MÁV Biztosító

Sziasztok!

Gondoltam írok már egy kicsit,h a kemény mag lássa,h élek.A levelemet már megkaptam.Szó se róla.Én azon csodálkozom,h ezek nyomoztak.2 évig elhúzták és a végén 5 ember maradt a listán.Ezt azért nem hiszem el.Én azt nem értem mit kell itt halogatni a tárgyalásokat meg nyomozásokat évekig.A lassú halál is szar dolog,de ez!Remélem Pörzsé-ék alkotnak vmit Uniós szinten és az lemossa a mi kis magyar szenvedős rágódós korrupciós és bürokratikus bíróságunk igazságtalan ítéleteit.

Minden jót mindenkinek.Én dugom a pénzem krumplis zsákba és nem kap belőle senki egy fillért se!

Az igazság malmai csiga lassusággal őrölnek ebben az ügyben, de biztosan eljutnak majd a végére!!!
Mint ahogyan a BKV-s ügyben is körvonalazódik a bünszövetkezet,valaki vádalkut köt, és kitálal!!

Kiss Blint is menteni akarja majd magát, és elmondja a PSZAF és PM.szerepét is a történetben, csak ki kell várni!
A nyomozás ügyészségi felgyelet alatt folyt,a VPOP szerint!
A mi pénzünkből KIss Bálint kifizette az 55. millió Ft. óvadékot, fizeti a stár ügyvédet is!
A biztositó ágazat sokkal nyereségesebb volt a mult évben is mint a bankok! Egy szakértő már a kezedekkor mondta nekem, hogy csak szándékosan lehetet tönkre tenni a biztositót, és lám igaza van.Nekik még a gazdasági válság sem okozott gondot, sőt!!!Kötelező a biztositás, tehát mindenkinek fizetnie kell!!! Nekünk meg helyettük!!!
Amennyiben pénz is van a kasszában akkor miért is bennünket perelnek,,,,???? Miért is nem kártalanitanak???
Miért nem függesztik fel az ellenünk folyó pereket???
Akiket fizetésre kényszeritettek a MÁV ABE és az állam helyett kártéritést kell követelniük!
Remélem most majd felgyorsulnak az események!!!

Sziasztok!

Itt a tegnapi riport.

http://premier.mtv.hu/…mozas_a.aspx

Én elhiszem, hogy egy ügyvédnek ez a dolga. Védeni akár a jó, akár a rossz oldalon. Azt állítja, hogy semmi szabálytalanság nem történt, minden tökéletesen rendben volt. Akkor miért rajtam hajtották be a százezreket, és miért van egyáltalán ügy? Épp csak azt nem mondta, hogy azért van ez az egész, mert minden szabályos volt. Lehet, hogy a többi biztosítónál van a törvénytelenség, mert ellenük nem folyik eljárás???

Sziasztok! Először is köszönöm mindenkinek aki segített az előző hozzászólásomra válaszolva. Aki tudna még bírósági tapasztalatokat megosztani velem, azt továbbra is szívesen venném, főleg akinek már sikerült elhalasztani v felfüggeszteni a perét, hogy kinek mire hivatkozva sikerült. Károkozó vagyok és II. rendű alperesként lesz a tárgyalásom szerda délelőtt, addig minden kis plusz információ jól jönne. Előre is köszönöm mindenkinek és kitartás minden sorstársnak!

Gabexxxx! A Te tapasztalataidra különösen kíváncsi lennék. Köszönöm

Szerdán a tárgyaláson be kell jelenteni, hogy a Polgári Perrendtartás 58.§-a alapján a Hitelintézeti felszámoló Kht-t perbehívja. ( Erra akkor van lehetőség, ha esetleges pervesztessége esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni. Ez a Kht. a MÁVABE felszámolója. . Van egy 2009-es jogegységi határozat, miszerint a felszámoló perelhető. Ezzel el lehet odázni az első fokú ítélet hozatalt, mert amíg döntés nem születik a perbehívás kérdésében, addig nem lehet ítéletet hozni.

Szia Lucas85!

Én január végén is, és most is II.rendű alperesként jelentem meg. Akkor valamiért nem hozott ítéletet, de most igen. A MÁV ABE-val együtt kell megtéríteni a kárt, ami rám nézve nem valami jó (egyetemleges felelőség?)! Én azt gondolom bármivel érvelsz nem az fog dönteni,hanem a bíró "jó indulata"! Remélem csak 3-4 hét múlva jön a levél vagy később, hogy fizessek be 207 ezret plussz egyéb költségek. Egy kicsi jó a rosszban (ha bíró szavaiból jól vettem ki), nem kell kifizetnem a kamatot. De a fellebezéssel élni fogok (illetékbélyeg 15000Ft), mert ezt még most sem tudom elhinni hogy ilyen megtörténhet!
Ha időt akarsz nyerni, próbálj meg arra hivatkozni mint Suzy! PM és Állam perbevonása (EU-s irányelvek,nem hozták meg a rendelkező jogszabályt),KÁRRENDEZÉSI SZABÁLY, KOCKÁZATI ALAP. 72/166/EKG. 3.CIKK. 1. BEK. És amit Dr. Attika írt járj utána az is érdekes lehet.
Ha megvan minden pénz miért is mi fizetünk?

"És amit Dr. Attika írt járj utána az is érdekes lehet."

Nem érdekes lehet, hanem ez a módja annak , hogy ne legyen egyenlőre egyetemlegesen kötelező első fokú határozat. Ez nem rosszhiszemű időhúzás, hanem az ügyben beadott alkotmány bírósági határozat bevárása az első fokú bíróság határozat hozatala előtt.

Mivel itt perek vannak , ezért perjogilag kell ügyesnek lenni. A moralizálás esetleg megnyugtathatja az alpereseket, de perjogilag nincs jelentősége.
Amit tudni lehet a MÁVABE-vel kötött kfbg. szerződések kapcsán az, hogy ez az egyesület azért kötött jóval áron alul szerződést kötni, mert szándékában nem állt kifizetni a károsultakat. Ez már a botrány előtti időszakban is világos volt, de addig húzni-halasztani tudta a kifizetéseket.
Ezek a kértérítési fizetések az olcsóság ára.

Dr.Attika!

Először is engedd meg, hogy megköszönjük a hozzászólásod, ill. a segítséged.
Tudom, hogy nem kéne, hogy megemelkedjen a vérnyomásom, amikor hasonlókat olvasok, mint a Te hozzászólásod vége, de sajnos még mindig nem tartok ott...Azzal maximálisan egyet értek, hogy perjogilag kell ügyesnek lenni, és véleményem szerint még 1 dolog játszhat szerepet, a bíró jóindulata, és már bocsánat a kifejezésért, de az értelmi képessége.

"Amit tudni lehet a MÁVABE-vel kötött kfbg. szerződések kapcsán az, hogy ez az egyesület azért kötött jóval áron alul szerződést kötni, mert szándékában nem állt kifizetni a károsultakat. Ez már a botrány előtti időszakban is világos volt, de addig húzni-halasztani tudta a kifizetéseket.
Ezek a kértérítési fizetések az olcsóság ára." - Ezzel azonban egy másodpercig nem tudok azonosulni, sőt elfogadni és megérteni sem. Persze, gondolhatod azt, hogy azért, mert én is olyan hülye voltam, hogy a MÁV ÁBE-nál kötöttem biztosítást.
Nagy tévedés az, hogy ez mindenkinek olcsóbb volt. Hát NEM! Átlagosan a MÁV ÁBE az akkori piaci árhoz képest 20-30% nyújtott olcsóbban szolgáltatást, hangsúlyozom, hogy nem mindenkinek. Ha megvizsgáljuk a többi biztosító hasznát ezen a területen nyújtott szolgáltatás tekintetében, abszolút nincs egyenes arányban azzal a következménnyel, hogy a MÁV ÁBE fizetésképtelenné vált...Arról nem beszélve, hogy minden év novemberét megelőzően a következő évi díjtervezetét be kell nyújtania az összes biztosítónak a PSZÁF-hez, aki megvizsgálja, hogy ezzel a díjjal tud-e működni a biztosító, ill. vizsgálja a tartalékképzésüket is... És akkor innentől kezdve megint csak azt gondolom, hogy közel 200.000 ember mindegyikére nem lehet azt mondani, hogy nem volt elég körültekintő, elég okos, vagy azt mondani, hogy most "vezekeljen bűneiért", mert olcsóbb biztosítót választott, ami nem is mindenkire igaz...

Holnap este nézzétek az M1-en a KÉKFÉNY c. müsort, foglalkozni fogank az ügyünkkel, állitólag a biróságról lesz közvetités!!!
dr. Attika köszi a javaslatot!
Legfelsőbb Biróság 2008. dec 8-án hozta meg a jogegységi határozatot, és 2009-es febr. Közlönyben jelent meg!
2008/8 Jogegységi határozat , a felszámoló feladatai a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezet/egyesület/ megszünése esetére.
Máv ABE nem szünt meg elsődlegesen perelhető, vagy joguódja a Hitelintézeti Felszómoló Nonprofit Kht.
Addig a cégjegyzékből sem törölhető, amig nem történik meg a vagyon felosztása!
No erre várunk nagyon sokan!!!!

Szerintem is huzni kell az időt, amennyire csak lehet, hátha dönt az Alkotmány Biróság, vagy valami más pozitiv fordulat lesz az ügyben!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

2/2008.KPJE.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot

1. Vagyonnal rendelkező társadalmi szervezet (egyesület) nevében - a legfőbb szervének határozatán vagy bírói ítéleten alapuló jogutód nélküli megszűnését követően - jognyilatkozatot csak az általa megbízott felszámoló tehet. A társadalmi szervezet megszűnése a bírósági nyilvántartásból való törléssel következik be.
2. A felszámoló feladata, hogy a társadalmi szervezet vagyonát a hitelezők jogos követeléseinek a kielégítésére fordítsa, e célból szükség esetén a társadalmi szervezet vagyonát értékesítse, követeléseit behajtsa, és a megmaradt vagyont az alapszabályban vagy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének határozatában kijelölt személynek (szervezetnek) átadja.
3. A társadalmi szervezet hitelezői követeléseiket magával a társadalmi szervezettel szemben érvényesíthetik, e perekben a társadalmi szervezetet a felszámoló képviseli.
4. A társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásból való törlésére csak akkor kerülhet sor, ha a felszámoló igazolja a hitelezők kielégítését, és azt, hogy a megmaradt vagyont az alapszabályban, vagy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének döntésében kijelölt személynek (szervezetnek) átadta, vagy azt, hogy a hitelezők kielégítése után a társadalmi szervezetnek vagyona nem maradt.

Amennyiben a társadalmi szervezetnek megszűnésekor vagyona nem volt, a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet törvényes képviselőjének kell benyújtania.

I n d o k o l á s :

I.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29.§-a (1) bekezdésének a/ pontja és 31.§-a (1) bekezdésének a/ pontja alapján jogegységi határozat meghozatalát indítványozta az alábbi kérdésekben:

• A MÁV Általános Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megszűnt-e tevékenységi engedélyének a visszavonásával és ezért a biztosítási tevékenységéből eredő ellene vagy általa indított pereket meg kell-e szüntetni; vagy e perekbe jogutódként - a vagyon-elszámolási eljárás lefolytatásával megbízott - Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság (a továbbiakban: megbízott) beléphet-e.
• Az Egyesület a megbízott által lefolytatott vagyon-elszámolási eljárást követően a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából való törlésével szűnik-e meg, megszűnéséig az általa vagy ellene indított perekben az Egyesületet a megbízott képviseli-e.

Az indítvány szerint a bírói gyakorlat nem egységes abban a kérdésben, hogy az egyesület megszűnése legfelsőbb szervének a feloszlást vagy az egyesülést kimondó határozatával, illetve a bíróság feloszlatást elrendelő vagy megszűnést megállapító jogerős határozatával következik-e be. A megszűnésnek a bírósági nyilvántartáson való átvezetéséhez szükség van-e arra, hogy a felszámolók a vagyon-elszámolási eljárást lefolytassák.

II.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a társadalmi szervezet (egyesület) létrejötténél a bírósági nyilvántartás konstitutív hatályát az 1989. évi II. törvény (Et.) 4.§ (1) bekezdése mondja ki, a megszűnés szabályai azonban ezt nem tartalmazzák. Ez a szabályozás ellentétben van az egyéb nyilvántartott jogi személyek megszűnésére vonatkozó törvényi rendelkezésekkel, amelyek szerint e szervezetek a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. Ha a társadalmi szervezet a jogi tény bekövetkezésével nyomban megszűnik, úgy megszűnik a jogképessége is, ezért a vagyonelszámolás érdekében lefolytatandó pereknek nem lehet az alanya, így az a helyzet állna elő, hogy a felszámolónak egy nem létező jogi személy vagyonát kellene felszámolnia. Az ellentmondás feloldását az jelentené, ha a jogalkotó az egyesületek esetében is konstitutív hatállyal szabályozná a törlést és arra a felszámolás befejezése után kerülhetne csak sor. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) vonatkozó rendelkezéseinek analóg alkalmazásával, az Európai Parlament és a Tanács 2001/17/EK. Irányelve 2. cikkének j/ pontjára és 13. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel a helyes jogértelmezés az lenne, hogy a Biztosító Egyesület a tevékenységi engedélyének visszavonásával jogutód nélkül megszűnik ugyan, de az egyesület felszámolására kijelölt személy a törvényben meghatározott feladatához kötötten az egyesület képviselőjeként látja el a vagyon felszámolásával kapcsolatos feladatait, és a hitelezők által indított perekben az egyesület képviselőjeként jár el.

III.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 10.§-ának (2) bekezdése szerint a biztosító egyesületek esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Bit. 26.§-ának a/ pontja értelmében a biztosító egyesület az Et-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha tevékenységi engedélyét a felügyelet visszavonja. A Bit. 22.§-a (1) bekezdésének j/ pontja szerint megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről a biztosító egyesület alapszabályában kell rendelkezni. Ez a szabályozás összhangban van az Et. 21.§-ának (1) bekezdésével, mely szerint a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. A társadalmi szervezet vagyona - megszűnésének az Et. 21.§ (2) bekezdésében írt eseteiben is - csak a hitelezők kielégítése után kerülhet állami tulajdonba. A MÁV Általános Biztosító Egyesület alapszabálya az egyesület megszűnése esetére rendelkezik a vagyonfelosztás elveiről, az egyesület kötelezettségeinek kielégítési sorrendjéről és arról, hogy a kötelezettségek teljesítése után az esetleg fennmaradó vagyont az egyesület tagjai között milyen arányban kell felosztani.

A Bit. a biztosító egyesület megszűnésének anyagi jogi, eljárásjogi következményeire, vagyonának felszámolására nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, ezért a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok értelmezéséből levont jogi következtetéseket a biztosító egyesületre is irányadónak kell tekinteni.

Az egyesületre mint a jogi személyek egyik fajtájára a Ptk. 61-65.§-ai tartalmaznak rendelkezéseket. A 64.§ értelmében az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2.§-a az egyesülési jog alapján létrehozott szervezeteket társadalmi szervezeteknek tekinti és a 4/A.§-a szerint az egyesületre (Ptk. 61-64.§) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok az irányadók. A párhuzamos és ugyanakkor kölcsönösen mögöttes szabályozás egyaránt tartalmaz közjogi és magánjogi elemeket. Mind a Ptk., mind az Et. a társadalmi szervezet (egyesület) létrejöttét a bírósági nyilvántartásba vételhez köti, és megszűnésének eseteit is azonosan szabályozza. A társadalmi szervezetek alapításának feltételeiről az Et. 3.§-a rendelkezik. A társadalmi szervezet megalakulását követően a képviseletére jogosult személynek kérnie kell a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét (Et. 4.§, 15.§). A társadalmi szervezet létrejöttéhez tehát két jogi aktusra van szükség, és nyilvántartásba vétele konstitutív hatályú.

A társadalmi szervezet megszűnésére vonatkozó jogi szabályozás nem mondja ki, hogy a társadalmi szervezet a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, az Et. 15.§ (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított 60 napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1) és a (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, tehát a kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személynek kell benyújtania.

A Ptk. 29.§-ának (4) bekezdése értelmében, ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltozatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Mind a Ptk., mind az Et. azonosan szabályozza a társadalmi szervezet (egyesület) felelősségét oly módon, hogy tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek.

Az Et. 21.§-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

A hivatkozott jogszabályok nyelvtani és logikai értelmezése alapján arra kellene következtetni, hogy a társadalmi szervezet megszűnése a törvényben írt jogi ténnyel - annak nyilvántartásba való bevezetésétől függetlenül - bekövetkezik, és a megszűnés regisztrálásához nincs szükség a vagyon felszámolására, a hitelezők kielégítésére. A Ptk. 29.§-ának (4) bekezdésére figyelemmel arra lehetne következtetni, hogy a megszűnés joghatásait eltérően kell értelmezni a társadalmi szervezet belső és külső jogviszonyaiban. Ez utóbbi értelmezésnek azonban nem lehet elvi alapja, mert lehetővé tenné, hogy a társadalmi szervezet - megszűnése ellenére - vagyonának átruházására, a hitelezők kielégítési alapját elvonva, jóhiszemű személyekkel érvényes megállapodásokat kössön, ennek viszont ellentmond az a törvényi rendelkezés, amely megszűnés esetén a felszámolók feladatává teszi a hitelezők kielégítését a társadalmi szervezet vagyonából és azzal az alapszabály szerinti rendelkezést.

A Ptk-nak az egyesületre, az Et-nek társadalmi szervezetre vonatkozó szabályain belül maradó jogértelmezés nem ad lehetőséget a szabályozásban fellelhető hiányosságok és ellentmondások feloldására. A jogi személy tulajdonjoga - jogutód nélküli megszűnése ellenére - fennmarad, a polgári jogviszonyokból eredő jogai és kötelezettségei sem szűnnek meg, mert ellenkező esetben azokról a felszámolók sem rendelkezhetnének, ugyanis sem a felszámoló, sem az alapszabályban a vagyon átvételére kijelölt szervezet nem tekinthető a megszűnt szervezet speciális jogutódjának, ez utóbbi csak a kötelezettségektől megtisztított vagyon várományosa. A felszámolók jogállására az Et. nem tartalmaz rendelkezéseket. Nem oldható fel az az ellentmondás sem, miként támadhatja meg a megszűnt szervezet tagja a megszűnésről hozott határozatot, ha a megszűnt szervezet jogképességének elvesztése folytán már nem perképes.

Teljes körű és ellentmondásoktól mentes jogi szabályozás hiányában a bírói jogértelmezésnek túl kell lépnie a vonatkozó jogszabályi kereteken és alkalmaznia kell a jogrendszeren belüli, kontextuális értelmezést. Figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartásba vett egyéb jogi személyek esetén a polgári jogág körébe tartozó egyéb jogszabályok a jogi személy megszűnésének hatályát milyen jogi aktushoz kötik, miként rendelkeznek vagyonának sorsáról, a vagyon felszámolóinak jogi helyzetét miként szabályozzák. Mi az a jogalkotói szándék, amelynek megvalósítását az adott jogi szabályozás el kívánta érni.

Ebben a körben a következő jogszabályokat kell figyelembe venni.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 3.§-ának (7) bekezdése úgy szól, hogy a bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt gazdálkodására vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és az alapítvány nyilvántartásba vételét vagy azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy hogy a fennmaradt vagyonát a 8.§ (1) bekezdés szerinti alapítvány tulajdonába adta.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 62.§-a mondja ki valamennyi nyilvántartott cég tekintetében azt a szabályt, hogy a cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg (17.§ (1) bek. és Gt. 65.§).

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 91.§-a szerint a szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

Az alapítvány a Ptk. 74/E.§-a szerint ugyancsak akkor szűnik meg, ha a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli.

Az egyház az 1990. évi IV. törvény 13.§ (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét és az abból való törléssel szűnik meg jogi személyisége.

Az európai szövetkezetekre vonatkozó közösségi szabályozás szerint az európai szövetkezetek megszűnésére a Ctv. rendelkezései az irányadók (1435/2003. EK. rendelet 18.§ (1) bekezdés).

A felszámoló, végelszámoló jogállásáról feladatairól a Cstv. és a Ctv. a következőképpen rendelkezik.

A Cstv. 34.§ (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A 48.§ szerint a felszámoló az adós követeléseit esedékességekor behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát értékesíti.

A Ctv. 98.§-a szerint a cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőinek megbízatása megszűnik. A cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Bár a társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, de működése során gazdasági tevékenységet folytat, melyből jogokat szerez és kötelezettségei keletkeznek. A gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira - a Ptk. 685.§-ának c/ pontja értelmében - a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az előbbiekben részletezett jogszabályokból az a jogalkotói szándék állapítható meg, hogy a nyilvántartott jogi személyek esetén a megszűnésükről való döntést és a megszűnés hatályát - a nyilvántartásból való törlést - ugyanúgy két jogi aktussal kívánta szabályozni mint a szervezet megalakulását és létrejöttét. A jogi személyt - a megszűnéséről szóló döntés ellenére - vagyonának felszámolása, végelszámolása érdekében fennállónak kívánta tekinteni és ebben a körben a jogalanyiságát fenn kívánta tartani abból a célból, hogy a képviseletében eljáró felszámoló (végelszámoló) a követeléseket behajthassa, a kötelezettségeket teljesíthesse és a megmaradt vagyont a jogszabályokban megjelölt személynek, szervezetnek átadhassa.

A társadalmi szervezetek (egyesületek) esetében is vagyonukat csak akkor lehet a törvény szerinti célra fordítani, ha jogképességük - megszűnésük kimondása után is - a vagyonnal való elszámolás céljából fennmarad. A társadalmi szervezetek megszűnését előidéző jogi tényeknek az a közvetlen jogkövetkezménye, hogy szervezeti életük megszűnik és nem folytathatják tovább azt a tevékenységet, amelynek gyakorlására létrejöttek. Jogalanyiságuk fenntartását - célhoz kötötten - az a törvényi kötelezettség indokolja, hogy megszűnésük esetén vagyonukról maguknak kell rendelkezniük és ki kell jelölniük azokat a személyeket, akik a hitelezők kielégítését majd azután ezt a rendelkezést teljesítik. A kijelölés polgári jogi szerződéssel, megbízással megy végbe, amely magában foglalja a meghatalmazáson alapuló képviseleti jogot is, mert a felszámolók csak a jogi személy nevében tehetnek érvényes jognyilatkozatot. Erre vonatozó jogszabályi rendelkezés hiányában saját nevükben más személy vagyonáról nem rendelkezhetnek.

A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezet (egyesület) megszűnésére, vagyonával való elszámolásra, a felszámoló jogi helyzetére alkalmazandó jogszabályok tartalmát - a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályozás hiányosságai miatt - az adott jogág egyéb jogi személyekre vonatkozó joganyagának rendszertani összefüggéseivel egybevetve, joghasonlóság útján, koherens módon a rendelkező részben foglaltak szerint állapította meg, a Bsz. 27.§, 29.§ (1) bekezdés a/ pontja, valamint 32.§ (4) bekezdése alapján meghozott jogegységi határozatával.

Budapest, 2008. december 8.

Dr. Kaposvári Bertalan s.k. a jogegységi tanács elnöke
Salamonné dr. Solymosi Ibolya s.k. előadó-bíró Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró Dr. Horeczky Károly s.k. bíró Dr. Kárpáti Zoltán s.k. bíró Dr. Murányi Katalin s.k. bíró Dr. Wellmann György s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:
(Safranyikné Nyáregyházi Klára)
tisztviselő

[ Visszalépés ]

A mabisz megvédi magyarország "hirnevét" azzal hogy a külföldi károkat kifizeti a máv biztosito helyett, szerintük nem kell minden "aprocseplö" üggyel luxemburgba menni.
Téééényleg az nem probléma hogy az ország bellüröl rohad mert beperelik a szerencsétlen állampolgárokat és ellehetetlenitik az életüket de nembaj aza lényeg hogy magyarországnak jo hirneve legyen és luxemburgban meg legyenek nyugton ne cseszegessük már öket párszáz magyar család miatt.Felháborito!!!

Remélem a MABISZ ,a PSZAF és a PM. is utolsó , kétségbeesett próbálkozásaikat élik, magyarázzák a megmagyarázhatatlant! Bagatelizálják az ügyet, háritják a felelősséget!

Ugy képzelték, hogy ez egy következmények nélküli ország, és az is marad az idők végezetéig, ahol mindent meg lehet engedni maguknak.
Addig müködik a biztositó ameddig jónak látják!
Akkor alkotnak törvényt amikor akarnak!
Addig lehet huzni a felszámolást, amig az összes vagyont fel nem élik, vagy el nem tüntetik!

Bizom benne, hogy az igazságszolgáltatás őket is eléri, és mindenki felelni fog a tetteiért, aki ebben a sötét korrupciós ügyben tevékenyen részt vett!

Sziasztok! Még egyszer köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget. Viszont kezdtem dilemmába esni. :S Egy ügyvéd ismerősöm azt tanácsolta, hogy a holnapi első tárgyalásomon egyből kérjek részletfizetést és próbáljak megegyezni velük. Most nem tudom mit csináljak, jelenleg a részletfizetés se igazán menne nekem, húzni viszont nem tudom mennyire van értelme v mennyi ideig lehetne ezt. Ráadásul 7végén külföldre fogok utazni és nem tudom mikor jövök majd haza, de nem feltétlen emiatt az ügy miatt szeretnék állandóan haza utazgatni. Az igazságérzetem még mindig azt diktálja, hogy minél tovább kéne húzni és nem szívesen fizetnék, de még mindig nem látom pozitívan a jövőt sajnos. :S Ti mit tanácsoltok? Jobb lenne megegyezni már most és esetleg későbbiekben csatlakozni egy esetleges EU-s próbaperhez v az egyesülethez Pörzse Ügyvéd Úréknál vagy halasszam még ahogy tudom?

Feladni nem fogom így se úgy se az biztos! Köszi nektek előre is!

"Dr.Attika # e-mail 2010.04.16. 17:13 Szerdán a tárgyaláson be kell jelenteni, hogy a Polgári Perrendtartás 58.§-a alapján a Hitelintézeti felszámoló Kht-t perbehívja. ( Erra akkor van lehetőség, ha esetleges pervesztessége esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni. Ez a Kht. a MÁVABE felszámolója. . Van egy 2009-es jogegységi határozat, miszerint a felszámoló perelhető. Ezzel el lehet odázni az első fokú ítélet hozatalt, mert amíg döntés nem születik a perbehívás kérdésében, addig nem lehet ítéletet hozni."

Mi többet lehetne még ettől jobban segíteni nem az időhúzásban, mert azt a polgári jog nem tekinti jóhiszemű pervitelnek, hanem az időnyerésben?

Dr.Attika!

Köszönöm Neked a segítséged, ha nem is emeltelek ki külön, de Neked is szólt az előzőekben írt köszönet nyílvánításom. Igen nagy segítség, ha ez így tényleg működik, de azért írtam úgy az előző hozzászólásomban, ha ez még tényleg így is lesz, és időt tudok nyerni ezzel, mennyire van értelme, lesz e ebből bármikor is pozitív döntés, vagy ígyis-úgyis csak perveszteség után lehet vhogy visszavágni. Ebben kértem csak véleményt, hogy ki, hogy gondolkodik ezzel kapcsolatban. Mégegyszer köszönöm Neked a hasznos információt, sztem sokan mások nevében is!

Sziasztok!
Már próbáltam dun írni, de nem látom sehol. Na mindegy. Bárcsak ennyi bajom lenne.
Ma kaptam fizetési meghagyást a bíróságról. Kb.1,5M kéne fizetném egy 2007.decemberi károkozásomért. Persze fellebbezek. Az lenne a kérdésem, van e olyan itt, aki ilyen perbe I.rendű míg a máv felszámoló csak II.rendű?
Miért lehet ez? Mikorra tűzik ki innentől a tapasztalatok szerint az első tárgyalás?
Remélem addig a mi kis"csipcsup" ügyünk előrébb halad.
Köszi

Lucas85! Mi volt a tárgyaláson? :)

Gabexxxx (és akit még érdekel)!

Tegnap megvolt az első tárgyalásom, II. rendű alperesként. Egyelőre sikerült időt nyerni jún. 23-ig, akkor lesz a következő tárgyalás. Felperes Allianztól egy ügyvédnő megjelent, I. alperes felszámolótól senki. Összeget végül nem vitattam, mert se most, se esetleges pervesztesként (ami jelen állapot szerint szinte biztos) nem tudnék még ezért is pluszban fizetni egy szakértőt. Hivatkoztam rossz anyagi körülményeimre, munkanélküli vagyok, stb. és kértem a bíróságot, hogy forduljanak az EU Bíróságához előzetes döntéshozatali kérelemmel, melyben vizsgálják meg az állam szerepét ebben az ügyben. Továbbá kértem a felperes Allianzot, hogy bíráljanak egy esetleges részletfizetési megoldást, én 24hónapot kértem (hátha, bár tudtam, hogy úgyse mennek bele), de az ügyvédnő szerint max. 12 hónapot fognak engedélyezni de még egyeztetnie kell ezzel kapcsolatban. Kértem még a kamatok elengedését is, legalább azon időszakról, ameddig nem is tudtam a dologról, vagyis az első fizetési felszólításig az Allianz ügyvédi irodájától, de eddig ők ragaszkodnak a teljes kamatösszeghez.

Na jelenleg itt tartok, a bíróság most elbírálja ezeket a dolgokat és tőlem is fognak még papírokat kérni anyagi helyzetem, stb. bizonyításához.

Ezek után és rögtön elmentem Pörzse Űgyvéd Úr irodájába, az Ügyvéd Úrral is sikerült beszélnem, nagyon korrekt volt, mondta ő is h jelen állás szerint alperesi pozícióból nem lehet nyerni, de bizakodik ő is pozitív változásban. Az egyesületükhöz csatlakoztam és várom majd a segítséget.

Én is bízom a pozitív jövőben és mindenkinek addig is kitartást!

Sziasztok.
Nem tudom láttátok-e ezt a kis riportot, 5perc 30 mp-től igazán érdekes.
Úgy tudom nekik kellett volna odafigyelni, hogy minden rendben menjen.
2008.04.11-én azt nyilatkozta, hogy pénz az van a kártérítésre.
Akkor most mégis mi van azokkal akik ez előtt okoztak balesetet.
Az biztos, hogy ezt szóvá teszem jövőhéten a tárgyaláson.

Kedves Luca85!

Arra vigyázz, hogy az ügyvéd szerint csak 12 hónapot fognak engedni, de ez NEM az Allianz döntése, hanem az ügyvédé. Én is így jártam, ezt mondták nekem is, de beadtam a kérelmet az ügyvéden keresztül is és közvetlenül az Allianznak. Az ügyvéd a 36 hónapból természetesen csak 12 havi törlesztést engedélyezett (elvileg az Allianz beleegyezésével), viszont a közvetlenül a biztosítóhoz beadott kérelmemre az Allianz engedte a 36 hónapot is, hozzáteszem: kamatot nem kellett fizetnem egyik esetben sem.
Ezt egyébként már egyszer leírtam még decemberben, de most újra megteszem, mert még szüksége lehet bárkinek erre az infóra. Remélem tudtam valamit segíteni!
Üdv

Lucas85!
Nagy hiba volt nem vitatni a kár összegét. A kár összegét a károsultnak, jelen esetben a felperesnek kell bizonyítania. Ha csak egy mondatot mond, hogy a kár összegét nem ismerem el, akkor a felperesnek kellett volna kérni igazságügyi szakértő kirendelését és a díjának elélegezését viselni. Kapott e fórumon annyi tanácsot és mégis bele teszi a fejét a hurokba?

Hát igen!
Néhány hónapja írtam már az én esetemet is , még az aznapi dátumot is vitattam!!!!!
A bizonyítási teher miatt a felperesnek /allianz/ kell bizonyítania sokmindent. Eddig kevés sikerrel!
Ami az árnyoldala a nagy kétségbe vonásnak, ha elbukjuk a pert ,akkor az összes szakértői díjat nekünk kell kifizetni, de úgy gondolom aki most időt nyer, az később életet is!!

Április 26.-án (holnap), a Hír Tv Panaszkönyv c. műsorát nézzétek 17.30-kor! Szól lesz az ügyről.

"Végtelen történet?

Sikkasztás, pénzmosás, csalás, hűtlen kezelés és vádemelési javaslat. Lezárta a MÁV-biztosító ügyében indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága. De mi jön ezután? Reménykedhetnek-e még káruk megtérítésében a volt ügyfelek, vagy nincs már esély a pénz visszaszerzésére? Ki a felelős a kialakult helyzetért? Miért nem férhetnek hozzá a MÁV-károsultak az azóta létrehozott garanciaalaphoz, és valóban igaz az, hogy a külföldi károsultakat már kifizették? A Panaszkönyvben egy csődbe ment biztosító történetének legújabb fejezete.

Panaszkönyv. Hogy tudjuk kinek, mihez van joga."

sziasztok

Én már pervesztés után vagyok, kb. egy milliót követelnek rajtam,mint károkozón. A fizetési meghagyásra levelet írtam, miszerint anyagi helyzetem miatt nem áll módomban fizetni.
Ők most végzést küldtek, jelöljem meg hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánom, terjesszem elő fellebbezésem indokait. Amennyiben a kérelmem fizetés részletekben való teljesítésére irányul, kérelmet terjesszek elő.

Ha tudnátok tanáccsal szolgálni, hogy mit lépjek, szeretném húzni ameddig lehet.

Köszönöm,Zita