osztatlan közös tulajdon vs elővételi jog


rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.11.12. 20:47

bündér adj be egy keresetet közös tulajdon megszüntetésre
azonban előtte írásban tegyetek ajánlatot az anyósodnak hátha meggondolja magát ha nem meg látja a bíróság hogy milyen akadékoskodó...

ObudaFan # 2007.11.12. 20:31

Ha van vevő, akkor ő élhet az elővásárlási jogával. Ez viszont nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy esetleg mégis pert kell indítani.

Bündér # 2007.11.12. 19:00

Jó estét!
Problémám a következő: a lakás, amelyben élünk, férjem és anyósom tulajdona 50-50%-ban. Anyósom 3 éve nem lakik a lakásban.
Mivel megromlott köztünk a viszony, elköltöznénk, de a lakás további sorsában nem tudunk megegyezni. Férjem megvásárolná anyósom tulajdonrészét. Viszont az anyja közölte, hogy nem hajlandó nekünk adni a részét, hanem a lakást el kell adni, a pénzt el kell osztani.
Kérdezném, hogy ilyenkor férjem élhet-e az elővételi jogával, vagy mindenképpen bírósághoz kell fordulnunk?
Köszönet!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.15. 08:13

Az eszmei tulajdonrész elidegeníthető. Csere vagy ajándékozás esetén a tulajdonostársak elővásárlási joga nem érvényesül.

lacirek # 2007.02.15. 07:43

Kedves ÓbudaFan!

Köszönöm a kimerítő választ, még ha nem mindenben vígasztaló!
Szeretném még megkérdezni, ha a bíróság valami miatt mégsem szüntetné meg a közös tulajdont, akkor a saját részemet ráírathatom-e bárkire, pl. a mostani feleségemre, vagy a tőle született közös gyermekre?
Gondolom ezt azért, mert a tulajdonostársnak levélben felajánlottama részem megvételét, ő nyilatkozott ugyan SMS-ben, hogy nem kívánja megváltani.
Már csak azért, hogy ne tudja a továbbiakban manipulálni az ingatlant,(úgyis arra hivatkozik, hogy utcára akarom tenni a gyerekeimmel)
Köszönöm
L

ObudaFan # 2007.01.29. 21:39

Külön ki kell emelni, hogy a különváltan élô vagy a volt házastársak közös ingatlanának megosztása esetén is elôfordul, hogy a közös ingatlanban csak az egyikük lakik. A bennlakás értékcsökkentô hatásának az elbírálásánál ilyenkor megfelelôen értékelni kell, ha a bennmaradó házastárs jogszabályi rendelkezés, vagy a másik házastárs egyetértése alapján az ingatlanban másnak (pl. a közös kiskorú gyermeknek) a lakhatását is biztosítja, illetve figyelembe kell venni a házastársaknak az értékcsökkenés viselésére vonatkozó megállapodását.
Ezekben az esetekben a bennlakás által okozott értékcsökkenés következményei csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem terhelik a bennlakó tulajdonostársat.
A lakottság értékcsökkentô hatásának a bennlakó tulajdonostársra való áthárítása azonban nem eredményezheti azt, hogy az ingatlan értékesítése esetén a vételárból egyáltalán nem vagy kirívóan alacsony mértékben részesüljön.

A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének idôbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerû, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértô gyakorlása ellen a Ptk. 5. §-a védelmet nyújt.
A társadalmi és gazdasági viszonyok változásával azonban olyan érdekhelyzetekkel is számolni kell, amelyek indokolttá teszik a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset ennél szélesebb körben jelentkezô okok miatti elutasítását.
Ezért a közös tulajdon megszüntetésének (a szerzôdéses korlátozáson kívül) akadálya lehet az is, ha a megszüntetést olyan idôben kérik, amikor a közös tulajdon megszüntetése az egyes tulajdonostársak érdekeit súlyosan sérti. Alapot adhat a kereset elutasítására, ha az objektív körülmények (pl. a forgalmi értékviszonyok, az infláció) a közös tulajdon egészének átmeneti és jelentôs értékcsökkenését eredményezik. Ilyen akadály lehet például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erôtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni. Különélô vagy volt házastársak között is megtörténhet, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van. A közös ingatlant özvegyi vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést, amit a másik ellenez. Kivételesen a kereset elutasítását eredményezheti a tulajdonosok körén kívül esô - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett - más jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség megszüntetése az ô jogait kirívóan sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tûrni.

lacirek # 2007.01.29. 17:20

Kedves SolnesM!

Rendben!
Van még egy lényeges pontja a dolognak, mégpedig az,hogy ne ő mondja rá az"ammen"-t az eladásra ne neki kelljen a gyerekek előtt magyarázkodni! Tehát még mindig én lehessek a "rosszember" amíg csak élek!

Köszi :L

SolnesM # 2007.01.29. 16:05

Jó csak beszélek/írok ahelyett, hogy előbb olvasnák. !
Majd az árverésnél a volt nej is rádöbben, hogy rosszul kalakulál - ezért találták ki, hogy a makacs vagy fizetni nemtudó emberekkelszemben is legyen orvosság.
De ez keserű pirula !!

SolnesM # 2007.01.29. 15:58

"Nem tudom, nem is akarom az ingatlant használni,"

az egy dolog , hogy nem tudod, de ha nem is akarod, miért ragaszkodsz hozzá ?

lacirek # 2007.01.29. 14:00

T. amatőr!
Köszönöm a választ, a bíróságtól kértük, hogy kötelezze az ex-et a szerződés szerint a lakás eladására,vagy árverés!
Rendben van, hogy a vége árverés, de az az érthetetlen számomra, ha védi a törvény a tulajdonjogomat, akkor hogy engedheti meg azt, hogy a szerződést semmibevevő, nyilván önös érdekből ellenkező másik tulajdonos olyan helyzetbe hozhasson, aminek következménye az árverés, nyilvánvalóan csökkent összeggel.
Nem beszélve az árverés buktatóiról,elhúzhatóságáról.
Nem tudom, nem is akarom az ingatlant használni,az állaga folyamatosan romlik,karbantartására nincs péz sem itt, sem ott, mit lehet még tenni?
(Élethosszan tartó tanulság legyen mindenkinek,a válóperes ügyvédem engedett úgy elválni, hogy nem figyelmeztetett a megosztott lakáshasználattal, esetleg a későbbi eladással kapcsolatos buktatókra).

van -e még valami ötlet?
Köszönöm :L.

amatőr # 2007.01.25. 18:53

Eladás nem jöhet szóba, hiszen a volt feleséged ebben nem partner, marad a magához váltás vagy az árverés. Egyiknek sem akadálya az, hogy az ingatlan lakott, annak a megváltási ár illetve a legkisebb árverési vételár meghatározásánál van jelentősége.

De mondd, milyen módon kérted a perben a közös tulajdon megszüntetését ?

lacirek # 2007.01.25. 10:07

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem a következő:
1999-ben elváltam, volt feleségemel közös lakáshasználatot ítélt meg a bíróság.
Õ válásunkkor is és azóta is a lakásban lakik élettársával.A lakást jelenleg ők ketten, a közös két gyemekünk, az azóta született gyermeke és a szintén azóta született unokánk lakják.
Én 2003 jan.-ban elköltöztem a tarthatatlan helyzet miatt. 2001-ben ügyvéd előtt szerződést kötöttünk a lakás közös értékesítésére és a vételár 50-50%-os megosztására. Õ ennek a szerződésnek azóta sem kíván eleget tenni, a tulajdonrészemet felajánlottam neki megváltásra. Erre ő mindössze egy SMS-ben válaszolt nemlegesen.
Ekkor én bírósághoz fordultam a köz. tul megszüntetése tekintetében.
Õ a házban üzemeltet egy kocsmát(ő a vállalkozó), kérhetek e a per során többlethasználatot, az eladást,ill. árverést megakadályozhatja-e olyan tény, hogy"a kiskorúnak joga van a lakásban lakni?
Az értékesítést a"ki akarod tenni a családodat az utcára?!"közismert szöveggel akarja megakadályozni, illetve közölte, hogy a lakást nem hajlandó eladni, inkáább az árverés!
Lehet-e a bíróságon a"Joggal való visszaélés tilalmára hivatkozni?
Van ötlete valakinek?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.24. 13:23

Ha még mindig tulajdonostárs vagy te is, akkor a neked való eladásra nem vonatkozik az elővásárlési jog. Az élettársadnak való eladásra igen - de ott meg te is élhetsz az elővásárlási jogoddal; a volt feleséged dönti el, kinek adja. Nyilván neked.

szta # 2007.01.24. 13:01

Sziasztok!
Osztatlan közös tulajdon 1/2 részét birtokoltuk azonos arányban a feleségemmel. Válás után az ő tulajdonrészét eladná nekem és az élettársamnak. Ebben az esetben is él az elővásárlási jog, a szomszédom megveheti előlem vagy a párom elől a tulajdonrészt?

Nem társasházról van szó, hanem egy természetben megosztott telekről két különálló házzal, csak a mérete miatt nem lehet hivatalosan két telekké nyilváníttatni.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.08. 08:58

Cserére értelemszerűen nem vonatkozik. (De a jog rendeltetésszerű használat azért itt is szem előtt tartandó...)

borbolya # 2006.12.07. 10:44

üdv mindenkinek ismét!

szerintetek egy sima cserével / tulajdonrészt festményre cserélve/ nem lehet belépni az OKT-ba?

cserére úgy tudom nem vonatkozik az elővételi jog.javítsatok, ha tévedek!

előre is köszönöm!

_Lala_ # 2006.12.04. 14:08

Ptk. 145. § (3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Kenderice # 2006.12.04. 13:52

Köszi a gyors választ. Megnyugtató.

_Lala_ # 2006.12.04. 13:43

25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében. (2) A települési önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetőleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés biztosítása azt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni. (3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója. (4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (5) Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi. (6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.

_Lala_ # 2006.12.04. 13:41

A kérdés az lenne, hogy ha a 2 tulaj eladja a saját tulajdonrészét az Ö.K.-nak, akkor nem csorbul-e a harmadik tulajdonos elővásárlási joga? Esetleg az Ö.K.-nak is van ilyen joga, amely erősebb a tulajdonostársak egymással szembeni elővásárlási jogánál?

Az önkormányzat - bizonyos feltételek mellett (pl. tervezett kisajátítás) - az építési törvény felhatalmazása alapján, a terület rendezési tervében rendeletileg elővásárlási jogot alapíthat különböző közcélok szolgálatára. Ez az elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársak elővásárlási jogát.

Kenderice # 2006.12.04. 12:54

Lenne egy gyors kérdésem.
Van egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban 3 tulajdonossal. Az önkormányzat meg akarja venni az ingatlant vagy kisajátítani azt, amennyiben a tulajdonosok nem hajlandóak azt eladni. A 3 tulaj közül 2 eladná, a harmadik nem.
A kérdés az lenne, hogy ha a 2 tulaj eladja a saját tulajdonrészét az Ö.K.-nak, akkor nem csorbul-e a harmadik tulajdonos elővásárlási joga? Esetleg az Ö.K.-nak is van ilyen joga, amely erősebb a tulajdonostársak egymással szembeni elővásárlási jogánál?

borbolya # 2006.11.30. 17:18

találtam a Ptk-ban egy §-t, amely arról rendelkezik, hogy senki sem tartható mással közös tulajdonban akarata ellenére.

azaz, ha jól sejtem, az általam idézett vevőkiválasztási szabály ebből következően megállhatja a helyét, mivel osztatlan közös tulajdon esetén a közös tulajdonban maradó tulajdonostársat olyan személlyel kényszerítenék közös tulajdonban lenni, akivel ő nem akarja ezt .

válaszokat előre is köszönöm, sajna most pár napig nem leszek netközelben ( kiszálás vidékre). mindenkinek jó pihenést kívánok a hétvégére, de ha dolgoztok, ( mint én) akkor jó munkát!

sziatok

borbolya # 2006.11.30. 11:40

köszönöm a válaszokat! :-)

még 1 kérdésem lenne: ha az egyik tulajdonostárs elcseréli velem a saját tulajdonrészét ( pl. nyilasy mihály egyik festményére, amely mással nem helyettesíthető), kikerülhető a szomszéd elővételi joga?

vagy ez olyan változatban, hogy a tulajdonrész nagyyobb része csere, kisebb része kp?

úgy tudom cserénél nem él az elővételi jog, de lehet hogy tévedek.

köszönöm még egyszer!

sziatok

Lhotse # 2006.11.30. 11:28

lóláb... természetesen... :)

Lhotse # 2006.11.30. 06:40

Technika a szomszékok elővásárlási jogának elkerülésére (egy kicsit költséges, de biztosabb (legalábbis kevésbé "lóg ki a lóbál" kissebb az esélye, hogy a szerződést megtámadják), mint az imént vázolt "ajándékozásos" megoldás: 1. Alapítsatok egy Kft-t, amelyben a két tulajdonos + Te vagy benne és amelybe a tuladonosok apportkét beviszik az ingatlant. 2. Még aznap (ha bejegyzik a Kft-t) eladják Neked a Kft-ben meglévő üzletrészüket. Eredmény: Kft-é a lakás, a Kft a Tied, a lakók meg szívnak.

Ezt lehet cizellálni, stb. (Pl. mindezt egy rokonod "játsza el", majd Te megveszed a Kft-től a lakást, oszt jónapot...):)