MÁV Biztosító

Az LB elvi határozatok visszamenő hatályúak?

A papíralapú HVG 2011.10.29.-i számában megjelent következő cikket ajánlom figyelmetekbe:
Az LB a kötelezőről / Továbbhárított felelősség / A bírák számára nem kötelező, csak iránymutató döntéssel mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE kötelezős ügyfelei perelhetők az általuk okozott károkért. (Gyenis Ágnes)
Sajnos interneten nem elérhető, így linket nem tudok idemásolni.

"Bár néhányszor belinkeltem, de itt van újra:
http://justiciamavabe.uw.hu/index.php
Nézegethetné néhány potentát......."

Elolvastam, de mit tehetünk?
Ilyen gondolatok merültek fel bennem:

• mentsük meg a MÁV ÁBE-t, ha még lehet
• perközöség a PSZÁF ellen
• mindenki hívja a perébe a PSZÁF és a felszámolót

Meg még egy csomó dolog, köztük a tégla és a "nagyok ablakainak" a találkozása.

Felháborító!!!!!!

"...perközöség a PSZÁF ellen
mindenki hívja a perébe a PSZÁF és a felszámolót"
Hasonló céllal már létrejött egy közösség és a procedúra elindult: Sajnos az egész ügymenet borzasztó lassú..((((

Tudom, hogy sok értelme nincs a gonoszkodásomnak. De azért most felteszem a kérdést azoknak a rosszmájúaknak, akik azzal vádoltak minket annak idején, hogy mééé az óccsó biztosítót választottuk???!!!
Ugyan nézzék már meg a jövő évi tarifákat!
Tessék mondani, most akkor rettegni kell a nagynevű, alacsony díjakat kínáló társaságoktól??
Hm......?????

Nagy a csend erre felé....

Nem tudok semmi jót, vicceset, ha csak ezt nem találjátok annak:

HVG cikk: LB a kötelezőről...Továbbháritott felellősség:

"A Máv-.biztositós ügyfelek pereire még irányadó kormányrendelet szó szerint úgy szól, hogy a károsult közvetlenül perelheti a károkozó kötelező biztositóját vagy a a biztositók közös garancia alapjának, az un. Kártalanitási Számlának a kezelőjét is./utóbbi a MABISZ/"

Az LB magarázata: Az "is" szócska sokakat megzavart. Több jogász úgy értelmezte, hogy az adott biztositóra és a szövetségre vonatkozik.
Mások viszont a károkozó és a biztositó egyetemleges felelősségét és perelhetőségét értették alatta, most ezt a verziót támasztotta alá az LB "elvi élü verdiktje.

Gyenis Ágnes cikke

Ha még hisztek a csodákban, akkor reménykedjetek!

Az Alkotmánybiróság 6. alkalommal tűzte napirendre a kfgb, ügyet, tényleg csoda számba menne, ha bármilyen döntés is születne!

Valaki be tudná linkelni, hogy a mostani kártalanítási számla (a rá vonatkozó törvény) milyen esetekben fizet? Csak hogy merjek-e KöBés lenni.

Állitólag döntött az Alkotmánybiróság, csak azt nem lehet tudni, hogy mi a határozat szövege, az később olvasható!
Tényleg csoda történt!

Az Alkotmánybíróság közleménye

a MÁV biztosítási egyesületnél kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyével kapcsolatban hozott határozatáról

Az Alkotmánybíróság 2011. november 8-án meghozott határozata szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél biztosítottak ügyét.

Az Alkotmánybíróság megállapította: nem alkotmányellenes, hogy a jövőre nézve létrehozott Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat. A biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Alkotmánybíróság ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője – így a károsultak is – bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat. Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi, volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva.

A határozathoz dr. Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Holló András, dr. Lévay Miklós és dr. Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.

Lehet hogy jó lesz?

http://www.mkab.hu/…2_e_2010.pdf

jó lesz, a közlemény alapján legalábbis,
(érdekes, hogy az ügyben kik, kivel írtak különvéleményt)
kíváncsi vagyok a határozatra, de még nem elérhető, mégis működik a bíróság, ti se higgyetek azoknak, akik mást mondanak

jó lesz, a közlemény alapján legalábbis,
(érdekes, hogy az ügyben kik, kivel írtak különvéleményt)
kíváncsi vagyok a határozatra, de még nem elérhető, mégis működik a bíróság, ti se higgyetek azoknak, akik mást mondanak

A link a határozatra mutat!!!!!!

Sziasztok..

Jól látok..történt valami pozitív változás..?? :)
Van remény ,hogy ezt a helyzetet rendezi az országgyülés. Erősítsetek meg...mert nem hiszem el..:)
Véleményetek a történtekről?

dzole

A különvélemények elutasítóak ,de a főrészben elismerik a mulasztásban megnyilvánuló alkotmány ellenesságet akkor a különvélemények nem számítanak?

a következő a lényeg:

a határozat:

1. Az Alkotmánybíróság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 61. § (3) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége joggyakorlata alkotmányellenességének megállapítására irányul, visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet egészével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
4. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét.Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget.

az indoklásból:

A jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást. Például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi, volt MÁV ÁBE biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, esetleg az állam saját elhatározása alapján közvetlen helytállása útján.

Örülök, hogy végre van elmozdulás ! De ! Tartok attól, tapasztalva az állam korrektségét, hogy ezt ..." MÁV ÁBE biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel" fogják dönteni. Ez ugyanis számukra a legkedvezőbb. Az , hogy a taláros testület elmarasztalta a jogalkotót, csupán erkölcsi kérdés, gyakorlatilag semmi retorzió nem jár érte, így aztán a döntéshozók egy laza vállrándítással túllépnek rajta.

a lénye:
"4.Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét.Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget.
az indoklásból:

A jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást. Például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi, volt MÁV ÁBE biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, esetleg az állam saját elhatározása alapján közvetlen helytállása útján."

IGEN- től kérdésem a következő:
Ezek után mi lesz a folyamatban lévő peres ügyekkel,folytatódnak,felfüggesztik?
Hogyan foglal állást az LB?
Ismét azt fogja mondani, hogy a károkozó nem perelhető?

Igen-hez még kérdésem a következŐ:

Az Alkotmánybiróság megállapitotta a MULASZTÁSBAN ELKÖVETETT alkotmánysértést a jogalkotó, az állam részérő!

• Ezek után sor kerülhet-e végrehajtásra a károkozóval szemben?

Előre is köszönöm!

Igen, egyelőre semmi nem zárja ki a végrehajtást.

"Igen, egyelőre semmi nem zárja ki a végrehajtást."

Gondolom ha valaki fizetett vagy éppen végrehajtottak nála, akkor az most mint "károsult" mehet majd a kasszához.

Ami még érdekes a dologban, hogy e határozatban az is le van írva, hogy a Felügyelet kötelezhette-e volna a plusz befizetésre a tagokat. Akkor miért nem tette?

Itt akkor megint ez (http://justiciamavabe.uw.hu/index.php) lép be?

Azt gondolnám, hogy a határozatból egy visszamenőleges jogalkotási kötelezettség következik, aminek az a lényege, hogy mindenki - károsultak, károkozók - egy kockázatközösség tagjaiként "szenvednek el", illetve érvényesíthetnek kártérítést, vagyis - ez a lényeg - nem egymással szemben.
Hogy mi lesz ennek a konkrét módja nem tudom, de nem kizárt, hogy az Alap működését terjesztik ki erre, és ezzel egyidejűleg előírnak egy pótbefizetést a volt tagoknak. Ami valahol nem igazságtalan.
A legfontosabb, hogy ahol az "állam" terel be bennünket egy kényszerpályára, ott az államnak felelőssége van a rendszer működésének a fenntartásában.
Nem tudom, miért jut eszembe, de a társadalombiztosításnál az állam akkor is ott áll az egész mögött, ha éppen nincs elég pénz az adott kasszá(k)ban, és pl. a magánpénztáraknál jelenleg is van egy garancia-alap, amit az állam hoz létre.
Kötelező biztosításnál ezek után nem nagyon lehet majd arra hivatkozni, hogy bocs, de elfogyott a megcímkézett pénz.
Valaki írta, hogy nem volt jó ötlet az Ab hatáskörének csorbítása. Egyetértek ezzel: a többségnek nem mindig van igaza, és kell egy szervezet, amely talán messzebre láthat, mint négy év, és állandónak tartott értékeket érvényesít, és ezek alapján orvosolja a nehezen elviselhető, de formálisan legális igazságtalanságokat.
Ne higgyetek azoknak, akik szerint a jognak nincs értéktartalma, és a jog az, amit a többség akar.

Azzal én is egyetértek, bár ezzel a határozattal éppen lenne vitatkoznivalóm. :)

Kedves Susy!
Magam is ezeken a kérdéseken töprengek, nem tudom a választ, s nem tudom, tudja-e egyáltalán valaki, a média meg nem kérdez.
Az LB legutóbbi („elvi éllel” hozott, és nagy médiafigyelmet kapott) határozata, mely egyetemlegesen kötelezhetőnek minősíti a károkozót, továbbá a magukat szerintem teljességgel alaptalanul törvényi engedményesnek nevezö felperesi biztosítók által eredendően hivatkozott ugyanilyen értelmű hajdani BH1990.140 LB határozat épp úgy nem kötelező, csak hivatkozható, mint ahogy szintén az LB által hozott ellenkező értelmű határozatok (az IKE honlapján lévő 2011.03.10.-i ítélet, valamint a BH1992.318.II.).
Ha szkeptikus akarok lenni, élhetek azzal a feltételezéssel, hogy amíg meg nem születik az AB által javasolt jogszabály, minden mehet tovább az eddigi módon, ha várakoznak az ügyekkel , még a kamatot is ketyegtethetik...
Amúgy az AB ugye azt mondja, hogy a hivatalos szervek végül is mindent megtettek, amit belátásuk szerint megtehettek, csak a MÁV ÁBE-s károkozók nem vettek részt elvárható módon az egyesületi életben, és ugyebár diszkrimináció sincs („Tekintettel arra, hogy a MABISZ helytállási kötelezettségének alapja a külföldi károkozás esetén teljes mértékben különbözik attól az esettől, amikor a károkozás belföldön történt, ezért az érintettek két csoportja nincs összehasonlítható helyzetben, nem tartoznak homogén csoportba.”), tehát majdnemhogy kegy, ahogy jogszabályalkotási igénnyel rendelkeztek a helyzet rendezése érdekében.
A javaslatuk pedig csak példaként sorolja a leírt három megoldást, hogy mi fog kisülni a végén, nem tudjuk. Nyugodtan izgulhatunk tovább.