„Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe”
Ez nem így van. Viszont a birtokban lévőt valóban előnyben részesítik a megváltásban - és az itt nem a kérdező.
Osztatlan közös tulajdon
Pici78,
„Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat?”
Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe, az igazságügyi szakértő által megállapított értéken megveheted a testvéred részét, ha valamilyen egyéb körülmény nincsen (birtokos, méltánytalan kiköltöztetés, alkalmatlan idő). Esetetekben, a leírásod alapján, nincs ilyen
Lásd : Ptk. 5:83-5:84.§
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
„Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?”
Nem vagy felelős, ha nem te viszed el.
Sziasztok! Örököltem egy házat 1/3 részben. A tesóimmal, akiké a másik két 1/3, megbeszéltem, hogy én be fogok költözni. Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz. Ő megígérte nekem februárban, hogy május 1-ig kipakolja az élettársa tárgyait az ingatlan területéről. Ez nem valósult meg, sőt, egyre több minden van az ingatlanon, van olyan rész, ahová kulcsot sem kaptunk....Erre mondtam neki, hogy ez jogellenes, de ő azt mondta, hogy leszarja. Nekem nem pálya beköltözni valahova, ahová pl. a garázshoz még kulcsom sincs. Sajnos ez már veszekedéssé fajult, jelen állás szerint papíron van tulajdonjogom, és ennyi. A másik tesómmal elboltoltuk, hogy értékarányosan tulajdonjogot cserélünk, tehát én leszek a házban 2/3 majd. Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat? Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?
„a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.”
Lehet, hogy ezt mondhatnám, de az ilyen helyzetek csak konfliktust szülnek. Az internet kábelünk meg az ő telkén fut, akkor ő is kérhetne használati díjat. A villany a miénken fut...ennek így sosem lenne vége.
„
saját bekötési vízmérője a területén”
Így van, mindenkinek saját külön órája van mindenre. Mi ehhez a cső-csere kérdéshez úgy álltunk hozzá, hogy ha nem ad bele, akkor is meg kell oldani, hiszen csőtörés volt. Ezek az új műanyag csövek meg már száz évig fogják bírni. Nem akartunk pereskedni. Birkák vagyunk lehet, de a nyugalmunk többet ért.
A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.
„Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják”Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.
Így van, generációk óta. A használati megállapodás akkor írodott, amikor még pelenkás voltam. Ezért is írtam, hogy ezt el kellett fogadni úgy ahogy volt. Telek/ház használati vita nincs. Ha valamit, ezt egyételműen lefekteti a használati megállapodás, rajzokkal kiegészítve. Az egyéb kérdések közül a legköltségesebbeken, mint a közművek korszerűsítése szintén túl vagyunk. Szeretnénk békében élni itt, már mindent felújítottunk, kicseréltünk, rengeteg pénzt fektettünk bele, széppé tettünk, jó a környék, infrastruktúra, munka, iskola, stb, ezért nem áll szándékunkban elköltözni. Hülye szomszéd meg bárhol lehet, önálló ingatlan esetén is meg tudja keseríteni az életet a rossz szomszédság. Azért bízom benne, hogy egyszer eljutunk oda, hogy vagy a mostani társtulajjal vagy az utána jövő társtulajjal normális viszonyt tudunk kialakítani. Nem rajtunk fog múlni, az biztos.
Időnként biztosan felmerülnek majd gondok, kérdések, ezekre próbáljuk majd akkor is megtalálni a lehető legjobb megoldást, ahogy most is megtaláltuk a kerítés kérdésben. Köszönöm a segítséget mindenkinek.
„ Egyébként meg csak pár éve vagyok tulaj, de születésemtől fogva itt lakom.”
biscuit
Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.
Még nem késő rendezni... de a háborús feleknek ez nem megy. !
„ A közművekről semmi sincs a használati megosztásban. Sőt, nemhogy nem adott bele, ”
biscuit
Nos ebből később még sok sok baj keletkezhet.
De hát az ilyen együttélési helyzetek nem maguktól keletkeznek.
A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.
Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják..... szakszerűtlenül.
Ezek az un. sziámi ikerházak. Torz fejlődés/fejlesztés révén jöttek létre.
biscuit
Elhisszük, sajnos nem te vagy az első és nem az utolsó, aki ilyen helyzetbe került.
Az ehhez hasonló szomszédokkal csak az ő szintjükön lehet tárgyalni.
„Az én házfalamra tette fel a légkondiját a hálóm ablaka mellé közvetlenül, meg sem kérdezett. Most mondjam én is, hogy én nem tehettem fel a bambuszt az ő kerítésére, szerelje le ő is a légkondiját az én falamról?”
Mondhatod, de lehet, hogy a fenyegetés helyett célravezetőbb a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.
„Most pereljem be? A közművekről semmi sincs a használati megosztásban.”
Persze, hogy nincs semmi a használati megosztásban, mert szinte biztos, hogy 1. van saját bekötési vízmérője a területén, vagy 2. mellékmérős az ő része. Perelheted annak a szakasznak a javításáért, ami az ő szennyvizét szállítja, mert az ő érdekében történt a javítás. Ne feledd, ez is osztatlan közös, amiért a saját hányadának megfelelő mértékben felelős. Víz dettó ugyanez, annyi különbséggel, hogy ha mellékmérője van, akkor a te mérőd és az ő mérője közötti csőtörés miatt elfolyt vized neked fogják kiszámlázni. Ezt nem ártana tisztázni.
Köszönöm a hozzászólásokat.
Aki akarja elhiszi, aki nem akarja nem hiszi, de az én lelkiismeretem tiszta, a társtulajdonos az, aki nem együttműködő. Most sorolhatnám a korábbi eseteket. Teljesség igénye nélkül: Az én házfalamra tette fel a légkondiját a hálóm ablaka mellé közvetlenül, meg sem kérdezett. Most mondjam én is, hogy én nem tehettem fel a bambuszt az ő kerítésére, szerelje le ő is a légkondiját az én falamról? A közművek közül a víz, csatorna az én telkemen fut, onnan megy át hozzá. A vezetékek régi fajták, öregek voltak, kilyukadtak sorba, így tavaly csőtörés volt, a mi telkünk úszott a szennyvízben. Több hónap munka és majd egy millió forint volt mindent végig ásni, kicseréni. Egy forintot nem adott bele, mondván, hogy az a mi területünkön van. Most pereljem be? A közművekről semmi sincs a használati megosztásban. Sőt, nemhogy nem adott bele, a munkálatok zajjal jártak, amiért még ordított is egy sort, hogy nem tud pihenni. Akkor ki milyen ember itt? Egyébként meg csak pár éve vagyok tulaj, de születésemtől fogva itt lakom.
Zöldövezeti
Igaz, nem egyetemi tankönyv, de elég érthetően leírja. Légyszi, olvasd el, mielőtt badarságokat posztolsz (nekem egy percbe telt megtalálni):
biscuit !
Tedd félre a sérelmeidet és közeledj a most még haragos társtulajhoz ! Ha már annyira oldódik a helyzet hogy lehet beszélni vele/velük akkor vesd fel, hogy nézzük csak meg azt a közjegyzői megosztást ! Mi van benne ? Hogy van benne valami a kerítésről ? Meg ezernyi felvetendő kérdés.
És ne felejtsd telekönyvileg továbbra is osztatlan közös tulajdonosok lesztek..... összenőve mint a sziámi ikrek.
Idézem Józsi dr. Zöldnek írt sorait .
:
„Attól, hogy HASZNÁLATI megosztási szerződést csinálnak a tulajdonosok, attól még az ingatlan (osztatlan) közös tulajdon marad, egyszerűen csak a használatot szabályozzák valamilyen módon.
Ha nem megy az együttműködés kiszállhatsz a buliból !
” Üdv . ma... a szakértő
Na kérem ha már :
„ Osztatlan közös tulajdon” hozzátéve , hogy ez csak a telekkönyvi osztatlanságot jelent.
Amúgy most elemezve ezt a biscuit féle nem egészen 3 napos esetet.
Tehát valamikor a közjegyző úr csinált egy dokumentumot a két korábbi tulaj kérésére. Erre hivatkozik a most már egy új tulaj emigyen :
„Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunkat a 2 tulajdonos között közjegyzői megosztás alapján kerítéssel van elválasztva.
”
Vajon ez a megosztás mennyire tökéletes ? Nyilván van két telekrész.
De mi van a közművekkel ? Van villany, gáz, víz és csatorna. Azok megosztása mennyire tökéletes ? ha egy korhadt kerítésléc pótlásából belháború robbant ki, akkor
Vajon a fent leírt közművek szétválasztása mennyire tökéletes? Ha van közös rész, annak a karban tartása mennyire körül írt ?
A padlás pl. le van é választava ? De ez nem elég !
Mennyire tűzbiztosan van leválasztva ?
Meg ezernyi kérdés..
Az ilyen ' közjegyzői megosztás' ami egy dokumentum bizony ezt is kell hogy tartalmazza.
Amúgy az az elválasztó kerítés is elvileg közös, legalábbis annyiban hogy csak közös akarattal hozható létre. Na akkor pedig már le kell írni, hogy a karbantartás is közös.
Most az hogy a kerítést csak az egyik építette saját költségen ez is lehet. Lehet már a leválasztáshoz szükséges munkák kompenzálására. Nem tudni.
Költői kérdés . mi van, mi lesz egy tűz esetén ??
Egy jól kimunkált Használati megosztásban erre is kell elenni utalásnak. pl. úgy hogy a társtulajok biztosítást kötnek tűz és egy károkra. Sőt pl. a tűzterjedését szolgáló tűzgátló falakat megépítik. ( Már ha egyáltalán ilyen eszébe jut valamelyiknek. )
Tehát az ilyen eredetileg osztatlan közös tulajdon ha valamiért osztottá kell hogy váljon, akkor arra jól kimunkált un. Használati megosztást kell készíteni. Nem kis munka. Sok odafigyelés és rutin kell, mert különben később kisebb és nagyobb bajok lehetnek.
Kutyája van, felelős állattartóként viselkedik, nem akarja hogy átmenjen, megjavítaná, kipótolná a szétrohadt fakerítést. Mi ebben a kekeckedés?
Majd most csinál sajátot.
Mert háborúzol egy szerinted gyatra kerítés miatt.
2021.03.13. 21:00 részleten leírtad. oda költözöl egy megosztott ingatlan ba... amit egy közjegyző osztott meg ( szerintem a tulajok tudnak csak megosztani , ezt leíratják a korunk írástudóival ), építettek egy kerítést.... elvileg egy kötél kordon is megtenné. Na mindegy jön az új lakó (tulaj vagy cs. tag a jogcím nem számít ) és rendezkedik. Minősíti a kerítést, javítaná... stb. valami nagyon elromlott ebben az esetben.
Zöldövezeti: „a társtulajdonosa a kekeckedő illető.”
Miért is? Nekem is van másik szomszédom ahová az én kerítésemre tett hálót az illető, gond nélkül megengedtem. A harmadik szomszéd felé pedig szintén én szeretnék bambusz szőnyeget, amire ő azt mondta, hogy persze, tegyétek ! A társtulajdonos nem járult hozzá, pedig akár örülhetett is volna, hogy nem neki kell megjavítani. De felfogtam, és megtaláltam a megoldást a saját kerítés építéssel. Akkor miért vagyok én a kekeckedő?
Én ezt inkább itt elengedem. Értelme az nincs.
Sok a gubanc az osztatlan közös tulajdonok körül !
Azért nem árt valami tisztázni ! Írja bis.., hogy :
„a használati megosztást úgy kellett elfogadnunk ahogy volt, jogutódokra is kiterjedően hozták létre. Igen, nagyon sok helyen pontatlan,ezért érdeklődtem.”
Szerintem meg a területre és az azon lévő felépítményekre hozzák létre a használati megosztást.
Van egy xxxxx hrsz számú ingatlan, azon kettő /vagy akár több önálló lakás ( az önálló lakás kritériumainak megfelelően ). Ezt jól, egzaktul körülírják és írásban rögzítik. Ha több tulaj van, akkor szerződés, ha egy tulaj akkor sima deklaráció. Én mint főtulaj akár értékesíthetem is a tulajhányadomat. A vevő pedig leíratja a szerződésben, hogy a mit vesz meg. Tehát megvásárolja a xxxx helyrajzi számú ingatlan 12 /24 résztulajdoni hányadát, konkrétan a Használati megosztásban szereplő 'A' lakást. Azt nem árt jól körül írni, hivatkozni, hogy a korábbi használati megosztás érvényes, a szerződés szerves része. Panaszosunk csak a korhadt kerítés miatt akadt ki. Mi van ha az a kerítés holnapra eltűnik és 2 m -rel hozzá közelebb re kerül ?
Józsi dr !
Mint írtam :
„ Az egyik lányom jön tegnap azzal. hogy sehol sem találja azt a szót a tulajdoni lapon ,” az egyik kisebbségi tulaj a maga 5/24 -ével. Valóban telekönyvileg nem megosztható.
De amúgy minden megosztható... még az atomok is.
Akkor lesz HASZNÁLATI megosztási, szerződés kijelentés,deklaráció stb. A lényeg hogy legyen jól kimunkált/átgondolt és leírt valami. Nálam lesz legalább 6 oldal + térkép/alaprajz mellékletek, azt a tulajdonos társak aláírják.... azért hogy egyetértenek vele. Bárminek nevezhetjük.
A fogalmakat keverni nem szabad.
Tehát van egy xxxxx helyrajzi számmal azonosítható belterületi ingatlan. Szvsz a földet éri rajta, mert konrétan meghatározza hogy 700 nm és rajta egy lakóház. Arról semmi. Persze mert az holnapra semmivé válhat... pl. leég.
Aztán a tulajdonilap része II. rendelkezik a tulajokról.
A xxxxx helyrajzi számú telken lévő felépítményekről maguk a konkrét tulajok rendelkeznek és azt szerződésben /megállapodásban rögzítik. ha nem tudnak írni /fogalmazni, akkor kérhetik írástudók segítségét. De azok is lényegében azt írják le amit a felek kérnek.
Akár vehették is volna.
Teljesen mindegy a jogcím, mert a szerződés a jogutódokra is vonatkozik (örökös, megajándékozott, vevő).
Ha a maradék 10-re haszonélvező vagy, akkor semmilyen megosztás se, szerződés se kell. Hiszen az egésszel egyedül vagy jogosult rendelkezni a hasznosítását illetően.
Magaddal nem tudsz szerződni, a nyilatkozat pedig értelemszerűen, a nevéből is következően, semmilyen más féllel szemben semmilyen joghatással nem fog bírni.
„nem vettük, a használati megosztást úgy kellett elfogadnunk ahogy volt, jogutódokra is kiterjedően hozták létre.”
Lehet. Akkor örökölték vagy ajándékba kapták, vagy nem tudom még hogyan jutott a birtokukba.
Az meg természetes , hogy egy megosztás az idők végezetéig szól.... hacsak a szerződő felek másképp nem akarják. De az egyik szerződő fél kiesett, az új tulaj nem szerződő fél. tudomásul veszi a meglévő helyzetet vagy nem lesz tulajdonos.
Megjegyzés : a közjegyző férc munkát végzett. Ebből . „Igen, nagyon sok helyen pontatlan,ezért érdeklődtem. ”
5 órája írtam :
„Az ugye 14/24 és van még kettő tulaj 5 - 5 /24 tulajdoni résszel. A 14 + 10 az 24 ahogy az elemiben tanítják.” és a maradék 10 -re haszonélvező vagyok.
Tehát a HASZNÁLATI megosztás szerződés az én akaratom szerint fog történni.
Igaz magammal nem szerződhetek, tehát csak egy deklaráció lesz. Vagy egy fiktiv szerződés a leendő A és B tulajok között.
Pontosítok.
Az előttem szólónak nem csak a szomszédja , hanem a társtulajdonosa a kekeckedő illető.
Nekem van egy jobboldali, egy baloldali, kettő hátsó szomszédom és még kettő 'csücsök' szomszédom is.
drbjozsef köszönöm szépen a választ, le fogjuk keríteni a saját területrészünket saját kerítéssel.
Zöldövezeti11 : nem vettük, a használati megosztást úgy kellett elfogadnunk ahogy volt, jogutódokra is kiterjedően hozták létre. Igen, nagyon sok helyen pontatlan,ezért érdeklődtem. Megváltoztatni? Abból lenne csak cirkusz, értelmes kommunikációról itt nincs szó. A rosszindulatú hozzáállása a szomszédnak nem kérdés, csak ebbe nem akartam itt hosszasan belemenni. Nem azért olyan a kerítése, mert úgy tetszik neki. A kutya kicsi, 2 kg benti kutyus, nem kennelben vagy láncon tartható, de ettől még szaladgál a kertünkben. A kerítés hogy korhad látható tény, nem szubjektív vélemény. Akár ki is cserélnénk a léceket saját költségünkön, de ha ezt a szomszéd megengedné, akkor nem lenne vita, amit ő nagyon élvez. Sajnos vannak ilyen emberek. :( Köszönöm szépen a hozzászólást és segítséget, saját kertíést építünk, bár kicsit félek, hogy ez sem fog tetszeni és ordítás lesz, de legalább ezt megtehetjük ha jól értettem :)
Zöldövezeti11,
Ha 1 (egy, uno, one, ágyin) terület van, de annak több tulajdonosa van, akkor az osztatlan közös tulajdon. Mert egy darab, és nincs megosztva.
A Ptk.-ban sincs a közös tulajdonnál az osztatlan szó (sőt, az egész ptk.-ban is csak egy helyen a házastársi vagyonnál, de ez lényegtelen).
Természetesen ha megosztasz valamit, akkor már nem lesz osztatlan. De ez ingatlanok esetén nagyon nem ilyen egyszerű, nyilván nem direkt szívnak vele a tulajdonostársak. Mert egyszerűen nem megosztható. Nem engedi a törvény, leginkább a legkisebb kialakítható telekméret miatt, de más oka is lehet.
Attól, hogy HASZNÁLATI megosztási szerződést csinálnak a tulajdonosok, attól még az ingatlan (osztatlan) közös tulajdon marad, egyszerűen csak a használatot szabályozzák valamilyen módon.
Olvasom itt a biscuit hozzászóló panaszát. Vett a zöldövezetben egy korábban megosztott tulajrészt.
„Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunkat a 2 tulajdonos között közjegyzői megosztás alapján kerítéssel van elválasztva”. Mondjuk a közjegyző nem megoszt , hanem csak leírja a tulajok kívánságát, azt is rosszul, mert nem írta le hogy mi a teendő a belső kerítéssel--- be kellett volna írni, hogy közös--- vagy nem közös, az A - é a B rá sem nézhet, nem hogy önhatalmúlag reparálja a másét.
„Feltehetjük a bambusz szőnyeget az "ő" kerítésére? ”
Nem tehetitek fel, megoldás egy saját kerítés ... akár 5 cm-re az előbbitől.
„(akkor még nem mi voltunk a másik tulajdonosok).”
A vétel előtt és nem utána kellett volna azt a közjegyzői megosztás figyelmesen tanulmányozni. Sőt sok pénzért akár lehet rajta változtatni is. Bele írni az elválasztó kerítés közös , kutya álló stb. Csak pénz kérdése az egész. Most már viszont a szomszéd kerítését tiszteletben kell tartani és nem véleményezni :
„A fa léces kerítés mára korhad, több helyen "lukas alulról".”
Nem kell minősíteni más kerítését, lehet neki az tetszik.
Az egyik lányom jön tegnap azzal. hogy sehol sem találja azt a szót a tulajdoni lapon , hogy osztatlan közös tulaj.
Tényleg hol van ez leírva ?
Kezemben egy un.
TULADONILAP Másolat
majd a következő lapokon hosszasan, hogy kik a tulajok.
A lényeg : nekem van 2/24 és 12/24 tulajdoni hányadom.
Az ugye 14/24 és van még kettő tulaj 5 - 5 /24 tulajdoni résszel. A 14 + 10 az 24 ahogy az elemiben tanítják.
Az osztatlan szó sehol sem szerepel.
Meg kell osztani és akkor már osztott lesz.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02