Osztatlan közös tulajdon

Köszönöm az infókat. az ügyben van még pár dolog amit nem írnék le, ki tudja ki olvassa még aki az ügyben érintet lehet. Keresünk egy ügyvédet aki a részletek ismeretében részletesebb infot tud adni. Mégegyszer köszi mindent.

A természetbeni megosztás csak úgy történhet, ha valamelyik fél tud produkálni egy jogerős telekalakítási engedélyt. Magát a telekalakítási tervet a bíróság nem hagyhatja jóvá és nem láthatja el a szükséges záradékkal sem, mert erre nincs hatósági jogköre.

Szerintem ez nem így van. Elegendő a kívánt megosztás szerinti vázrajzot benyújtani. (Jogerős telekalakítási engedélyt megkövetelni azért sem lehet, mert annak már a kérelmezéséhez is kellene a tulajdonostárs: Ha pedig egyetértenének ebben, akkor miért állnának perben.)

:) Parttalan vita.

A telekalakításhoz a földhivatalnak van hatósági jogköre.
Természetesen bármelyik fél kérheti a megosztást, előzetesen a földhivatalnak kell jóváhagynia.

A bíróság olyan megosztáshoz adhatja hozzájárulását a másik fél helyett, amit előzetesen a földhivatal már engedélyezett.

Én egyébként nem is ebben látom a problémát, hanem abban, hogy a túlépítkezés a szomszéd tulajdonostárs jogát több oldalról is sérti.

A túlépítkezéssel jogai sérültek:

1. azon az ingatlanon nem lehet tovább bővíteni.
2. akarata és szándéka ellenére tulajdoni hányada kisebb lett a ráépítés folytán.

ááá
maculatlan Imma visszatert. Udv

„Természetesen bármelyik fél kérheti a megosztást,”
Hogy kérhetne bármelyik tulajdonostárs telekalakítást?! Érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, ha nem valamennyi tulajdonos közösen kéri.

„A telekalakításhoz a földhivatalnak van hatósági jogköre.”

Ezt meg senki nem vitatta. A földhivatal fogja lefolytatni a telekalakítási eljárást. Csak nem a felek közös kérelme, hanem a bíróság ítélete alapján. Másképpen: az ítélet nem a közigazgatási határozatot pótolja, hanem az ügyfél kérelmét.

Köszönöm Drága MD!

Vagyok ááám, csak aggyon vagyok hajszolva és erőm sincs még a legkisebb vitához sem.:))

Bé!

Szerintem meg minden szavam aranyat ért!:P

Ha nincs záradékkal ellátott vázrajz, a bíróság nem tud mi alapján dönteni és nem is dönthet, mert ez szakkérdés. A földhivatal sem hasraütésszerűen dönt, hanem bevonja a helyi építéshatóságot.

A kérelem a bíróság előtt akkor megalapozott, ha azt előzetesen a földhivatal már jóváhagyta. Ez pedig nem egyenlő a hatósági eljárás lefolytatásával.

A kérelem meg mint tudjuk,.... egyik fél kérelmére indul.

„Szerintem meg minden szavam aranyat ért!:P”

Ezt sem vitattam.

„A kérelem meg mint tudjuk,… egyik fél kérelmére indul.”

Ezt annál inkább. Eltekintve attól, hogy a kérelem egyáltalán nem indul - ha eljárást értünk oda, az is indulhat hivatalból és a felek közös kérelmére is. Vannak eljárások, amelyek megindításához az ingatlan valamennyi tulajdonosának a közös kérelme (vagy legalábbis hozzájárulása) szükséges, anélkül érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Azt hiszem, te sem vitatod, hogy ilyen például az építési engedély iránti eljárás, a szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelem. Én pedig állítom, hogy ilyen a telekalakítási kérelem is. Vagyis nem lehetséges, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a fél jogerős földhivatali határozatot nyújtson be. Ha ilyet tudna prezentálni, akkor perre már nem is lenne szükség.

De álljunk meg egy pillanatra! Te kivel vitatkozol? Hiszen én épp azt mondtam, hogy a kívánt megosztás szerinti vázrajzot kell benyújtani. Nanemaaa állította, hogy "jogerős telekalakítási engedély" kell. (Van olyan egyáltalán?)

Na, ezt kell még megtanulnom, ahogyan te érvelsz.

Senki sem mondha, hogy jogerős földhivatali határozatot, hanem záradékkal ellátott vázrajzot. Anélkül csupán egy rajz, de ha a földhivatal záradékkal ellátja, azt jelenti, hogy olyan formában hatóságilag engedélyezhető.

Telekalakítási engedély kérelem benyújtásához nem kell a társtulajdonos hozzájárulása. Azt bármely tulajdonos kérheti.
A bíróság viszont szerintem nem fog olyan ügyben dönteni, ahol nincs garancia annak műszaki megvalósítására. Arról nem is beszélve, hogy kérelmet pedig pláne nem fog benyújtani a földhivatalhoz. A telekalakítás pedig kizárólag kérelemre lefolytatható eljárás. Hivatalból nem indítható, és nem folytatható.
(kivéve a kisajátítást, de az egy másik műfaj)

A hagyományos értelemben vett földhivatali záradék csak annyit hivatott igazolni, hogy a változási vázrajz a helyrajzi számozás és a területszámítás szempontjából helyes.
A másik záradék az engedély meglétére utal, amit viszont csak annak jogerőre emelkedését követően lehet a vázrajzra biggyeszteni.

A záradékolt vázrajz elég garancia?

Kénytelen vagyok ismételni magamat: a bíróság ítélete pótolhatja a fél kérelmét.

„Telekalakítási engedély kérelem benyújtásához nem kell a társtulajdonos hozzájárulása.”

Ezt elismerem, igazad van. De fenntartom, hogy a perben elég a záradékolt vázrajz.

338/2006. (XII.23.) Korm rendelet
17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

1. telekalakítási engedélyezési eljárás,
2. egyesített telekalakítási eljárás.

(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

1. a telekalakítás engedélyezésére és
2. a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

1. a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,
2. közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
3. aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
4. az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
5. ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,
6. az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

(4) A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a - 3. melléklet szerinti záradékkal ellátott - változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

Ennél többet-jobbat nem tudok. ;)

Ezzel mit szeretnél bizonyítani? Az, hogy "kérelemre indul" nem zárja ki, hogy bírósági ítélet pótolja a kérelmet.

„A záradékolt vázrajz elég garancia?”

Természetesen nem. Ha csupán az egyik fél kérésére készült, akkor nincs rá garancia. A tulajdoni hányadok eltérhetnek a tulajdoni lapon szerepelttel. Jelen esetben a tulajdonostárs hozzájárulása nélkül történt a ráépítés, és itt nagyon is kardinális kérdés ez a része.

Arra, hogy műszakilag lehetséges, Te...

(Ha már szóba hoztad a vitatkozni tudást, fontos szabály: soha nem azért vitatkozz egy állítással, mert az állítja, aki. HA ezt nem tartod be, gyakran elő fog fordulni, hogy nem is azt vitatod, amit a másik állított, hanem azzal, amit te hallani véltél. Mint mos is.)

(Másik fontos szabály: mindig olvasd el, amit írtál, felküldés előtt. Különben gyakran el fognak menni a ragok az állítmány mellett - mint az utolsó posztomban is.)

Szerintem bíróság kérelmet nem pótol, max jognyilatkozatot. Pl nem nyújt be építési, használatbavételi és telekalakítási engedély kérelmet sem az illetékes hatósághoz. A Korm rendelet szerint nem is tehetné meg, hiszen neki nincsenek tulajdonosi követelései, sem tulajdonosi jogait sem szándékozik érvényesíteni.
Az meg szintén a beemelt idézetekben van, hogy bármely tulajdonostárs benyújthatja a telekalakítási engedély kérelmét. Magyarán nem igaz amit írtál, hogy egyetemlegesen kell az összes tulajdonosnak kérnie. Ha pedig kérheti, akkor tudja prezentálni a perben a jogerős engedélyt.
A másik amiért bemásoltam, mert az utolsó idézetben megtalálod, hogy van határozatra, engedélyre utaló záradék. És ez az amit a bíróság a tulajdon megszüntetési perben baromira fog keresni. ;)

Van egy kis spéted...

Nem lehetetlen, de be kell vallanom, még nem találkoztam olyannal, hogy a bíróság telekalakítási, vagy egyéb hatósági engedélyért folyamodott volna.
Illetve egyszer, de akkor ő is építette meg. ;)

Kedves Szakértők!
Egy XI. kerületi társasház legfölső (6.) emeletén lakom. A lakáshoz tartozik két nyitott terasz (12, ill. 16 m2-esek). A teraszok alat az 5-dik emeleti lakások egy része helyezkedik el. Mind nálunk, mind pedig a szomszédos lépcsőházaknál -ezek közül öt vagy hat lépcsőház tartozik egy társasházhoz - egyre gyakrabban előfordult, hogy az 5-dik emeleti lakások a 6-dik emeleti teraszok felől áznak. Ezért az 5-dik emeleti lakók feljelentették a társasházat a kerületi önkormányzatnál, az pedig kötelezte a házat a probléma megoldására. A gond az, hogy mi, 6-dik emeletiek rendes szigetelést szeretnénk a teraszokra, a társasház viszont a műanyag előtető kialakítását preferálja. Ezzel szemben több kifogásunk is van, melyeket a szomszédos utcában lakók (ugyanennek a háztömbnek a másik fele) elmondásaira alapozunk. Náluk ugyanis kialakították az előtetőt és ez a következőkkel jár:

• a tetőt az erős szél rendszeresen feltépi
• enyhébb légmozgásnál is hangosan nyikorog
• ha hó lepi be, teljesen elsötétíti a lakásokat
• nyáron borzasztó meleg van alatta és emiatt a lakásokban is.

A szigeteléses megoldás valamivel drágább lenne, gondolom ezért is közölte a közös képviselő, hogy új Szervezeti Működési Szabályzatot fog megszavaztatni, amely szerint a jövőben a 6-dik emeleti tulajdonosok kötelesek karban tartani a teraszokat, és ha beázás következik be, annak javítási költségei is őket terhelik. (Egyébként a tető ereszcsatornái és lefolyói is a teraszlefolyókhoz csatlakoznak, így nem tudom, hogyan lehet megállapítani, hgoy a teraszokon összegyűlt, eltakarítatlan szemét, vagy pedig a csatornából bekerült hordalék tömíti esetleg el a lefolyót?) Az új SzMSz már készen áll, egy héten belül lesz a szavazás.
Kérdéseim:

• Valóban megoldás lehet a beázásokra az előtető, vagy jogosan ragaszkodunk a szigeteléshez?
• Megteheti-e a társasház, hogy a 6-dik emeleti lakókra hárítja mostantól a teraszok javítási, karbantartási költségeit? Nem a társasháznak, illetve a ház biztosítójának a felelőssége ez?
• Jogszerű lesz-e így a SzMSz?
• Nem sérülnek-e a 6-dik emeletiek jogai a fentebb vázolt problémák miatt, amennyiben mégis előtetőt csináltatna a ház? Kötelesek vagyunk-e tűrni a tető kialakítását?
• Amennyiben akár a szigetelés kialakítása, akár az előtető felrakása előtt szavazzák meg az új SzMSz-ot, fennáll-e az a veszély, hogy az új szabályra hivatkozva a teljes költséget a 6-dik emeletiekre akarják majd ráterhelni?

Előre is köszönöm a segítséget!

1. Nem tudom
2. Nem
3. Nem
4. Nem. Igen, ha műszakilag indokolt.
5. Nem