Osztatlan közös tulajdon


Yagry # 2009.12.25. 13:44

A segítségeteket kérném. Nagyszüleimnek volt egy háza 50/50 tulajdoni arányban. Amikor nagypapám meghalt, az ő 50%-át anyukám és nagybátyám örökölte, azaz a teljes ingatlan 25/25%-át. Ekkor a haszonélvezeti jogról mindketten lemondtak nagymamám részére, aki továbbra is a házban lakott, ő még most is él, de most már nem abban a házban, ezért szeretnénk eladni a házat, mert használat nélkül csak pusztul, viszont nagybátyám nincs az eladás mellett.
A kérdésem h jogilag megoldható-e az h nagymamám és anyukám eladják egy külső félnek az ingatlan tulajdonjogának 75%-át, és a teljes haszonélvezeti jogot (hiszen az tisztán nagymamámé), így a vevő egy ház 75%-ának tulajdonjogát megkapná, és zavartalanul használhatná a házat.

MajorDomus # 2009.12.25. 14:16

Elvileg igen.-itt a kulcs a nagymama. Az eladáskor az ingatlan haszonélvezetének 75 %-ról le kell mondania a 25 %-ot megtartja. Ebben az esetben a vita miatt okosabb ha 100 % haszonélvezett-el terhelve adjátok el a 75 &-ot. Arra vigyázz a haszonélvezet a halállal megszűnik.

Zólyomi Tamás # 2009.12.25. 14:17

A haszonélvezeti jog nem ruházható át. A vevő már csak azért sem lakhatna zavartalanul a házban, mert a nagybácsié marad 25%-nyi tulajdonrész. Ha a nagybácsi hajthatatlan, nem egyezik bele az eladásba, akkor kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megosztását. De a használhatóság akkor sem lesz zavartalan.

MajorDomus # 2009.12.25. 14:29

Ezért-mondtam hogy a kulcs a nagymama. A haszonélvezeti jog nem adható el másra át nem ruházható, de a jog gyakorlása másnak átengedhető !!! Tény hogy-egyszerübb megegyezni, de jogilag megoldható

erus69 # 2010.01.08. 13:47

Segítséget szeretnék kérni:8 lakásos újépítésű társasházban szeretnénk lakást venni, amely osztatlan közös tulajdonú.Ez mivel jár együtt, milyen jogok és kötelezettségek mérvadóak ilyenkor?

Köszönöm!

nanemaaa # 2010.01.08. 13:51

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

nanemaaa # 2010.01.08. 13:53

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

nanemaaa # 2010.01.08. 13:53

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

nanemaaa # 2010.01.08. 13:54

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

MajorDomus # 2010.01.08. 20:39

De- sűrgősen-ám ! A T.házi törvény szerint 6 lakásig lehet a PTK közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint müködni, itt pedig 8 van.
Azonnal alakuljatok társaházzá.
Ovasd el a Ptk. A közös tulajdon cimű fejezetét, abban kimeritően le van irva minden.

MajorDomus # 2010.01.08. 20:40

De- sűrgősen-ám ! A T.házi törvény szerint 6 lakásig lehet a PTK közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint müködni, itt pedig 8 van.
Azonnal alakuljatok társaházzá.
Ovasd el a Ptk. A közös tulajdon cimű fejezetét, abban kimeritően le van irva minden.

erus69 # 2010.01.10. 10:47

Köszönöm, megnézem....

erus69 # 2010.01.11. 07:21

Megkérdeztem, társasházként működnek. De ilyenkor számít az hogy osztatlan közös a tulajdon?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.01.11. 08:22

Úgy érted, az albetéten lévő lakás van osztatlan közös tulajdonban. Nagy ügy - több eladó lesz.
De tulajdonképpen mi a kérdésed?

Bezil # 2010.01.11. 15:10

Tisztelt Szakértők!
Vázolom az alábbi helyzetet, ami a társasházzá válás okán kialakult. Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő három szintes épület. A felső két szint több mint 10 éve épült, viszont a 3. szintre a fennmaradási engedély csak tavalyi év végén készült el, mivel építési engedély a beruházás időszakában nem volt rá. A felső két szintet egy magánszemély használja, mivel ő építette. Szeretné a jogi viszonyokat tisztázni, ezért kezdeményezte az osztatlan közös tulajdon társasházzá alakulását. Az alsó szintet használó személy, arra a jogalapra hivatkozva hogy a házat 50-50%-os megosztottságot jelent, és mivel az alsó szint területileg kisebb mint a felső, csak abban az esetben hajlandó belemenni a társasházzá válásba, hogyha a fennmaradó négyzetméter különbözetet, a felső lakó pénzben megtéríti. Ez pedig több millió forintot jelent. Kérdésem, hogy van joga erre?

nanemaaa # 2010.01.11. 16:12

Osztatlan közös tulajdon esetén mindenkinek mindenhez van joga. (no jó, nem teljesen, de nagyjából)
A lényeg, hogy a társasházzá alakulást bármelyik tulajdonos kezdeményezheti. Ha a tulajdonosok körében ez nem okoz osztatlan sikert, akkor a bíróságtól is lehet kérni a társasházzá alakítást.
Az, hogy ez kinek mennyibe fog fájni, az más kérdés.
Azt igazából nem értem, hogy ennek kapcsán honnan jön a többmillás igény, de ez már szintén egészen más kérdés.

Bezil # 2010.01.11. 18:22

Igen, ez az amit szeretnék megtudni, hogy ő ugy gondolja hogy az egész ház osztatlan közös tulajdon, beleértve azt a két szintet amit nem ő épített, így a társasházasításnál jogosan követelheti-e a 50-50%-ban való elosztást, és mivel természetlenileg nem lehet így elosztani, ezért valamelyik félnek, meg kell vásárolnia a másik részét. Jelen esetben a felül lakónak, hisz ő használja a két felső szintet, és az területileg nagyobb mint a földszint. Ennek a követelésnek lehet jogalapja osztatlan közös tulajdon esetén, ha még nem is ő építette a szinteket?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.01.11. 19:39

Lefogadom, hogy te sem érted, amit írsz.

Hány tulajdonos van?

A tulajdoni hányadokat a nm-re kell kiszámolni. Nem lesz egyenlő a tulajdoni hányad, ha egyszer nem egyformák a lakások.

Milyen agyament elgondolásból kell kiegyenlíteni a kisebb-nagyobb lakásokat egyenlő tulajdonokká?

Fogadjatok ügyvédet, mert úgy félresiklott ez az egész, hogy a végén már tisztázni is lehetetlen lesz.

A beépítő igénye a társasházzá alakítás kérdésében teljesen jogszerű és érthető.

MajorDomus # 2010.01.11. 21:01

Erus !
8 lakás nem müködhet osztatlan közös tulajdonként a PTK szerint !

MajorDomus # 2010.01.11. 21:15

Imma.
Pedig van benne logika csak rosszul irja le.-szerintem ugy néz ki a dolog hogy a telek s az ingatlan a 2 tulajdonos 50-50 %-os osztatlan közös tulajdonát képezi. A szomszéd ült a babérain, mig B szomszéd 2 ujabb szintet huzott a házra engedély nélkül amire megkapta a fennmaradási engedélyt. B szomszéd háza igy 20 &-al nagyobb mint A szomszédé, ezért A szomszéd- kéri az értékkűlönbözetet,hogy az-50-50 % vagyoni -érték szerinte megmaradjon. Ez nem ugyanaz mint a tulajdoni arány. Róka fogta csuka..
Egymás nélkül nem tudnak lépni, B szomszéd kénytelen lesz fizetni hülyeségi pótlékot,igy létrejön a társasház,ahol B szomszéd lesz a többségi tulajdonos. Másként nem megy.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 07:15

Mindenképpen módosulnak a tulajdoni arányok, vagy térítésmentesen megállapodnak, vagy a kisebbségi tulajdonos olyasvalamiért fog fizetni, ami papíron lehet, hogy 50%-os tulajdoni arányt rögzít a tulajdoni lapon, de a valóságban mindig ott lesz a plusz 1 emeletnyi különbség.

Egy ilyen beépítéshez mindenképpen kell a társtulajdonos hozzájárulása, enélkül nem is kaphat építési engedélyt.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 07:17

vagy térítésmentesen megállapodnak =

vagy térítésmentesen megállapodnak a valóságnak megfelelő tulajdoni arányokban

Kovács_Béla_Sándor # 2010.01.12. 09:05

Annyira nem rossz a kérdező helyzete.
A ráépítéssel nyilvántartáson kívül megváltoztatták a tulajdoni hányadok arányait. Ezt, persze, megegyezés híján csak perben tudja érvényesíteni. Az is igaz, hogy ha a tulajdonostárs fenntartja, hogy nem kötöttek ráépítési megállapodást, akkor ragaszkodhat ahhoz, hogy a tulajdoni arányok változatlanok maradjank. Csakhogy ez esetben nem ő követelhet pénzt, hanem a kérdező formálhat igényt a ráépítéssel nyújtott gazdagodás megtérítésére.
(Nem vagyok benne biztos, hogy ez így érthető. Szóljatok, és nekifutok mégegyszer.)

erus69 # 2010.01.12. 12:42

Majordomus!

Köszönöm a választ, utánanéztem, tényleg nem működhet 8 lakásos ház társasházként. Csak azt nem értem, hogy amiket néztem még megvételre, azok is 7-8 lakásosak és ugyancsak társasházként működnek.Ennyire lazán lehet ezt venni?

nanemaaa # 2010.01.12. 14:26

erus
Fordítva! Társasházként illene működniük, s nem osztatlan közös tulajdonként. Ebben részben hibás a Ttv is, mivel a korábbi kötelezően előírta a 4 lakásosnál nagyobb épületek esetében a társasházzá alakulás kötelezettségét, a mostani viszont erről nem rendelkezik. Lhet, hogy ptk ugyan rendelkezik a társasház kötelezettségéről, de azért nem ártott volna legalább utalni erre a társasházi törvényben.