Osztatlan közös tulajdon

Ha ez valóban társasház, akkor jó eséllyel társasházi közös tulajdon a földrészlet (foldreszlet hrsz maga a torzslap), amelyhez telekalakítással lehet hozzá vásárolni minden tulajdonostárs vevői minőségének feltüntetésével (illeték!). A használati megállapodás stimmel.

Igen jó az értelmezés a leirtam alapján de akkor az jön ki belőle amire gondoltam ez igy nem igazán jó megoldás.

A fórum vitathatatlanul magas színvonala ellenére sem jutott még el a gondolatolvasás magasságába.
Bár igény, az volna rá.

:))

Üdv
Nekem egy osztatlan közös tulajdonon lévő garazssorral kapcsolatba lenne kérdésem.

Tulajdonos vagyok a soron 9 éve.
Van egy feltört garázs, aminek senki nem tudja ki a tulajdonosa.
Több mint 9 éve lakatlan. Oda hordták éveken keresztül a szemetet. Kb 1 méter magas bent szemét.
Az ajtót beszereltük, de egy ideje ismét nyitva. Én nyírom előtte a füvet, mivel nem aszfaltos az utca.
Tudomásom szerint 5 / 10 év elteltével igényt lehet tartani rá?
Ez mennyire valós?
Mi a menete?
Köszönöm

RobiGolf,

Azt írod osztatlan közös tulajdon.

Hát akkor Te (is) a tulajdonosa vagy.

Azt akarod mondani, nem tudjátok ki a birtokosa/használója?

Mi szabályozza az osztatlan közös használatát?

„Tudomásom szerint 5 / 10 év elteltével igényt lehet tartani rá?”

15, de az sem így megy. Ahhoz kevés lesz a fűnyírás.

Sziasztok,
segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hogyan induljak el.
Osztatlan közös tulajdon, ügyvédi megosztás.
Az egyik tulajdonostársam nem járul hozzá, hogy a telken belüli csatorna hálózatra rákössem magam (ő az, aki nem lakik ott, lakóingatlana nincs a telken, a tervrajz alapján a közös tulajdonrészünkön - szolgalmi utam - lenne elvezetve a csatorna).
Jegyző és a csartornázási művek és több fórum is azt írja, hogy ebben az esetben forduljak bírósághoz: "Ha a tulajdonostárs megtagadja a jogszabály által előírt hozzájárulás megadását, a „károsult” tulajdonos bírósághoz is fordulhat. A jogával visszaélő tulajdonostárs pedig biztos, hogy pervesztes lesz és a bíróság a perköltség megfizetésére fogja kötelezni, mely a 21.000 Ft –os eljárási illetékből, illetve az ügyvédi munkadíj összegéből áll össze."
Hogyan tudom elkezdeni a folyamatot? Tudtok esetleg ajánlani ügyvédet ehhez?
Köszönöm szépen,
Enikő

Azt azért nem mondanám, hogy "biztos". De ilyen tényállás mellett valószínűsíthető.

Ügyvéd pedig van bőven. A rossz nyelvek szerint ha egy követ eldobsz találomra, jó eséllyel egy ügyvédet találsz el.

Az volna a kérdésem, hogy egy osztatlan közös tulajdonú telken használati megosztási szerződéssel (és kerítéssel) különválasztott telekrészen épült családi házunk kiviteli terveit van-e joga megtekinteni a telek másik részét birtokló tulajdonostársnak?

Előre is köszönöm a választ!

Miért, titkolsz valamit?

Elsősorban jogi és nem morális szempontból szeretnék választ kapni: Nem az a kérdés, hogy titkolok-e valamit, hanem hogy a törvény szerint a telek másik részén lakó tulajdonostársnak van-e törvény általi joga elkérni a ház tervrajzait?

(amúgy nem titkolok semmit)

Akkor nyugodtan megmutathatod neki. Ha van joga hozzá, ha nincs.
(Vegyük például, hogy valaki megkér, hogy mondjam meg neki, merre van a Városháza tér. Megmondom, pedig nincs joga hozzá, hogy kikövetelje tőlem. Vagy v alaki megkér, hogy adjak már neki egy papírzsebkendőt. Adok, pedig nincs joga hozzá, hogy követelje. Etc.)

Tisztelt Kovács Úr,

Köszönöm a válaszát, de ezzel nem sokra megyek. Egyedül az érdekelne, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyv, vagy egyéb jogszabály tartalmaz-e erre vonatkozó rendelkezéseket.

Gondolom Ön is beláthatja, hogy más súlya van annak, hogy valaki útbaigazítást kér az utcán, vagy esetleg látni szeretné az Ön személyijét, jogosítványát, esetleg a családi háza kiviteli terveit.

Van itt valaki, aki ismeri az erre vonatkozó jogszabályokat és tud ebben segíteni? Bemásolom még egyszer a kérdést:

Az volna a kérdésem, hogy egy osztatlan közös tulajdonú telken használati megosztási szerződéssel (és kerítéssel) különválasztott telekrészen épült családi házunk kiviteli terveit van-e joga megtekinteni a telek másik részét birtokló tulajdonostársnak?

Előre is köszönöm a választ!

Akkor így jártál. További kellemes jogászkodást!

Palpatine,

Nincs olyan jogszabály, ami kimondaná, hogy "nem vagy köteles megmutatni a saját használatú részen építendő épület terveit a tulajdonostársnak".

Igaz, olyan sincs, hogy köteles vagy.

„Ptk.5:74.§ A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.”

Legfeljebb erre hivatkozhat, ez kvázi az együttműködési kötelezettséget írja elő.

Aki követel, az igazoljon. Ha kéri a terveket, de nem akarod megmutatni, mondd meg, hogy jelölje ő meg a jogszabályhelyet, ami alapján neked meg kellene mutatnod neki.

Aztán ha látni akarja, majd beperel legfeljebb.

Palpatine

Anno az én régi házrészemben volt egy melléképület bővítés, amit érvényes építési engedéllyel kezdtek el, majd mi befejeztünk és aztán kb. 24 éven át az az épület volt az én lakásom, a főépületrész pedig egy családtagé. Ha osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor az ilyen engedélyeknél régebben az összes társtulajdonost és még a környező szomszédokat is levélben megkeresték ill. a jóváhagyásukat kérték rá. Nem tudom, hogy most egészen pontosan hogy van egyébként ez.

Egy a lényeg, később az ingatlan másik tulajdonosa, aki később lett ott tulajdonos, amikor egy kicsit felöntött a garatra, mindig elkezdett kötekedni velem, hogy mutassam meg a használatbavételi engedélyt - ami természetesen megvolt rá - és mikor ezt megtagadtam, akkor közölte, hogy nyilván azért nem mutatom meg neki, mert engedély nélkül épült. Azon kívül, hogy nem tett ellenem semmit - hiába is próbált volna, mert még a 10 év is bőségesen eltelt, ráadásul már a térképen is szerepelt - a végén akkor állt le, mikor tájékoztattam, hogy a építési műszaki irodán megtekintheti a használatbavételi engedélyt. Utána már többé nem kötekedett velem. :-)

Szerintem hivatalosan a te szomszédod is megtekintheti a helyi építési irodán az általad beadott terveket. Gondolom ha engedélyhez kötött a történet, akkor a tervek bent is megvannak.

Az osztatlan közös tulajdonból jogok is származnak.

Köszi a válaszokat, én is valahogy így sejtettem.
Együttműködés igen, követelőzés nem. Ez így kerek.

Üdv mindenkinek!

Kedves Fórumozók!

Édesapám a testvérével örökölt egy ingatlant, amit el szerettünk volna adni. Amikor találtunk vevőt, nagybátyám megakasztotta az eladást, nem járult hozzá (miközben ő is el akarta adni).

Telt-múlt az idő, az ingatlanból életveszélyes ház lett, a hatóság felszólított, hogy bontani kell.
Mivel elég problémás a másik fél, tartok attól, hogy a bontással járó költség alól is ki akarja magát vonni (ha az eladást megfúrta, akkor a pénzköltéssel biztos baja lesz).

Hogy tudom azt elkerülni, hogy az összes költség a mi nyakunkba hulljon, és ki tudjuk fizettetni a másik tulajjal, nagybátyámmal is a felmerülő költségeket?

(Lehet, hogy sokaknak fura a kérdés, de sosem volt rózsás édesapám és a testvére kapcsolata).

Köszönöm a válasz!

egyetemleges kötelezettség a bontás, belső relációban pedig a tulajdoni hányadok arányában kell viselni. Ha a kérdező fizeti meg az egészet, akkor megtérítési igénye támad a nem fizető tulajdonostárssal szemben, amelyet 3 millió forintig fizetési meghagyás útján tud érvényesíteni.

Tisztelt Kovács Úr!
2008ban vettem egy osztatlan közös tulajdonu ingatlan egyik részét.Az ingatlan megosztási rajzal rendelkezett és ma is így van.Az ingatlant kb.2év után 1/3részét bejárás miatt külön kapun ,kerítéssel a megosztás szerint ketté választottuk.A használat és határok kijelölésével nincs semmi gond a tulajdonos társakkal,viszont szeretném ha külön A és B lehetne a házszámunk.A gondom onnan keletkezett leginkább h a másik oldalon szerepel egy haszonélvező is a két tulaj mellett,így pedig akár egy személy bejelentésére az ingatlanomba ,csak akkor lehetséges ha a haszonélvezője a telek másik részére aláírja a bejelentő lapot.Kérdésem az lenne,mit lehet tenni amivel szétválasztható az ingatlan A és B házszámra,(az önkormányzat kérdésemre azt mondta erre nincs lehetőségem már,h most változtatták meg a házszámozásokat).Illetve h a másik tulajdon részen érvényes haszonélvező,aki csak annak a résznek a haszonélvezője tulajdoni lap szerint is,mért kell tudnia mindenről ami nem tartozik rá(juk).

Válaszát előre is köszönöm

Alakítsák társasházzá.

Tisztelt Szakértők!

Adott egy kertes családi ház melynek ketten vagyunk tulajdonosa 50 – 50 % arányban.

Az ingatlannak 5 éve én fizetem a közüzemi számláit, én tartom karban, én végzem az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat, én nyírom a füvet / parlagfüvet, havat lapátolok síkosság mentesítek stb.

A tulajdonos társam nem csinál semmit, évek óta még csak ki sem jön az ingatlanhoz. Szeretném megvásárolni a tulajdoni hányadát, de irreálisan sokat kér érte, amit nem vagyok hajlandó kifizetni neki.

Szeretném megszerezni a tulajdoni részét és behajtani az elmúlt évek közüzemi számláit és az egyéb számlával igazolt és számlával nem igazolt költségeit (például a fűnyírás munkadíjamat)

Milyen megoldások jöhetnek szóba?

tmsnmeth80,

„Milyen megoldások jöhetnek szóba?”

A tulajdonjog megszerzésére : megegyezés, vagy annak hiányában közös tulajdon megszüntetése iránti per. (ez esetben igazságügyi szakértő által megállapított forgalmi értéken szerezheted meg a részét)

A többire : a megegyezés, vagy per, de legfeljebb a számlával igazolt költségek jöhetnek szóba. És még itt is fel fog merülni néhány kérdés. Elsőre : ki az ingatlan birtokosa jelenleg? Lakik-e benne valaki?