Osztatlan közös tulajdon


ObudaFan # 2011.08.24. 08:53
  1. Nem kell. De nem is igazán tudtok társasházzá alakulni, ha a telkeitek külön tulajdonban vannak, csak az út közös.
  2. Többségi határozatot kell hozni.
  3. A jegyző vagy a bíróság kötelezheti birtokvédelmi eljárásban.
apu70 # 2011.08.24. 08:26

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Egy olyan utcában lakunk, ahol az út magánút és osztatlan közös tulajdon, csakúgy, mint az út elején lévő elektromos kapu. Az egyik tulajdonsotárssal nagyon megromlott a többi lakó kapcsolata és szeretnénk 'lepapírozni', hogy ki mit tehet és mit nem. A szóban forgó problémás lakó az utca végén lakik (sajnos pont mellettem) és az utat, valamint az elektromos kaput szinte sajátjaként kezeli. A háza előtti útszakaszt például a többi lakó beleegyezése nélkül lebetonozta, a kaput pedig aktuális igényeinek megfeleően, megint csak a többi tulaj megkérdezése nélkül zárja-nyitja. Már tartottunk lakógyűlést, ahová persze ő nem jött el, letagadta, hogy kapott meghívót (ilyet ezután csak tértivevénnyel küldünk). Határoztunk is az út és a kapu használatának szabályairól és a fenntartási költségekről, de az abban foglaltakat nem tudjuk érvényesíteni.
Kérdéseim:
1.Kell-e, hogy társasházként üzelmeltessük a közös utunkat (alapító okirat stb.) annak érdekében, hogy akár bíróságon is érvényesíthető határozatot hozzunk?
2. Ha nem, akkor mik a minimumfeltételei a szabályos határozathozatalnak?
3. Kötelezhetjük-e beton elbontására, illetve arra, hogy a háza előtti útszakaszt mindenkor hagyja szabadon (most parkolónak, illetve konténertárolónak használja)?
köszönöm előre is, apu70

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.28. 14:20

A Ptk. nem elég jó?

vibcsi # 2011.07.28. 14:00

Ez jó, de kéne erre elsőre valami jogszabály a "békés" megegyezéshez. Van ilyen, vagy hol keressem?

ObudaFan # 2011.07.28. 11:51

A bérleti díj rád eső részére mindenképpen igényt tarthatsz. Egyebekben ha a használat, hasznosítás kérdésében a felek között vita van, a bíróság dönt.

vibcsi # 2011.07.28. 11:35

Ha jogom van használni, jogom van nekem is bérbeadni? Ha nem én adom bérbe, hanem a másik tulaj. jogom van a bérbeadásból származó jövedelemre tul.hányadom arányában igényt tartani? Eddig csak az a tulaj. rendelkezett az üzlet felett és persze "rakta zsebre" a bérleti díjat, akinek a lakásából az le lett választva (20-30 évvel ezelőtt). Vagy a bérleti díj csak azé, aki kiadja? De ha osztatlan közös tulajdon, akkor vagy a 3 tulaj közösen adja ki, vagy kell a másik kettőtől a beleegyező nyilatkozat? És mi lesz a bérleti díjjal? Ki és mennyit kaphat belőle?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 18:31

Használati megállapodás nélkül szó sem ehet előbérleti jogról. Miért bérelnéd azt, amit tulajdonosként jogod van használni?

vibcsi # 2011.07.27. 18:08

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszi a választ. Az üzlethelyiségre nincs írásos használati megállapodás, max. tudomásulvétel, hogy ezt az üzlethelyiséget csak az a tulaj. hasznosíthatta, hasznosítja, akinek a lakásából le lett választva. Ha elővásárlási jogom van, előbérleti jogomnak is kéne lenni! Vagy nem? Hol tudnék erre egyértelmű választ találni?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 12:37

Eladhatja, elővásárlási joga van minden tulajdonostársnak. (Szerintem nem 1/6 hányada van, hanem 1/4-e, esetleg 1/3-a, bár ez mindegy.)

Azon_2011 # 2011.07.27. 12:17

Tisztelt Szakértők!
órákig keresgéltem itt, nem találtam meg amit kerestem.
A helyzet a következő. Adott egy osztatlan közös tulajdon, amelyet 3 személy birtokolt 2009-ig (édesapám, édesanyám és még egy távoli rokon). Édesapám halála után a testvéreimmel örököltük a részét, így most 6-an vagyunk tulajdonosok. A házban édesanyám és a "távoli rokon" lakik külön-külön lakrészben. Apa halála után Anyának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett ugyebár. Sajnálatos, de már rég megromlott a kapcsolat a családban, senki nem beszél senkivel, mindenki éli a saját életét a saját házában. A házon van jelzálog. Kérdés, hogy Anya eladhatja-e a saját (1/6-od) tulajdonrészét (ha lenne egyáltalán rá vevő!?), hogy rendezni tudja az idő közben felhalmozódott közműtartozásokat (gázt már kikapcsolták, és a villany és a vízdíj is problémás). Úgy tudom, mint haszonélvező, köteles lett volna beszámolni a tulajdonosoknak az ingatlant érintő veszélyről, de ezt eddig nem tette meg a rossz viszony miatt.
Sietősen írtam, remélem nem hagytam ki semmi fontosat.
köszönöm előre is a választ: Azon_2011

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 09:17

Ha nincs megállapodás a használat megosztásáról, akkor elvileg az egészet használhatja. (Te is.) Az jobb?

Frakk2003 # 2011.07.27. 09:13

Osztatlan közös tulajdon aránytalan használati megosztása

Tisztelt Fórumozók!
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan 2/4-ed része eladás alatt áll. A vevő olyan használati megosztást kíván kötni, amely szerint az összesen 470 nm területű ingatlannak én használhatnám kiárólagosan kb. 120 nm-nyi részét, ő pedig kb. 260 nm-t.
Nem akarom az adásvételt megakadályozni, de mit tehetek az aránytalanság ellen?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 08:21

A fórummotor monnyon le!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 08:20

U.i.: már hogyne lenne. Legfeljebb nincs írásba foglalva.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.27. 07:23

Szerintem kell a hozzájárulás, de ismerek ellenkező véleményt is. (Feltéve, hogy azért a használat megosztásáról van megállapodás.)

vibcsi # 2011.07.27. 07:04

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban (nem társasház, sajnos) 3 tulajdonos lakik 3 lakásban, ahol az egyikből korábban leválasztottak egy részt üzlethelyiségnek. A tul.lapon minden tulajdonosnak tul.hányada van megjelölve. Az üzlethelyiség nincs külön jelölve.
Kell-e beleegyező, vagy lemondó nyilatkozat a másik két tulajdonostól az üzlethelyiség bérbeadása esetén. Esetleg van-e erre valami jogszabály is.
Válaszát előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.25. 09:48

A közös tulajdon megszüntetése iránti pert minden bizonnyal megnyerné. Csak éppen az az a fajta per, ahol a pernyertesség nemigen befolyásolja a költségviselés arányát.
A perindítás előtt célszerű lenne a többi tulajdonostól a közös tulajdon megszüntetését kérni, használati díj követelés és egyéb sallangok nélkül. Hátha úgy menni fog.

Sauróra # 2011.07.25. 09:26

Köszönöm szépen a gyors választ! Mint említettem, nagyon rossz a viszonyuk, lehetetlen megbeszélni, mindegyikük a jegyző segítségével írogatja a másiknak a levelet.(egyik rosszabb, mint a másik és ezek szerint nincs is jogalapja minden megnyilatkozásuknak).Anyósom elveszítheti a pert?Bátorítsam, vagy beszéljem le?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.25. 08:53

Használati díjat csak az a tulajdonostárs kérhet, akit megakadályoznak a használatban. Ha önként hanyagolja a jogát, akkor nem lehet díjigénye. A lakástörvény aztán végképp nem játszik, úgyhogy arra én is ugrottam volna a bentlakó helyében, kissé arrogánsnak tűnik a fellépésétek.

Természetesen többségi határozattal sem lehet senkit kizárni a tulajdona használatából, és a közös tulajdon megszüntetését is bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól.

Sauróra # 2011.07.25. 08:36

Kedves Fórumozók!

A PTK vonatkozó részeinek többszöri átolvasása után sem világos számomra, hogy esetünkben a másik féllel hogyan egyezhetnénk meg. Örökölt osztatlan közös tulajdonú ingatlanról van szó. 5 tulajdonos van, 5 testvér. Az egyik tulajdonos ott lakik. 4-en jó viszonyban vannak, anyósom viszont szeretné a részét. valóban egyszerű többséggel a többi tulajdonos megszavazhatja, hogy a sógornő ott lakjon, és így anyósom nem is követelheti részét?Mert ügyvédi aláírassál ilyen levelet kaptunk tőle válaszként arra, hogy a lakástörvény 1993. évi LXXVIII. tv.) 20. § (1) bek.-ben foglaltak szerint többlethasználati díjat köteles fizetni, vagy vegye meg az adott részt, illetve, ha nem tudja, akkor bírósági úton eladatjuk az egész házat, és viszi mindenki a részét.Akkor hogy is van ez most? Mert már a BTK zaklatással foglalkozó részével meg is fenyegett minket a rokon.
Válaszukat köszönöm!

bubuska11 # 2011.07.23. 12:06

Köszi! Akkor árajánlatkéréssel kezdem.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.22. 14:39

Egy ilyen szakértő hatszámjegyű összegért szakért.

bubuska11 # 2011.07.22. 12:10

Szóval ezért szeretném én előbb felértékeltetni egy IGAZI igazságügyi szakértővel, mielőtt belevágnék az egészbe, hogy tudjam, megérné-e nekem. Ha tudom, mennyire becsüli egy szakértő, akkor tudom, mennyire éri meg levinnem a ház árát, hogy még nekem is megérje.

bubuska11 # 2011.07.22. 11:48

Az ügyvéd a következőt javasolja:

  1. hirdessem olcsón a házat
  2. jön a vevőjelölt, aki aztán szándéknyilatkozatot ad ügyvédnél arról, hogy megveszi majd a házat, és kivárja a per végét, ami elvileg kb. fél év
  3. perelem a többieket közös tulajdon megszüntetésére, mivel ők nem mennek bele az olcsóbb árba.
  4. a szakértő még alacsonyabb árat állapít meg, mint amennyiért megveszi a vevő
  5. ugyanazon a dátummal írom az adásvételit a társtulajdonosokkal és a vevővel is.
  6. több pénzem lesz a házból, mint a többieknek

Ezen győzköd már engem fél éve az ügyvéd, hogy így járnék a legjobban, mert a jogos pénzköveteléseimet a társtulajokkal szemben sajnos reménytelen behajtani, illetve többe kerülne a leves mint a hús

kaméleon # 2011.07.22. 07:25

Bubuska, ha van ügyvéded, akkor a tények ismeretében, a kérdéseidre ő tud pontos választ adni. Remélhetőleg tud, ha nem, akkor váltani kell.
A perköltség (ha jól utána számolsz) még megosztva sem kevés, és mindenképpen veszteség. (Ha jó a szakértő, ő sem állapít meg kevesebbet, mint amennyiért az ingatlan ténylegesen eladható, így igencsak szerencsés esetben adhatod tovább „jónak látom” nagy nyereséggel.)