Egy kis jogi segítséget szeretnék kérni. A történet a következő:2006-ban vettem egy 4 lakásos(sorház) társasházban egy lakást. Az udvar, a hátsó parkoló mind osztatlan közös tulajdonban van.
Az utolsó lakás után található egy nagyobb füves terület, ill. a parkoló, melyet 2009-ig együtt használt a három lakó akik kezdettől itt laktak, köztük én is.
Amikor beköltözött a 4-es lakó teljesen kisajátította a hátsó füves területet, játszóteret telepített, stb, , amiért nem is szóltam, mert több gyerek van a 4 lakásban és örültek neki.
Mindegyik lakáshoz tartozik terasz is , így az enyémhez is, melyről ki lehet menni a kertbe. Telepítettem 2007-ben 4 db tuját és mellé egy kis virágoskertet, de úgy hogy az senkit ne zavarjon , az egész kb. 6 m2.
A 4-es lakó tavaly ősszel a tujáimra teljesen ráültetett még 4 db tiszafát. Már akkor megkértem, hogy ezeket ültesse el onnan , mert ha megnőnek egyáltalán nem jön fény a nappalimba, sőt az általam ültetett kis tuják is kipusztulnak. Természetesen mivel nagyon sunyi ember ezt nem tette meg.
Nem voltam itthon hétvégén, és mire hazajöttem , az egész kert részt amire rálátok a teraszról, illetve ahol ki tudtam menni a kertbe, a parkolóba, úgy beültette, a füvet is kipusztítva, hogy véletlen se lehessen ott elmenni.
Kérdem én, hogy mit tehetek ? Joga van -e teljesen elzárni a kijárási lehetőségeimet? Nem beszélve arról , hogy csökkentette ezáltal a lakásom értéket is.
Beszélni nem lehet vele mert egy büdös b......
Megtehetem-e , hogy az előtte lévő kertrészt én is felásom, megakadályozva , hogy ő is bejusson a teraszára. Ugyanis az osztatlan közös tulajdonból nekem is akkora kertrész jár mint neki.
Előre is köszönöm a segítséget.
Osztatlan közös tulajdon
Kedves Fórumozók!
Jelenleg osztatlan közös tulajdonú, 5 lakásos házban élünk, amelyhez egy belső, zárt kert kapcsolódik. Az egyik lakónak régóta van egy keverék kutyája (félig kuvasz), Sophie névre hallgat. Eddig nem sok gondunk volt vele, az udvarban egy nap átlagosan egy órát volt, a többi időben a gazdájának lakásában, vagy annak erkélyén. Nekik azonban fél évvel ezelőtt egy ikerpárjuk született, akiket csak most hoztak a lakásba. Ekkor ők úgy döntöttek (a lakók megkérdezése nélkül), hogy Sophie ezentúl az udvaron lakik, a nap 24 órájában, heti 7 nap. Mint "felelős állattartók", úgy gondolták, hogy a kutya (és nem mellékesen a lakók) efféle új helyzet elé állítását úgy próbálják meg "enyhíteni", hogy hoznak még egy kutyust. Kölyök kutya, szintén keverék, de tacskó, tehát kisebb termetű (de éppen csak elválaszthatták az anyjától). Az új kutyáról természetesen szintén nem kérdeztek meg senkit a házban. Nekünk egy cicánk van (akinek érkezéséhez mindenkitől szóban kértünk engedélyt, amit meg is kaptunk), akit csak reggel és este engednénk ki a kertbe, amíg nem vagyunk otthon, a cica a lakásban van. A két kutya jelenleg uralja a kertet, sem kiülni nem tudunk, sem a ruhákat nem tudom kiteregetni (leráncigálják a földre, és a kicsi lepisili), a macska kiengedéséről már ne is beszéljünk. Szellőztetni sem tudok (minden ablakunk, és az erkély ajtó is közvetlenül a kertre nyílik), mert a kisebb kutya azonnal bejön (Sophie-nak, nem kevés munkával sikerült - nekem - megtanítani, hogy a lakásba ne jöjjön be). A helyzet teljességgel tarthatatlan, hiszen csak a kert miatt választottuk a lakást, ezért ma reggel megpróbáltam beszélni a kutyák gazdájával. Az "úr" közölte velem, hogy a kert fele az övé (természetesen nem), és egyébként is mit zavar engem az ő kutyája, majd összebarátkoznak a macskával (nem tudom, Önök hogy lennének vele, ha például egy medve, meg egy farkas, játszásiból kergetné Önöket, mert kb így érezheti magát a cicánk). A cica miatt "csak" szomorú vagyok, mert ül az erkély ajtó előtt, és nyávog, hogy szeretne kimenni. De az, hogy nem tudunk a párommal kimenni esténként beszélgetni, nem tudom kitenni a ruha szárítót, és nem tudjuk áthívni a barátainkat egy sütögetésre, és még csak normálisan szellőztetni sem tudok, majd mindezért még én vagyok a rossz, amikor szóvá teszem, attól már kinyílik a bicska a zsebemben. Én nagyon szeretem a kutyákat, most is csak a gazdájukkal van problémám, sokat játszunk a kiskutyával is (mivel a gazdái nem nagyon teszik ezt). Amikor úgy döntöttünk a párommal, hogy szeretnénk egy állatot, nem véletlenül cicát kértünk a Noé otthontól. Úgy gondoltuk, hogy kutyát lakásban tartani állatkínzás, és fel sem merült bennünk, hogy majd kitesszük a kertbe és kész.
A kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen szabályozás az osztatlan közös tulajdonú házak kertjeire vonatkozólag? Kötelezhetem a tulajdonost bármire ebben az ügyben(kutya canal építése, stb.)?
Köszönettel:
enen
Kérek egy kis segítséget.
A helyzet a következő van egy örökölt tulajdoni hányadom ami 15/60 ad, apámnak 18/60 ad a része ebből oszthatatlan tulajdonból.
Kijelentette, hogy fizessek neki havonta 30ezer forintot
többlethasználati díjként. A kérdésem a következő ha nem viszi perre akkor nem kérhet olyan összeget amilyet csak akar?
Kezdjük ott, hogy mire alapozza az igényét. Az összegszerűség csak aztán jön.
Mire alapozza arra,hogy kezdtük 20ezernél, felajánlottam neki 10ezret mert annyit még kitudunk gazdálkodni nagy nehezen, de többet nem.
Lenne itt még valami amit kijelentette bíróságon jelentette ki miszerint ő 12 éve nem lakik ott. Csak mióta kezdem rend beszedni a házat azóta akar jogot gyakorolni a tulajdon része felet, ha kicserélem a kapuzárat és nem is engedem be, mivel nincs ott semmi ingósága akkor mit tud tenni ellene. Mert kapott tőlem kulcsot a mostani hoz, de átvételi elismervénnyel.
Telefonon többször meglettem fenyegetve miszerint verőlegényt fog beköltöztetni a tulajdon részebe, zaklat a munkahelyemen és nem tudok tőle nyugodtan pihenni.
Mit tehetek ilyen kor?
Tisztelt fórumozók!
Nem tudom jó helyre írok-e, remélem valaki tud segíteni.
Párommal az édesanyja lakásában élünk, aki külföldön él és dolgozik már jó ideje, nem is nagyon valószínű, hogy hazaköltözik.
De elhatározta, hogy elcseréli a lakásunkat egy kisebbre, de nekünk, vagyis a fiának és nekem el kell mennünk albérletbe.
Kérdés a következő:Van-e jogi útja annak, hogy ezt a lakást az ő fia megvegye, bérelje az anyától, tehát, hogy ne kelljen albérletbe mennünk, legalább egy darabig ne!
A párom már felajánlotta, hogy ő megveszi részletre a lakást, vagy fizet az anyjának x összeget,hogy itt maradhasson,de az anya most elhatározta,hogy kirakja a fiát.Mit lehet ilyenkor csinálni jogilag?
Köszönöm a válaszokat előre is!
Szép napot!
Ez nem a kérdésemre volt válasz, Angelux.
Elnézést ez más téma,rossz helyre tettem fel véletlen!!!!
:)
szoszid
Ha az övé a lakás, és ti csak szívességi használók vagytok, annyit tudtok tenni, hogy megegyeztek vele.
Sajnos így van:(
Nem egyezünk meg,sajnos csak elköltözni tudunk.
Köszönjük a választ!
Ágnes
Nincs mit.
Üdvözlöm Önöket!
Osztatlan közös tulajdonú kertesház felének vagyok tulajdonosa. A két kertrész elkülönült használatban van,
Amikor használatmegosztási szerződést kötöttünk tulajdonosok, belevettük, hogy:" felek megállapodnak, hogy a saját használatú ingatlanrészükön sem végezhetnek átalakítást, építkezést, csak a többi tulajdonostárs írásos engedélyével"
A tulajdonostárs azóta a kertrészén álló 10 m2-es betonalapú faházat lecserélte egy 20 m2-re, kutat furatott, illetve lebetonozott egy 10 m2-es részt ping-pong asztal alá. Ez engem nem zavart, írásos engedélyt nem kért tőlem, nem is került szóba.
A jövőben kutyatartás és belátás csökkentése miatt gondoltam egy lamellás 2 méter magas(barkácsboltokban kapható elemekből álló) átlátszatlan fakerítést felállítani-két méterenként oszlopokra rögzítve, a külön használt kertrészem szeparálására.
A kérdésem: A korábban idézett szerződési pont szerint én egy ilyen kerítéssel, csak a tulajdonostársak engedélyével határolhatom le a kertrészem?
a szerződési akarat eredetileg nem erre vonatkozott, hanem, hogy ne építhessen pl hozzá a házhoz, vagy ne építhessen újabb házat a telekre, stb. Tehát engedélyköteles dolgokra gondoltunk, mikor belevettük ezt a pontot.
De tarok tőle, hogy ezzel a megkötéssel, a kerítés építéséhez, sőt bármilyen kicsi építési tevékenységhez pl lebetonozok 1 m2-t tűzrakóhelynek- írásos engedélyt vagyok köteles kérni.
A jogi álláspontjukra lennék kíváncsi a hozzáértőknek.
Előre is köszönettel,
Zsolt
Ha ebből jogvita lesz, akkor nagy szerepe lesz a bizonyításnak, mert azért a szerződéses nyilatkozat nem egyértelmű. Mindenesetre ha senkinek semmit nem sikerül bizonyítani az akkori szándékkal kapcsolatban, akkor szerintem ez nem kellene, hogy a szerződés hatálya alá tartozzon.
Osztatlan közös tulajdon esetében az ingatlan bérbeadásnak milyen feltételei vannak?
A saját lakrészemet a társtulajdonosok beleegyezése nélkül is kiadhatom?
Elég extrém a kérdés, de: Mivel osztatlan közös a tulajdon, tarthatnak igény a társtulajdonosok a befolyt bevételre?
A társtulajdonosok emelhetnek-e kifogást az ellen hogy én kiadtam a résztulajdoomat 3-ik félnek, és ez őket zavarja valahogyan? (nem követtem el semmit ( sem pedig a bérlőim) amivel rászolgáljak, de nem jó a viszony társtulajdonosokkal),
illetve ide tartozóan kell-e belegyezést kérnem tőlük magához a bérbeadás tényéhez, vagy a bérbevevő személyehez kapcsolódóan (pld kutyatartás, hangoskodó fiatalok stb)
Köszi:
M
Osztatlan közös tulajdonban főszabályként nincs saját lakrészed, így bérbe adni sem tudod. Szerintem a használati megállapodás sem jogosít fel a bérbe adásra, mert csak a használatra szól.
Osztatlan közös tulajdonban levő telket a szabályozási tervnek megfelelően meg kell osztani, mert a telek egy része út lesz majd. Térképen változik csak a hrsz. Kerítés is, fák, kamrák is maradhatnak a kisajátításig. Az építési telektől, a magánút miben fog eltérni? (Természetesen útként van a kert nyilvántartva térképen, valójában nem út.) Van egyáltalán eltérés? Van valamilyen kötelezettségünk?
Először is nem "kell megosztani", ha lesz kisajátítás, annak keretében úgyis megtörténik a telekalakítás. Ha most önként megosztod, és a vázrajz alapján a telek(rész) művelési ágát útra megváltoztatod, azzal lemondasz annak lehetőségéről, hogy az építési telek és az út közötti érték különbözetet a kisajátításkor kérhesd. Kisajátításkor ugyanis meg kell fizetni a telek forgalmi értékének megfelelő árat, az azon lévő építmények és az átlagos mértéket meghaladó zöldek értékét. Egy útnak fele annyi értéke sincs, mint egy építési teleknek. A "térkép" vélhetőleg nem térkép, hanem helyi építési szabályzat szabályozási tervlapja.
Obuda Fan, köszönöm a segítséget a kerítésépítés kérdésében!
Elolvastam az utánam következő kérdést, és kicsit meglepődtem a válaszon, miszerint a másik Ügyvéd úr véleménye, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonrészét, még használatmegosztási szerződés esetén sem lehet bérbe adni. Ezek szerint jogom van a tulajdonrészem költségeit viselni(felújítás, rezsi, másnak okozott kár, építményadó) a hasznait viszont nem szedhetem, csak annyiban, hogy lakhatok benne, vagy mást bejelenthetek oda? Nem értem miért lenne ez így.
Én eddig úgy hittem kiadhatom, csak -gyanúm szerint- a tulajdonostársaknak (esetleg) előbérleti joga lehet.
Rosszul gondoltam?
Zsolt
Köszönöm a választ!
Nem lesz kisajátítás. Megosztani azért kell, mert csak így adnak építési engedélyt. A legjobb az lenne, ha a szabályozási tervet módosítanák és nem akarnának oda utat tenni, ahol mellette 12m széles útnak van hely.
Lehet olyan használati megállapodást kötni, ami a hasznok szedésére is szól.
Köszönöm, bár kicsit furcsállom a dolgot az az igazság.
Én azt hittem maga a használat (ott lakás) is a hasznok szedése jogilag. Vagy ha termelek pl valamit a kertemben.
Azt gondoltam volna, bérbeadásnál ezt a használati jogot időlegesen átadhatom másnak bérleti díj fejében, amit nekem fizetnek meg.
De jó tudni, hogy nem így van, bár nem tervezem kiadni a részem, de ha újabb szerződést kötünk valamiért, belevesszük. Azért az ügyvéd -kettő is foglalkozott a szerződéssel- mondhatta volna...
Mert egy lakásnál elég fontos lehet, hogy kiadható legyen.
Köszönettel,
Zsolt
Ez a telekalakítás nem lehet feltétele egy építési engedélynek, kivéve, ha e nélkül a telek közterületről, vagy magánútról sem közelíthető meg. Akkor viszont nem lenne igaz, hogy most építési telked van. ;)
Az az igazság, Zsolt, hogy eleve nem célszerű több lakást ilyen jogi konstrukcióban - osztatlan közös tulajdonban - építeni. Ha elkerülhetetlen a közösködés, akkor legyen legalább társasház. De igazad van, ezt is mondhatták volna az eljáró ügyvédek.
osztatlan közös-kiadhatóság
Köszönöm a válaszokat, elég baj ez nekem.... Viszont a mi esetünkben az osztatlan közös tulajdon gyakorlatilag abban merül ki hogy egy telken vagy 3 teljesen elkülönülő ház (kerítés, miegymás)összesen egy közös használatú bejárati folyosó van.
A helyzet nem új, kb 30 éve áll fenn, és/de amikor adásvételi szerződést kötöttünk nem csináltunk külön használati szerződést.
Kedves KBS , esetleg tudnál utalni konkrét passzusra amire hivatkozva véleményezed hogy a osztatlan közös nem bérbeadható 3-ik fél részére?
Előre is sközönettel:
M
mateo
Ptk osztatlan közös tulajdon szabályai??? Szerintem ez bőven elég. ;)
