Válás, vagyonmegosztás

Szia! Tehát ha nem kéred elválasztanak és nincs vagyonmegosztás. (Ha neked nincs 600 000 ft?) Akkor mi van? Tudom, hogy lehet kérni illeték feljegyzést és a végén történik a fizetés pernyertesség- vesztesség arányában. Nem tartom igazságosnak. Az esetemben minden a férjem nevén van és követeljem ami alapból is jár nekem.

1, Ha kéri a vagyonmegosztást neki benne van a 30 000 ft-ban? Miért is tenné? Minden a nevén van. Velem viszont jól elbánik.

2, Mit tehetek? Kérem - fizetek- és egy csomó pénzemben benne van? (szakértő, stb díjak) Mondta is a férjem vagy elfogadom amit ajánl vagy fizessek? Mindenhogy veszítek.

Szia!

Én ma voltam a békéltetőn, tehát az első tárgyaláson a válásom során.

A felperes taktikusan az én esetemben nem kéri a vagyonmegosztást, hiszen akkor neki kellene befizetnie a kért összeg 6%-át illetékként, ami ugye nem elenyésző, h 10 millióról van szó például, mert az 600.000 Ft.

Mivel ő nem kéri így nekem az alperesnek kell majd kérnem, ha nem egyezünk meg bíróságon kívül.

Így azt hiszem mind a 3 kérdésedre választ kaptál :)

Köszönöm! :)
És a vagyonmegosztás?

1, Ha kéri a felperes a keresetlevélben akkor történik döntés a bíróság részéről?

2,Ha nem kéri az alperesnek kell, ha szeretné?

3, Külön illeték fejében?

xxxxxxxx

Ez tévedés. A gyermekelhelyezés (illetve az új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlása), gyermektartás, kapcsolattartás, házastársi tartás, valamint az utolsó közös lakás használata kérdésében továbbra is meg kell állapodni ahhoz, hogy közös megegyezéssel válni lehessen.

ObudaFan köszönöm a válaszát. Az állítja férjem, hogy március 15 után nem kell egyezség semmiben.A válást kimondják. Akkor a lakás gyermek illetve a vagyonmegosztásban már nem kell egyezség az új Ptk szerint? Külön választották a válástól?

Jó estét mindenkinek.

Köszönöm szépen a válaszokat. Még egy kérdésem lenne, bár ez nem annyira "válás" kategória: milyen lehetőségem/lehetőségeink lennének arra, hogy a lakástól (vagyis a hiteltől) lehető legkisebb veszteséggel megszabaduljunk? Ebben esetleg tudna valaki tanácsot adni?
Előre is köszönöm.

xxxxxxxx

„A párom nevén van minden, akkor ha Ő nem kéri a keresetlevélben márc 15 után nekem kell perben vagy szerződéssel kérnem?”

Megegyezéses válás akkor lesz, ha közösen kéritek a bíróságot - bármikor a per folyamán -hogy az egyezségeteket hagyja jóvá.

Ha valamelyik fél nem hajlandó egyezséget kötni, és így aztán nem is kéri a közös megegyezéses bontást, akkor nem lesz megegyezéses bontás.

Naivka

Ha a bankot a megállapodásba nem vonjátok be, ez őt nem fogja kötni. Tehát ha a párod vállal valamit, és később azt nem teljesíti, a ti bíróság előtt kötött megegyezésetek ellenére is a bank simán végrehajthat tőled, kivéve, ha már most hozzájárul a megállapodásotokhoz. (Hozzájárulni meg nyilván valamilyen pótfedezet mellett fog.)
A bontóper illetéke 30.000 Ft. De ez pont az az eset, amikor nem ártana ügyvéddel megfogalmaztatni azt a megállapodást, mielőtt nagyobb kárt okoztok magatoknak.

Papi07

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ez az az összeg, amit az önként távozó házastárs nem kérhet. De 50-50% tulajdon esetén azért nincs jelentősége, mert a vagyonmegosztás során egyébként ha ezt érvényesítetted, akkor már csak a lakott érték felét kérheted.

kkkkkkkk

Igazságtalan is lenne.
Ha tehát összesen fizettetek a lakás megvételekor 6.8 M Ft-ért, amiből 6.6 M Ft volt a felvett hitel, a fennmaradó részt pedig közös vagyonól fizettétek, majd a hitel visszafizetése úgy történt, hogy összesen visszafizettetek 9.4 M-t, amiből 6.4M visszafizetése a férj különvagyonából, 3M visszafizetése közös vagyonból történt, akkor - ahogy már mondtam - a következőképpen kell elszámolni:

• a lakás jelenlegi értékének a felét kell a másik felé megtérítenie annak, aki a másiknak a hányadát magához váltja,
• függetlenül attól, hogy ki váltja a másikét magáéhoz, te tartozol a férjednek a 6.4 M felével, vagyis 3.2 M Ft-tal (és esetleg kamatokkal, bár ebben nem egységes a gyakorlat),
• ha tehát ő váltja magához a te részedet, akkor a lakás jelenlegi értéke felének a 3.2 M Ft-tal csökkentett részét fizeti meg neked,
• ha te váltod meg az ő részét, akkor a lakás jelenlegi értéke felének a 3.2 M Ft-tal növelt értékét fizeted meg neki.

Persze, a pontos elszámoláshoz minden egyéb vagyontárgyat és igényt is figyelembe kell venni.

Ha március 15 után történik a válás akkor ezek a törvények érvényesek?
A feltett kérdéseim megállják a helyüket?

„ha anyagilag meg tudunk egyezni, mindezeket hogyan kell írásba foglalni ahhoz, hogy a bíróság ne támasszon akadályt a válás elé?”
A bíróságot nem is érdekli az egyezség tartalma: elég nyilatkozni, hogy megosztoztatok. (Amiben érdekli a tartalom, az a gyerekek elhelyezése, tartása, kapcsolattartás, az utolsó közös lakóhelyül szolgáló lakás használata.)

„Ha valamelyikünk elköltözne, az követelhet-e bármit is a másik féltől azon az alapon, hogy a másik maradt a lakásban”
Ha önként távozott, akkor nem.

„elegendő-e a bíróságnak egy mindkettőnk által jóváhagyott megállapodás, melyben leírjuk, hogy melyik hitelből ki mekkora részt vállal,”
A bíróságnak elég - a bankokat nem fogja érdekelni. ÉS ami rosszabb: kötni sem.

Azért ezt folyamatban lévő ügyekre, a hatálybalépés előtt kötött ügyletekre aligha kell majd alkalmazni.

Kedves Imma, Obuda Fan!
Most olvasom, hogy egy kis félreértés van köztetek a kérdésem miatt. Sajnálom.
A lakás különben 3+6,4+ 0,2=9,6m Ft-ba került (3=közös hitel, 6,4= férj különvagyona, 0,2=közös önrész, lakást 6,8ért vettük, hitel 6.6m volt)
Nem teljesen értem miről van szó (én csak egy laikus vagyok). Csak szerettem volna egy véleményt, mivel egy ügyvéd azt mondta, hogy a lakás teljes egészében a férjemé, a közösen befizetett 3m Ft az közös veszteség. A lakás értéke annyi most amennyit a férjem különvagyonából befizetett. ezt egy kicsit igazságtalannak éreztem.

Rosszhiszemű: aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudhatna róla.
4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai]

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

1, Rosszhiszeműségre hivatkozhatnék, hogy a párom nem volt elég gondos a pénzünk befektetésekor? Mivel nem tájékozódott eléggé az adott cég elleni végrehajtásokat láthatta volna. Ami már 2 éve is volt. A magas kamat feltételezi a kockáztatás tényét. Elmondása alapján tudta hogy kockáztat, kevéssel kezdte így duplázott folyamatosan.

4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben]

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg

2,Március 15 után kérhetem a párom felelősségre vonását a felsősségre hívatkozva , hogy térítse meg az okozott kárt a befektetett pénz felét?

3,Minden befektetés a nevére szól, van olyan amin nem a valós lakcíme van. Ezzel lehetne érvelni ellene?

Üdvözletem a Tisztelt Fórumtagoknak.

Válással kapcsolatban szeretnék segítséget, tanácsot kérni.
Jelenleg feleségemmel közös lakásban élünk, de a kapcsolatunk már több éve megromlott. Sajnos egyre nehezebb az "együttélés", emiatt jutottunk odáig, hogy a váláson gondolkodunk. Ami viszont gond, és nem tudom mi lehet a megoldás: a lakás hitelre lett annak idején vásárolva, kettőnk nevére, 50-50% tulajdonjoggal. A "sikeres" hitelszerződésünk eredménye, hogy jelenleg nagyobb a tartozás, mint a lakás piaci értéke, vagyis így eladni lehetetlenség. Ezen kívül van még pár kisebb személyi hitelünk is.
Tehát valójában nem vagyonmegosztásunk lenne, hanem adósságmegosztásunk. A gond az, hogy egyedül egyikünk se tudná a lakáshitelt fizetni és a lakást is fenntartani. Az, hogy valójában maradunk egy lakásban, vagy valamelyikünk elköltözik, másodlagos kérdés.
A fő kérdéseim: ha anyagilag meg tudunk egyezni, mindezeket hogyan kell írásba foglalni ahhoz, hogy a bíróság ne támasszon akadályt a válás elé?
Ha valamelyikünk elköltözne, az követelhet-e bármit is a másik féltől azon az alapon, hogy a másik maradt a lakásban, holott csak fele az övé?
A hiteltartozások "elosztása" miatt elegendő-e a bíróságnak egy mindkettőnk által jóváhagyott megállapodás, melyben leírjuk, hogy melyik hitelből ki mekkora részt vállal, vagy ezt a bíróság dönti el?
Illetve mindennek - mármint a válópernek - milyen költségei vannak?
Előre is köszönöm a válaszokat, további szép napot mindenkinek.

Nem elírás.

xxxxxxxx

Az új polgári törvénykönyv úgye nem jövő márciusban lép életbe. Remélem ez csak elírás volt.

Óbuda Fan

Ne haragudj, de az első két mondatot nem tudom értelmezni. Légy szíves ezt valahogy írd le nekem egyszerűbben!. A többit értem, ha önként megyek el a közös házból akkor nem kérhetek a feleségemtől semmit a többlet használatért. Különben a ház 50-50%-ban van megosztva.

A jelenleginél egyszerűbb lesz a megegyezéses válás az új polgári törvénykönyv jövő márciusi életbelépése után. Innentől kezdve a civil kódex szerint ugyanis nem feltétel, hogy a felek megállapodjanak a házastársi közös vagyon megosztásáról. A vagyonközösség a jövőben külön perben vagy szerződéssel szüntethető meg. (Magyar Nemzet)

A párom nevén van minden, akkor ha Ő nem kéri a keresetlevélben márc 15 után nekem kell perben vagy szerződéssel kérnem?

Papi07

A lakáshasználati jog ellenértéke az nem fog járni, ami aztán vagy jelent hátrányt, vagy nem, attól függ. Ha 50-50% közös vagyonú ingatlan, akkor nem. Viszont többlethasználati díjat nem követelhetsz, így ha most albérletet fizetsz, az nem fog megtérülni részben sem.

xxxxxxxx

Ha március 15. után indítod a pert, akkor ebben a kérdésben nem kell megállapodni.

Azt olvastam, hogy könnyebben lehet válni: Az új Ptk azonban a vagyoni kérdésekben való megállapodást már nem teszi a „közös megegyezéses” válás feltételévé.

1,Mit jelent ez?
2,Kimondják a válást vagyonmegosztás nélkül?
3,A felperesnek kérni-e kell?

El szeretnék válni a feleségemtől, már egy éve hogy elköltöztem a közös házunkból. Már többszőr olvastam utalást arra nézve, hogy a vagyonmegosztás szempontjából hátrányokkal jár ez számomra, de konkrétan sehol nem szerepelt, hogy mik ezek a hátrányok. Megköszönném, ha valaki ismertetné velem ezeket.