Válás, vagyonmegosztás

Nem fogod elhinni: annak kell kérnie, aki válni akar.

1, Az új Ptk.-ban hogyan történik a válás ha nem kell megegyezni a vagyonmegosztásban?

2, Kinek kell kérnie?

Nem, az különvagyon.

Amit édesapám dolgozott az is közös vagyon az együttélés alatt?

Igen igen... így van elkülönül a kettő. Így gondoltam.

Ami a te munkád volt benne, az közös vagyon, nem különvagyon. Legalábbis amit az együttélés alatt dolgoztál a házon.

Én mondjuk úgy vagyok, hogy a házasság és együtt élés előtt ráköltöttem a házra x összeget. Ezen kívül én építettem fel édesaspámmal ez xx összeg (szakértővel számoltatom ki mekkora munkadíj ez), ismerős csinálta a villanyszerelést nekem ingyen de ez is xxx összeg, ezen kívül a házasság alatt ráköltöttünk közösen xxyy összeget. + vannak még egyéb dolgok. Én összeadtam az X+xx+xxx+xxyy/2 összegeket és ezt bizonyítom. Gondolom a feleségemnek is ugyan így kell bizonyítania amit ő a házra költött, ez a hitel amit felvett y összeg + házasság előtti pénze amit ráköltött yy összeg és a közösen ráköltött xxyyy fele. Így az ő része y+yy+xxyy/2 összeg. Ezek adnak 1-1 szép számsort és adódik kinek mennyi a százalékos része a házban...nemde?

Üdvözlet,
remélem, valaki tud segíteni az ügyben, szívesen venném egy tapasztalt szakember válaszát.

1991-ben a német családjogi bíróság gyermek- és asszonytartást állapított meg számomra. Férjem, akitől 1994-ben végül sikerült elválnom, ismeretlen helyre távozott, és a mai napig nem tudtam hollétét felderíteni. Most kiderült, hogy Romániában él, időközben vállalkozásokat hozott létre és valószínűleg szándékosan titkolta el tartózkodási helyét és vagyoni helyzetét.

Én a két,időközben felnőtté vált gyermek nevelését egyedül, pénzügyi támogatás nélkül végeztem, sem gyerektartást, sem a számomra megállapított asszonytartást ő soha nem fizetett. Ezzel megakadályozta, hogy tanulhassak, magamról megfelelő módon gondoskodhassak.

Kérdésem, hogy ennyi idő után, mivel hollétéről most szereztem tudomást, és egy EU országban tartózkodik, tudok-e behajtást kezdeményezni.

Köszönettel várom válaszukat és boldog új évet kívánok!

HA úgy gondolod, hogy nagyobb százalékban a tiéd, ezt először neked kell bizonyítani. Ez a része még nem elsősorban szakkérdés, nyilván okirati, illetve tanúbizonyítás a leginkább valószínű. Ha aztán ez a bizonyítás lefolyt, akkor meg kell állapítani az ingatlan értékét. Ha ebben megállapodtok, akkor nem kell szakértő, ha nem tudtok az értékben megállapodni, akkor a bíróság erre kirendel egy szakértőt. Aztán valaki magához váltja a másik részét, vagy ha ezt egyik fél sem tudja megtenni, vagy nem kívánja megtenni, a bíróság elrendeli az árverést.
Annak, hogy a fiadnak ajándékozod a részed, annyi a jelentősége, hogy a fiadnak is perben kell majd állnia.

Úgy tudom felértékelik, szakértő kiszámítja kinek mekkora a % része. Aztán ha jól tudom a megállapított jelenlegi érték alapján és a % alapján állapítják meg kinek mi jár....

Cáfoljatok meg ha rosszul tudom.

Hogyan lehet egy családi házat megosztani?

Mi van akkor ha 50 %-ban feles, de én úgy gondolom, hogy nagyobb % az enyém szülői anyagi támogatás miatt. A részem a gyermekemnek ajándékozom haszonélvezet megtartásával, akkor mi történik a párom részével? Hogyan történik az Ő kifizetése?

xxxxxxxx

„Az ilyen, alkuszi tevékenységhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye szükséges. A piacfelügyelet is ellátó jegybanktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Civis Globál Brókerház Zrt. esetében felmerült az engedély nélküli portfoliókezelési tevékenység gyanúja.

Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben, és már korábban nyilvánosságra hozta a honlapján, hogy a társaság nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely szükséges a befektetési szolgáltatáshoz.”

Főszabály szerint az, hogy az egyik félnek nincs tevékenységi engedélye a szolgáltatás nyújtására, nem érvénytelenségi ok. Hogy az adott esetben, figyelemmel ennek az adott cégnek a működésére, lehet-e érvénytelenségi okot találni, azt ennyi információ alapján nem lehet eldönteni szerintem.

„2,Így kérhetem a befektetett pénz felét a férjemtől?”

Ha az ügylet érvénytelen, akkor is a brókerházzal van elszámolnivalód, nem a férjeddel.

Immaculata

Igen, a kérdező azt kérdezte, mennyivel kell megváltania, ezt pedig alapvetően hibásan válaszoltad meg.

A Csjt. Kommentár szerint, amit ezek szerint mégis idézni vagyok kénytelen:

"Közös vagyont eredményez a közös hitel igénybevételével történt vagyonszerzés is. Ez legtipikusabb esetben építési kölcsön, munkáltatói hitel lakás vásárlásához, de ideértendő például a magánszemélytől gépkocsi vásárlására kapott kölcsön is, függetlenül attól, hogy a kölcsönt melyik fél vette fel.
A közös hitel ráfordításával szerzett vagyon éppúgy egyenlő arányú osztatlan közös tulajdont eredményez, mint ha a kérdéses ellenértéket a házastársak készpénzből fedezték volna. Ezen semmit nem változtat az a tény, hogy a felek utóbb az életközösség megszakítása után a hitelt milyen arányban fizették vissza (avagy valamelyik fél szülője akár az életközösség alatt, akár az életközösség megszakítása után). Így önmagában a közös adósság többlettörlesztése (egyedüli törlesztése) többlettulajdoni hányadot, tulajdoni hányad iránti igényt nem alapoz meg."

Megjegyzem, ez teljes mértékben megfelel a bírói gyakorlatnak is.

És ezért van jelentősége, hogy melyik "rubrikába" kell beírni a kölcsönt, mert te szépen összemosod a kölcsönből szerzett vagyontárgyat és a hiteltörlesztést, holott azt nem lehet összemosni.

És egyébként az álláspontoddal ellentétben éppen az lenne kifogásolható, ha nem ez lenne a bírói gyakorlat, hanem amit te szeretnél, mert az az egyik házastársa egyoldalúan róná a kölcsönből vásárolt vagyontárgy értékcsökkenésének vagy növekedésének a kockázatát.

A kaotikus logikád nem a Csjt-re épül.

Kedves Imma, Óbuda Fan!

köszönöm szépen a segítséget!

kkkk

1,Nem tudom elég egyértelmű-e amit kérdezni szerettem volna érvénytelen jogügyletről van szó, ha Civis Globál Brókerház ahol a befektetést vásárolta a férjem nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely szükséges a befektetési szolgáltatáshoz? Így érvénytelen a szerződés a férjem és az ő szerződő partnere között?

2,Így kérhetem a befektetett pénz felét a férjemtől?

1,Nem tudom elég egyértelmű-e amit kérdezni szerettem volna érvénytelen jogügyletről van szó, ha Civis Globál Brókerház ahol a befektetést vásárolta a férjem nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely szükséges a befektetési szolgáltatáshoz? Így érvénytelen a szerződés a férjem és az ő szerződő partnere között?

2,Így kérhetem a befektetett pénz felét a férjemtől?

Akkor tudsz azzal érvelni, ha a férjed és az ő szerződő partnere közti ügylet maga érvénytelen, egyébként nem.

Ezt a választ kaptam,hogy érvénytelen jogügyletre hivatkozhatnék-e.

És ebben az esetben hivatkozhatnék rá?
Ez az origón olvasható egy cikkben.

Az ilyen, alkuszi tevékenységhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye szükséges. A piacfelügyelet is ellátó jegybanktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Civis Globál Brókerház Zrt. esetében felmerült az engedély nélküli portfoliókezelési tevékenység gyanúja.

Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben, és már korábban nyilvánosságra hozta a honlapján, hogy a társaság nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely szükséges a befektetési szolgáltatáshoz.

Ez már lassan átmegy tragikomédiába.

A kérdező sem állította azt, hogy közös vagyonnak tekinti a férje külön vagyonát. Hol olvastál ilyet? Csak azt szeretné tudni, hogy mennyit kell fizetnie a megváltásnál és mennyi jár neki ha átadja az ingatlant.

Idézek a szövegből:
„Nekem az jött ki, hogy 16% illet engem, 84% őt. Pénzesítve 1m Ft körüli összeggel tartozik nekem. ”

Teljesen egyértelmű, hogy elfogadja azt a tényt, hogy a külön vagyonból megváltott lakáshányad, az külön vagyont képez.

Kedves KKKKKKKK, ha nem értesz ezzel egyet, akkor írj légyszí.

A Csjt. is azt mondja, hogy külön vagyon a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Márpedig Ti mást állítotok, úgyhogy Nektek kell igazolni, hogy a férj külön vagyonának a közös vagyonba utalását, a lemondás szándékával tette.

Jah, a kaotikus logikám a Csjt-re épül. Obudafan, a tiéd mire?

„Emellett a másik, ettől teljes mértékben különálló tétel a közös hitel, amit akkor is külön kell számolni (a vagyonmérlegbe is külön kell a perben felvenni), ha éppen ennek a lakásnak a megvételére lett fordítva.”

Mire másra fordítódott, amikor a hitelt az eladó kapja közvetlenül a banktól?

Ha a felek osztozkodnak nem etikus kizárólag a lakás vételi árát venni alapul és abban a hitben hagyni a kérdezőt, hogy egyéb költsége nem lesz. Ez kb. olyan, mint amikor megveszel egy 5e Ft-os kávégépet és utólag mondják meg, hogy a hozzá való filtert külön kell ám megvenni, bár más polcon van és más cikkszám alatt, nem tartozik a vételhez, de ha a gépet akarod használni, akkor azt is vedd meg 15e Ft-ért.

Most komolyan, ki a fenét érdekel, hogy te melyik rublikában követeled a közös hitel megosztását?

„ ugyanis senki sem köteles a külön vagyonát a közös vagyon kiadásaira fordítani mindaddig, amíg a közös vagyonból a terhek fedezhetők.”

Persze, hogy nem köteles, csak itt éppen ez történt a kérdező szerint.

„Jah, tényleg én nem értem.......”

Valóban te nem érted.

„Obudafan első mondatában a Csjt-re hivatkozott. Hát legyen. Idézze.”

OK, csak tisztázzuk, hogy mit vitatsz abból, amit leírtam. Ha jól értem, azt vitatod, hogy a közös kölcsönből megvásárolt vagyontárgy akkor is közös vagyon, ha a hitelt az egyik fél különvagyonából fizették vissza, mert a te kaotikus számításodban ha van egyáltalán logika, akkor az az ezzel ellentétes "logikára" épül.

Természetesen szívesen idézem a Csjt. Kommentárt, ha ezt vitatod.

Olyan állításokat vitatsz, amelyek el sem hangzottak.

Ha már itt vagyok:

„elvi tévedésed mellett a tényállást sem érted, ”

„A 200e Ft önrészről nem lehet tudni, hogy közös-e, ”

Jah, tényleg én nem értem.......

Szerintem nem lettél megszólítva.

Obudafan első mondatában a Csjt-re hivatkozott. Hát legyen. Idézze.

Megjegyzem Te sem idéztél egyetlen egy szakaszt sem. Ennek a sok kérdésnek semmi jelentősége, ameddig a "hivatkozott" Csjt. szakaszokat nem tálaljátok.

Egyébként téves az a feltevésetek, miszerint:
„életközösség alatt a közös vagyon terhére teljesített, közös célú kiadásoknak nincs jelentőség”
„Ezzel a közös tartozással meg az történt, hogy a férj a különvagyonából fizette ki, amiből az következik, hogy a feleségtől ennek a felének a megtérítését követelheti.
”
ugyanis senki sem köteles a külön vagyonát a közös vagyon kiadásaira fordítani mindaddig, amíg a közös vagyonból a terhek fedezhetők.

Melyiket nem hiszed el másképp? Azt, hogy vélelmezik a közös vagyont? Vagy azt, hogy a vagyonmegosztásban jelenértékkel kell számolni? Vagy azt, hogy az életközösség alatt a közös vagyon terhére teljesített, közös célú kiadásoknak nincs jelentősége? Esetleg a beszámítás lehetőségét?

Kedves Obudafan!

Kérem, hogy az összes állításodat a Csjt. megfelelő szakaszával támaszd alá.

„A lakás annyit ér, amennyit összességében kifizettetek érte. A hitel miatt a teljes összeggel kell számolni és nem a forgalmi értékével.

Tehát 6,6 + 3 + 6,4 = 16 mFt

Ennyit fizettetek érte függetlenül attól, hogy az a lakás most sem ér többet, mint az adásvételi szerződésen szereplő 6,8 mFt.

Ha a férjed fizet ki, akkor a 9,6 mFt-nek a fele jár neked, 4,8 mFt,
ha te fizeted ki a férjed, akkor megfizeted neki a 6,4 mFt-ot és a 9,6 mFt-nak a felét. Vagyis 11,2 mFt-ot.”

Az a baj, hogy ennek a Csjt-hez nem sok köze van. A lakás annyit ér, amennyit most jelenleg ér, teljesen lényegtelen, hogy annak idején mikor és mennyit fizettek érte. (Jellemzően a jelenlegi lakáspiaci helyzetben nem feltétlenül ér annyit, mint amennyit kifizettek érte.)

Ez a lakás közös hitelből lett megvásárolva, tehát közös vagyon. (A 200e Ft önrészről nem lehet tudni, hogy közös-e, de ez a teljes vételárhoz képest lényegtelen, másrészt a bíróság is azt fogja vélelmezni, hogy ez közös vagyon.)

Tehát aki megváltja magához a másik részét, az a lakás jelenlegi forgalmi értékének a felét kell megfizesse.

Emellett a másik, ettől teljes mértékben különálló tétel a közös hitel, amit akkor is külön kell számolni (a vagyonmérlegbe is külön kell a perben felvenni), ha éppen ennek a lakásnak a megvételére lett fordítva.

Ezzel a közös tartozással meg az történt, hogy a férj a különvagyonából fizette ki, amiből az következik, hogy a feleségtől ennek a felének a megtérítését követelheti.

Na most, attól függően, hogy ki váltja magához a másik hányadát, kell ez utóbbi tartozást az előbbibe beszámítani, vagy azzal megnövelni.

(Most arról nem is beszélve, hogy az elvi tévedésed mellett a tényállást sem érted, mert nem fizettek ki összesen 16M Ft-ot közösen sem a lakással összefüggésben, bár ennek egyébként a véleményeddel ellentétben semmi jelentősége.)