Osztatlan közös tulajdon

jupi000,

Ismerősödnek nem kötelező aláírnia semmit. Ha nem akarja, nem adja el a kisebbségi részét a nyaralóból.

A testvérének pedig joga van pert indítania. Ha az előbbiekből nem lett volna világos, ez egy közös tulajdon megszüntetése iránti per. Ha nincs különleges ok, akkor a bíróság meg is szünteti azt valamilyen formában.

Ezért írta KBS, hogy ha tényleg pert indít, akkor az ilyen lesz, és ezért az ügyvéded helyében ellenkeresetben kérné a másik ingatlan közös tulajdonának megszüntetését is.

Esetleg közölje az ismerősöd ezt a testvérével, és azt is, hogy per esetén biztosan mind a ketten rosszabbul fognak járni, mintha megegyeznének.

Támaszthat feltételeket, de ha nem megy bele a testvér, akkor valakinek perelnie kell - a bíróság az, aki kötelező érvényű döntést hoz ha kell.

Grave7
A testvér ígérgeti a pert, mert csak az eladó nyaralót akarja kivásárolni, az ismerősöm meg szeretné mindkét ingatlant lerendezni, hogy szabaduljon. Akkor írná alá az adás-vételi szerződést, ha ez a megegyezés része lenne a szerződésnek.Köszi.

Én viszontkeresetet nyújtanék be, hogy ne csak ezen az egy ingatlanon szüntessük meg a közös tulajdont, hanem a másikon is. (Igaz, akkor mégis csak kell illetéket előlegezni.)

@jupi000: „arra jutott a testvér, hogy bepereli ismerősömet”

Keresetlevelet kapott az ismerősöd (bíróságon keresztül), vagy csak a testvér és/vagy ügyvédje ígérgeti a pert?

Köszi a választ.
Mi az a többi? Lehet tudni?

A testvér megtette neki a szívességet, hogy megindította a pert - így ő előlegezi a százezres nagyságrendű illetéket.

Az ismerősöd bízzon meg egy ügyvédet - az majd tudha a többit.

Tisztelt Szakértők,
egy idős ismerősöm problémája a következő:
két ingatlanban tulajdonosok a testvérével egy házban és egy nyaralóban, mind a kettőben 1/4:3/4 arányban, 6 éve.
Az ismerősömé a kisebb tulajdonrész mindkettőben. A testvér eddig nem ment bele a közös tulajdon megszüntetésébe, azzal az indokkal, hogy nincs pénze az 1/4 tulajdonrészek megváltására, kifizetésére. Most végre a nyaralót eladja, de csak ezt az 1/4 részt váltaná meg, a ház megváltásáról most sem hajlandó tárgyalni.
Ismerősöm végre mindkét ingatlanból ki akar szállni, és csak akkor akarja aláírni a nyaraló adás-vételi szerződését, ha ezt el tudja érni.
A testvér ügyvédtől kért tanácsot, és arra jutott a testvér, hogy bepereli ismerősömet, a testvérét, mert akadályozza a nyaraló eladását, mikor arra megvan a biztos vevő.
Ismerősöm megrémült, hogy egy perben a testvérével álljon szemben.
Mi értelme van ennek a pernek? Megnyerheti ezt a pert? Mit lehet tenni? Ellen pert indítani a közös tulajdon megszüntetéséért?
Köszönöm a válaszukat.

Baltaznak

Van itt azért gond a bekebelezés előtt is.

A terület alapján ez egy olyan erdő amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként van nyilvántartva. Abban bármilyen munkát csak erdőgazdálkodó végezhet. Fakitermelést főleg. Ha a tulajdonos társad nem erdőgazdálkodó, és mégis termel, abból gond lehet, vagyis bírság. Ami téged is érinthet. Ezt villámgyorsan tisztázni kellene.

A bekebelezésben tudok segíteni, mert ebben az irányban is nyitok. Persze kérdés, az ország melyik részén élsz.

Tisztelt Szakértők! 

Az osztatlan közös tulajdonú földterületek 2021 évben 'kötelező' felosztásával kapcsolatban merült fel kérdésem.

Osztatlan közös tulajdonú erdő tulajdonosa rajtam kívül még egy természetes személy.

1.2 ha a rám eső rész, 0.5 ha a tulajdonostársé.
Az osztatlan közös tulajdon rendezésében nekem 'kéne bekebeleznem' a törvény értelmében.

Az adás-vétel csak idén, 2021 februárjában került jóváhagyásra, így pedig a törvényben a bekebelezés kezdeményezéséhez kikötött 3 év bőven nincs meg... :(

Bár az is igaz, hogy az adás-vételi szerződésben nyilatkoztam arról, hogy 5 évig nem adom el a területi hányadomat! 

Családommal most költözünk a közvetlenül az erdővel szomszédos kivett területre, amely a világ végéhez igen közel található. :)
Az erdővel hosszú távú terveink vannak (kutatási projektek); enélkül a csodálatos, természetes módon kialakult, érintetlen erdő nélkül másik végleges lakóhelyet választottunk volna...
Főként azt látva ami az elmúlt két hónapban történt: a másik tulajdonos úgy, hogy eddig az elmúlt 8 évben hozzá sem nyúlt az erdőhöz, hirtelen fairtásba kezdett mindenféle jelzés - megkérdezés nélkül...

Az erdőt egyébiránt még a vétel előtt szakemberrel felmérettük - a területen található fák még a vágásérettségtől messze járnak.

Mindenképpen szeretnénk megőrizni az erdős területünket!

• Ez az 5 éves kikötés az adás-vételi szerződésben jelenthet valamilyen 'védelmet' ebben a helyzetben?
• Megoldás lehet ha a másik tulajdonossal 'szétméretjük' az erdőt a jelenlegi tulajdoni hányadok szerint?

Előzetesen ő nyitott arra, hogy a jelenleg ráeső rész lenne csak az övé, számunkra szintén megfelelő megoldás lenne ha ő is megtarthatná az erdős területét.

Előre is köszönöm a válaszokat! 

Tisztelt fórumtagok!

Segítséget szeretnék kérni a következő helyzetben:

Egy osztatlan közös telken áll egy ikerház, mellette egy különálló épület, aminek egy része garázs a másik tároló.

Az egyik épületrészt tavasszal megvásárolták és megkezdték a felújítását, átlakítását.

A felújítás tervek nélkül, spontán történik, ezért a másik épületrész tulajdonosa (párom és én) a munkálatok során szembesül a módosításokkal.

1. A házrészben levő garázs megszűntetésre került, helyette a melléképület tulajdonukba került tároló helyiségét szeretnék átalakítani, és garázsnak használni.
A 6,5 m főfalból a meglévő 2,5 m  mellé még 2,5 m széles nyílást vágnának. Véleményem szerint az épület átalakításahoz statikus bevonása is szükséges lehet, szerintük nem szükséges.

2.  Az új tulajdonosoknak 2db autója és egy dobozos furgonja van, ezért az autóbejáró és házrészük fala közötti földterületet szeretnék még parkolónak kialakítani. Párommal szeretnénk elkerülni a parkolási káoszt, és az udvar efajta kisajátítását.

3. A tűzfalon egy kb. 2x2m széles ablakot/ajtót vágnának az udvar felé, amit véleményem szerint a jövőbeli nyugodt együttélés érdekében szükséges lenne megbeszélni.

Párommal szerettünk volna az új tulajdonosokkal beszélni és tisztázni a felmerült kérdéseinket, de nem kapunk választ.

Milyen lehetőségeink vannak, hogy ne szoruljunk ki a saját otthonunkból?

Merre induljunk?

Előre is köszönöm  a válaszokat!
Dávid Zoltán

Mert ez egy törvényen alapuló haszonélvezet - szemben a szerződésessel, és a korábbi Ptk-ban a szabályai is eltértek.

Na de az Inytv vhr. megemlíti és definiálja! Úgyhogy akkor csak létezik! :)

De hogy mi értelme volt ezt külön így nevesíteni, ha semmi pluszt nem ad a (holtig tartó) haszonélvezeti joghoz, azt én sem értem...

Tök jól elmondtad, miért nem létezik... :D

Azért az így túlzás, hogy "özvegyi jog" nem is létezik. A Ptk. valóban nem ismeri, de az Inytv vhr. említi. De valóban az is csak egy sima haszonélvezeti jog, a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti joga.

„ másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár”

Még az is érdekes, hogy olyan sincs, hogy "ami jár". A haszonélvezete megváltásáért bármennyit kérhet, nincs rá semmilyen törvény vagy szabály.

(az, hogy az Itv. szerint mennyi illetéket, milyen illetékalap alapján kell fizetni, az egyáltalán nem számít egy csöppet sem.)

„Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség,”

Olyannyira semmi, hogy "özvegyi jog" nem is létezik - a Ptk.-ban még az özvegy szó sem szerepel. Az is simán haszonélvezeti jog.

Ha adsz egy koldusnak 200 forintot, az összes többi követelheti, hogy neki is adj?

Sziasztok!

Van egy osztatlan közös tulajdon 1/2-1/2 tulajdonossal, és az ingatlan özvegyi joggal terhelt (a tulajdoni lapon nincsen külön utalás, hogy II/1. és II/2. részhez tartozik, hanem a III/1. be van jegyezve utalás nélkül).

Az osztatlan közös tulajdont földmérő segítségével kimértük és felosztottuk, amiről készült ügyvéd által használati megállapodás, amihez a földmérő rajza is szereppel.

Az lenne a kérdésem, ha az egyik tulajdonos eladta a részét, a másik nem élt az elővásárlással, és a özvegyi jog jogosultjával megállapodott egy jelképes összegben, hogy lemondjon, akkor ilyenkor a másik tulajdonos részére automatikusan visszajegyzik az özvegyi jogot?

Ha igen, a másik tulajdonosnak nem kellene felkínálnia ugyanazokkal a paraméterekkel az özvegyi jog megváltását, ha ő sem szeretné, hogy az a teher rajta maradjon?

Azaz az özvegyi jogot részben is meg lehet váltani, ha külön utalás nem volt a tulajdoni lapon, csak hogy az egészen van?

Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség, nekem annyira nem válik szét (előny, hátrány).

(a probléma ami miatt kérdezem, míg az egyik tulajdonosnak hajlandó volt áron alul jelképesen lemondani, addig a másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár)

Előre is köszönöm a válaszokat!

Tuti a dolog, azért nem mentünk még közjegyzőhöz, mert én egy panel és egy föld tulajdonjogát adom át majd neki értékarányosan + adok készpénzt is, de mivel május 15-ig be kell nyújtani az egységes területalapú kérelmet, és mivel az már itt van, ezért azt még ő fogja benyújtani... bonyolult. Én ezért nem akartam 1/3-ozni, ez csak bonyolítja az életünket szerintem. Normális örökösök megegyeznek, ki mit kap, és viszontlátásra. Szerintem.

Pici78

„ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége?”

Jó eséllyel lehet erre hivatkozni, csak hát hagyatéknál nekem az a tapasztalatom, hogy nem mindig a valós piaci árat határozzák meg. Ha később az a bizonyos harmadik testvér már csakazértis bekavar és azt mondja, hogy ő többet kér, akkor nem biztos, hogy tudsz ellene tenni. A másik testvérrel egyébként tuti a dolog? Vele mindent lezongoráztatok már? Ő nem fog visszakozni?

Ez nem méltatlankodás, csak mivel hármunk közül én nem kaptam édesapám életében egy cirka 20-25M-os ingatlant a seggem alá, ahogy a másik kettő testvérem kapott, én osztályos egyezség jogcímén kértem, hogy értékarányosan lemondok az összes többi hagyatékról, és nekem csak a ház kell, mert a lakhatásomat szeretném rendezni. Ők azt mondták, hogy nem baj, legyen minden 1/3, és én beköltözhetek. Aztán már az is baj, ha kulcsot kérek a garázshoz (nem kaptam). Az ingatlan nem ott van, ahol jelenleg lakom, hanem 40km-rel távolabb, most oda-vissza utazgatok. Az a testvérem, aki mindenáron ragaszkodott minden ingatlanból az 1/3-hoz, ő helyben lakik, neki könnyű. Mindent használ is. Nekünk meg van papíron 1/3-unk, aztán szevasz. Én jelenleg is egy közös udvaros osztatlan közösben lakom, 2006 óta, nem leányálom. 17nm-en nyomorgok, holott ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége? Nehogy már én legyek a szemét, hogy lakni szeretnék valahol, nem a cigányputri kellős közepén nyomorogni. A testvéreimnek sosem voltak ilyen problémái, a seggük alá lett nyomva minden jó 20 évvel ezelőtt, én meg megjártam itt a cigányok közt a poklok poklát, mindjárt bőgök...

SolnesM

„Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.”

Óriási tévedésben vagy, mindjárt az első hozzászólásában írta ezt, el kéne figyelmesebben olvasni:

„Pici78 2021.05.02. 21:33
Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz.”

Tehát a tesó meggondolta magát és mégsem akarja neki eladni. Csak hát ebből rossz szomszédság lesz, amit fel kell számolni mielőbb. Két dolog viszont lényeges, amiről nem ártana a kérdezőnek tudnia.

1. Ha üresen állna a harmadik testvér lakrésze, ő akkor sem használhatná csak úgy, ingyen, mert a testvér simán többlethasználati díjat kérhet arányosan a saját részére tőle.
2. A közös tulajdon megszüntetési pernek eléggé jelenetős a költsége, amit a két fél tulajdoni hányadának megfelelően fizet, ergo a kérdező fogja a kétharmad részét fizetni a perköltségnek. Ráadásul ha a felperes és az alperes nem ért egyet az ingatlan értékében, akkor a bíróság kirendelt szakértője fogja az ingatlan értékét meghatározni és az alapján számolják az illetéket és az esetleges fizetendő árat is nagy valószínűséggel megszabni.

„Ha az alperes vitatja a felperes érték-megállapítását, vagy az érték-megállapítás ellenkezik a köztudomással, a bíróság hivatalos tudomásával, vagy egyébként valószínűtlen, úgy azt a bíróság állapítja meg (Pp. 26. §). Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a bíróság magasabb összegben állapítja meg a pertárgyértéket, ami az eljárás megindítására vonatkozó illeték kiegészítését eredményezi.”

Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.

Olvasgatom P..78 méltatlankodását.
Hát felettébb érdekes.

„Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda”
Tény hogy csak 1/3 arányban tulajdonos és ha a csillagok szerencsésen állnak, akkor is csak 2/3 - ban lesz tulaj.

Majd :
„Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. ”
A jelen állapot szerint még csak 1/3 -os, de már mint 100 % os tulajként gondolkodik.
Jellegzetes szűk látókörű, önző szemlélet !!

Egy kicsit félreérthető voltam: a ház másfél éve üresen áll. Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda. Engem csak az zavar, hogy a pince és a garázs tele van pakolva. A tesóm élettársa először a garázsba kezdett bepakolni. Februárban megbeszéltük, hogy május 1-ig kipakol és költözhetek. Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. Meg akkor már a háznak is az egyik szobája, meg majd minden... Már a hagyatékin megmondtam, hogy döntse el mindenki, kinek mi kell és értékarányosan osszuk meg, mert ebből csak vita lesz, és lőn. A tesóm élettársa olyan dolgokat tárol a pincében és a garázsban, amiket én nem szeretnék ott látni, legszívesebben tudomást sem szeretnék venni, de ott van.... ráadásul februárban igéretet kaptam, hogy ki lesz pakolva, erre fel ma a fejemhez vágta, hogy az 1/3 az övé. Tehát hazudott, amikor azt mondta, ki lesz pakolva. Akkor mit fog csinálni, ha látja, hogy beköltöztem, ezek után? Beköltözök, pert indítok és vagy nyerek vagy nem. Sajnos nincs más választásom. Ha a kertben parlagfű nő, azért mint tulajdonos, felelős vagyok. A garázsban tárolt dolgokért felelősségre vonható vagyok???