Osztatlan közös tulajdon

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni a következő problémával kapcsolatban!Volt férjemnek még házasságunk előtt 1/10 tulajdoni hányadot adtam szüleimtől örökölt házamból ajándékba. 2/10 az öcsémé aki gyámság alatt van és nem velünk él,szüleim meghaltak.Aztán összeházasodtunk és 9 év házasság után elváltunk.Időközben az ingatlanon semmilyen értéknövelő beruházás nem keletkezett.Csak romlott az állaga.Ő bíróságra vitte a közös tulajdon megszüntetését és hasraütés szerűen 1,5 milliót kért az 1/10 hányadért ami teljesen irreális tekintve hogy ez egy 58m2 hétvégi ház,4 félszobával erősen felújításra szorul.350 ezer forintot ajánlottunk fel neki,mert körülbelül ennyit is ér az ingatlan 1/10-e.De ő ezt nem fogadta el.Mellesleg azóta rengeteg értéknövelő beruházást végeztünk az ingatlanon(pl.:nyílászáró csere,födémszigetelés,villamos felújítás,hidegblokk helység felújítás).Most ki akar szállni a perből(ő a felperes) és egy idegen embernek akarja eladni a részét jóval magasabb áron mint amit mi felajánlottunk neki.Közölte hogy ehhez nem kell senkinek sem a belegyezés és aláírása,még a bíróságnak sincs köze hozzá!Megteheti e ezt,fittyet hányva az elővásárlási jogunkra és a perből csak úgy kiszállhat?Hiszen én ügyvédett fogadtam,nem kevés pénzemet beleölve!

Jogos. A hatóságot nem érdekli a tulajdonostársak egymás közötti vitája.

"Ellenben azzal, hogy a kerítésükön belül megyek, véleményem szerint birtokháborítást követek el."
Most vagy te mégy be vagy a hatóság emberei. Az utóbbi jóval drágább. Szerintem tulajdonostársként nem követsz el birtokháborítást, mivel az osztatlan közös tulajdon tárgyát mindegyik tulajdonostárs jogosult birtokolni.

Ha van használati megállapodás, akkor birtokháborítás is lehetséges. De ha parlagfüvet irtani megy be, az ugyanúgy nem lesz birtokháborítás, mintha halaszthatatlan javítást végez.

Sziasztok!

A következőkben szeretném a segítséget kérni:

Van egy osztatlan közös tulajdonon lévő két családi ház, elválasztva a telken belül kerítéssel, az átjárás megakadályozása miatt.

A szomszéd (legyen Lajos, és T. Neje) volt annyira kedves, hogy a telekrészükön lévő vízaknában a csapot elzárva megszüntette a vízszolgáltatást a másik házban élő lakóknál, mondván csőtörés van.
Nekik külön vízórájuk van.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy Lajosék nemkicsit gonosz emberek, volt már pár vita velük...

Most is, csak ki...szásból zárták el a vizet...

A szomszéd természetesen először a rendőrséghez fordult, de ott azt a választ kapta, hogy sajnos nem tehetnek semmit, a tulajdonos nem köteles őket beengedni.

Remek, eltelt egy nap víz nélkül, az incidens vasárnap kezdődött...

Hétfőn elmentek a vízművekhez, természetesen semmilyen csőtörésről nem tudtak, de felajánlották, hogy máshonnan bevezetik a vizet, csak ehhez Lajosbának is bele kellene egyeznie.
Persze ő nem ír alá semmiféle papírt, és a vízművek embereit sem engedi be...

Van valami megoldás erre, vagy csak a polgári per?

Merthogy mind a rendőrség, mind a vízmű ezt tudta végső soron tanácsolni...

És, ha már polgári per, mivel lehet perelni?

Bár, kicsit szkeptikus vagyok, hogy senkit sem köteles beengedni...

És egyáltalán, hogy lehet megtenni ilyet ma Magyarországon egy másik családdal????

Ha van esetleg érdemi ötlet nagyon szívesen venném!

Előre is köszönöm a segítséget:

M

Lenni kell ott vízközmű szolgalmi jognak. Az alapján pedig a jegyzőnél birtokvédelmet kell kérni.

Attól függetlenül lehet birtokvédelmet kérni. Meg is adják.

Jó estét!

Kérdésem az lenne hogy osztatlan közös tulajdonon a többi tulajdonos beleegyezése nélkül lehet-e bármit építeni.
A "kedves" szomszéd azt állítja hogy bizonyos négyzetméterig lehet és nem is kell bejelenteni az építésügynek és mivel van kerítése semmi közöm hozzá mit csinál. El is kezdte tehát az építkezést. Valami folyosófélét épít a házához.

Lehet ilyet hogy semmi beleszólásom a dolgokba?????

Válaszukat előre is köszönöm.

Lehetni lehet (tapasztalod) de nem szabad. Hacsak nincs a felek között használati megállapodás, ami azért a tényvázlat alapján sanszos.

Nincs használati megállapodás. Vita van.
Állítólag az ő adásvételi szerződésük (én nem láttam soha) úgy van megírva hogy a kerítéssel elkerített 1/4 részt (kicsit nagyobb :)) vették meg. Az előző tulajjal sem volt semilyen megállapodás sem szóban sem írásban, kedvére kerítkezett annak ellenére hogy szóltunk. Tudom ügyvéddel kellett volna meg írásban mert a szó elszáll, ezt már nem tudom jóvá tenni.
Szerinte a szerződésben foglaltak szerint ez az ő saját tulajdona, kerítés veszi körül,tehát a másik 3 tulajdonosnak kuss van. Szó szerint.

Mit tehetünk hogy a mi tulajdonunk ne "sérüljön"?

„Nincs használati megállapodás.”
Nana. Átjártok egymás lakrészébe, és kölcsönösen használjátok a konyhát, fürdőszobát?

Kedves Fórumozók!
A következő dologban szeretnék segítséget kérni. Társasház ahol élek két sorházból áll, melyek egymással szemben vannak és egyenként 5 lakásból állnak. A két sorház között húzódik egy kis kertrész ,melyet mi lakók egymás között úgy osztottunk fel, hogy mindenki a háza előtti részt használja,( ezt kis kerítéssel többen le is kerítették) középen pedig van egy kis ösvény ahol szintén végig lehet menni egészen a kert végéig, el lehet érni az összes lakást. Ezen kívül közvetlenül az épület mellet húzódik a lebetonozott járda is. Szeretném azt megoldani, hogy ezt a járdát át lehessen tenni középre, hogy ezentúl a lakók a középen vezető járdán jussanak el a lakásukig, a használatomban lévő kertrészt pedig körbe keríteném, mert sajnos nagyon zavaró ,hogy a lakók gyermekei az ablakom alatt futkosnak ,bicikliznek, görkoriznak, hangoskodnak stb., valamint ablakot sem tudok rendesen nyitni mivel a szárnya kifelé nyílik ezért a közlekedést akadályozza ,ha ki van nyitva.
Segítsetek kérlek, hogyan lehetne ezt engedélyeztetni.
ELőre is köszönöm!

Nem kell ehhez engedély. Megegyezés kell.

Alapító okiratban szükséges rögzíteni, vagy esetleg közgyűlésen határozni erről?
Kedves KBS! Korábbi hozzászólásodban olvastam ,hogy van arra lehetőség ,hogy társasháznál alapító okiratban rögzítsék azt ,hogy melyik albetéthez ,melyik kertrész tartozik.
Jól értelmezem, hogy ezt mondjuk ebben az esetben is lehetne kérni a járda áthelyezésen kívül?
Nagyion köszönöm a választ!

"„Nincs használati megállapodás.”
Nana. Átjártok egymás lakrészébe, és kölcsönösen használjátok a konyhát, fürdőszobát?"

Nem,azt azért nem.
De nem gondolom hogy az reális hogy 900 négyzetméterből 600-at lekerít hogy az az övé, a többin meg csinál magának egy bejárót mert nem jó neki az ami út címen az ingatlanokhoz tartozik, a többiek meg ha leszámítjuk a kb 50 négyzetméteres 3 házat, meg az "új" bejárót akkor a fennmaradót elharmadolhatják.
És mindezt teszi úgy hogy adásvételi szerződésben megveszi a kerítéssel elkerített részt..
Nekem ez valahol sántít...
De hol?????

Egyébként ha osztatlan közös tulajdonon van használati megosztás akkor a beépítettség egyenként értendő vagy az egész területre és akinek jobbak az anyagi körülményei az épít előbb???

Dike, utólag? Százszázalékos egyetértéssel esetleg, hiszen az alapító okiratot kellene módosítani hozzá. De nem is tartanám célszerűnek. El lehet azt intézni közgyűlési határozatokkal is, ahogyan a közös tulajdonú tárolók kizárólagos használatával csinálják.

Cajmika, látod, van használati megállapodás, hiszen a tulajdonostársak az ingatlan egyes részeit kizárólagosan használják. Legfeljebb vitás a pontos tartalma a megállapodásnak.
Ha azonban ez a bizonyos használat hosszabb ideje fennáll, akkor nem nagyon lehet arra hivatkozni, hogy valaki ebbe nem egyezett bele. Hiszen akkor miért hagyta?

Ez azonban a tulajdonostársak belső jogviszonya, kifelé ez egy ingatlan. Tehát a beépítettség is csak az egész ingatlan vonatkozásában értelmezhető. Viszont nem tudom, miért gondolod, hogy az egyes tulajdonostársak a többiek hozzájárulása nélkül végezhetnek engedélyköteles építési munkákat.

"Kovács_Béla_Sándor 2012.09.12. 19:54
Lehetni lehet (tapasztalod) de nem szabad. Hacsak nincs a felek között használati megállapodás, ami azért a tényvázlat alapján sanszos."

Ebből a válaszából gondoltam. A "hacsak nincs" arra enged következtetni hogy ha van akkor nem kell a többiek beleegyezése az építésbe. És mint rávilágított még ha nekem nem is felel meg mégis van "használati megosztás"!?

Szóval akkor a "lehet de nem szabad" azt jelenti hogy építési engedély nélkül "lehet,de nem szabad".
az építési engedélyhez viszont kell a többi tulajdonos hozzájárulása és akkor "lehet és szabad"??

Csakhogy a leírásod szerint ez nem építési engedélyköteles, de még bejelenteni sem kell. Mintha lefestenéd az ablakkeretet.

Kedves KBS!
Köszönöm szépen! :-)

"Csakhogy a leírásod szerint ez nem építési engedélyköteles, de még bejelenteni sem kell. Mintha lefestenéd az ablakkeretet."

Akkor valóban én voltam pontatlan. Az építmény egy alappal és téglafallal rendelkező kb 20 négyzetméteres "valami" szoba vagy konyha vagy bármi lehet. Így pontos a leírás. Sztem ez engedély vagy bejelentésköteles. Gondolom az ilyet terveztetni is szokták,meg hozzáértőkkel kiviteleztetni,meg építési naplót vezetni meg ilyenek. (ez persze csak az én gondolatom)

Sztem ha valami ilyen épül akkor az beleszámít az ingatlan beépítettségébe is, és akkor az már a többi tulajdonosra is tartozik.

Jól gondolom???

Keressel fordulok Onokhoz.

Jelenleg Angliaban elo magyar nyugdijjas idos no vagyok,
Tulajdonos vagyok egy birosagilag szetosztott hazban.
Jogom van gyalog, es gepkocsival a bejaras, ami a tarstulajdonos teruleten van,
Bejelenteni szeretnem magyar ott elo nyugdijjas ismerosomet ingyenes hasznalatra.
Bejelentesi lapot kitoltottem es hitelesiteni tudta a magyar konzulatus Londonban.
Az ismerosom probalta bejelenteni magat, a Budapesten levo Onkormanyzatnal, de vissza utasitottak allitolag "osztatlan tulajdonuk " .A tarstulajdonos alairasa kellenne. aki nem egyezne.

Kerem mivel lehetne ezt a formasagot helyesiteni.

Koszonettel.

„Sztem ha valami ilyen épül akkor az beleszámít az ingatlan beépítettségébe is, és akkor az már a többi tulajdonosra is tartozik.
Jól gondolom???”

Nem biztos. Az "azt hiszem" nem egy egzakt megfogalmazás. Abból sok mindent nem lehet levonni. Aug 7 óta nem egyszerű eldönteni, hogy valamire kell-e engedély vagy sem. Azt meg pláne, hogy beszámít-e a telek beépítettségébe.

Kedves Nanemaaa!

Mit kell elolvasnom hogy tudjam az aug 7 utáni eseményeket?

OTÉK (253/1997. (XII.20)Korm. rendelet)
37/2007 (XII.13)ÖTM rendelet 1. számú melléklet