Valószínűleg nem teheti meg. Azért a bizonytalanság, mert a tényállásból nem derül ki egyértelműen, de úgy tűnik van a tulajdonostársak között egy megállapodás a használat megosztásáról. Ugyanígy nem egy értelmű, de esélyes, hogy a férjjel kötött egyezségét a bíróság végzéssel hagyta jóvá.
Osztatlan közös tulajdon
Kovács Béla Sándor!
Nincs a tulajdonostársak között semmi megállapodás a
használatról,évekkel ezelőtt már fel lettek szólítva,hogy fizessenek ki, de nem reagáltak rá.,azért
kérdeztem,hogy a lakhatásról való lemondásomat bírósági úton nem tudom-e visszavonni?Semmi megoldás sincs a számomra,kifizetni sem akarnak!
Már hogyne volna megoldás! Kezdeményezd a bíróságon a közös tulajdon megszűntetését! Szerintem a lakás használatról való lemondást nem lehet visszavonni.
lajcsó: ezt már mondtuk :)
Szvsz vissza fogják engedni mert kifizetni valószínűleg nem tudják, az árverezés meg senkinek sem jó: utána meg a többiek hová mennének lakni?!
Kétlem, hogy ebbe belegondolnának, a per meg évekig fog tartani és utána a végrehajtás is. Ennyire előre nem szokás gondolkodni.
Mindenesetre kötelezni arra senkit nem lehet, hogy kifizesse a tulajdonostársát.
Kivéve, ha bent lakik az ingatlanban, és fizetőképes. Itt viszont a használati megosztás miatt valószínűleg ez a kivétel sem alkalmazható. (Létrejöhetett az a megállapodás akár ráutaló magatartással is.)
Nem akarok a jogászokkal vitatkozni,de úgy tudom az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni
Mivel itt nincs konkrét megállapodás,nincs bírósági végzés,nem látom be miért ne költözhetne vissza.
Írtam alább: a használati megállapodás létrejöhet írásba foglalás nélkül is, bírósági jóváhagyás aztán végképp nem kell hozzá. Így a jogi helyzet valószínűleg az, hogy az ingatlannak eleve csak az egyik elkülönült lakását volt jogosult használni a férjével egyetemlegesen; aztán pedig még ezen kizárólagos használatot engedett a férjnek.
Ha így van, akkor az egyetlen lehetőség a rebus sic santibusra hivatkozás, de nem adnák neki túl nagy oddsot.
Ja, visszaolvastam lemondott a lak.használatrol
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant, csaádi ház telekkel. Hozzájárultam, hogy testvérem a feleségével együtt ráépítsen, sajnos. Nagy hiba volt. Nem tudtunk megegyezni a ráépítéssel keletkezett tulajdoni hányad nagyságában, ezért a bíróság állapította meg a tulajdoni hányadokat. A per folyamán a testvérem és felesége nem kérték az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok és a ráépítéssel szerzett tulajdoni hányadok külön albetétesítését. Így most kisebbségi tulajdonba kerültem. Sokszor sérelmes a döntésük rám nézve, sőt a testvérem felesége az örökléssel szerzett ingatlanhányadok használatába is beleszól, holott neki a ráépítéssel kapcsolatos használatra lenne szerintem joga. A bírósági ítéletben rögzítve lett, hogy az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok a továbbiakban is fele-fele arányabn a testvéremé és az enyém. Lehetséges, hogy ezzel az ítélettel albetétesíteni tudom az ingatlant az Örökléssel szerzett tulajdoni hányadokra? Ha nem, akkor milyen lehetőségeim vannak? Köszönettel! Gueth Márta
Nem vagyok biztos benne, hogy jól értem az "albetétesítést", de ha az a kérdés, akkor nem kaphat saját helyrajzi számot egyik vagy másik épület. Illetve egy módon: ha társasházzá alakítjátok; de abban is kisebbségben leszel.
Nem biztos hogy jobban jár. Most ptk alapján közös tulajdon szerint működnek, azaz a döntéshez egyhangú határozat kell. Társasházban ez nem ilyen egyszerű.
„Most ptk alapján közös tulajdon szerint működnek, azaz a döntéshez egyhangú határozat kell. ”
Ezt honnan veszed?
Onnan,hogy az ingatlan sorsáról csak közösen dönthetnek,ttk nem olyan vitára gondolok,hogy kék legyen-e a kerítés vagy zöld,de olyan horderejű kérdése kben ami miatt hátrányban érezhetné magát úgyis együtt kell határozniuk.
Szükségem lenne egy beadvány tervezetre "rebus sic santibus'-ra való hivatkozással.Nem tudom hogy mit kell irni!
Szeretném a bíróságra beadni!
Köszönöm mindenkinek a segítséget!
„olyan horderejű kérdése kben ami miatt hátrányban érezhetné magát úgyis együtt kell határozniuk”.
Éppen nem. Például a használat megosztásáról is lehet többséggel dönteni. [Ptk. 140. § (2)] Más kérdés, hogy a sérelmes döntést bíróság előtt meg lehet támadni.
Csak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz
és az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez kell egyhangú döntés. [Ptk. 144. §]
csica13: erre nincs minta, amit laikus is tudna használni, fordulj ügyvédhez vagy menj be a bíróságra panasznapra, ott segítenek.
Kedves Hozzáértők!
Két féltestvéremmel örököltünk egy házat, melyből hosszas kérlelés után a húgom, és az anyja áprilisban kiköltözött. A cuccaik egy részét azóta sem vitték el, koszt, és szemetet hagytak maguk után. Szeretnénk árulni a házat, de így nem lehet. Mit tehetünk, hogy elpakoljanak onnan (arról már nem is álmodunk, hogy kitakarítanak). A testvérem közölte, hogy ő ott nem csinál semmit, mert nehogy nekünk jó legyen, de az eladásba beleegyezik, ha találunk vevőt.
Még le is diktálhatod.
Üdvözletem!
Kérdésem az lenne, hogy egy ingatlan esetében aminek 4 tulajdonosa van az egy fő 75%-ban a másik 3 a maradék 25%-on. Ha a 75% tulaj el szeretné adni az ingatlant (aki jelenleg is ott él és fenntartja) és a másik 3 fő(25%) nem, viszont van rá vevő, eladhatja-e a teljes ingatlant a 75%-os? Tudunk az elővásárlási joggal. De ha nem tudják megvenni akkor mi a helyzet? Kénytelenek eladni a vevő által felajánlott összeget elfogadni amiben a 75% tulajjal megállapodtak, vagy mondhatják azt hogy nem adják el ?
Tehát, ha a 75%-os tul-nak megfelel az ár és a többiek nem tudnak fizetni eladásra kerülhet így is az ingatlan?
Tisztelettel.
Hogyne ha a társtulajdonosok nem élnek elŐvásárlási jogukkal,illetve felhívásra nem reagálnak.
Ha nem egyeznek bele,akkor lét megoldás van,
simán eladhatja a saját 75%-át, vagy ha a vevő tűr eeg émes,előbb méri a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését,ez fél év.
A vége az, hogy a bíróság dönt ki válthatja magához s többiek tulajdonrészét,valószínűleg s 75 %-os emberke,vagy árverezés lesz,itt a kisebbségi tulajdonosok duplán rosszul járnak,mert a részük a becsérték 70 %-én fog elmenni.
Még mindig jobban járnak ha beleegyeznek az adásvételbe
Helyesen:
Két megoldás van,
És ha a vevő türelmes
Bocs de nincs a közelben számítógép,és nagyon kicsik a betűk. Vagy az ujjam nagy.
Az ilyen árverésen nem lehet a becsérték alá menni. Ennek ellenére tényleg rosszul járnak, mert a költségeket azért állni kell.
Szerintem megérne egy családi beszélgetést
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02