Osztatlan közös tulajdon

Jó estét,
az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
Adott egy osztatlan közös tulajdon 3 tulajdonossal, és egy közjegyzői okirattal, ami alapja a Használati megállapodásnak. A közjegyzői okiratban többek között az is szerepel, hogy a tulajdonostársak nem tagadják meg a tulajdonosi hozzájárulásokat egymástól, különös tekintettel a közművekkel kapcsolatos hozzájárulásokra. A tulajdonosi hozzájárulások megadásáról szóló mondat a Használati megállapodásba is átvezetésre került.
Az osztatlan közös tulajdonú telek két párhuzamos utca közé esik, egyik utca Budapesthez tartozik, a másik nem, de a valóságban csak az ½ rész tulajdonosa tudja mindkét irányból megközelíteni az általa használt telekrészt.
A Használati megállapodásban jelölt terültünkön építkezünk, és szeretnénk bevezettetni a gázt, amit Budapest irányából nem kaphatunk meg, mert az a másik irányból a másik két tulajdonostárs telekrészére már bevezetésre került.
A gázművek tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatát a tulajdonostársak aláírták, azonban egy nappal azelőtt, hogy a gázművek kollegája kijelölte volna a nyomvonalat - ami az ½ rész tulajdonosa által használt telekrészen keresztül jutott volna el az épülő ingatlanunkig - a tulajdonos elhunyt.
Tekintettel arra, hogy egy hagyatéki eljárás lefolytatása 6-12 hónap is lehet, de nálunk haladni kell a munkálatokkal, a gáz bevezetéssel is, megpróbáltam kideríteni, ki lehetnek örökösök. A másik ¼ rész tulajdonosától annyit tudtam meg, hogy talán négyen lesznek, közülük egy külföldön él, de a kapcsolatot nem tudtam felvenni egyikkel sem, hogy jelezzem nekik, hogy át kell menjünk és dolgozni fognak az elhunyt rokonuk telekrészén.
Azon a telekrészen, egy melléképületben lakik egy albérlő, rokoni szál őt nem fűzi az elhunythoz.
Gondoltuk, hogy a tisztesség kedvéért jelezzük az albérlőnek, aki a haláleset óta is ott lakik, hogy gázszerelő fog ott dolgozni, ezért a férjem átment az elhunyt telekrészére, és kirakott egy üzenetet az albérlőnek, hogy szeretne vele telefonon beszélni.
Napok teltek el, az alábérlő nem jelentkezett, majd amikor a férjem meglátta őt a kertben, közelebb ment, hogy elmondja személyesen, amit szeretett volna. Erre a férfi messziről ordított, hogy ne mászkáljon át az ő területére. Mondta neki a férjem, hogy neki ott nincs területe, és hogy mennek a gázosok szerelni, erre megfenyegette, hogy rendőrt fog hívni, mert oda senki nem mehet be. Az ő általa bérelt ingatlant (műhely, ebben lakik) egyébként nem érinti a gáz elvezetése, hiszen a kertben álló órától, a kerítés mentén, kizárólag épületeken kívül fognak dolgozni.
Ráadásul az elhunyt hozzájárult, hisz aláírta a tulajdonosi hozzájárulást, hogy gázt kapjunk, másrészt benne van a használatiban, hogy különösen a közművezetékek tekintetében nem lehetetlenít el minket, és nem is hiszem, hogy szándéka lett volna, mivel a nyomvonal kijelölésére időpont volt egyeztetve vele és a szerelőkkel (csak a halála miatt ez nem tudott megvalósulni).
Kérdésem, hogy

• a Használati megállapodás jelen pillanatban érvényes e, tekintettel arra, az ½ rész tulajdonosa elhunyt, de örökös még nincs (és várhatóan csak hosszú hónapok múlva lesz), nem lépett senki az elhunyt helyébe. Mi a jogi helyzet az átmeneti időszakban?
• Ha így jelenleg nem érvényes a használati megállapodás (és minden területet minden tulajdonos jogosult használni), emelhetek e kifogást az albérlő ottléte ellen, aki egyébként feltételezésem szerint jogalap nélkül tartózkodik az örökös nélküli ingatlanban. Nem elzavarni akarom, de nonszensz, hogy egy idegen miatt nem haladhatunk a munkálatokkal.
• Ha így is érvényes a használati megállapodás, az albérlő tiltakozása ellenére bonthatok az átjárás biztosítására egy átjárónyi kerítést? Dolgozhatnak a gázszerelők? Ha valóban rendőrt hív, hogyan igazolom a munkavégzés jogosságát?

Sajnos az nem opció, hogy megvárjuk a hagyatéki eljárás végét és az örökösök belépését.

Köszönöm szépen

Pisca,

Igen, birtokháborítás.
Bejelentést tehetsz a helyi jegyzőnél.
Ha pedig felszólításra sem mennek el a területedről, én hívnék rendőrt.

Kerítést építhetsz, elvileg a közös tulajdon miatt közös döntéssel, és a tulajdonosok beleegyezésével, de ha a használati megosztási szerződés rendezi ezt a kérdést, és lehetőséget ad neked erre, akkor anélkül is.
Egy szabályt kell betartanod :

„OTÉK 44.§(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.”

Tehát csak sövény, vagy drótkerítés lehet.

Én megépíteném akkor is, ha nem egyeznek bele, ha egyszer nem tartják tiszteletbe a szerződést. Ne én pereskedjek velük, pereskedjenek ők velem.

Igen. Nemigen.

Mit jelent az, ha valaki közös területként kezdi használni a dokumentáltan kizárólagos használatú területemet.
Birtokháborítás-e, ha a használati megosztás ellenére belépnek a területemre. Megvédhetem-e a területemet kerítéssel, ha ott mégiscsak háborítanak?

Kizárólagos használatú kertről írok. Tudom, hogy a kertrész mérete nem kell négyzetcentiméterre kövesse az eszmei tulajdoni hányadot, de szemmel láthatóan lehetne módosítani a használati megosztást, mert a gyakorlat egybevágó volna a tulajdoni hányaddal egy űj földmérés bizonyítja, hogy az egyiknek nagyobb járna, a másiknak pont annyival kevesebb a közvetlen szomszédban. Mindig csak arról olvasok, hogy a megfelelés laza és fogadja el az akit a gyakorlatban megrövidítenek, de az szerintem csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor nem lehetséges igazságos elosztás, ebben az esetben lehetséges volna. Ha évek óta így van, a szomszéd része le van kerítve, vajon lehet-e korrigálni.
Ilyen esetben mi a gyakorlat, vagy milyen jogszabály szabályozza? Sehol nem látom leírva, hogy ha lehetséges, akkor a tulajdoni hányad és a használat egybeesésére kell törekedni. Ebben az esetben az igasságosság helyreállítása felülírja-e a hibásan készített térképet, illetve az eddigi megszokást a szomszéd részéről.

GSzilard,

Úgy érted, hogy egy telken, egy helyrajzi számon áll egy kétlakásos épület - vagyis osztatlan közös tulajdonban laksz?

Ez esetben a Ptk. főszabálya szerint (5:73.§ - 5:84.§) közösen kell a közös tulajdon ügyeiben döntenetek : 5:78.§(1).

Ez sajnos azt jelenti, ha a tulajdoni hányadotok azonos, hogy a szótöbbség nincs meg neked egyedül. Úgyhogy ha nem egyezik bele, akkor nem sokat tehetsz.

sziasztok,
ikerházban lakunk közös bejárattal. a bejárati kaput és a hozzá tartozó kerítést szeretném lecserélni viszont a szomszédom nem igazán partner ebben. a cserét én kifizetem és kap egy kódot amivel a kaput tudja használni tehát nem gátolom meg a közlekedésben. ebben az esetben tud nekem "keresztbe " tenni és esetleg jogi problémát okozni?

Hát az jogos,hogy időközben megvehetted volna szomszéd házat is akkor nem lenne gondod.

Persze ez pénzkérdés ami 3 gyerek mellett nem könnyű.

De éppen a 3 gyerek miatt kellett volna erre gondolni.

„családi házat vettünk 2021-ben”
Ja csak 3 éve.Az sem rövid idő.

Mondjuk a ledugózás helyett a másik ingatlanszennyvizét is az aknába lehetett volna vezetni, ha már az ember a sajátjához hozzányúl.
Max. pár méterről lehet szó.A szennyvíz csőfektetéshez nem kell engedély,nem túl költséges ,csupán nyers fizikai erő kell.

A szennyvíz elhelyezéshez viszont sok körülménynek meg kell felelni. Eleve az aknának zártnak kell lenni, megfelelő térfogattal,sőt hab a tortán hogy még meg is kell terveztetni.
Ha meg van csatorna közműhálózat, akkor arra kell rákötni, ha nem akar valaki, akkor a szennyvíz szippantási költségen kívül un. környezet terhelési díjat is kell fizetni.
Ha meg van szennyvíz csat hálózat,akkor mára maga a belsőszennyvíz hálózat építése sem egyszerű.
Arra is kell terv, sőt a kivitelezéskor-után kell un. műszaki átvétel... addig nem szabad betemetni a csöveket.Meg kell várni a műszaki átvevőt .A vízvezetéket a tulaj a telkén úgy vezeti ahogy akarja, szennyvíz vezetéket nem.

És Bp.-en ez már vagy 30 -35 éve így van.

Írja a panaszos, hogy :
„ Külön bejárattal ,megközelítéssel bír a két rész.
Külön lakó ingatlanok vannak a területen”
Majd .:

„Viszont közös vízóra akna és közös szennyvíz akna van,közvetlen a mi házunk háta mögött.”
Akkor kell csináltatni egy un.iker vízmérős rendszert.A lényege ,hogy egy viz aknában kettő kettő hitelesített mérő van. Kijön kb. 600 eft- ból. Természetesen a kettő társ tulajdonostársnak kooperálni-együtt működni kell.

„Most megvették a felső részt is és követelik hogy nyissam meg számukra a szennyvíz útját .
Nagy valószínűséggel az egy un .régi típusú szennyvíz derítő lehet,amit ma már nem engedélyeznek. Ha meg van , akkor pedig elviselhetetlen környezetterhelési díjat szabnak ki.

Amúgy 11 évig ”A másik rész 11 éve nincs lakva,„Hát egy előrelátóember megveszi mivel eleve elővételi joga van.

Nem egy -két évről volt szó.....ennyi idő alatt csak átlehetett gondolni az előnyöket és hátrányokat.
Társtulaj elől egyedül az ívóviz vételi lehetőség elzárása a tiltott. Viszont a vízmennyisége már nem szabályozott.
Kevés víznél kevés szennyvíz keletkezik.

Amúgy amikor a társ tulaj szerződött a szerződésében mi volt ,Kérdem én mivel egy elővételi joggal rendelkező közös tulajtárs csak megnézi azt. Ha körül tekintő. Sőt mivel eleve birtokban van sok lehetősége van az érdeklődők elriasztására. Csak úgy mellékesen megjegyzi ufok, szellemek laknak a kiszemelt ingatlanban...Káros sugárzás meg ezer féle átok. Addig riogathatja a vevő jelölteket amíg bagóért az őlébe hullik az ingatlanrész..és nem lesz szennyvíz probléma.

”

„a követelésüknek van jogi alapja?”
Már hogyne lenne?

Egyébként egyezzetek meg, alakítsátok társasházzá az ingatlant. Akár teljesen elkülönült közműrendszerrel.

Szép napot mindenkinek!
Osztatlan közös telken lévő családi házat vettünk 2021-ben 630/1730 hányaddal.
Így nem lehet megosztani sajnos.....
Külön bejárattal ,megközelítéssel bír a két rész.
Külön lakó ingatlanok vannak a területen
Viszont közös vízóra akna és közös szennyvíz akna van,közvetlen a mi házunk háta mögött.
A másik rész 11 éve nincs lakva,nincs víz sem.mert a szolgáltató elvitte a víz órát.
Költözés után nálunk dugulás volt,amit én megoldottam olyan módon,hogy a mi házunk nál kicseréltem a csöveket és csatlakoztam a szennyvíz aknába
A felső részrol jövő csövet ledugóztam,hogy ne a házunk alá folyjon a szennyvíz.
Most megvették a felső részt is és követelik hogy nyissam meg számukra a szennyvíz útját .
A szennyvíz akna oldala be van szakadva,én is hetente át szivattyúzom tartályokba a szennyvizet,plusz a talajvizet is.
Az a kérdésem,hogy a követelésüknek van jogi alapja?Tényleg engednem kell,hogy az ő vizük is oda folyjon,amivel nekem dolgom van azután?
Plusz a szippantás költségének megosztása is kérdéses.Mi 5-en (három gyermek,kettő felnőtt),ott jelenleg 2 felnőtt.
Kérem segítsen valaki ebben eligazodni.

Sziasztok!
Osztatlan közös tulajdonban van egy szántó föld, ami el lett adva. Egy db szerződésben írta alá a két tulajdonos, hogy eladják a földet. A vevő kifizette, késedelemmel. A szerződésben kötbér lett meghatározva késedelmes fizetés esetére. Az egyik tulajdonos kéri a kötbért, a másik nem. Ebben az esetben a föld 50%-át át lehet írni a vevőre, amennyiben a kötbértől eltekintő eladó erről nyilatkozik?
50-50%-ban tulajdonosok akik eladták. Addig nem lehet átírni a vevőre - aki már kifizette -, amíg a kötbér nincs rendezve. Tehát tulajdoni lap szerint még a két eladó a tulajdonos. De az egyik eladót nem érdekli a kötbér, szeretné átadni. A másik eladó viszont kéri a kötbért. A vevő pedig perrel fenyeget. Bonyolultabb az egész ügy, és nem szeretne az egyik eladó bíróságra járni, ezért nem tart igényt a kötbérre, átadná a részét. Ez lehetséges?
Köszönöm!

ferke53
Ha az épület az eredeti építési engedélyezett állapotban van, akkor az önkormányzathoz fordulhatsz településképi bejelentési eljárást kezdeményezve. (tervező kelleni fog hozzá)
Ha idő közben az épület megnőtt az esőben, akkor fennmaradási engedélyezési eljárás a kormányhivatalnál székelő építési hatóságnál ÉTDR rendszeren keresztül (tervező ehhez is kell)
Ezen eljárások egyike kell ahhoz, hogy a földhivatal engedélyezze a művelés alóli kivonást, és feltüntesse az épületet és annak rendeltetését is az ingatlan-nyilvántartásban.
Az, hogy egyébként lehetséges-e a rendeltetés módosítás függ attól is, hogy a helyi építési szabályzat az OTÉK mely időintervallumával van összhangban. Ugyanis jelenleg az alábbiakat írja:
29. § * (1) * A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.
(2b) * A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az övezetben lakás nem létesíthető.

Mint a nem zártkertnél: engedélyeztetés; eljárási díj; földvédelmi díj. Annyi, hogy talán könnyebben megadják azt az engedélyt.

Tudom hogy megszigorították a zártkerti átminősítéseket, de tudni szeretném hogy mi a folyamat a mai törvénykezési rendszerben?

Az ítéletet nem jegyzőkönyvre alapítják. Továbbá a jegyzőkönyv kijavítását jogvesztő határidővel lehetett kérni - az már elmúlt.

(Azt hiszem, a problémádnak nem jogász a szakembere. Hanem egy pszichiátriai szakorvos. A paranoiát ma már elég jól karban tudják tartani.)

Erős a gyanum, hogy meghamisitották az itélet alapjául szolgáló jegyzőkönyvet. Bizonyitékom van arra, hogy mi hangzott el a tárgyaláson, kiváncsi vagyok, mi szerepel a jegyzőkönyvben. Ha elolvastam, átgondolom a továbbiakat.

Igen. De mi szükséged lenne az ítéleten túl bármire?

Szép estét mindenkinek!
Felperes voltam egy több éve befejeződött közös tulajdont megszüntető perben.
Kérdéseim:
1./ Ha kikérem a peranyagot, megtalálom benne a tárgyalási jegyzőkönyveket?
2./ Ha igen, lefényképezhetem a számomra fontos iratot?
A válaszokat előre is köszönöm.

Már meg kellene legyen.
Nem.

Mennyi az átfutási ideje egy zártkerti ingatlan vételének ha osztatlan közös tulajdon miatt nem kellett kifügeszteni ? Nagyjából hány hónap? Február 25.én irtuk alá a papírokat.
Másik kérdés most olvastam a bekeblezési eljárásról közös tulajdon esetén,gyorsabb lett volna az eljárás?

osztap,

Nagyon köszönöm az informatív válaszát!

Spynoza,

„köttetett bérleti szerződés díját is nekünk kell átvállalni és kifizetni a vételáron túlmenően”
Kifizetni? Ti a tulaj jogutódja lennétek a bérleti szerződésben, azaz bérbeadó. A bérbeadó nem fizet bérleti díjat, neki fizetnek. Az esetedben a bérlő azt állítja, hogy öt évre előre kifizette, és ezért öt évig használhatja, nektek addig nem fizetve. Nyilván, ha ez nektek nem tetszik, a bérlővel közös megegyezéssel bármiben meg lehet állapodni. Akár abban is, hogy x forintért cserébe lelép (megszüntetitek a bérleti szerződést).

„bérlés esetén nem kellett volna előzetesen tájékoztatni”
De igen, Ptk. 5:81. § Előbérleti jogotok van.

Érdemes volna megnézni, mi van abban az adásvételiben, pl. szavatolja-e az eladó, hogy igénymentes az ingatlan. Aztán pedig érdemes volna elkérni tőle a bérleti szerződést is.

A helyetekben sürgősen átbeszélném ezeket egy ügyvéddel, mielőtt kicsúsztok az elővásárlási joggal való élésre nyitva álló határidőből.

Kedves Fórumtagok!
Osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban szeretnék információt kérni. A lakóingatlant (kertes ház) magában foglaló területrész (490/697) van a tulajdonunkban, a szomszédos kisebb területen (207/697) egy használaton kívüli műhely található. Ez utóbbit a tulajdonos értékesíteni kívánja, sőt van is vásárlója, amiről a minap kaptunk hivatalos ügyvédi értesítést, amelyben tájékoztatást kaptunk az elővásárlási lehetőségről, a konkrét vételárral együtt. Szeretnénk élni az elővásárlási joggal, ezt jeleztük is az eddigi tulajdonosnak (akitől korábban nem volt az ingatlanrésszel kapcsolatos megkeresés), majd másnap felkeresett minket az „új” tulajdonos, akivel az adásvételről meg lett kötve a szerződés és a teljes vételárat is kifizette – és szólt, hogy ő az év elején ugyanerre a területre – amikor elmondása szerint még nem volt eladási szándék a tulajdonos részéről – kötött egy ÖT évre szóló bérleti szerződést, annak teljes díját kifizetve. Az ingatlanrészt az elővásárlási joggal élve, további kötöttségek nélkül szeretnénk megvenni, így az a kérdés, hogy az ügyvéd által is jelzett fix vételáron kívül a közelmúltban köttetett bérleti szerződés díját is nekünk kell átvállalni és kifizetni a vételáron túlmenően? (Továbbá kérdés, hogy hosszú távú, konkrétan öt éves bérlés esetén nem kellett volna előzetesen tájékoztatni, esetleg az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozathoz hasonló „előbérleti szándékról” lemondó dokumentumot kérni tőlünk? Erről a bérleti szerződésről csak most szereztünk tudomást.)
Köszönöm a segítő közreműködést.