Osztatlan közös tulajdon

Quercus

„Hogyan tudta megvenni a tulajdoni hánydot? Az eladó tulajdonostárs közölte veletek a vételi szándékot, és ti ahhoz hozzájárultatok?"
”
Dehogy! Már régen jogerős volt az építési engedély és jelentős földmunkákat is elvégeztek, amikor megjelent a vevő az elővásárlásról lemondó nyilatkozattal. Akkor még a 2/4 szerepelt benne, és ekkor tört ki az első balhé. Bal felső szomszéd meg akarta venni az utat - hogy ne tudják egyáltalán használni -, de ezek szerint fölösleges lett volna.
(A két lenti telek/ingatlan tulajdonosa ugyanaz...részben tulajdon, részben öröklés jogcímen. Most az örökséget adta el. Amikor a tulajdonában lévő ingatlant vagy 10 éve eladta, akkor felejtődött el az oda tartozó 1/4 út bejegyzése, így lett neki 2/4. Ezt akarták megkaparintani. De ez megoldódott, rendeződött.)

Már csak az nem világos, hogy az ügyvéd miért írt olyan szerződést, amiben rögzítették, hogy az út egynegyedének a megvásárlásával az útnak a telek felé eső egynegyedét vásárolták meg...Lényegében megtoldották a telküket másfél méterrel és tették ezt a másik 3 tulajdonostárs rovására.

„Ha egy magánút nincs lezárva a közforgalom elől, azt bárki használhatja. Lezárni hatósági engedéllyel lehet.
”
Igen, ez világos. Lehet, hogy ezért akarja az úszókaput. De közben beszéltem katasztrófavédelmisekkel és ők mondták, hogy ha nem üzemeltetünk rá külön portást/kapuőrt, akkor ha a leghátsó/legfelső házban tűz üt ki, vagy mentő kellene és a kapu miatt nem tud időben bejutni, akkor az akadály kapcsán az összes alsó lakó felelősségre vonható. Ugyanez vonatkozik a téli csúszásmentesítésre. Ha a mentő lefelé megcsúszik szerda reggel, senkit nem fog érdekelni a magán kis időbeosztás, hogy kinek kellett volna takarítani kedd éjjel.

Nekem nem hiányzik az egyetemleges felelősség.
Biztosan meg lehet ezt oldani másképpen is. Pl. táblával. Ennek majd utánanézek.

Ha hárman nem fogtok össze akkor kiszolgáltatott
helyzetbe kerültök...

Ha hárman nem fogtok össze akkor kiszolgáltatott
helyzetbe kerültök...

Szép napot!
A családunknak van vidéken egy lakó és több kisebb mezőgazdasági ingatlana.
Mindegyikben társ egy testvér, 1/3 résszel.
Az összes ingatlanra jelzálog került a tartozásai (NAV, vh.stb) miatt.
A lakóingatlan romos állapotban volt, annak megmentését és felújítását a mi családunk finanszírozza, a tetemes leutazási költségekkel együtt (240km). Ugyancsak nem száll be tizenöt éve egyetlen kötelező fenntartási költségbe sem (szemétszállítási díj, közművek, rendszeres gyomirtás-kaszálás)

Mivel szabadon bejárhat, így mi sem tudjuk az ingatlant nyugodtan használni, mert egyrészt acsarog, másrészt ha megjelenik, azt onnan tudjuk, hogy eltűnik ez az. Ezért a fontosabb szerszámokat, anyagokat is inkább hurcoljuk.

Mivel tele van adóssággal, el akarja adni, akár abszolút áron alul is. Mi érzelmi okokból is ragaszkodnánk hozzá, meg egyszer már nagyon becsapott minket. (Szülői ház)

Felajánlottuk neki, hogy csereberéljük el, de hallani sem akar róla.
Most azt tervezzük, hogy kiadnánk nyaralónak szezonban, de mivel ő semmivel nem járult hozzá a lakhatóvá tételéhez és a fenntartásához, és a kiadással kapcsolatos minden teher is minket fog nyomni, (leutazás, ágynemű mosás, takarítás fertőtlenítés...) így nem látjuk igazságosnak, ha megkapja az 1/3 bevételt. Pláne, hogy a NAV tartozása miatt nem számlázná ránk vissza a részét, tehát az ő haszna után is mi adóznánk.

Kérdés, hogy a csereberélést ki lehet-e erőszakolni, esetleg a befektetett munkával/pénzzel egyetemben?
Vagy ha ez nem megy, akkor bérbeadásnál jogunk van-e levonni a költségeinket az ő részéből is? Persze részarányosan.
Esetleg visszatarthatjuk az ő részét addig, amíg a befektetett költségek rá eső részét ki nem egyenlíti?
Köszönöm szépen előre is!

Azt akarod kérdezni, lehet-e perben úgy kérni több ingatlan közös tulajdonának megszüntetését, hogy mindegyiknek valamelyik peres fél legyen a kizárólagos tulajdonosa?
A bíróság valószínűleg alapból idegenkedne tőle, és azt mondaná inkább, hogy nem lehet. Én azt mondom, elvben nem kizárt, de van néhány feltétele. Mindenekelőtt az, hogy csak arra lehet "rátukmálni" valamely ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, aki azt birtokolja.

A bérbeadáshoz egyhangú határozat kell. Ha viszont megvan a döntés, a bérleti díj a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonosokat. A szerződéseket eleve úgy szokás írni, hogy a bérlő közvetlenül fizet mindenkinek. Úgy nehéz beszámítani.

Köszönöm szépen!
A lakóingatlant valójában egyikünk sem használja, de a fenntartásába sem száll bele a része erejéig.
a földek meg mind a helyi tsz-nek vannak bérbeadva. Kiadásnál nem albérletre gondolunk hanem arbnb szerű vállalkozásra, néhány napos vendéglátásra.

„Mivel tele van adóssággal, el akarja adni, akár abszolút áron alul is.”
Ha igaz akkor meg kell venni tőle !

Ez lenne a legokosabb. Dobjátok össze az árat..

Kedves Alapos! Higyje el, hogy ha lenne a zsebemben több mint tízmillió, akkor nem itt nézelődnék. Van esetleg valami kivitelezhetőbb ötlete?

Andilona,

A közös tulajdonnal járó kiadásokat a tulajdonosok a tulajdoni hányad arányában viselik. Ptk. 5:75-76. § Aki kifizette (és ezt tudja igazolni, pl. számlával), szólítsa fel a nem fizető tulajdonost tértis levélben, hogy az arányos részt fizesse meg. Ha nem fizet, adathat ki ellene fizetési meghagyást. Ha arra sem fizet, végrehajtást kérhet: akkor a végrehajtó végrehajtási jogot tetet az adós mindegyik tulajdoni hányadára. Ha ez is megvan, akkor végrehajtást kérő a végrehajtótól kérheti, hogy az adott ingatlanon árverezzék el a tulajdoni hányadát (ahol tehermentesen megvehetitek), vagy a többi tulajdonos együtt kérheti, hogy az egész ingatlant árverezzék el.
Megoldás lehet, hogy az egyik földet árvereztetitek (az egészet), a befolyó pénzből meg licitáltok a házban levő tulajdoni hányadára.

Vegyetek fel hitelt 1 évre, a ház eladása után visszafizetitek s még nyereségetek is lesz.

Kedves Osztap!
Köszönöm szépen, ez nagyon hasznos volt, szerintem bele is vágunk.
Még egy kérdésem lenne, hogy az ingatlant érintő kiadásokba beletartozik az úgynevezett állagmegóvás? A csőtörésekre, a lehulló vakolatra, beázások utáni felújításra, tetőjavításra gondolok.

„Ptk. 5:76. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.”

Értesítetted, felszólítottad a munkálatok megkezdése előtt?

Kedves Osztap!
Köszönöm szépen, szerintem bele is vágunk.
Még egy kérdésem lenne, hogy az ingatlant érintő kiadásokba beletartozik az úgynevezett állagmegóvás, felújítás? A csőtörésekre, a lehulló vakolatra, beázások utáni felújításra, tetőjavításra gondolok.

Kedves drbjozsef!
Igen, mindig tájékoztattuk. Azt válaszolta, hogy egy fillért sem költ a házra. Ez mondjuk érthető is, tartozik fűnek fának, NAV -nak, végrehajtóknak...

Andilona,

Igen, ahogy drbjozsef idézte a paragrafust. A gyakorlatban azonban gyakori a vita azon, hogy a konkrét munka tényleg állagmegóvás és fenntartás volt-e, vagy több. Ha a tulajdonostárs ki akar bújni a fizetés alól, akkor azzal érvelhet, hogy az elvégzett munka jóval több vagy magasabb minőségű volt, mint ami előtte volt, és ezért a többletköltséget ő nem köteles fizetni.

Köszönöm szépen! Szerencsére mindig lefotóztuk a leszakadt plafont, leesett vakolatot, ledőlt kéményt, és át is küldtük.

Akkor jogos a követelés!

Nagyon szépen köszönöm! Kicsit megnyugodtam, és hála a tanácsoknak kezd körvonalazódni a jövő.

Majd írd meg mi lett a vége?!

Rendi, de gondolom több hónap lesz mire sikerül. Köszönöm még egyszer a segítséget!!!

Vegyétek meg a részét..

Kedves jogisok!
Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben, hogy hol tudok a jogszabálynak utána olvasni a következő esetnek?
15éve elkövettem egy olyat, hogy a testvérem ingatlanának a felét megvásároltam mivel anyagilag nagyon rosszul állt és az egész az övé volt, tartott tőle hogy elveszik a tartozásai miatt. Férjem is belepótolt mivel én nem tudtam volna annyit fizetni amire szüksége volt így ő a haszonélvező az én részemre. Áron alul vettem meg a részét akkor. De azóta elszemtelenedett az egész. Úgy vásároltam meg a részem, hogy nekem van egy saját szobám amit az utóbbi pár évben kulcsra zárok. Semmi nagy értékű holmim nincs ott, ágy, kisebb szekrénysor meg régebbi tv illetve 1-2 ruhadarab. Néhány éve beadták a válást és megbeszéltük, hogy eladjuk a házat amiből nem lett semmi. Ott nagyon megváltozott és azóta a kapcsolatunk tönkrement. Mondtam, hogy vagy fizessen ki engem vagy kivásárolom a részét. Majdnem az ingatlan teljes árát várná el tőlem amire nemet mondtam de azóta meg lett terhelve az ingatlan így bonyolultabb lenne. Ő nem fizet ki, nincs pénze de a felét adná nekem mint amit ő elvár. Akkor elmentem egy ügyvédhez, hogy mit tegyek. Mondta, hogy a polgári pereskedés hosszú távú és nem ajánlja. Vagy várjam meg, hogy elárverezik vagy a szobámat adjam ki bérbe valakinek. Minden más az ingatlanban közös használatú de nekem csak a szobámban van pár holmi, minden más a tesómé. Akkor úgy voltam vele, hogy nem leszek ilyen hogy odaköltöztetek egy idegent. De egyre többet fenyegetőzik, hogy be ne merjem tenni a lábam a házába de megy az ellentét is hogy az utóbbi időben nem tartom karban. Elgondolkodtam ezen a szoba bérbeadásán de sajnos azt az ügyvédemet nem tudom már megkérdezni. Hol tudok ennek utána olvasni, hogy jogilag tiszta legyen mert tudom, hogy nem fog neki tetszeni a dolog és képes feljelenteni de én ki akarok szállni az ingatlanból és anno amúgyis úgy beszéltük meg hogy ez egy ideiglenes állapot majd visszavásárolja annyiért amennyibe nekem fájt a vételár plusz a költségek. Hátha beköltözik valaki a szobámba akkor inkább kifizet. Mindig előteremti a pénzt ha nagyon szorul a hurok vagy nem érzi magát biztonságban. Remélem beválna ez a tervem ha jogilag tényleg megléphetem.

pincode11,

Először is : neked nincs jogod oda senkit beköltöztetni, sőt, meg neked magadnak sincs jogod beköltözni. A haszonélvező a férjed a részeden, ha jól értettelek, márpedig az ingatlan(rész) használatát, hasznosítását a haszonélvezőnek van joga eldönteni.

Vonatkozó jogszabályok : Ptk. 5:73.§ - 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ami a beköltözés/beköltöztetés alapja, az elsősorban az 5:74.§
Jelezheti a haszonélvező a testvérednek, hogy szeretne beköltözni/beköltöztetni valakit az ingatlanba, hiszen neki is pont ugyanannyi joga van erre, mint a testvérednek. Érdemes ezt tértivevényes levélben közölni a tulajdonostárssal.
A testvéred, mint birtokos ezt megtagadhatja. Ha ezt teszi, akkor ettől a pillanattól joga van a haszonélvezőnek többlethasználati díjat követelni, hiszen ezzel a testvéred megszegi azt a bizonyos 5:74.§-t, mert akadályozza a haszonélvezőt a jogai gyakorlásában.
Ha nem fizet, lehet neki küldözgetni fizetési meghagyásokat.