozzászólásért.

Kedves fórumozók!

A kérdésem/problémám elég összetett.
A szüleimnek van egy osztatlan tulajdonban levő családi háza. Ez egy kétszintes családi ház, amelynek alsó szintjét eladták 1998-ban. Így lett osztatlan tulajdonú az ingatlan. 1/4; 1/4; 1/4; 1/4; arányban. 2/4 rész a szüleimé 2/4 pedig a vevőké lett (továbbiakban szomszédok)

A párommal szeretnénk ingatlanfedezetű hitelt felvenni, a szüleim ingatlanrészére, ami a fent említett ingatlan 2/4 része. Anno az adásvételi szerződésben részletesen rögzítve lett a tulajdoni hányadok elosztása (alsó szint és felső szint kié, a telek mérettanilag meghatározva hol van elválasztva kerítéssel stb.), de ez az adásvételi szerződés része, nem pedig külön használati megállapodási szerződés.
Ezen felül a közművek is külön lettek választva (víz, villany) a gáz kivételével (a gáz csak a szomszédok nevén van). Sajnos kiderült, hogy a szomszédok komoly közműtartozást halmoztak fel a gáz kivételével, mivel azt a szüleimmel közösen fizették és a szüleim ügyeltek arra, hogy ne legyen elmaradás. Számtalan esetben fizették be a szomszédok részét is... A szüleimnek nincs közműtartozása (már szerencsére).
A kérdésem az lenne, hogy a szomszédok közmű tartozása akadálya lehet-e a jelzálog hitel felvételének?

Válaszaikat és segítségüket előre is köszönöm!

Nem. Igen.

Kérem az Önök segítségt!
Az unokahugommal van egy közös lakásunk, az én részem egyhatod rész ebben a lakásban. Az unokahugom a beleeggyezésem nélkül kiadta a lakást, de nekem nemsokára nem lesz hol laknom és szeretném tudni ,hogy nélkülem kiadhadta-e volna a lakást és ,hogy én az egyhatod részemmel jogosan költöznék-e be ebbe a lakásba akár az ő beleeggyezése ellenére.
Előre is köszönöm!

Egy osztatlan közös lakás egyhatod részében van közös tulajdonom az unokahugommal. De ő ezt a lakást hozzájárulásom nélkül kiadta albérletbe és engem kizárt a lakásból. Érdeklődnék, hogy ebbe a lakásba az egyhatod részembe köteles-e beengedni vagy teljesen kizárhat-e, hiába van nekem benn a részem.

Kedves Fórumozók!

Segítséget kérnék. Kicsit hosszú leszek.
Társasházunk az udvarát kívánja felújítani, hogy minden igényt kielégítsen és korszerű legyen, a kiadás elég jelentős 4,6 millió. (ebben jelentős pályázatokon elnyert támogatás is van). A felújításról és a pályázatokon való részvételről már 2012 márciusán döntöttünk előzetesen, a pályázatok kidolgozásával 1 lakó lett megbízva. A konkrét tervek elfogadását egy 2013 januári közgyűlésen tárgyaltuk, ahol 97%-os támogatást nyert. Egy ellenszavazattal, aki most bírósági úton próbálja megvétózni a beruházást. A történet az, hogy több, mint 10 évvel ezelőtt, közgyűlési határozat nélkül, hatósági és műemléki engedély nélkül (mert műemléki ház) NEM ÉPÍTÉSI területre felhúzott magának egy faszerkezetű garázst, és az osztatlan közös tulajdonból elkerített magának tulajdoni hányadot jóval meghaladó területrészt. (Kb. 10x annyit, mint ami tulajdoni hányada alapján megilletné) A terület nem elindegeníthető, és nincs megosztási szerződés sem a tulajdonosok közt. Mivel az udvaron a garázsa elbontása nélkül nem tudunk elegendő számú parkolóhelyeket kialakítani, amire pedig jogot formálnának a tulajdonostársak, akik eddig is bent parkoltak, ezért ezt a felépítményt is szeretnénk lebontatni. A beállási joga nem csorbulna az illetőnek, csak a fedett kocsibeállóját veszítené el. Viszont ha fentmarad, akkor az a többiek jogos érdekeit sérti, mert nem tudnak parkolni annyian az udvaron, mint eddig. Hozzáteszem, hogy kompromisszumos javaslatként nem jöhet szóba, hogy új garázst építünk neki, mert nem adnának rá engedélyt, mivel az egész udvar nem építési terület, stb... A bontandó felépítmény egyébként egy elég erősen amortizálódott fa építmény, a kerítés düledezik, törött, és balesetveszélyes, körülötte építési törmelék, továbbá most kiderült, hogy egy olajtartály is van a garázs alatt, amiből olaj szivároghat és szennyezheti a környezetet. A tulaj évek óta nem lakja az épületet, nem tartja karban az elkerített részt, és a közgyűléseken is most jelent meg évek óta először, hogy előzetesen egyeztettünk vele a tervekkel kapcsolatban.
Viszont a közgyűlésen felajánlott kompenzációkat nem fogadta el a társasháztól, hogy cserébe ezt vagy azt felújítunk a házán, és nem terjesztett elő javaslatot sem erre nézve, csupán annyit, hogy maradjon úgy minden ugyanolyan érintetlen, ahogy eddig is. Jegyzőkönyvbe vettük mindent, arról sem nyilatkozott szándékosan, hogy a bontandó anyagokkal mit csináljunk, akarja e hasznosítani valahol máshol, vagy szemétként kezeljük. Illetve, hogy a bent található ingóságokkal mit kezdjünk. Ő a használati jogára hivatkozik, illetve, hogy neki eddig nem szólt senki. A beruházás egyébként jelentősen növeli majd főleg az ő ingatlanának az értékét. A bontást a társasház saját költségén végzi el, és még a területtel kapcsolatos egyéb munkákat is, pl. szabálytalan mérő óracseréje, ami szintén az övé, stb...A társasház tulajdonában áll a terület az alapító okirat szerint, mi viseljük a terheit, tehát jogunk van felújítani, neki pedig egyébként is szorgalmi utat kellene biztosítania a telken keresztül, ha parkolni szeretnék mellé, és ez miatta most is csak részben valósítható meg. Jelenleg annyi történt az ügyben, hogy felszólítottuk egy levélben az alapító okiratra hivatkozva, hogy nyissa meg az elzárt területet a többi lakó számára is. Erre persze támadólag reagált, hogy a közös használati tulajdon rendjének megváltoztatását nem tartalmazta a napirendi pont. És a bíróságnak kellene őt a felújítás tűrésére felszólítani, mi azt "önhatalmúlag" nem tehetjük meg, mert amennyiben az elkerített területen belül végzünk munkát, jogerős bírósági végzés hiányában, akkor viselnünk kell majd a következményeit. Mivel támadható ez az egész magatartás? Nyilván a még kialakult használati rend sem írja felül az alapító okiratot, hogy nem használhatja mások sérelmére egyik tulajdonostárs sem az osztatlan közös tulajdont, és nem változtat a tulajdoni viszonyokon, és megannyi idevonatkozó pont, amit ő semmibe vesz. Milyen esetben nyúlhatunk hozzá szükségszerűen, az nem elegendő ok, hogy senki nem viseli gondját, ezért felújítjuk?
Ha elbontjuk a közgyűlés határozatát figyelembe véve, ami ugyanolyan jogszerű a bírósági döntésig, akkor mi jogszerűtlenül viselkedünk? Tervei szerint ebben az esetben kártérítést fog követelni, ami a felajánlott kompenzációk és az ingatlanjának értéknövekedését figyelembe véve nem lehet egy nagy összeg (rajta kívül senki nem használja egyébként meghaladó mértékben az udvart). Egyébként ebben az esetben, azaz ha a használati joga beigazolódik, akkor mi visszkeresetben 5 évre visszamenőleg közös költség megfizetésére szeretnénk kötelezni, ami szintén kb. 500e Ft, mivel ugye megállapodás híján eddig nem is kértünk tőle a többlet használat miatt többlet közös költséget, amire pedig lehetőség van az alapító okirat szerint is. Tehát tipikus adok-kapok szituáció! Kicsit tanácstalanok vagyunk az ügyben, mik lennének a megfelelő jog lépések? Másik észrevétel, ha megkapjuk a szakhatósági engedélyt a tervek megvalósítására, az nem szolgáltat elegendő jogalapot a bontásra? Köszönöm, ha bárki hasznosítható jogi tanáccsal tud szolgálni ebben a kacifántos ügyben.

jogos,benéztem.
itt egy önálló (!!!) albetét több tulajdonosáról volt szó!

a teremgarázs érdekes kérdés,nekem három is van,szerencsére mind külön hrsz és önálló albetét,küldte is az önkori az adót rendesen.

Kedves KBS!

Köszönöm segítségét, így nem kellett kifejtenem.

A Ptk. a társasházi törvénynek elsődleges háttérjoga. Egy-egy albetét tulajdonostársainak egymás illetőségére törvényi elővásárlási joga van, nem kell hozzá az alapító okiratban rendelkezni. Az pedig elég gyakori - bár szerintem sem praktikus - megoldás, hogy a teremgarázs önálló albetét sok tulajdonossal.

nem más.a Ptk itt nem játszik.
társasházban csak akkor van elővásárlási jog,ha azt az Alapitó Okiratban kikötötték,s minden késöbbi tulajdonosra is vonatkozó hatállyal rögzitették..

Kedves Janika77!

Amennyiben a gk. tárolók hrsz-e különböző akkor kicsi a valószínűsége az elővásárlási jognak.
Főleg ha az AO ezt külön nem rögzíti.

Kivéve a gyevi bírót.;-)

Mert egy hrsz. is lehet több tulajdonos birtokában és akkor más a leányzó fekvése;-)

Tisztelt Fórumozók!

Egy társasházban élek, amelyben 29 lakás van összesen. Az egyes lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (tároló, gépkocsibeálló) a közös tulajdonból megillető hányaddal együtt önálló ingatlanként,mint külön tulajdon, külön tulajdoni lapon szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban.

Az alapító okirat akként rendelkezik, hogy: "a tulajdonostárs a külön tulajdonával - az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt - szabadon rendelkezhet." Tehát az a.o. nem tartalmaz elővásárlási jogot a tulajdonostársak számára (és más számára sem).

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 5. § (3) bekezdése lehetőséget teremt az elővásárlási jog rögzítésére az a.o-ban.

Jól értelmezem, hogy, amennyiben az a.o. nem tartalmaz elővásárlási jogot, akkor fenti esetben sem a lakásra, sem a nem lakás céljára szolgáló helyiségre (pl. tároló, garázs) nincs a ház többi lakástulajdonosának elővásárlási joga? A törvény magyarázatából erre következtetek. Vagy a Ptk-ban foglalt idevonatkozó rendelkezések "erősebbek"?

Köszönöm előre is a válaszokat.

Az elbirtoklás felejtős kategória. Igatlan esetében az elbirtoklási idő 15 év. Tehát - ha minden feltétel teljesül - akkor is csak 2023-tól lehetne szó elbirtoklásról. Jelenleg még gondolkodni is korai ezen.

Elbirtoklásra olyan kicsi az esély, hogy leírni sem lehet.
A közös tulajdont megszüntetni csak bírósági úton lehet, ha valamelyik tulajdonostárs nem hajlandó semmilyen megegyezésre.
Ennek több módja is van.
Testvéred tulajdonrészének megvásárlása;
Ingatlan megosztása (ha fizikailag lehetséges);
Ingatlan árverésen történő értékesítése.

Tisztelt fórumozók!

2008-ban fele-fele részben örököltük testvéremmel a szülői házat,melyben egy évig közösen laktunk. Majd a felmerült anyagi vitáink hatására (ki mennyi rezsit fizessen...) testvérem nem önszántából (egy verekedés után) elköltözött a saját tulajdonú tanyájára. A viszonyt többször megpróbáltam rendezni, felhívtam, hogy bármikor jöhet a házba, nem akadályozom benne, ő azonban nem jelentkezett azóta sem. Az ingatlant én és az élettársam lakjuk, gondozzuk, felújítjuk, testvérem a házzal kapcsolatban semmit sem fizet. A kérdésem az, hogy legegyszerűbben hogyan lehetne rendezni ezt a helyzetet? Én nem zárkózom el sem az ingatlan eladásától, sem a megvételétől, testvérem azonban hallani sem akar erről, mondván, hogy a házért nem mi dolgoztunk meg. Neki így kényelmes, én viszont nem akarok örökké az ő tulajdonára is költeni. Lakcíme is a közös házban van, azonban ő maga íratta át a szemétszállítást az én nevemre, mivel ő nem ott lakik. Van ennek jelentősége? Hogyan történik az elbirtoklás? (Törvényi hivatkozásokat is várok, a PTK-n kívül, ami hasznos lehet).
Köszönettel: Mónika

Tisztelt Szakértő!
Megértettem!
(Corvus, corvus non butyrum oculis vestris.)

„Gondolok itt pl.: Brüsszel? ”
Természetesen. Meg Jeruzsálem, Moszkva...

Ha van ügyvéded, akkor nem ildomos és nem is praktikus a háta mögött más ügyvédeknél érdeklődni.

(Az egyetlen lehetséges értelmes választ adtam. Sapienti sat.)