Osztatlan közös tulajdon

vibcsi

„tájékoztató levelet kaptam (szerződést nem) az ügyvédtől, amiben a vevő neve, címe, valamint a fizetendő részletek határidővel vannak feltüntetve. Az eladó (az én adósom) 06.15-ig már kapott 15 milliót, 06.3-ig 29 milliót és 09.12-ig 6 milliót. fog kapni.
Gondolom ezek sem változtatnak semmit a helyzeten?”

Változtathatna a helyzeten, ha abból a 15 millából kifizetne téged. De gondolom esze ágában sincs.

„a tartozás az értékesíteni kívánt ing.részre vonatkozik, de mert csak a napokban indult meg a közjegyzői fizetési meghegyás.,
így a tartozás még nem kerülhetett rá terhelésként az ingatlanrészre.”

Mi több, így már nem is fog semmiképp rákerülni terhelésként, mert hamarosan a széljegyről a vevő neve átkerül a tulajdoni lap azon részére, ahol a tulajdonosok szerepelnek. Az, hogy te aláírod vagy nem, az már ezt nem tudja nagyon befolyásolni.

„közös használatú csatorrna felújítás történt, aminek a költségét teljes összegben én fizettem ki. ( az ok át itt nem részletezném). A tulajdonostársnak a tulajdoni hányadára eső rész a tartozás. Erre adtam be a közjegyzőhöz a fizetési meghagyási kérelmemet, amit a közjegyző a napokban elindított.”

Ha ő úgy dönt, hogy ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor per lesz belőle és bizony ez esetben még nagyon messze lesz a jogerőre emelkedés. Feltéve persze, hogy a bíróság neked ítéli meg a tartozást. Ott már azért nem kizárólag fekete vagy fehér lesz a történet és nagy valószínűséggel neked kell mindent tételesen bizonyítani - illetve a másik tulajdonosnak cáfolni. Nem lesz egyszerű szerintem.

Néhány héten múlik a dolog ha tudod húzni az időt. Ha megkapja a a Fizetési Meghagyást akkor vagy ellentmond és per lesz vagy fizetni fog.

Reméljük szerencséd lesz.

vibcsi,

A közvetlen kérdésed szempontjából ez már elég : az ingatlanhoz köze ugyan van, de jogilag neked egy kötelmi igényed van a tulajdonostársaddal szemben, ilyen értelemben ez nem "kapcsolódik" az ingatlanhoz. Független az elővételi jogodtól.
A tulajdonostársad minden további nélkül eladhatja "per-, teher-, és igénymentesen" az ingatlanrészét.

Kedves válaszolók! Bocsánat, ha hülyén fogalmaztam. Majordomus: 446.790 Ft (plusz a közjegyzői eljárás díja, plusz a kamatok). De én már megelégednék azzal is, ha csak a netto tartozást fizetné ki, de persze azt sem hajlandó.
drbjozsef:: közös használatú csatorrna felújítás történt, aminek a költségét teljes összegben én fizettem ki. ( az ok át itt nem részletezném). A tulajdonostársnak a tulajdoni hányadára eső rész a tartozás. Erre adtam be a közjegyzőhöz a fizetési meghagyási kérelmemet, amit a közjegyző a napokban elindított. Talán így most érthetőbb? Mégegyszer bocs, ha nem volt értelmes, ahogy leírtam a helyzetet.

Mekkora összeggel tartozik neked?

vibcsi,

1.
Nem, mert ilyen nincs. Mi az hogy az "ingatlanrészre vonatkozik"? Mi az, hogy a közjegyző "ráterheli"? Vagy arra gondolsz, hogy majd végrehajtásnál? Az mér kurva messze van...
Valamit nagyon félreértesz. Valami rendes tényállás kellene, nem barchoba.

2.
Nem helyes. A teljes szerződést kell megkapjad, pont hogy a vevő nevének és címének kitakarásával. Ahhoz nincs közöd, és személyiségi jogai vannak, de a szerződés mindegy egyes más pontjaihoz igen. Szóval annyival húzhatod az időt, hogy visszaírsz, hogy az elővásárlási jogosultságod gyakorlásához szükséges teljes terjedelmében megismerned a vételi ajánlatot, vagy, ha már megköttetett, akkor a teljes adásvételi szerződést. Jelezd neki, hogy ha ez nem történik meg, akkor a földhivatalnál meg fogod támadni a vevő tulajdonbejegyzését, az elővételi jogosultságod szabálytalan megkerülése miatt.

Ettől csak időt nyersz, de az alapkérdés nem változott : nem függ össze, nincs lehetőséged csak elfogadni a vételi ajánlatot, vagy elutasítani.

Kedves válaszadók! Köszönöm az eddigieket, Két pontosítás részemről: 1.a tartozás az értékesíteni kívánt ing.részre vonatkozik, de mert csak a napokban indult meg a közjegyzői fizetési meghegyás., így a tartozás még nem kerülhetett rá terhelésként az ingatlanrészre.
2. tájékoztató levelet kaptam (szerződést nem) az ügyvédtől, amiben a vevő neve, címe, valamint a fizetendő részletek határidővel vannak feltüntetve. Az eladó (az én adósom) 06.15-ig már kapott 15 milliót, 06.3-ig 29 milliót és 09.12-ig 6 milliót. fog kapni.
Gondolom ezek sem változtatnak semmit a helyzeten?

Azt csak remélni lehet hogy a vételárból kifizeti a tartozását feléd.

Akkor legalább lesz pénze.

vibcsi,

Itt nincs is értelme a kérdésednek. Elővásárlási jogoddal vagy élsz, vagy nem. Ezért van az, hogy nem is kell aláírni, ha 15 napon belül nem válaszolsz, az pont ugyanaz, mintha nem írnád alá. Nincs olyan rubrika, hogy "nem járulok hozzá, de nem is veszem meg".

Kérni, bármit kérhetsz az ügyvédtől. De a tájékoztatásnak sincs már semmilyen értelme, én a helyedben elengedném, tekintve, hogy Te, mint elővételi jogosult, már az érvényes, aláírt szerződést kaptad meg, már túl vannak azon, hogy befolyásolni tudjad az adásvételt. Az már létrejött. Ráadásul ha a tartozásnak semmi köze az ingatlanhoz (amelyet feltehetőleg az eladó "per-, teher-, és illetékmentesen" ad el), akkor értelme sincs azzal zaklatni a vevőt.

vibcsi

„Megtagadhatom-e a nyilatkozat aláírását azzal,, hogy ügyfele tartozik nekem”

A fizetési meghagyásnak és az ingatlan eladásnak nincs köze egymáshoz. Tehát szerintem nem.

Tisztelt Fórum! Osztatlan közös tulajdon esetén az egyik tulajdonos tartozik (a közjegyző a fizetési meghegyást elindította)nekem, mint másik tulajdonosnak. A tartozó eladta az ingatlan részét, ügyvédje elküldte az elővásárlási jog iratát azzal, hogy vagy élek az elővásárlás jogával, vagy lemondok róla., de ha a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszolok, azt is lemomdásnak tekintik. Nem akarom megvásárolni az ingatlanrészt, de azt se szeretném, ha időközben az adós eltünne. Megtagadhatom-e a nyilatkozat aláírását azzal,, hogy ügyfele tartozik nekem, van-e értelme az ügyvédet a tartozásról értesíteni, illetve kérni, hogy a tartozásról tájékoztassa a vevőt is.
Köszönöm a váéaszt.

Tulipán

Vedd meg a felét árverésen. és a másik felét meg a társtól.

Persze ez attól is függ hol van a nyaraló.
Siófokon, vagy Feneketlenpuszta külsőn...

Mások az árak.

tulipán1974,

Szerintem attól függ, hogy mit kértek a felek, és mikor. Mondjuk a felperes a keresetlevélben kéri a közös tulajdon megszüntetését, magához váltva az alperes tulajdoni hányadát. Mit lép erre az alperes a perfelvételi szakban? Viszontkeresetet ad be, kérve, hogy a felperes tulajdoni hányadát adja a bíróság inkább az ő tulajdonába? A bíróság dönt a Ptk. 5:84. § (1) alapján a "körülményekre tekintettel". Vagy az egyik válthat magához, vagy a másik, vagy egyik sem, és árverés lesz. Kivéve, ha az árverés ellen mindketten tiltakoznak, akkor az nem lehet.

Ha ellenben az alperes a perfelvételi szakban ellenkérelmet adott be (azaz kérte a kereset elutasítását, vagy csak több pénzt kért), akkor az érdemi tárgyalási szakban (amikor a szakértő értékbecslése ismertté válik), már bírói engedély kell ahhoz, hogy viszontkeresetet nyújtson be. Erre a Pp. 215. § szerint alap az új tény ismertté válása (szakértői értékbecslés), de a bíró dönt, hogy ezt elfogadja-e. Ha igen, akkor mint fent. Ha nem, akkor a felperes válthat magához.

Kedves Fórumozók!

Ha egy osztatlan közös tulajdon megszüntetési perben mindkét résztulajdonos meg szeretné vásárolni a másik részét a szakértő által megállapított áron, akkor mi történik? Annak van lehetősége, aki a pert indította? Vagy licitálnak?

Ha az épületben egy önálló üdülő egység van, akkor azzal a tulajdoni hányaddal nem sokra mész, mert a már beköltözött társtulajdonos nem feltétlenül fogja megengedni, hogy te is ott üdülgess, és használd az ő bútorait, és edd a hűtőből az ételét.
Szóval nem gondolnám ideálisnak a helyzetet. A közös használatnak egyébként lehetnek alternatívái, de erre nyilván közös akarattal egy megállapodást kell kötnöd a társsal. Vagy az árverésen tulajdoni hányadot szerezve megkíséreled kivásárolni, vagy pert indítasz a közös tulajdon megszüntetésére, ami alapján majd elárverezik az ingatlant töredék áron, és kifizetnek abból. Nagy valószínűséggel nem sok hasznod lesz a dologból.

tulipán1974
Vagy az egészet, vagy semmit.
Még közeli rokonoknál is lehetnek használati, fejlesztési....stb. nézet különbségek. Viszont ha nagyon előnyös az ár és érzel kellő erőt, energiát, pléh pofát, bele lehet vágni. A másik tulajtárs vagy felvesz a harcot vagy eladja neked a részét.
Aztán szempont lehet az is , hogy a fizikai megosztás mennyire lehetséges.Gazdaságos.
A megosztott tulajdonok többségében öröklés útján jönnek létre. Itt is az lehetett a szitú...az egyik tulajdonos társ rosszul gazdálkodott adós lett elárverezték a tulajhányadát.

„Vagy a lakottság csak annyi korlátot jelent, hogy tűrni vagyok köteles azt, hogy ő is használja az ingatlant, de nem zárhat ki onnan (vagy ha kizár, kérhetek többlethasználati díjat) ?”

Ezt. A Vht. 141. § szerinti lakottságnak annyi itt a jelentősége, hogy a végrehajtó nem üríti ki az ingatlant és adja az árverési vevő birtokába.
Azért, mert az árverés után az ingatlan két tulajdonos közös tulajdona lesz. A Ptk. 5:74. § szerint mindegyik tulajdonosnak joga van az ingatlan használatára. Te nem teheted ki őt (ezért nem teszi ki a végrehajtó sem), neki pedig tűrnie kell, hogy Te is használd az ingatlant.

tudod..
közös lónak......

Jobban jársz ha megveszed árverésen az 1/2-ed tulajdonrészt,akkor birtokon belül leszel,ís kivásárolhatod a másik tulajt a nyaralóból.

Kedves Fórumozók!

Árverésre van kitűzve egy nyaraló 1/2 tulajdonjoga, amit tehermentesen, LAKOTTAN árvereznek.

Nyilván nem lakik ott senki, hanem a tulajdonostárs miatt minősül lakottnak.
Arra gondoltam, hogy én ezt a fél tulajdonjogot szívesen megvenném azzal, hogy a tulajdonostárssal megosztjuk, ki mikor használja a nyaralót. A költségeket meg közösen álljuk.

Kérdésem: ha a tulajdonostárs ettől elzárkózik, jogszerűen teheti-e ezt arra hivatkozva, hogy lakottan vettem a tulajdonrészt?
Ha nem járul hozzá a közös megosztott használathoz, kérhetek-e tőle használati díjat, vagy ez sem állja meg a helyét, merthogy lakottan vettem?

Vagy a lakottság csak annyi korlátot jelent, hogy tűrni vagyok köteles azt, hogy ő is használja az ingatlant, de nem zárhat ki onnan (vagy ha kizár, kérhetek többlethasználati díjat) ?

Előre köszönöm a válaszokat.

Ha busásan tudsz honorálni akkor fogadj egy sztárügyvédet!

„OSZTATLAN KÖZÖS FOLD /TELEK JOGI VITABAN MELYBEN SULYOS ANYAGI HÁTRÁNYBA KERULTEM..........JELEZZEN VALAKI AKI. SEGITSEGET VAGY EGYEB SEGITSEGET TUD ADNI MELYET BUSASAN HONORÁLOK.”

Én valahogy eleve a panasz leírásánál konkrétan ellentmondást érzek.
Aki súlyos anyagi hátrányba került, az vajon hogy tud „busásan honorálni”?
Egyébként meg nem kell csupa nagybetűvel írni, az itt „kiabálásnak” számít és visszatetszést érsz el vele.

Utólag ez már nem fog menni...

A Földforgalmi törvényben nincs olyan korlázozás, hogy az államtól vásárolt termőföldet nem lehet 5 évig eladni. Az NFK köthet ki elidegenítési tilamat. Meg kellett volna nézni, be lehet-é kebelezni az állami tulajdonrészt a Foktftv. alapján.

Inkább Lőrincállamnak!

Köszönöm szépen a válaszokat. Annyi a gondom, hogy én sem vennék meg olyan osztatlan közös tulajdonú telket amelyen másik tulajdonos az állam. A jogállami törvényről pedig annyit, hogy tavaly még el lehetett adni a megvásárolt állami földet. Mindig hoznak valami hülye jogszabályt amivel ellehetetlenítik a normális életet. Hívjuk inkább jogászállamnak.