Osztatlan közös tulajdon

Köszönöm szépen!

Tisztelt Jogi Fórum!

Lenne egy kérdésem: Napokon belül lesz perem a közös tulajdon megszüntetéséről,a kérdésem pedig az, hogy mitől függ, hogy ki fizeti a perköltséget?
Mert a második ügyvédemnél vagyok, és mind a 2 mást mondott...
Az első azt mondta, hogy az alperes fizeti az egészet, a mostani szerint pedig felezzük a költséget. Hogy van ez? Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!
Üdvözlettel: Csigagirl

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben általában a bíróság megosztja a perköltséget a felek között. Kivétel az, ha valamelyik fél kifejezetten rosszhiszeműen jár el a perben.

Kedves ÓbudaFan ! Ha emlékszel én irtam korábban az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban, hogy használni fogják a fürdőszobám a tulajdonos társak.Röviden amenyire lehet tájékoztatnék a fejleményekről. Meglévő használati megállapodás megváltoztatását kértük elsőfokon, vagy használani szretnénk a tulajdoni hányadot, vagy többlethasználati dijat.A tul. társak meghallgatáskor igazoltan hazudtak, vagy mind amnéziásak lettek.Mi hivatkoztunk, hogy a hitel részletünk olyan magas lett, hogy nem tudjuk fizetni, ezért a kertben termelnénk, vagy az arra a részre eső többlethasználti dijra tartunk igényt/ami jelen estben a törlesztés 50 %-a/. Eladónk tanu meghallgatáson elmondta, hogy tartozott használatban ehhez a részhez 10 m2-es tároló és kertrész /A tárolót a szomszéd eng.nélk. beépitette a házrészéhez, a másik bővitette eng. nélk. a házát, aki használja a többlet kertet is/. 2004-ben volt, amit nem használt, a tárolót pénzért adta használatba, a kertet meg nem használta. Elsőfoku itélet: - a deviza hitel válság gazdasági, társadalmi jelenség, a mi helyzetünk sem más./Valóban: mi fizetjük azt a hitelt amit nem használhatunk/, - további indoklás, hogy a közel 20 éve fennálló állapot nem indokolja a változtatást, ja és mivel nem szerepel a megállapodásban, természetesen azt ingyen adtuk használatba. Az itélet után a szomszéd Btk-ba illő magatartással próbált lebeszélni a fellebbezésről Törvényszék fellebbezés: igazság bizonyitva, fenntartjuk igényünket. Törvényszék helyben hagyja az első foku itéletet, azzal, hogy magánjogi szerződésbe nem avatkozik.Megjegyzem még, hogy az új tulajjal nem irtunk alá megállapodást, viszont a régi megállapodásban sajna szerepel a jogutód is és ha mi nem akarjuk neki használatba adni, a változás nem indokolja.
Mi a véleményetek erről, jó tanulság a hasonló cipőben járó embereknek is gondolom.No persze nem hagynám én ezt annyiban, csak még leirás alatt van a másodfokon. Felmerült bennem mi az erősebb az Alkotmányos tulajdon jog és védelem, vagy a használati megállapodás, amit nem akarunk fenntartani.Bocsánat, de ezt nem lehetett rövidebben leirni. Jó 7végét mindenkinek :)

Kedves Fórumozók! Segítségeteket kérem! Egy 5 lakásos társasházban lakom a háznak 3 bejárata van. Az én lakásomhoz 1 kapun keresztül és némi közös tulajdonon keresztül lehet bejutni - így vettem ez egy lekerített zárt rész per- teher és igénymenetesen - és a társasház többi része nem közelíthető meg innen, ezért elmondható hogy kizárólag én használom napi szinten. Ezen a részen található a főmérő (víz) és a ház áram főkapcsolója, erre való tekintettel eddig kulcsot biztosítottam a többi lakónak. Az elmúlt 10 év folyamán számos alkalommal bejöttek erre a területre és tájékoztatásom valamint beleegyezésem – közgyűlési határozat és egyeztetés - nélkül mindenféle munkálatokat végeztek (pl. közgyűlési határozat nélkül távollétemben kikötötték a kerti csapot így nem tudtam locsolni a kertet viszont a közös költségbe beépítve tovább kellett fizetnem a többi tulajdonostárs által használt kert locsolási költségét is a saját kertemet pedig locsolási kedvezmény igénybevételével tudtam csak locsolni így duplán fizettem), amelyből minden alkalommal károm keletkezett. Az eddigi károkozásuk végösszege megközelíti az 1 000 000Ft-ot, amelyet minden alkalommal én fizettem ki, bár közös tulajdonú részről beszélünk, 10 év alatt csak én végeztettem állagmegóvó munkákat saját költségen (fővízmérőakna fedlapjának kicseréltetése és az akna megerősítése, homlokzat megerősítése és lefestése), bár fizetem a közös költséget és a felújítási alapot is.

Kértem, mielőtt bejönnek erre a területre szóljanak, hogy elkerüljük a károkat. 10 év alatt annyit értem el, ha sejtik, hogy hazaérek (16:30 után)és addig nem végeztek a tevékenységükkel előtte szólnak hogy bemennének, de mindig kiderül, hogy akkor már rég bementek a területre (általában reggel óta folyik a rongálás) és természetesen a károkozás is megtörténik addig amíg hazaérek. Amikor ilyen esetekben ha ott találom megpróbálom a még helyszínen lévő károkozóval (kivitelező) helyreállíttatni az eredeti állapotot minden alkalommal letagadják, hogy bárki, bármit is csinált ott, bár nyilvánvaló hogy pl. le lett szakítva a csengőzsinórom, sőt ilyenkor megpróbálják bemagyarázni, hogy a szél volt a károkozó napsütéses időben, szélcsendben.

10 év után eljutottam odáig, hogy lecseréltettem a kapuzárat – bár ezt már kértem az új közös képviselőtől is, aki természetesen nem cseréltette le a zárat. Továbbra is csak annyit akarok, hogy velem egyeztetett időpontban és módon történjen ezen a területen bármilyen bejutás, munkavégzés stb. Ja, és tekintettel arra, hogy az egyik tulajdonos már az albérlőjét is lehozta hozzám (egyedülálló nő vagyok) és ez a 2 méteres kigyúrt pasas a lakásom ajtajában (mivel csengetés nélkül beengedték magukat az ominózus kapun) fenyegetett meg mindennel, nem akarom átadni senkinek (aki kapcsolatban van a társasházzal) a kapu új kulcsát. Megtehetem-e ezt? A többi lakó azt csinálja, amit az egyik lakó akar, sőt még a közös képviselő is csak azt csinálja meg, amit ez az illető megenged neki (ez azért lényeges, mert a lakók közül bárkinek adom át a kulcsot annál a lakónál fog kikötni, vagyis nem értem el semmit) és nem érzem magam és az értékeimet sem biztonságban.

Amit szeretnék: a bejutást biztosítom amikor előrejelzik és ott van valaki aki az én tulajdonomat védi, de a kulcs nálam marad.

Ha az alapító okirat szerint nem tartozik a lakásodhoz az a terület, és közgyűlési határozat sincs arról, hogy kizárólagosan használhatod, akkor nem neked áll ez a meccs.

Tisztelt Fórumozók!!

Sürgős segítségre lenne szükségem.
Osztatlan közös tulajdon 1/4 része a tulajdonom. Ez kerítéssel el van kerítve, papír viszont nincs róla. Nővérem érdeklődött a helyi építésügyi hatóságnál, ahol egy hölgy készségesen segített és azt mondta hogy 20 m2 alatt nem kell építési engedélyt kérnem, sem bejelentési kötelezettségem nincs, mert ha el van kerítve akkor az saját tulajdonnak számít, senki másnak nincs köze hozzá hogy mit építek.
El is kezdtük a munkát. Építettünk a házhoz egy 10 m2-es kazánházat és most kezdtünk bele egy kb 9 m2-es összekötő folyosóba (kb félig kész!!!), ami a bejáratot és a kazánházat kötné össze.

Szomszédom nagyon felháborodott (övé szintén 1/4 tulajdonrész), azt állítja hogy ehhez az ő beleegyezése is kellett volna (meg a többieké is), meg hogy engedély nélkül nem lehetett volna építkezni.

Mire számíthatok ha bejelentést tesz? Nem vagyunk valami jóban.
Kinek van igaza? (Mert én állítom hogy nekem és ő is hogy neki.)

Köszönöm a segítséget

Ha az épület a ház toldaléka, akkor építési engedélyköteles, ha külön álló, akkor bejelentésköteles.

Beépítés szempontjából az ingatlan egészét kell figyelembe venni, ezért kell a tulajdonostársak hozzájárulása.

„mert ha el van kerítve akkor az saját tulajdonnak számít, senki másnak nincs köze hozzá hogy mit építek.”

Ez finoman szólva is téves álláspont.

Tehát akkor mire számíthatok??

Gondolom büntetésre, ez már kezd világossá válni, de mi a büntetés?? Pénzben mérik-e ezt? Megtarthatom-e amit felépítettem? Kérhetek-e utólag engedélyt vagy az nem jelent semmit??

Köszönöm a segítséget.

Ha nem tudod megszerezni a társtulajdonos hozzájárulását, akkor bontásra számíthatsz.
A polgármesteri hivatalban "tájékoztatást adó készséges hölgy" valószínűleg a portás volt. Egy legalább ügyintézői szinten ténykedő köztisztviselő legalább annyit tudott volna, hogy az államigazgatás írásos műfaj.

Ha meg tudod szerezni a tulajdonostárs hozzájárulását, és egyebekben az építés szabályos volt, akkor elvileg kaphatsz fennmaradási engedélyt. Az engedély egyidejűleg bírsággal is jár. Lakóépület bővítés esetén a bírság 140.000 Ft bruttó négyzetméterenként, és ennek 50 %-a.

Segítséget szeretnék kérni!
Családi házban élek, ahol a ház kétfelé van osztva, két külön bejárattal rendelkezik és a szomszédok és miköztünk használati megosztási szerződés van.
Több, mint másfél éve a kerti munkák folyamán a csatornát eltörtük, szóltunk nekik, hogy mi történt, és hogy másnap rendezünk mindent. De ők közölték, nem gond, ők másik "vezetéken" vannak, és megmutatták hol fut az ő csatornájuk a mi telkünkön. Kb. A csatornájuk azonban eldugult úgy 3 hónapja, de nem szóltak, csak akkor említették, mikor szóltunk, hogy a mi kertünkben jön fel a fekália olyan helyen, ahol nekünk biztos nincs csatornánk a környéken sem. Azóta oda jutottak, hogy mi tettük tönkre az ő csatornájukat, így a mi kötelességünk azonnal rendbe tenni. Decemberben. Ám mi másfél éve semmilyen csatornavezetéket nem találtunk, mikor kertészkedtünk, akkor sem, mikor a mienket kicserélték. És egyáltalán hogy bizonyíthatná, hogy mi tettük tönkre?
Most ott tart, hogy kártérítést követel tőlünk csak úgy a kellemetlenségek miatt. Persze ügyvédük nincs, gondolom. Mindemellett az azonnali helyreállítást követeli, és fenyegetőzik, hogy nagyot üt, ha őt bántják.
Szóval a csatorna miatt ÁNTSZ- szel és önkormányzattal, meg ütéssel fenyegetőznek...
Milyen jogaink vannak? Kinek kéne kifizetnie a csatorna rendbehozatalát és hogyan érvényesíthetjük a jogainkat?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kérem, segítsenek!
Több, mint húsz éve, hogy ismerősöm -iskolázatlan, egyszerű ember - megörökölte egy három szobás öszkomfortos kertes családi ház 1/6 részét.
Az ingatlanban az 3/6 részben tulajdonos lakik, aki 3 éve örökölte meg az ingatlant ismerősöm örököstársától. Ez a személy - aki egyébként korábban is ott lakott - használja az egész ingatlant, semmit nem fizet ismerősömnek a tulajdonrésze használatáért.
Szívességi használatra soha nem volt közöttük - sem az előző tulajdonostárs között - semmiféle megállapodás.
Hogyan tudná megszüntetni a lakhelyétől több száz km-re lévő ingatlanon fennálló közös tulajdont ismerősöm oly módon, hogy azért anyagi ellenszolgáltatást kapjon?
Kérhet-e addig is használati díjat a bennlakótól, és mely időtől kezdődően?
Várom a hozzáértők szíves válaszát
joli

Az ingatlan közös tulajdonban van. Azt bármelyik tulajdonos használhatja, akár az ismerőse is. Ezért használat utáni térítésre sem jogosult. A közös tulajdont meg lehet szüntetni. Pert kell indítani e tárgyban.

Más megoldás nincs? Nem lehet kérni, hogy váltsa magához a tulajdonrészt a bennlakó? Soha nem pereskedett még, nem is tudja mi a menete egy pernek.
Használni meg hogyan tudná, hisz a tulajdonostárs lakik benne, az élvezi az egész ingatlan hasznát.

„Nem lehet kérni, hogy váltsa magához a tulajdonrészt a bennlakó? ”
Hiszen az a közös tulajdon megszüntetésének az egyik módja.

És azért nem kérhet addig is díjat a bennlakótól, amiért az több részt használ az ingatlanból, mint ami az övé?

kérni kérhet

?

Nem kérhet, hacsak a bentlakó nem akadályozza kifejezetten a használatot, amit ő megpróbált.

Megértettük, köszönjük a segítséget.

Segitséget szeretnék kérni.
Édesanyám meghalt 2002.-ben. 3-an örököltünk egy telket amit most szeretnénk eladni,de van egy kis probléma az egyik örökös a hagyatéki tárgyalásra sem jött el anno (3 szor kiértesítette a közjegyző)azon a címen nem érhető el.A tartozkodási helyét szertnénk megtudni,hogy lebonyolíthassuk a telek eladását,mert elővásárlási joga van a telekre.Mit tehetünk azért,hogy a tartozkodási helyét megtudjuk?
Ha nem sikerül megtalálnunk,hogyan adhatjuk el a telket?
Válaszukat köszönöm:
Kállai Tamás

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától lehet megkérdezni.
Ha még ez sem megy, akkor pert lehet indítani, hirdetményi idézéssel, ügygondnokkal a közös tulajdon megszüntetése iránt.

6-8 hónap alatt megvan

Tisztelettel kérdezném, hogy örököltem egy osztatlan közös ikerház felét, amely per-és tehermentes. Amennyiben elkészítjük a használati megosztási megállapodást, és a másik fél is lemond elővásárlási jogáról, én akkor eladhatom-e a felemet? Előre is köszönöm.