Folyamatban van egy kétszintes ház megvásárlása. A két szint kívülről külön bejárattal rendelkezik. Műszakilag nem összenyitható, mert a felső szinten padlófűtés van, nem lehet megbontani a két szintet elválasztó vizszintes szerkezeti részt.
Mellette van egy másik épület, ami a leendő szomszédé. Ez az két épület egymáshoz van építve, de külön tartó fallal. Jelenleg ez így most osztatlan közös tulajdon. A hozzá tartozó udvarrész egyértelműen leválasztható, le is van választva kerítéssel.
Többszöri megbeszélés után, ahol a leendő szomszéd is jelen volt, szóban megállapodtunk, mivel nekem bankhitelre van szükségem a vásárláshoz, hogy elkészítjük a használati megosztást rajzon, és szövegesen is. Ezt elkészítettem, mikor is alá kellett volna írni, a szomszéd kijelentette, hogy ezt Ő nem írja alá, alapítsunk társasházat. Az eladómmal megegyeztünk, hogy rendben, ha ez a szomszédnak megfelel, legyen társasház, Ő bevállalja a társasház alapítás költségeinek a felét.
Csakhogy, a szomszéd ügyvédje azt mondta, csak úgy tudja elkészíteni az alapító okiratot, ha 2 lakásos lesz a TH, mert az általam megvásárolandó kétszintes épületnek csak egy közös mérőórája van.
Én viszont ragaszkodom ahhoz, hogy ez egy 3 lakásos TH. Hiszen a kétszintes épület valóban két önálló, külön lakás.
Kérdésem egyrészt, ha ez valóságban 3 lakás, akkor az ügyvéd csinálhat-e belőle 2 lakásos TH-at? Másrészt, mit lehet tenni, ha a szomszéd közölte, hogy Ő csak 2 lakásos TH-at hajlandó aláírni?
Ha én ebbe most belemegyek, akkor az idők folyamán bármi is történik, soha nem fogom tudni az épületet 2 lakásként kezelni. Én úgy gondolom, miután a két lakásnak egy tulajdonosa van, majd a tulajdonos eldönti, mikor kell neki külön mérőóra.
Köszönöm a választ.
Osztatlan közös tulajdon
Hú, de el vagy tévedve! Honnan szeded ezeket a zöldségeket?
Az 1.pontnál elvesztettem a fonalat
Mi ez a 30 % ?
1. Nem tudom honnan vetted azt a 30%-ot, de nem igaz.
Többlethasználati díjat akkor kérhet, ha az ingatlanból te kizárod, kulcsot nem adsz neki, bejutását megakadályozod.
2. Nem feltétlenül kell felszólítás, én pár éve egyből keresetet adtam be.
3. Az első pontban leírtam. Nem az a lényeg, hogy ott laksz-e hanem az, hogy kizárod-e a használatból. A tulajdoni hányad nem változik.
Ne tetézd. Ennek semmi értelme. Valamit alaposan félreértettél.
De tulajdonképpen mi a kérdésed? Mit szeretnél elérni, és mi az akadálya?
Osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársam el kívánja adni a tulajdonrészét, ezért részemre megküldött egy "Felhívás elővásárlási jog gyakorlására" és egy "Nyilatkozat" tervezetet.
Az elmúlt időben kiderült, hogy mindkét leirat hamis adatokat tartalmaz.
Mi a teendőm ebben az esetben?
Kérdésem: volt férjem kényazer kijelentéssel megszünette
az osztatlan közös tulajdonban lévő házunkba való bejutásomat /tulajdon részem:3/20-ad./kérhetem-e a visszaköltözés lehetőséget,valamint a visszamenőleges/5 év/ a használati díjat.
Köszönöm a választ.
dvera: attól függ, mit akarsz. Ha szeretnéd megvenni a részét, akkor azt el tudod érni. Ha nem, akkor nincs teendőd.
csica13: valami nem kerek, nem a bejelentett lakcímedtől és (általában) nem a tulajdoni hányadtól függ, hogy hol van lakáshasználati jogod. Úgyhogy a használható válaszhoz kéne tudni, hogy kinek mekkora része van, az hogy jött létre, ki hol lakik, mióta és miért ott (kizárt-e valaki bárkit, önként távozott-e bárki) és hogy egyáltalán miért vitás, hogy kinek mekkora mértékű lakáshasználati joga van.
Köszönöm,akkor leírom: A lakásból én távoztam,2004-ben,a
válást 2008-ban mondták ki és én ott lemondtam a lakáshasználatról.A volt férjemnek 7/20.a testvérének szintén 7/20 része van de az ő részét a lánya megörökölte,a volt sógornömnek szintén 3/20 része van,de
a férje után haszonélvezeti joga van. Sajnos a jelenlegi
helyzetem megkívánná,hogy visszaköltözzek,de nem tudom,hogy lehetséges -e.Miként kérhetem az ingatlanból a részemet? A használati igényemet beadhatom?
A házban van egy lakás,ami ki van albérletbe adva.
A kényszer kijelentést a volt férjem intézte,hogy nem tartózkodom ott.Nagyon köszönöm előre is a tájékoztatást.A lakás,amiben mi laktunk elvileg meg osztható,de a volt férjem újra megnősült és ez a gond.
Pasz-nak üzenem.
Használati díjat nem kérhetsz, visszamenőleg pláne, mert lemondtál a lakáshasználatról.
A haszonélvező megnehezíti a helyzetet, mert ő mondja meg, ki lakhat ott és milyen feltételekkel.
Még kérheted az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, ahol, ha nem tudtok megegyezni, perben évek múlva majd elvárverezik, de tartok tőle, hogy a te 3/20-ad részed nem ér nagyon sokat és a jelenlegi helyzeteden nem is segít.
A kényszerkijelentés jogos volt, mert tényleg nem laksz ott (de nem ezen múlik, hogy ott lakhaatsz-e, ismétlem).
Le kéne ülni a többi tulajdonostárssal, hogy ki mit szeretne.
Pazsnak !
Köszönöm a választ és akkor mit tudok csinálni, a volt
sogónőm,aki a haszonélvező nincs jóba a volt férjemmel,igaz egy házban laknak. Valami nagyon jó tanácsot kérnék és főleg gyors megoldásra lenne szükségem. A lakhatást perben sem vonhatom vissza?
Elnézést a sok kérdésért,de nagyon nem tudom,hogy mik a lehetőségeim!!!
Pazs mondta, mik a lehetőségeid. Nincs több.
Az utolsó mondat a lényeges. Beszélni kellene a többiekkel.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant, csaádi ház telekkel. Hozzájárultam, hogy testvérem a feleségével együtt ráépítsen, sajnos. Nagy hiba volt. Végül nem tudtunk megegyezni, hogy a ráépítéssel keletkezett tulajdoni hányad nagyságában, ezért a bíróság állapította meg a tulajdoni hányadokat, amit a ráépítéssel szereztek. A per folyamán a testvérem és felesége nem kérték az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok és a ráépítéssel szerzett tulajdoni hányadok külön albetétesítését. Így most kisebbségi tulajdonba kerültem. Sokszor sérelmes a döntésük rám nézve, sőt a testvérem felesége az örökléssel szerzett ingatlanhányadok használatába is beleszól, holott neki a ráépítéssel kapcsolatos használatra lenne szerintem joga. A bírósági ítéletben rögzítve lett, hogy az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok a továbbiakban is fele-fele arányabn a testvéremé és az enyém. Lehetséges, hogy ezzel az ítélettel albetétesíteni tudom az ingatlant az rökléssel szerzett tulajdoni hányadokra és külön a ráépítésre? Ha nem, akkor milyen lehetőségeim vannak? Köszönettel! Gueth Márta
Pazsnak!
A kérdésem,hogy az özvegyi jog az ugyan az mint a
haszonélvezeti jog?
Köszi előre is a választ!
nem
Tartalmában igen.
Az özvegyi jog a haszonélvezeti jog egy fajtája. V.ö.: bulldog - kutya
csica13
Szerintem a sógornő özvegyi haszonélvezeti joga korlátozott, másrészt a tulajdonostársak közül az lakik a házban akinek a többiek megengedik.
Arról nem írtál semmit, hogy a ház mekkora, milyen a beosztása stb., szóval hová is akarsz te ott visszaköltözni?!
Tartalmilag az özvegyi jog és a haszonélvezeti jog egy és ugyanaz. Azonban a jog létrejötte, a jogosulti kör, a jog korlátozhatósága,a jog megválhatósága, megszűnése tekintetében vannak különbségek.
Köszönöm a választ mindenkinek!
Az ingatlanon három külön bejáratú lakás van, az alsó szinten laktak a szülők, azt örökölte meg a két testvér
majd a sógorom halála után a leánya,a felesége özvegyi joggal rendelkezik.
Az emeleten kettő lakás van, az egyikben laktunk mi,
tetőtér be építéssel,külön élésünk során én laktam ott.
Jelenleg ez le van zárva,feljárat meg lett szüntetve,külső lépcsővel megoldható lenne részemre.
Az ingatlanon van egy melléképület,ami szintén lakható lenne.
Tehát az ingatlan felosztása:
7/20 volt férjem
7/20 sógorom után a leánya
3/20 sógornőm, özvegyi jog
3/20 én
Előre is köszönöm a válaszokat!
Előbb talán a kérdést.
KBS: az volt a kérdés, hogy milyen jogai vannak csica13-nak, mert ugyan évekkel ezelőtt önként elköltözött, mikor váltak a férjével és lemondott a lakáshasználatról, de most mégis visszaköltözne.
