Most olvastam : az Ab ujra tárgyaljaa következő máj. 09.-10.-i ülésén a kgfb. -ről szóló 2009.LXII, törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatát!/az INDRA kérésére/
Ez már a 3. alkalom lesz, remélem születik döntés is!
L.SUZY
A teljes cikk:
Joghézaggal nyertek a fuvarozók
Aszfaltba döngölték a kamionosok a Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz). Szakmai szervezetük ügyvédi segédlettel elérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárását lezáró döntésében kimondta: a szövetség nem hajthatja be a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁVÁBE) korábbi, külföldön kárt okozó tagjain a már megszűnt egyesület helyett kifizetett kártérítéseket. A NiT Hungary ezzel első körben saját elnöke cégének spórolt, de a precedensértékűnek tartott ítéletnek a jelenleg folyó, vagy a jövőben induló hasonló ügyekre is hatása lesz.
„A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG SZERINT A KÁROKOZÓ NEM PERELHETŐ!!!”
Elhibázott.
„ Az LB szerint a Korm. rendelet 8.§ (1) bek. taxatív felsorolást tartalmaz és helytálló az az álláspont, „amely szerint a felperesnek, azaz a károsultnak, a biztosítót közvetlenül kell perelni. Nincs olyan jogszabály, amely úgy rendelkezne, hogy a kormányrendeletnek ez a szabálya nem érvényesül.””
Ez a jogszabály nem azt mondja ki, hogy a károsult ne fordulhatna a károkozóval szemben kártérítésért, hanem azt, hogy még kikhez fordulhat a károkozón kívül. De a legszebb butaság ebben az indoklásban, hogy ez azért frankó így, mert nincsen olyan jogszabály, amely azt mondaná ki, hogy a kormányrendelet említett szakasza nem "érvényesül" (sic). Nem is kellene, hogy legyen ilyen jogszabály. Helyette egy törvénybe foglalt olyan jogszabálynak kellene lennie, ami azt mondaná ki, hogy ha a károkozó rendelkezik felelősségi biztosítással, akkor vele szemben a Ptk. 339.§ nem hatályos.
Tisztelt Pető Norbert Ügyvéd Úr és Sorstársaim!
Én mindig is erősen hittem és reménykedve vártam, hogy eljön az a nap amikor igazságot szolgáltatnak nekünk valamilyen formában!
Minden lehetséges módon tiltakoztam!
Márc. 21-én kaptam kézhez a jogerős itéletet, de még nem telt le a 60 nap, a Lb-hez fordulok felülvizsgálati kérelemmel.
Köszönjük a segitséget és a reményt!
L.SUZY
Tisztelt Dr. Pető Norbert ügyvéd úr!
Személy szerint - de azt gondolom minden fórumozó társam nevében is - nagyon köszönöm a tájékoztatást és gratulálok a sikerhez!
Kedves Fórumozók,
A lehető legjobb hírrel szolgálhatok!
Volt már első fokon megnyert perünk, volt számunkra kedvező másodfokú jogerős ítélet, de az igazi áttörés talán mégis most történt:
A tegnapi napon kaptam kézhez az egyik ügyemben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletét, mely gyakorlatilag ugyanazt tartalmazza, amit jómagam is szajkózom egy ideje, és amit minden ügyemben részletesen kifejtettem: A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG SZERINT A KÁROKOZÓ NEM PERELHETŐ!!!
Az LB szerint a Korm. rendelet 8.§ (1) bek. taxatív felsorolást tartalmaz és helytálló az az álláspont, „amely szerint a felperesnek, azaz a károsultnak, a biztosítót közvetlenül kell perelni. Nincs olyan jogszabály, amely úgy rendelkezne, hogy a kormányrendeletnek ez a szabálya nem érvényesül.”
Most nagy erőkkel gyártjuk az ügyeimben az erre az ítéletre történő hivatkozásokat, mert ezt igazi áttörésnek érzem!
Üdv Mindenkinek
Pető Norbert
Sziasztok!
Részemről várok a válaszukra.
Írtam volt nekik, hogy legyenek szívesek elküldeni a kárbejelentőt, a fotókat, a kifizetésük igazolását, stb. stb. Kb. 2 hónapja volt mindez. Nem válaszoltak még.
Nyilván kivárnak, hogy hogyan végződnek majd a perek.
sziasztok !
Nagy a csend..mindenki ül és vár és fizet ??
Írjatok ,hogy ki hol tart az ügyében van e valami pozitív
fejlemény.
Köszi,dzole
Sziasztok!
Teljes mértékben egyetértek veletek..
Szerintetek hogy lehet egyértelmü a jogszabály a legfelsőbb bíróság válasza szerint:"a károkozó és a biztosító marasztalásának módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyértelműek…“
Akkor miért is születnek több féle jogértelmezésü ítéletek?
A legfelsőbb bíróság szerint most a külföldi károkat a Mabisznak kell fizetnie a károkozó helyett ez alkotmány ellenes Magyar állampolgárokkal szemben mivel hátrányosan érinti azokat akik belföldön okoztak kárt v nem ???
Kész téboly..korrupció az egész...és fertő!!
Még egyszer kérdezem mi közünk a biztosító csödjléhez? Mi gazdálkodtunk rosszul??
Nem hiszem el h ez megtörténhet...!
dzole
vicc:
"Ha egy bűnözőnek segít valaki amikor a bűnt elköveti, akkor az tettestárs. Ha utána segíti, akkor ügyvéd. Vagy bíró."
"...Ezeket a károkat az iroda kifizette, majd pert indított a biztosító, valamint a károkozó gépkocsivezető cége ellen..."
http://profitline.hu/…san-a-Wabere
Komolyan, ez egyszerűen hihetetlen.
Azt gondolná az ember hogy a sok baromságot már nem lehet fokozni, de mindig rácáfolnak.
Akik ezeket az ítéleteket hozzák, azok független bíróknak tartják magukat??? Az összeset kirúgnám, és eltiltanám egy életre, még a jogászkodástól is. Nem hogy bíróság, de ügyvédi iroda közelébe nem engedném egyiket sem.
LB = Legfelsőbb Bűnözők?
FB = Fővárosi Bűnözők?
MABISZ = Maffiózó Biztosítók Szövetsége?
Gond az, hogy a millió alatti II.fokú pesti perekben a Fővárosi Bíróság a csúcsítész (ha jól tudom), és mintha másban nem is lenne hajlandó godolkozni, mint a károkozó és a biztosító marasztalásában (hiszen annak módja, ugye, számára egyértelmű)
Az AB meg esetleg még ötleteket vár tőlünk, mert nem tud dönteni (na jó, ez csak vicc volt), vagy esetleg nem mer dönteni (ez még rosszabb vicc volt), esetleg meg akarja várni, hogy először mindenkit elmeszeljenek (ez meg a legrosszabb vicc volt ...)
Más: A jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó Ptk.361.§ - hoz fűzött komment szerint „nem állapítható meg jogalap nélküli gazdagodás, ha valakinél ugyan vagyoncsökkenés következik be, de ugyanakkor más ezzel párhuzamosan nem jut vagyoni előnyhöz” – az pedig ugye nem nevezhető vagyoni előnyhöz való jutásnak, ha valaki nem fizet ki egy olyan összeget, amit amúgy sem kellene kifizetnie (függetlenül attól, hogy azt esetleg az sem fizette ki, akinek ki kellett volna).
Suzy, ezt tette az IKE - a Fővárosi Bíróság pedig 2011. február 21-én azt írta: "...a károkozó és a biztosító marasztalásának módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyértelműek..."
Minden tiszteletem az IKE-é, ha erre frappánsat tud lépni.
Az LB kimondta: a MABISZ ilyenkor nem a biztosított fuvarozó, hanem a csődbe ment biztosító helyett köteles fizetni, ezért biztosításjogi alapon nem követelheti az általa kifizetett összeg megtérítését a károkozótól.
Ez eléggé egyértelmű, talán az LB-hez kellene fordulni az eddigi jogerős itéletekkel!
L.SUZY
Az ügyvéd ismertetője szerint 2006-ban okozott kárt a magyar fuvarozó sofőrje Angliában, amit a csődjéig - 2008-ig - nem fizetett ki a MÁV ÁBE. A kárt szenvedettnek 6 millió forintot fizetett a zöld kártya egyezmény alapján az angol nemzeti iroda, amely ezt megtéríttette a magyar nemzeti irodával. Ezt követően követelte az általa kifizetett pénzt a károkozó fuvarozótól a MABISZ.
Kovács Kázmér kiemelte, hogy az LB mostani döntése csak azt mondta ki, hogy a biztosító helyett fizetett a MABISZ, nem az ügyfél helyett. Két további jogcímről azonban a másodfokon eljárt ítélőtáblának kell döntenie. Ezek: a fuvarozó jogalap nélküli gazdagodása, valamint az a MABISZ-állítás, hogy harmadik személy fizetett az ügyfél helyett. Az ügyvéd szerint ezek a jogcímek nem állnak meg a bíróság előtt.
Az ügyvéd szólt arról is, hogy a mostani ítélet nem vonatkozik azokra, akik belföldön okoztak kárt, amit a MÁV ÁBE nem fizetett ki, és nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a MABISZ megtérítési igényét esetlegesen más, nem biztosításjogi alapon a bíróságok alaposnak ítéljék. A döntés azonban mégis fordulatot hozott, mert mind a MABISZ-nak, mind a bíróságoknak a továbbiakban a külföldi károkozások esetén az eddigitől eltérő jogi alapokon kell vizsgálniuk, hogy van-e lehetőség a MÁV Biztosító által nem térített károk behajtására a MÁV biztosítottakkal szemben - közölte Kovács Kázmér.
A fuvarozó jogalap nélküli gazdagodása, ez remek!
Ez már tul megy minden határon és diszkrimináció a belföldi károkozókkal szemben!
Miért nem dönt az AB?
Meddig lehet ezt még csürni-csavarni?
L.SUZY
A külföldön(!) történt károkozások ügyében volt némi fejlemény:
http://www.nit.hu/?…
http://privatbankar.hu/…rokert_97472
és:
http://profitline.hu/…san-a-Wabere's-ellen
Ilyen egyértelmű a helyzet ...
Kedves bbcsi!
Elsőfokú ítélet csak akkor lesz jogerős ha Te nem kifogásolod (fellebezed)meg. Kár érte.
Engem elmeszeltek 1. fokon jogerős ítélet van. Sajnos fizetek havi 50.000. Ft-ot . Kár,hogy ezt pénzt nem látom viszont pedig lenne hová tenni. Sajnos nincs arra lehetőség,hogy a jogerős ítéletet megtámadjam vagy perújítást kérjek. Pl-ul a bíróság rosszul ítélte meg a kamatot. Erre később kellett rájönnöm . Viszont mivel jogerős az ítélet nem tehetek ellene semmit.
sziasztok !
Szerintetek megint nem tárgyalta az alkotmány bíróság az ügyünket ?
Napi renden volt pedig és még se láttam határozatot hozzá!
A jogegyességi határozat szerint egyértelmüek a jogszabályok..akkor miért lett több féle ítélet.talán akkor még sem egyértelmü...!!
Ki,hogy áll a perrel? Ne fizessetek mert ez nem demokrácia...!
Hajrá mindenkinek.
Kiegészítés, illetve helyesbítés III.27.-i bejegyzésemhez: a casco-s biztosítók kifizetéseiket nemcsak hogy nem a felelősségbiztosítási szerződés, hanem nem is a casco alapján teljesítették, hiszen a casco szerződés erre irányuló kötelezettséget és még csak lehetőséget sem tartalmaz, tehát semmiképp nem törvényi engedményesek.
Az IKE honlapjára feltett, a károkozó fizetésre kötelezését visszautasító II.fokú ítélet is a Ptk.567.(3)§-ra hivatkozva kimondja, hogy „„... a kártérítési felelősség és az azzal kapcsolatos helytállási kötelezettség elkülönül, a II.rendű alperes a baleset időpontjában érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezett, így csak a felelősségbiztosító kötelezhető helytállásra. Ennek megfelelően az alperesek egyetemleges marasztalásának lehetősége fel sem merül...””. Azaz a KGFB-re vonatkozó külön jogszabály alkalmazása az irányadó a károkozóra nézve, nem pedig a Ptk. E szerint pedig a felelősségbiztosítóhoz, illetve a Kártalanítási Számla kezelőjéhez lehet fordulni, nem a károkozóhoz (a károsultnak).
Jól feltételezem-e, hogy a Fővárosi Bíróság a fenti állásponttal azonosult, amikor a jogegységi eljárás kezdeményezését szükségtelennek találta, figyelemmel az egyértelmű jogszabályi helyzetre?
http://www.mkab.hu/ (IV.4-5. 1.pont)
Sziasztok!
Ma zárult le a perem a MÁV biztosítóval kapcsolatban, a lehető legrosszabb eredménnyel. I. fokon még azt hozták ki, hogy megvárhatom még a MÁV-ot felosztják, és utána fordulhatnak csak hozzám, de fellebeztünk mi is és a másik fél is, mi az összegetett is vitattuk, a másik fél egyetmeleges felelősséget kért rámnézve. A lényeg, hogy a II. fokú bíróság mindent ellenem fordított, semmit nem vett figyelembe, és egyetemlegesen fordulhatnak hozzám azonnal azzal az összeggel amit igényeltek, a kár + járulékok, egy 2006os kis koccanással kapcsolatban, ahol a valós kárösszeget megduplázták valahogy.
Igaz amit mondanak, ez csak jogszolgáltatás, és nem igazságszolgáltatás...naív vagyok hogy hittem abban, hogy nem bánnak így el ennyi állampolgárral :(
Ha van híre valakinek arról, hogy utólag mit lehet tenni, ha lehet valamit, a II. fokú határozat után, kérem szóljon.
Kedves igen,
A pert egyetlen bíróság sem fogja felfüggeszteni "csak" azért, mert egy másik bíróság ezt megtette - ehhez szükséges, hogy azok a feltételek, amelyek a felfüggesztett perben fennálltak, az Önök perében is fennálljanak. Jelen perben a bíróság azért függesztette fel a per tárgyalását, mert az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel. Ha az Önök perében ez nem áll fenn - a bíróság nem fog semmit hivatalból tenni, csak kérelemre -, akkor nem fogja felfüggeszteni a pert.
Úgy gondolom egyébként, rendkívül haladó szellemiségre utal az előzetes döntéshozatali eljárás megindítása a bíróság részéről, csak reménykedni tudok benne, hogy ezt más bíróságok is meg fogják tenni.
A kérdésére "nem" a válasz, azaz automatikusan nem kell felfüggeszteni egyetlen pert sem azért, mert egy másikban megtörtént. (De természetesen mindenképpen jól járnának vele.) Ha egy másik perben a bíró nem fogja úgy látni, hogy közösségi jogot kell értelmezni, szíve joga nem elrendelni az előzetes döntéshozatali eljárást és folytatni a pert. Az egyik bíróság jogi álláspontja a másikat nem köti.
Sok sikert kívánva üdvözlettel,
LV
Dr. Lakatos Viktor ügyvéd
csviki III.25.-i bejegyzéséhez:
1. Immár tehát hivatalos eljárás indul az Európai Bíróságnál annak megállapítására (leegyszerűsítve), mulasztott-e az állam, hogy nem jött létre már 2010. előtt az a tartalékalap, melyből fedezhetők a károsultaknak a jogos felelősségbiztosítási kárigényei – a kérelmezők pere pedig felfüggesztésre kerül a döntésig.
Az Európai Bíróság döntése következményeként lehetséges, hogy egyfelől nem lennének fizetésre kötelezhetők a károkozók, másfelől a már eddig kifizetett összegek nyilván visszakövetelhetők (minden bizonnyal a MABISZ-tól, aki számára az államnak szükséges volna ehhez a forrást megteremteni).
Ezzel párhuzamosan az AB is minősítheti diszkriminatívnak a KGFB jogszabályt, minthogy indokolatlanul hátrányba hozza azon károkozókat, akik még az alap működtetése előtt okoztak kárt. Ez esetben is a MABISZ (a „Kártalanítási számla kezelője”) volna kötelezhető az indokolt károsulti igények kielégítésére (és a már a károkozók által megfizetett összegek megtérítésére is).
Következik-e vajon ebből, hogy voltaképpen minden pert fel kellene függeszteni a károkozókkal szemben?
Kedves csviki! Meg tudnád-e adni a próbaper ügyszámát, illetve a bírói felterjesztés azonosító számát, hogy erre is havatkozva kérhessük károkozói részről a még folymatban lévő per felfüggesztését?
2. Az sem lényegtelen, hogy a KGFB jogszabály, amely alkalmazásának prioritása van a Ptk.-val szemben, csak a károsultat nevesíti, mint aki kérheti a kára megfizetését (egyébként is csak a felelősségbiztosítótól, illetve a MABISZ-tól), engedményest nem – ilyen alapon a casco-s biztosítók igénye nem jogos, sem a MÁV ÁBE, sem a károkozó felé.
Engedményes már csak azért sem lehet a casco-s biztosító, mert az a két dolog, amit ehhez igazolnia kell (az érvényes biztosítási szerződés megléte, valamint a biztosítási összeg kifizetésének ténye a szerződés alapján – Ptk.558.§), nem tartozik az ő kompetenciájába: nem alanya a károkozó felelősségbiztosítási szerződésének, és nem ennek alapján fizetett annak a személynek, aki egyébként a felelősségbiztosítással rendelkező biztosított károkozó által okozott baleset károsultja.
Tehát nem a felelősségi kárt fizeti ki a felelősségbiztosítás alapján, hanem egy a kárnak megfelelő összeget (illetve egy hányadát), és nem a felelősségbiztosítási szerződés alapján, hanem saját üzleti megfontolása szerint, saját kockázatára, egy a felelősségbiztosítási szerződéstől teljesen független casco szerződés alapján. (Még tovább rontja a pozícióját, ha az érvényes casco biztosításának, illetve ez alapján kockázatviselésének érvényességét sem tudja hitelt érdemlően dokumentálni.)
A törvényi engedményesi pozíció, amelyre hivatkozással kifizetése megtérítését perli a casco-s biztosító a Ptk. 558.§-ra való hivatkozással, tehát nem igazolt.
Nem jól gondolom?
Köszönjük csviki a rövid leírást a próba perről.
Sajnos én egy dolgot nem tudok megérteni,hogy mit hibáztunk mikor kötelező biztosítást kötöttünk a tv.ben előírt feltételekkel egy tv.esen működő társaságnál. A tv.nem szabályozta máshogy az egyesületek kártérítési kötelezettségét a nem egyesületi társaságokénál!!
Bízzunk az igazságban...az Európai igazságszolgáltatásban,mert szerintem Európában ilyen szánalmas helyzet nem léphet fel!!
Bárkinek van újabb ötlete vagy híre ossza meg velünk.
üdv dzole