- Nem kell. De nem is igazán tudtok társasházzá alakulni, ha a telkeitek külön tulajdonban vannak, csak az út közös.
- Többségi határozatot kell hozni.
- A jegyző vagy a bíróság kötelezheti birtokvédelmi eljárásban.
Osztatlan közös tulajdon
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Egy olyan utcában lakunk, ahol az út magánút és osztatlan közös tulajdon, csakúgy, mint az út elején lévő elektromos kapu. Az egyik tulajdonsotárssal nagyon megromlott a többi lakó kapcsolata és szeretnénk 'lepapírozni', hogy ki mit tehet és mit nem. A szóban forgó problémás lakó az utca végén lakik (sajnos pont mellettem) és az utat, valamint az elektromos kaput szinte sajátjaként kezeli. A háza előtti útszakaszt például a többi lakó beleegyezése nélkül lebetonozta, a kaput pedig aktuális igényeinek megfeleően, megint csak a többi tulaj megkérdezése nélkül zárja-nyitja. Már tartottunk lakógyűlést, ahová persze ő nem jött el, letagadta, hogy kapott meghívót (ilyet ezután csak tértivevénnyel küldünk). Határoztunk is az út és a kapu használatának szabályairól és a fenntartási költségekről, de az abban foglaltakat nem tudjuk érvényesíteni.
Kérdéseim:
1.Kell-e, hogy társasházként üzelmeltessük a közös utunkat (alapító okirat stb.) annak érdekében, hogy akár bíróságon is érvényesíthető határozatot hozzunk?
2. Ha nem, akkor mik a minimumfeltételei a szabályos határozathozatalnak?
3. Kötelezhetjük-e beton elbontására, illetve arra, hogy a háza előtti útszakaszt mindenkor hagyja szabadon (most parkolónak, illetve konténertárolónak használja)?
köszönöm előre is, apu70
A Ptk. nem elég jó?
Ez jó, de kéne erre elsőre valami jogszabály a "békés" megegyezéshez. Van ilyen, vagy hol keressem?
A bérleti díj rád eső részére mindenképpen igényt tarthatsz. Egyebekben ha a használat, hasznosítás kérdésében a felek között vita van, a bíróság dönt.
Ha jogom van használni, jogom van nekem is bérbeadni? Ha nem én adom bérbe, hanem a másik tulaj. jogom van a bérbeadásból származó jövedelemre tul.hányadom arányában igényt tartani? Eddig csak az a tulaj. rendelkezett az üzlet felett és persze "rakta zsebre" a bérleti díjat, akinek a lakásából az le lett választva (20-30 évvel ezelőtt). Vagy a bérleti díj csak azé, aki kiadja? De ha osztatlan közös tulajdon, akkor vagy a 3 tulaj közösen adja ki, vagy kell a másik kettőtől a beleegyező nyilatkozat? És mi lesz a bérleti díjjal? Ki és mennyit kaphat belőle?
Használati megállapodás nélkül szó sem ehet előbérleti jogról. Miért bérelnéd azt, amit tulajdonosként jogod van használni?
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszi a választ. Az üzlethelyiségre nincs írásos használati megállapodás, max. tudomásulvétel, hogy ezt az üzlethelyiséget csak az a tulaj. hasznosíthatta, hasznosítja, akinek a lakásából le lett választva. Ha elővásárlási jogom van, előbérleti jogomnak is kéne lenni! Vagy nem? Hol tudnék erre egyértelmű választ találni?
Eladhatja, elővásárlási joga van minden tulajdonostársnak. (Szerintem nem 1/6 hányada van, hanem 1/4-e, esetleg 1/3-a, bár ez mindegy.)
Tisztelt Szakértők!
órákig keresgéltem itt, nem találtam meg amit kerestem.
A helyzet a következő. Adott egy osztatlan közös tulajdon, amelyet 3 személy birtokolt 2009-ig (édesapám, édesanyám és még egy távoli rokon). Édesapám halála után a testvéreimmel örököltük a részét, így most 6-an vagyunk tulajdonosok. A házban édesanyám és a "távoli rokon" lakik külön-külön lakrészben. Apa halála után Anyának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett ugyebár. Sajnálatos, de már rég megromlott a kapcsolat a családban, senki nem beszél senkivel, mindenki éli a saját életét a saját házában. A házon van jelzálog. Kérdés, hogy Anya eladhatja-e a saját (1/6-od) tulajdonrészét (ha lenne egyáltalán rá vevő!?), hogy rendezni tudja az idő közben felhalmozódott közműtartozásokat (gázt már kikapcsolták, és a villany és a vízdíj is problémás). Úgy tudom, mint haszonélvező, köteles lett volna beszámolni a tulajdonosoknak az ingatlant érintő veszélyről, de ezt eddig nem tette meg a rossz viszony miatt.
Sietősen írtam, remélem nem hagytam ki semmi fontosat.
köszönöm előre is a választ: Azon_2011
Ha nincs megállapodás a használat megosztásáról, akkor elvileg az egészet használhatja. (Te is.) Az jobb?
Osztatlan közös tulajdon aránytalan használati megosztása
Tisztelt Fórumozók!
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan 2/4-ed része eladás alatt áll. A vevő olyan használati megosztást kíván kötni, amely szerint az összesen 470 nm területű ingatlannak én használhatnám kiárólagosan kb. 120 nm-nyi részét, ő pedig kb. 260 nm-t.
Nem akarom az adásvételt megakadályozni, de mit tehetek az aránytalanság ellen?
Előre is köszönöm a válaszokat.
A fórummotor monnyon le!
U.i.: már hogyne lenne. Legfeljebb nincs írásba foglalva.
Szerintem kell a hozzájárulás, de ismerek ellenkező véleményt is. (Feltéve, hogy azért a használat megosztásáról van megállapodás.)
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban (nem társasház, sajnos) 3 tulajdonos lakik 3 lakásban, ahol az egyikből korábban leválasztottak egy részt üzlethelyiségnek. A tul.lapon minden tulajdonosnak tul.hányada van megjelölve. Az üzlethelyiség nincs külön jelölve.
Kell-e beleegyező, vagy lemondó nyilatkozat a másik két tulajdonostól az üzlethelyiség bérbeadása esetén. Esetleg van-e erre valami jogszabály is.
Válaszát előre is köszönöm.
A közös tulajdon megszüntetése iránti pert minden bizonnyal megnyerné. Csak éppen az az a fajta per, ahol a pernyertesség nemigen befolyásolja a költségviselés arányát.
A perindítás előtt célszerű lenne a többi tulajdonostól a közös tulajdon megszüntetését kérni, használati díj követelés és egyéb sallangok nélkül. Hátha úgy menni fog.
Köszönöm szépen a gyors választ! Mint említettem, nagyon rossz a viszonyuk, lehetetlen megbeszélni, mindegyikük a jegyző segítségével írogatja a másiknak a levelet.(egyik rosszabb, mint a másik és ezek szerint nincs is jogalapja minden megnyilatkozásuknak).Anyósom elveszítheti a pert?Bátorítsam, vagy beszéljem le?
Használati díjat csak az a tulajdonostárs kérhet, akit megakadályoznak a használatban. Ha önként hanyagolja a jogát, akkor nem lehet díjigénye. A lakástörvény aztán végképp nem játszik, úgyhogy arra én is ugrottam volna a bentlakó helyében, kissé arrogánsnak tűnik a fellépésétek.
Természetesen többségi határozattal sem lehet senkit kizárni a tulajdona használatából, és a közös tulajdon megszüntetését is bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól.
Kedves Fórumozók!
A PTK vonatkozó részeinek többszöri átolvasása után sem világos számomra, hogy esetünkben a másik féllel hogyan egyezhetnénk meg. Örökölt osztatlan közös tulajdonú ingatlanról van szó. 5 tulajdonos van, 5 testvér. Az egyik tulajdonos ott lakik. 4-en jó viszonyban vannak, anyósom viszont szeretné a részét. valóban egyszerű többséggel a többi tulajdonos megszavazhatja, hogy a sógornő ott lakjon, és így anyósom nem is követelheti részét?Mert ügyvédi aláírassál ilyen levelet kaptunk tőle válaszként arra, hogy a lakástörvény 1993. évi LXXVIII. tv.) 20. § (1) bek.-ben foglaltak szerint többlethasználati díjat köteles fizetni, vagy vegye meg az adott részt, illetve, ha nem tudja, akkor bírósági úton eladatjuk az egész házat, és viszi mindenki a részét.Akkor hogy is van ez most? Mert már a BTK zaklatással foglalkozó részével meg is fenyegett minket a rokon.
Válaszukat köszönöm!
Köszi! Akkor árajánlatkéréssel kezdem.
Egy ilyen szakértő hatszámjegyű összegért szakért.
Szóval ezért szeretném én előbb felértékeltetni egy IGAZI igazságügyi szakértővel, mielőtt belevágnék az egészbe, hogy tudjam, megérné-e nekem. Ha tudom, mennyire becsüli egy szakértő, akkor tudom, mennyire éri meg levinnem a ház árát, hogy még nekem is megérje.
Az ügyvéd a következőt javasolja:
- hirdessem olcsón a házat
- jön a vevőjelölt, aki aztán szándéknyilatkozatot ad ügyvédnél arról, hogy megveszi majd a házat, és kivárja a per végét, ami elvileg kb. fél év
- perelem a többieket közös tulajdon megszüntetésére, mivel ők nem mennek bele az olcsóbb árba.
- a szakértő még alacsonyabb árat állapít meg, mint amennyiért megveszi a vevő
- ugyanazon a dátummal írom az adásvételit a társtulajdonosokkal és a vevővel is.
- több pénzem lesz a házból, mint a többieknek
Ezen győzköd már engem fél éve az ügyvéd, hogy így járnék a legjobban, mert a jogos pénzköveteléseimet a társtulajokkal szemben sajnos reménytelen behajtani, illetve többe kerülne a leves mint a hús
Bubuska, ha van ügyvéded, akkor a tények ismeretében, a kérdéseidre ő tud pontos választ adni. Remélhetőleg tud, ha nem, akkor váltani kell.
A perköltség (ha jól utána számolsz) még megosztva sem kevés, és mindenképpen veszteség. (Ha jó a szakértő, ő sem állapít meg kevesebbet, mint amennyiért az ingatlan ténylegesen eladható, így igencsak szerencsés esetben adhatod tovább „jónak látom” nagy nyereséggel.)