Osztatlan közös tulajdon

biscuit,

Az OTÉK-ben csak ennyi van :

„(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.”

Ezen túl, az általános szabályok : mindenki építhet kerítést a saját (külön használatú) részén, amelynek teljes egészében a saját részén kell állnia. Aki ilyet épít, az az ő tulajdona, nem rakhat rá semmit a szomszéd.

Úgyhogy amit tehettek az az, hogy felhúztok saját kerítést, a saját részeteken, az övé mellé. Praktikusan egy drótkerítést, arra aztán azt tesztek amit akartok (és a fenti jogszabálynak megfelel).

Már csak azért is ez lenne a célszerű, mer az, hogy a kutya ne tudjon átmenni, az a ti felelősségetek.

Kedves Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni. Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunkat a 2 tulajdonos között közjegyzői megosztás alapján kerítéssel van elválasztva. A kertést a szomszéd tulajdonos építette saját költségén (akkor még nem mi voltunk a másik tulajdonosok). A fa léces kerítés mára korhad, több helyen "lukas alulról". A szomszéddal sajnos igen rossz a viszonyunk, s mivel mindigis hangoztatta, hogy az az ő kerítése, ezért nem is gondoljuk, hogy kicserélnénk a rossz léceket, mert balhét csapna ha hozzáérnénk. Megoldásként vettünk kerítésre való bambusz szőnyeget, ám amikor fel szerettük volna tenni a rossz lécek elé a mi területünk felőli oldalra, fenyegetni kezdett, hogy nem tehetjük fel, mert az az ő kerítése. Megkérdeztük, hogy akkor megjavíttatja-e, a válasz NEM. Mit tehetnénk? Van egy kutyusunk, aki át tud szökni a lyukakon, s mivel a szomszéd természetesen őt is utálja, nem maradhat így a kerítés. Feltehetjük a bambusz szőnyeget az "ő" kerítésére? Köszönöm szépen előre is a segítséget!

Grave7

Bocsi a másik hszt-is én írtam. Csak kiváncsi voltam hogyha a másik fél szemszögéből írom le a tényeket akkor mi a javaslat mit lehet ellene tenni. :))

@Mihail26 / Zoltan40:

Bocsáss meg, de először még nevettem, hogy ilyen csak a mesékben van. Aztán jobban megnéztem az ebben és a másik témában írt "tényállást".

Sajnos úgy látom, nem juris doctor kell a probléma megoldásához :/

Akkor megpróbálom minél rövidebben hátha...:)

Édesapámnak volt egy 1/1 tulajdonjogu 40m2-es ingatlanja amit nekem és a testvéremnek vett. 2015 ben ezt az ingatlant nekem ajándékozta ügyvéd által ellenjegyzett Nem osztályra bocsátási kötelezettséggel megírt ajándékozási szerződés útján. Szóban megállapodtunk én a testvérem és édesapám hogy én kifizetem a testvérem felé az ingatlan értékének a felét (5 millió ft) ezzel kivásárolva az örökségét. Mivel nem tudtam az egész pénzt egyszerre kifizetni részletben akartam, de a testvérem azt mondta hogy ráérek akkor ha sikerül eladnom a saját tulajdonomban lévő 29 m2-es ingatlanomat. 2019 ben tudtam csak eladni és az akkori illetékszabályok miatt két ajándékozási szerződéssel akartuk megoldani a pénz kifizetést. Mégpedig hogy én édesapámnak ajándékozom az 5 milliót édesapám meg a testvéremnek. De akkor a testvérem kijelentette hogy neki most nincs szüksége a pénzre maradjon az csak apu számláján. Így csak egy ajndékozási szerződés lett megírva köztem és édesapám között. Édesapám 2020 ban meghalt és így az a bizonyos 5 millió is feleződött. A hagyatéki lezárult törvényes öröklés szerint. Én a hagyatéki elött felajánlottam a testvéremnek hogy menjünk el a tárgyalásra és én ott lemondok az ő javára arrol a bizonyos 2,5 milliórol.
Erre azt mondta hogy mivel most már jóval többet ér az az ingatlan mint amikor 2015 ben felértékeltettem és késve fizettem fizessek különbözetet. Én ebbe nem mentem bele. És így a hagyaték átadása amiben egy 83m2 es ingatlan szerepelt plusz készpénz, feleződött a törvényes öröklés szerint.
Most meg ezekkel a dolgokkal keresett meg az ügyvédje hogy fizessem a 83 m2 es lakás rezsijének a felét amit kizárólagosan ő használ plusz nem 2,5 milliót követel rajtam hanem 6 milliót. Az ingatlan értékének változása miatt.

A bíróság kötelezhet engem hogy akár azt a 2,5 milliót kifizessem?? mert ezek után megmondom őszinten megfordult a fejemben hogy nem fizetem ki. Na meg tudtommal a szóbeli megállapodás ami ugye 2015 ben történt elérte az elévülési határidejét is. Egyáltalán el tudja e ezt az ügyet bíróságra vinni??

Mindenkinek bonyolult a saját története, és tudna 900 oldalt írni róla bírósági keresetnek is, aztán mindig kiderül, hogy a releváns információk összefoglalhatóak öt mondatban, és még érdemi választ is lehet kapni rá.

Köszönöm a választ. Erre én is gondoltam :) de ez az egész történet kicsit bonyolultabb ennél. Ebben is mondjuk tanácsra szorulnék de nagyon hosszú sorokat kéne írnom hogy az itt jelenlevők megértsék és nem biztos hogy lesz türelmük végig olvasni úgyhogy ezt inkább hanyagolnám. :)

Ja, hogy így jött ide a kikapcsolás/kikapcsolhatatlanság.
Végre értem.

Nem.

Azt, amit igazolhatóan a birtokos fogyaszt, az az ő költsége. Víz is, távhő is. Akkor is, ha ezt lakatlan lakás esetén közösen kellene fizetnetek. Ezt nem ítélné meg neki semmilyen bíróság.
Közös költség és felújítási alap fele jár neki legfeljebb.

Ügyvéden át kommunikál.
Én szétszivatnám ezek után, kezdve azzal, hogy becsengetnék (vagy odaküldenék egy rohadt nagy darab haveromat egy bérleti szerződéssel), hogy akkor most beköltöznék. Ha nem engedi, már mehet is a többlethasználati díj. Ha meg engedi, még rosszabbul járna...

Ha a testvérem nem íratja át a nevére azokat a maradék közműveket amiket a kizárólagos használatában lévő ingatlanban igénybe vesz abban maximum ő a szabálytalan nem én.

Az hogy fizeti a közműveket meg több mint valószínű mivel az ügyvédje azzal keresett meg engem hogy ő lakja a lakást és eddig egyedül fizette a fenntartási költségeket és erről részletes kimutatással rendelkezik.

Tehát a kérdésem továbbra is a következő. Kötelezhetnek e a közös költségen kívül más rezsi megfizetésére ha az említett két közművet nem lehet kikapcsolni és ugyanannyit kéne érte fizetni mintha üresen állna.

A válaszokat köszönöm.

Sziasztok!

Társasháznál (6 lakás) az egyik lakó az osztatlan közös tulajdonú kertrészt magáénak tartja mert tujákkal van kijelölve több rész. Ezzel ö úgy veszi hogy mindenkinek van egy saját része. Most a hetekben önhatalmúlag eltávolította a tujákat a magának tulajdonított részröl (10 ezer forint volt közösböl darabja) mert ö lebeszélte a másik szomszéddal, hogy neki adja az “ö részét”. A térkövezést felbontatta és elkezdett medencének gödört ásatni (a fagyban, persze nem is sikerült nekik szerencsére!)
A közös képviselö nem tesz semmit arra hivatkozva, hogy a korona helyzet miatt nem lehet közgyülést tartani! Jól gondolom, hogy ehhez semmi joga és az egy közös terület? Hogyan akadályozhatom meg a munkásait? Kihívhatom a rendöröket, hogy mutassák be a közgyülési többségi határozatot?
Azért is zavar a dolog, mert a medence mellé tervezett kiülö a hálószobánk ablakától 1 méterre lenne tervezve. Szerintem mindehhez nincsen semmi joga, nem a családi házának az udvara! Plusz a házban kint csak közös vízcsap van! Abból akarja felengedni?

(megjegyzem a szolgáltatások átírása törvényi kötelezettség, általában 15 napon belül, szóval már most is szabálytalanok vagytok.)

Megegyezés, megegyezés, megegyezés.

Költözz be te is. Ha meg nem állsz a sarkadra, magadra vess.

„nem tudom hogy átiratta e a nevére de szerintem nem tette meg.”

Hát ez kellemetlen, ha nem fizetne valamit, akkor természetesen nem csak a felét, hanem az egészet is behajthatják rajtad, hiszen mint jogutód örökös, a testvéreddel egyetemlegesen felelsz a tartozásokért.

Rendezzétek le valahogy, mert ebből gondod lehet.

Ha máshogy nem, azzal tudod presszionálni, hogy ha nem hajlandó megegyezni, akkor eladod a részedet. Ahhoz nem kell a beleegyezése (csak elővételi joga van). Ha olyannak adod el, nagyon rosszul járhat.

Szerintem a vízátalány levonandó, mert amit te "közös költségnek" nevezel, az nem az. Az a közös költség + a vízátalány. A közös költség a társasház közös kiadásaira fizeted, a lakás víz felhasználása nem az.

drbjozsef!

Azért írtam le így a közművek működését mert nem ismerem annyira a jogot hogy amikor tök mindegy hogy mennyit használ a használó ugyanannyit fizet, és még kikapcsolni sem lehet akkor azt rám, mint tulajdonos társra ráverhetik-e.
Mert ha simán kikacsolható lenne a szolgáltatás az tiszta sor hogy az fizeti aki használja de ennél a szitunál nem tudom hogy mit ír elő a törvény. Meg azt sem tudom hogy ha a közös költség díjában benne van a víz álltalány díja is akkor az egész közös költség felét kell fizetnem vagy abbol le lehet vonni a víz álltalány díját?
Többlethasználatra meg tudtommal csak akkor lennék jogosult ha használnám az ingatlant de a testvérem ezt megakadályozná.
Az elmű a testvérem nevére lett iratva de a többi az még elhunyt édesapám nevén fut mert csak akkor irathattuk volna át ha a hagyatéki lezárult. A hagyatéki lezárult de mostanra annyira megromlott a testvéremmel a kapcsolat hogy nem tudom hogy átiratta e a nevére de szerintem nem tette meg.

Mihail26

Nem értem a fejtegetésedet.
Az hogy ki fizet valamit, meg hogy hogyan lehet kikapcsolni a szolgáltatást hogy kapcsolódik?

A tulajdonhéz kapcsolódó költségeket (közös költség, ingatlanadó) közösen kell fizetnetek. Minden mást, főleg a fogyasztáshoz kapcsolódókat nyilvánvalóan a fogyasztónak, elsősorban annak, akinek a nevén a mérőórák vannak. Remélem, hogy ha nem te laksz ott, nem te vetted a nevedre a szolgáltatásokat...

Lennének ennél jobb kérdések is.
Például hogyan és mikor követelhetnél te többlethasználati díjat a testvéredtől, ha az 50%-ban a te tulajdonodban álló ingatlanban lakik.

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan kérdésem lenne hogy testvéremmel együtt örököltünk egy lakást 1/2-1/2 tulajdonrészben. A lakást a testvérem lakja kizárólagosan. Kérdésem az lenne hogy követelheti e rajtam a rezsi fizetésének a felét. A lakásban távhő szolgáltató van tehát azt tudtommal nem lehet kikapcsolni csak ha az egész lépcsőházét kikapcsoljuk és nincs befolyással a havi árra hogy mennyit használt. A közös költségben benne van a víz ára is és mivel nincsen külön vízóra felszerelve így annak elhasznált mennyisége sincs befolyással az árra és tudtommal azt se lehet kikapcsolni csak akkor ha az egész lépcsőházat kikapcsolnánk. Egyedül az áram az ami kikapcsolható és mérőórás.

A válaszokat előre is köszönöm.

Kedves Nanemaaa!

Az Alapító okiratban az szerepel, hogy a tervrajzon feltüntetett következő épületrészek: "lakásokat elválasztó válaszfalak"
Én kikértem a levéltárból a ház teljes alaprajzi, tervezési anyagát
azon ez a fal nem lakást elválasztófal volt eredetileg ezért nem vagyok ebben továbbra sem biztos, hogy ez így annak tekinthető-e. Ezért szeretnék egy "hivatalos" akár jogszabályt erre. Mert fizikailag nem számít annak, az eredeti alaprajzon sem az.

BroKat
Elválasztja a lakásokat? Fal? Igen. Akkor lakás elválasztó fal.
Természetesen a társasház hozzájárulhat a lakások összevonásához (összenyitásához) amit majd az alapító okiratnak is le kell követnie. Onnantól pedig lakáson belüli válaszfal lesz. Addig nem.

Tisztelt Fórumozok!
Az alábbiakban kérnék tanácsot.
A társasházunk Alapítóokiratát átvizsgáltam. Osztatlan közös tulajdonként a lakásokat elválasztó válaszfalak is fel vannak tüntetve.
Egymás melletti két lakást szeretnénk összenyitni, a kisebbik lakás albérlet lenne, de a tulaj beleegyezésével összenyithatnánk a mostani lakással. Viszont ez a válaszfal korábban belsőválaszfal volt nem lakást elválasztófal, az ajtót falazták be, együtt volt a két lakás. Az albetét külön maradna, gyakorlatilag a korábbi állapotot állítanánk vissza, természetesen statikai szakvéleményét kikérve, és azokban leírtakat betartva. Kérdésem az lenne ez lakást elválasztófalnak kell tekinteni vagy a korábbi belsőválaszfalnak. Az eredeti (levéltárból kikért) alaprajzon is jelölik a régi ajtó helyét és lezárását.
Válaszukat, tanácsukat előre is köszönöm!

Vivussssss,

Ha az a használati megosztási szerződés kellően precíz, esetleg ügyvéd ellenjegyezte, akkor nem különösebben kockázatosabb egy ilyen vásárlás, mintha sima telekszomszédok lennének. Az adásvételi szerződésben sem kell eltérni a szokásosaktól - mivel ehhez úgyis ügyvéd kell, tudnia kell majd.

Tisztelt fórumozók!

Ingatlan vásárlás előtt állok. Egy művelési ág alól kivont zárkerti telket szeretnék megvásárolni, melyen egy gazdasági épület található. A probléma, hogy osztatlan közös telken fekszik 2 másik tulajdonossal (egy házaspárral). Az eladó földmérő által készített vázrajzzal rendelkezik, melyen a két telek szét van mérve, kizárólagos birtoklási és használati jog van feltüntetve. A masik tulajdonos elővételi jogáról írásban lemond, az adás-vételhez hozzájárul. A házaspár 9 éve vette a részét, a két rész azóta szét van választva kerítéssel, külön mérőórákkal rendelkeznek. Elmondásuk szerint egymás élettereit nem zavarták. Ezen információk alapján ön szerint felmerül bármilyen kockázat, veszély, akaály ami miatt megfontolandó a megvásárlás? Tudja-e a másik tulaj ügyintézéseimet akadályozni? Van-e bármilyen elszámolási kötelezettségünk egymással szemben? Illetve milyen feltételeket, kitételeket rögzítsünk a szerződésben?
Válaszát előre is hálásan köszönöm!!!

De. Nem.

Tisztelt Fórumozók!

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban van tulajdonrészem, írásbeli használati megosztási szerződéssel, eddig minden rendben. Az ingatlanrészemen több kisebb helyiséget ki fogok adni bérbe hamarosan, amivel kapcsolatban értesítenem kellene tértivevényes levélben a tulajdonos társat, hogy él-e az előbérleti jogával.
Amire a kérdésem irányul, csak formai dolog:
Ilyenkor nem kell ugye a bérlő jelölttel kötendő szerződés másolatát egy az egyben mellékelnem a levelemhez? A szerződés tartalmazza a bérlő jelölt személyes adatait, azokat nekem nem kell a harmadik félnek kiszolgáltatnom, ugye?

Kicsit lehet, hogy furcsa kérdés, de megköszönném, ha valaki adna rá választ.

Úgy vélem, a válaszok a következők:

1. A 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályban marad, de az ingyenes megosztási eljárások nem folytatódnak.
2. Igen elveszíthetem, hacsak nem találok olyan tulajdonostársat, akivel egyútt osztatlan közös földterületünk > 1 hektár. "Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek."
3. Nincs ilyen széjegy.

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődni szeretnék, hogy 2021 január 1 után a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól - hatályban marad-e? Tehát folytatódnak-e a 2012 előtt kérelmezett ingyenes megosztási eljárások?

2002-ben kérelmeztem 0,92 ha területem ingyenes kimérését. A jelentkezést 2012-ben kérelemmel megismételtem. Most ha a tulajdonostársak közül valaki a 2020. évi LXXI. törvény alapján elindítja a megosztást, akkor elveszíthetem a termőföldemet (bekebelezés) azért, mert kevesebb, mint 10000 négyzetméter?

Az ingyenes megosztási kérelem jelzéseként van valamilyen széljegyzet a tulajdoni lapon, ami a 2020. évi LXXI. tv. alapján esetleg elindításra kerülő eljárást megállítja?

Köszönöm előre is a választ!

Az attól függ, hogy épületkiemeléssel hoztatok létre új helyrajzi számon egy ingatlant, vagy sem. Mivel a leírásodból hol erre, hol arra lehet következtetni, szerintem fogd meg az összes papírt és menj el ügyvédhez.