Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Szakértők!

Olyan problémám van, hogy 2 testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van egy kb 6000 m2 területű ingatlan, melyen párommal megkezdtük az építkezést!
Mivel nem szeretnénk, ha mindenféle szerződések megkötésével kellene rendezni, hogy a ház és a körülötte kialakított egyéb dolgok az ő tulajdonukba ne kerüljenek stb, így szerettük volna megosztatni a telket.
Előzetesen érdeklődtünk az Önkormányzatnál, akik (levélben) nem adtak egyértelmű választ arra, hogy miként lehetne megosztani. Elővették a földhivatali álláspontot az 1500 m2 minimális telekméretre, illetve a meglévő környezetre is hivatkoztak stb. DE konkrét választ nem adtak, hogy akkor most mi a helyzet.
Ezek után elolvastam a HÉSZ-t amely a következőeket írja: "A meglévő földrészletek a hatályos jogszabályok szerint oszthatók meg, illetve vonhatók össze." Ezen kívül semmilyen más számszerű meghatározást, vagy jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, amely alapján el lehetne dönteni, hogy akkor most megosztható vagy sem, ha igen akkor milyen feltételek mellet.
Az önkormányzatnál a telekmegosztással kapcsolatban kértük az előzetes állásfoglalást, amelyre csak annyit reagáltak, hogy nem lehet megosztani. Ha ez így van, akkor miért nincs a HÉSZ-ben ez feltűntetve, vagy a kihúzott táblázat ezt takarja. Véleményem szerint -egyébként napi rendszerességek jogalkalmazó vagyok - ez nem egyértelmű szabályozás, ugyanis azt is feltételezhetem, hogy a kiúzott rublika és az idézett szövegrész együttesen lehetőséget ad a megosztásra, de az önkormányzat a feltételekre vonatkozóan nem kívánt élni szabályozási lehetőségével és az átutalta a földhivatal vagy egy felsőbb rendű jogszabály hatáskörébe.

Várom mielőbbi segítségüket a témában.
Köszönöm

Üdvözletem!
Találtam egy vonzó, ám annál problémásabb eladó ingatlant (családi házat), szeretnék információkat kapni azzal kapcsolatban hogyan szerezhetem meg 100%-osan a szóban forgó ingatlant. Idézem a hozzá tartozó leírást: "A volt férjem nem adja a másik felét, de csak addig tudja ezt csinálni, míg én el nem adom a részemet. Ő egy alkoholista,
már gondolkodni sem tud. Aki megveszi az én részem az egész házat lakhatja, mert osztatlan tulajdon. 5 éve üresen áll,
a lakáshasználatról lemondtunk. A ház teljesen tehermentes! Azonnal költözhető! Utána ráér gondolkodni, hogy a másik felét,
hogy szerzi meg, illetve kisemmizi az exet, mert ezt is megteheti. Aztán az ex is eladja, papíron biztos,
mert nem lesz más választása, majd dobnak neki mondjuk havi 10 ezret, aztán befogja, de akkor már az egész ház
az önök tulajdona. Mindenben segítek, költözés, földhivatal, stb..."
Végül pedig az érdekelne, hogy relatíve könnyen elintézhető-e a dolog, és hogy megéri-e a fáradtságot.
Köszönettel.

Sziasztok!

Olyan ügyben kérném a segítségeteket, hogy adott egy 960 nm-es kert aminek az első felében van egy régebbi ház és annak a tulajdonosa épített a kert hátsó részében egy új házat a fiának. Családi problémák miatt most árulják a hátsó házat (meg talán már az elsőt is). Mi kinéztük a hátsót, már csak a burkolatok hiányoznak meg a kazán. A telket nem lehet megosztani. A tulaj mondta, hogy osztatlan közös tulajdon lenne és társasházzá lenne nyílvánítva. Mivel elég széles a kert, kapnánk egy 5-6 méteres szakaszt oldalt, ahol saját bejárónk lenne és ide meg a két ház közé is menne egy kerítés, hogy ne zavarjuk egymást. Mivel járna ez az osztatlan közös tulajdon és társasházzá nyílvánítás? Hiába lenne kerítés, ha én csinálnék egy medencét ő simán jöhetne fürödni? Ha tetőt kell felújítani a régi házon, nekem is be kell szálnom a költségekbe?
Köszönöm a segítséget!

Sziasztok!

Szerintetek mennyire bevett gyakorlat, hogy osztatlan közös tulajdonban van egy újépítésű (de akár régi építésű) „ikerház”? Egy önkormányzati rendelet miatt nincs lehetőség az épülőben lévő építményt több lakásos társasházzá nyilvánítani, ezért a vállalkozó osztatlan közösként értékesíti megosztási használati szerződéssel.
Hab a tortán olyan lakásra írtunk alá szerződést, amely „papíron” fizikailag csak egy ajtóval különül el a szomszédtól. De „ne aggódjunk, mindenki így csinálja”, majd befalazza a használatbavételi után.

Tényleg nem jelent ez életszerű gondot és más is így csinálja?
Köszönöm a segítséget, sajnos semmi tapasztalatunk nincs ilyen téren. Az ügyvédünk szerint „nem gond”, de őszintén megmondom: aggódunk.

Tisztelt fórumozók!
A következő problémával fordulok önökhöz/hozzátok:
Egy hatlakásos társasház egyik lakásának megvásárlását tervezzük. A tulajdonosok úgy tájékoztattak, hogy a lakás tetőtere beépíthető, amit egyébként a társasház másik három lakásában már meg is tettek.
Az alapító okirat elolvasása után kiderült, hogy a tetőtér osztatlan közös tulajdon, és a többiek a tulajdonosok írásos engedélye alapján építette be a tetőteret, de az felosztva nem lett.
Ilyen esetben a lakás tulajdoni lapjára - révén nem saját tulajdonban van, a beépített részek egyáltalán rákerülhetnek?
Ha nem, akkor használatbavételi engedély kapható rá? Építési engedélyt kiadnak?
Egy későbbi eladás alkalmával pl. banki kölcsön igénylésére van mód? Esetleg csak az eredetileg is saját tulajdonú földszinti részt veszik figyelembe?
A problémás kérdések rendezésére csak az alapító okirat módosítása ad lehetőséget, esetleg elegendő lehet, ha a tetőtérről ügyvéd előtt megosztási rajzot készíttetnénk?
Köszönöm előre is a segítséget!

Kérem, ha valaki választ tud adni, segítsen!
Felerészben tulajdonosa vagyok egy kertes családi háznak, melynek másik fele a leányom tulajdonát képezi. Azonban az Ő részét haszonélvezeti jog terheli, mely az elvált feleségem részére van bejegyezve. A váláskor úgy nyilatkozott hogy nem kíván életvitelszerűen az ingatlanban élni, mivel van saját lakása. Ezért nekem kizárólagos lakhatást állapított meg a bíróság és ez így a bírósági végzésben benne szerepel. A lányom is és én is szeretnénk a közös ingatlanunkat értékesíteni, amelyben én pillanatnyilag is benne lakom! Azt szeretném tudni, hogy a volt feleségem, akinek a nevére be van jegyezve a leányom részét terhelő haszonélvezeti jog, meg tudja e akadályozni az ingatlan eladását. Tisztelettel: Musicmanus.

Kedves musicmanus!

Az eladást nem, de a haszonélvezet hozzájárulás hiányában az ingatlanon marad ;-(

Kedves calibras!

Én az AO megváltoztatása nélkül nem venném meg:-(

epitesugyibirsag!

Nyilván nem újkeletű az önkormányzat rendelete. Az építő már akkor tudta, hogy mit épít, amikor megterveztette a házat.
Ha az a ház egy lakásnak épült, akkor biztos lehetsz abban, hogy a kivitelezése is olyan. Sima válaszfalak, főfal helyett, talán a közvűvek is egy vezetéken, egy mérőórával.
Egy ingatlan fele hányadát veszed meg. Nem kapsz rá hitelt, felelsz minden szegmenséért.
A költségekért egyetemlegesen feleltek. stb.

norbip!

Mindent jogilag lehet rendezni, használatot, társasházzá nyilvánítást, külön albetétbe vonni a házakat.

2011. :)

calibras!

Nem a használatot kell rendezni, hanem a tulajdoni viszonyokat.

calibras
Már az előtted történt tetőterek beépítését követően is kellett volna alapító okiratot módosítani. Ha te beépíted , a használatbavételt követően ismételten szükséges lesz. Ezt nem árt tisztázni már akkor, amikor a tetőtérbeépítéshez megadják a tulajdonosi hozzájárulást. Ellenkező esetben messzire elkerülném ezt az ingatlant.

Jó napot!
Szeretném a segítségüket kérni.!évvel ezelött beköltöztünk egy lakóparkba,a tulajdoni lap szerint osztatlan közös tulajdonú a telek( 1 millióért vettünk valamennyi telket),a közvetlen szomszédunk egyszer csak a megkérdezésünk nélkül leválasztotta a saját kertrészét,hagyott nekünk szorgalmi utat meg a másik szomszédnak is.Mi beépítettük a kertünket,bokrokkal fákkal,fűvel és csináltunk a kapuhoz egy utat a másik szomszédnak,hogy ő is bemehessen a kertjébe.Minden rendben is volt tavaly nyárig amikor csúnyán összevesztek velünk.Most meg elkezdte a kertje másik részét lekeríteni,hogy mi majd ott fogunk járni(a mostani út:130cm széles,a másik amit csinál:89cm széles),se nem kérdezett meg minket se semmi ilyesmit nem tett.Kötelezz minket erre.Ezt megtehetik?Hiszen nekünk sokba került a kert megcsinálása és egy ügyvéd szerint irásos beleegyezésünk nélkül nem teheti ezt meg.Most ráadásul még fenyeget is minket.Kérem aki tud segítsen a válaszban.Köszönöm.

Lakópark és még mindig osztatlan közös tulajdon? Akkor ott nem csak a telek körül van gáz.
Egyebekben a telek osztatlan közös tulajdon, így nincs se ő kertje, se te kerted. Csak ti kertetek van! Ha lenne társasház és alapító okirat, illetve szmsz, akkor abban esetleg lehetne szabályozni a telekhasználatot, de ott is csak módjával.

Jó napot!

Egy kérdésem lenne.
12 lakásos tházban lakok. A kert osztatlan közösben van.
A telekrészek el vannak választva egymástól.
Az enyémen van egy garázs, ami közvetlen utcafronti.
A kérdésem a következő:

Ha teszek ki rá hírdetőtáblát, akkor kell-e arra engedélyt kérjek a tház-tól ill. hogy a kihelyezett hírdetésekből származó bevétel az csak az enyém, vagy osztozni kell a többiekkel?

Azt már megkérdeztem,hogy ha a telekre tennék reklámtáblát, akkor az a ház bevétele lenne.
Ezért gondoltam, hogy hátha a garázs már nem számít közösnek.

Válaszát előre is köszönöm.

A garázs akkor a tied, ha szerepel a társasházi különlapon a te kizárólagos tulajdonodként. A homlokzata viszont akkor is közös. Tehát kell a közgyűlés hozzájárulása. Bevétel kérdésében majd szintén dönt a közgyűlés, illetőleg a szerződés.

köszönöm válaszát

sajnálom, hogy nincs lehetőség arra, hogy magamtól tegyek ki reklámtáblát.

Jó napot!

Szeretnék tanácsot kérni.
Tulajdonos vagyok egy osztatlan tulajdonjogú házban.
Szeretném eladni, de az egyik tulajdonos meghalt.
Valamilyen hagyatéki vita van és mindenféle képpen kellene a hagyatéki végzés, mert a leendő tulajdonos nem tudja máshogy megvenni (a hitelhez kellene).
Kérdésem az lenne, hogy meddig lehet halasztgatni a tárgyalást illetve a végzést (2011.09. hó óta tart)?
Illetve nincs más mód, hogy el tudjam adni?
Segítségét előre is köszönöm.
totty25

A bank nagy úr! Ha ragaszkodik a jogerős hagyatéki végzéshez, akkor nincs mit tenni. Vagy tiszta ingatlant kell neki jelzálogként felajánlani.

Az egy éven túli ügyek számítanak réginek hagyatéki eljárásban. De ha vita van, akkor lehet még ebből hagyatéki per is. Azért nem árt beszélni a bankkal, mit fogadnak el ilyen helyzetben.

Az adásvétel tárgyát képező ingatlant a bank nem fogja tudni elfogadni jelzáloghitel tárgyának, mert a bejegyeztetéshez valamennyi tulajdonos hozzájárulása kellene. Társasházzá alakítás ismert tulajdonosok hiányában szintén nem járható, így szerintem be kell vonni az ügyletbe egy "jogtiszta" terhelhető ingatlant.
Persze, ha a bank belemegy.

Tudomásom szerint az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.
Vagyis ha minden örökös aláírja a hozzájárulást akkor gyorsítható a folyamat szerintem.

Kérdés persze tiszta e az öröklés.
{laikus hozzászóló }

MD
A kérdező írta, hogy hagyatéki vita van. Amíg az nem zárul le, nem lehet tudni, hogy ki és milyen mértékben az örökös. Pláne, ha perre is mennek.

Igen,erre gondoltam a tiszta öröklés felvetésével.