Válás, vagyonmegosztás

koszonom a gyors valaszat

Sziasztok, elnézést, ha korábban már szereplő kérdést ismétlek, de válás ügyben nagyon járatlan vagyok szerencsére. Most is az anyukámról van szó, ő készül válni és a házuk elosztása a vita tárgya. Van egy családi házuk, amire még az esküvő előtt kötötték meg az adásvételi szerződést, rá két hónapra összeházasodtak, majd a fennmaradó vételár kifizetésére, és a tulajdonjog átruházására már az esküvőt követően került sor. De az egészet a férje nevére vették, hogy miért, azt nem tudom. Mi a helyzet ilyenkor, kié a ház, ha 21 év után most válni készülnek? Mi számít? Az első adásvételi szerződés megkötése, és akkor már hozott vagyonnak számít a ház, vagy a teljes vételár kifizetésének időpontja, és akkor közösen szerzett vagyon?
Ha valaki tud ebben segíteni, azt nagyon megköszönném!
Üdv. mindenkinek.
nagyneand

A házasságkötés előtti ki-ki bevitt különvagyonának százalékos aránya ma is megvan, a házasságkötést követően ráköltött mindenösszes pénz pedig mind házastársi vagyonközösség fele-fele.

Az hogy a férj nevén van az ingatlan csak bonyolítja- de nem akadályozza a tulajdon- és vagyoni érték megosztását.

Üljenek le és számoljanak, és próbáljanak közös nevezőre jutni, mert ha ez okés akkor EZ benne lesz a 12 ezer forint válóper illetékbe, ellenkező esetben megállapítási és azt követő megosztási per lesz, mely hosszú és költséges + "hízlalja" az ügyvédet...

A váláskori vagyonmegosztásról a megállapodást foglalják írásba, írják mindketten alá, és adják be a bíróságnak.

Monalisa
laikus hozzászóló

Azért mert az egyik vagy másik nevén van kizárólagosan egy ingatlan, attól az még félig a másik tulajdona is., földhivatali ingatlannyílvántartáson kívüli tulajdonlás fogalma. Persze a különvagyon(ok) százalékosan figyelembe veendő a 100% tulajdonból, a többi ami felezendő.

Az ingóságokat is osszák meg egymás közt, illetve írják azt: azok megosztásában megegyeztünk.

Kedves Mindenki!
Osztrák férjemtől szeretnék elválni.
Mo-i válás elindítása majdnem hogy szóba sem jöhet, nem jönne el:-(
Hónapokkal ezelőtt megállapodtunk, hogy Ausztriában fogunk válni. (a vagyon felosztásban is megegyezünk)
Közben én is megkértem egy osztrák ügyvédet, hogy el tudná-e vállalni az ügyet. Kb. 2000 euro lenne az összeg.
Azóta a férjjel nem igazán lehet tárgyalni. Mellette elég sok dolog folyik(cégbezárás, ingatlan értékesítés sb).
Alig tudom elérni telefonon, ha mégis, akkor nem lehet vele érdemileg tárgyalni. Szóval nem is tudom, hogy mi történik vele. Ezért szeretnék minél hamarabb elválni tőle.
Az osztrák ügyvédre most pillanatnyilag nincs pénzem. Egyszerűen van-e valami más megoldás? Követségen keresztül lehet-e ilyesmit kezdeményezni stb.Köszönöm
Monika

Ha Ausztriában szeretnél válni, akkor osztrák jogászt kell kérdezned. Ha se ide, se oda nem nem megy el, akkor te jársz jobban, ha itthon indítod el a válást, már ha egyáltalán erre lehetőség van. (Ha már 6 hónapja itthon tartózkodsz, akkor lehetőség van rá.)

Párommal már 5 éve élettársi viszonyban vagyunk egy szolgálati garzon lakásban voltunk. Két évvel ezelőtt vettünk egy 12,5 Mft-os ingatlant, úgy hogy az ő szülei adtak bele 500 eFt-ot foglalónak, a többit 100%-ban hitelre. A tulajdonrész fele-fele arányban van. Az én jövedelmem 2/3 míg az övé 1/3 mértékű.

Mivel összerugtuk a port, ezért tavaly augusztusban kihívtam a vásárláskor megjelent értékbecslőt, aki 14,2 MFt-ra értékelte az ingatlant annak ellenére, hogy felújítás nem történt (nyomott áron vettük). A bank részére 2 év alatt törlesztettünk 2 MFt-ot.

Mindkettőnk szülei anyagilag is és élőmunkával is támogattak, hol folyószámlára, hol csak kézbe, és emelet mindketten felvettünk személyi kölcsönt kb. egyenlő arányban.

Eddigi megegyezés szerint mivel kiábrándult a házból, kéri hogy fizessem ki de csak annyival hajlandó elmenni, amit kiegészítve tud venni magának egy panelt.

A következőket vázolta fel:A banknak kamatokkal együtt befizetett összeg 50%-a ( 1MFt ), az értékbecsüs /világválság előtti/ becslésének 50%-a ( 1MFt ), a kapott foglaló 500 eFt, és valamennyi ingóság 50 %-a, meg a szülei által nyújtott támogatások összege (amit nem hajlandó kiszámolni, csak akkor, ha már én voltam ügyvédnél). Összesen 2,5 MFt + ingóság 50%-a + szülő támogatás.

Voltam ügyvédnél kettőnél is és teljesen mást mondtak, hogy neki mi jár, ezért teszem fel itt a kérdést, valamint holnap elmegyek egy harmadikhoz is : (

1. A kérdésem, hogy jogosan tart-e igényt egyáltalán az 50 %-ra, vagy ez változik ingatlan és az ingóság esetében, a jövedelem függvényében? Teszem azt mindkettőnél jövedelemarányos, vagy ingatlan 50-50% ingóság 2/3-1/3 arány?
2. Ha ki kell fizetnem, akkor a bank részére teljes egészében az én fizetésemből havonta átutalt összeg (összesen 2MFt) 50%-ra tarthat igényt vagy, csak a kiegyenlített tőke 50%-a ami a banki elszámolás alapján 260 eFt. Ha eladnánk a házat 12 MFt-ért és a bank kiegyenlítené a kölcsönt akkor is csak ennyi maradna, amin lehetne osztozni. A befizetett kamatot meg ne tőlem, hanem a banktól kérje.
3. A család által nyújtott támogatást kérheti-e tőlem ill. vica-verza én kérhetem-e tőle a mienket? Számításaim alapján az én családom a két év alatt kb 1MFt-al többet támogatott, mint az övé, ezt levonhatnám-e a kifizetésre kalkulált összegből?
4. Figyelembe kell-e vennem az erős értékbecsüs ingatlanárat, vagy kérhetek-e másikat amit vagy elfogad, vagy nem, és az alapján fizetek neki? Tudom a vagyonmegosztási peren úgyis rendelnek ki, de én ennél hamarabb meg akarok egyezni vele.
5. A felvett kölcsön osztásakor mit kell számolni a felvett összeg nagyságát, vagy a még hátralévő törlesztő részletek összegét? Én 1,5 Mft vettem fel 6 évre 2 év letelt + 500 eFt hitelkártya, ő 1,2 MFt-ot 8 évre 1 év letelt. Saját hitelek, nem vagyunk adóstársai egymásnak. A kalkulált összegből levonhatnám-e az én vállamat nyomó hitelkülönbözetet?

Még olyan gondom van, hogy ha eladjuk nyomott áron az ingatlant 12 MFt-ért (talán ez még reális) az elmúl két év 2Mft-ját és a felvett személyi kölcsönöket bukjuk ami nagy lóvé.

Az élettársak a vagyonközösség fennállása alatt a szerzéshez való hozzájárulásuk arányában szereznek közös vagyont. A háztartásban végzett munka értéke is hozzájárulásnak számít. Ha a hozzájárulás aránya nem állapítható meg, akkor a közös tulajdoni hányadok 1/2-1/2 arányúak.

Nem számít közös vagyonnak az, ami már a vagyonközösség kezdete előtt is valamelyik fél különvagyonában állt, továbbá az ami örökségként illetve kifejezetten neki juttatott ajándékként háramlott rá. (Ugyanakkor közszerzemény a különvagyon hozadéka.)

A közös vagyonnak a negatívumok (tartozások) is részei, ezek a feleket a abban az arányban terhelik, amilyen arányban a közös vagyon megoszlik köztük. (A példa kedvéért: ha van egy ingatlanuk, ami 2/3-1/3 arányban illeti meg őket, és van egy közös kölcsön is, akkor az utóbbit ugyanebben az arányban kell törleszteniük.

(Ha az ingatlan valós tulajdoni arányait esetleg bíróságnak kell is megállapítania, az nem jelenti egyszersmind a közös tulajdon megszüntetését. Azt külön kérni kell, és nem feltétlenül az lesz a módja, hogy az egyik tulajdonos magához váltja a másik részét.)

Szeretnék érdeklődni, hogy a bíróság előtt megállja-e a helyét egy a két házastárs által tanúk jelenlétében aláírt papír, mely szerint nincs a másik fél felé már semmilyen anyagi követelése?
Vagy mindenképp ügyvédi ellenjegyzés szükséges hozzá?
Tehát ha én most kifizetem a tartozást, és csak 1 általunk készített papír készül róla, akkor ő még a bíróságon követelhet ezt-azt, ugye?
Tudom, h én vagyok a rossz ember, h megrendült a bizalmam, de hát sajnos ilyen vagyok.

A válaszokat előre is köszönöm!

Mikka8Makka!

Bármilyen ingatlannal kapcsolatos jogügylet (akár annak kijelentése is, hogy nincsen vele kapcsolatos követelése, házastársi közös vagyon megosztás címén a másik házastárs tulajdonába kerül) csak ügyvédi ellenjegyzés mellett érvényes. Az ingókat ügyvéd nélkül is megoszthatják, pláne ha foganatba is ment, elég a bíróság előtt ezt kijelenteni, még felsorolni sem kell őket.

A papír meg valamennyit akkor is számít azért a bíróság előtt, ha valamilyen okból alakilag nem teljesen rendben lévő, de a másik elismeri, hogy ő írta alá, azt ugyanis csak meg kell neki indokolnia, hogy mégis mitől változott meg az álláspontja. Ez ugyan a bíróságot nem köti, ellentétben a szabályos ügyvédi ellenjegyzéses vagyonmegosztással szemben, de a bizonyítékok körében valamilyen szinten mérlegeli. Üdv:

Érvényes az ügyvédi ellenjegyzés nélkül is - csak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan.

Ami a konkrét kérdést illeti: a tanúk által is hitelesített nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokirat. Ettől, persze, bármelyik fél állíthatja, hogy neki mégis maradt követelése a másikkal szemben - de ezt neki kell bizonyítania. A követelés létezését és összegét egyaránt.

Tisztelt dr. Grád András Úr,

Köszönöm a válaszát!
Csak ingóságról lenne szó, és tudom, hogy csak akkor válhatunk el, ha már mindenben sikerült megegyeznünk.
Tehát, ha írunk egy papírt, melyben rögzítjük, hogy a másik fél felé már nincs semmilyen anyagi követelésünk, akkor nyugodtan átadhatom neki a fennmaradó tartozásom, mert azzal már nem tud bíróság előtt sem visszaélni?
Ugye jól értettem?

Köszönettel: mikka

„akkor nyugodtan átadhatom neki a fennmaradó tartozásom,”
Azért kérjél csak bizonylatot.

Mikka!

Csatlakozom tanult kollegámhoz: B Á R M I T ad át egy per során az ellenfélnek (az időzített bomba kivételével) legyen róla általa aláírt elismervénye, és ha nem maga írta saját kezűleg, akkor két tanú is kell! Üdv:

Nagyon köszönöm a gyors válaszokat! :)
Az időzített bombát papírok nélkül adom át! :))

Letöltöttem egy "Házassági vagyonközösséget megszüntető megállapodás" mintáját a magyarorszag.hu oldalról.
Azt átírom, és 2 tanú jelenlétében átadom a pénzt, és közösen aláírjuk.
Akkor gondolom ez így rendben lesz, ugye?

Mikka

Mikka!

Emberi számítások szerint működni fog a dolog, de nyilván nem lehet valamire teljesen látátlanban teljes felelősséggel rábólintani. Üdv:

A dokumentumot átküldhetném email-ben egy véleményezésre?
Nagyon hálás lennék érte!
Köszönöm!

Oké, jöjjön!

Helló! 17 éve folyik a válóperem!

Huszonkét éve élettársam anyjától kérésére megvásároltam üres lakóingatlanuk felét, saját vagyonomból, másik fele már élettársam nevén volt, így az ő nevére lett megíratva a szerződés; anyja, életében lányának ajándékozza majdani anyai örökrészét. Anyám unszolására utólag, anyóstól és nejemtől sajátkezű elismervényeket kértem, miszerint hozott vagyonomból vettem meg az ingatlanrészt, és kérésemre nejem azt köteles értékesíteni és annak fele árát átadni. Négy év múlva a feleségem a munkahelyi szeretője miatt elvált, ezen ingatlant, mivel a nevén volt, szeretőjére iratta, és vagyonmegosztási széljegyzetet iratott ingatlanomra, melybe befogadtam. A válás alatt az anyjától megvett ingatlanrészem miatt külön pert indítottam exem ellen, a bíróság döntése: ez az ingatlanügy a vagyonmegosztásba tartozik. Az első vagyonmegosztó tárgyalásra idézett ex anyósom a megjelenés előtt meghal: Vagy lányát pártolja, akkor az írásszakértő az elismervényekkel bizonyítja rá, hogy hazudik és csal, vagy lánya ellen vall, ekkor becsületes, de lányának okoz bajt! A bíróság ekkor felfüggeszti a pert. Tíz év múlva tudom csak újraindítani a pert, 1995-ben vállalkozásom veszteségesen megszünt, de az árúkészlet felére /Ft./ igényt tartana.
Mire számíthatok a vagyonmegosztás folytatásában?
Az ajándék visszakövetelhető-e, ha az ajándékozott méltatlanná válik? Köszönöm. daja.

Daja!

Egy-két dolog nem tiszta, és enélkül nem nagyon tudok mit válaszolni. Az élettárs, akinek az anyjától megvásárolta a lakást, az azonos a később feleségeként emlegetett hölggyel? Tételezzük fel a valószínűbbet, hogy igen. Ebben az esetben sem világos, hogy mi is történt mostanáig a bontóperben, amelyben ezek szerint a házastársi közös vagyon megosztását is tárgyalják. Gyanítom, hogy el kellett különítsék a vagyonjogi részt harmadik személyek perbenállása miatt, vagy már eleve külön per indult. Hogy áll ez a bizonyos vagyonmegosztási per? Értem, hogy az Ön ingatlanára perfeljegyzés került, de pl. miért nem került a másikra, amelyiknek ha jól értem, Ön ingatlan-nyilvántartáson kívül 1/2 részben tulajdonosa. Vagy azon is van, csak nem írta? stb. Meglehetősen nehéz egy ilyen összetett ügyben ennyi alapján segíteni, főleg, hogy igazából mit szeretne tudni. Amit ennyi alapján is bizton mondhatok, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Strasbourgban a per indokolatlan elhúzódására tekintettel tuti nyerne 1-2 millió forintot a per kimenetelétől függetlenül, sőt, ez az a kivételes eset, amikor meg sem kell várni a jogerős ítéletet, máris Strasbourghoz lehet fordulni! Üdv:

Üdv: Csak az utolsó mondat magyarázata: 78-ban még házasságkötésünk előtt vettem egy használt kiskocsit 12 éves Ladám mellé, annak eladásáig, hogy ne piszkáljanak a két kocsi miatt, élettársam nevére írattam, most ennek eladási árát is követeli azzal, hogy neki ajándékoztam, de még jogosítványa sem volt! Ezért volt a kérdés az ajándék visszavonásáról.Másrészt, az anyóstól vásárolt, de nejemre iratott ingatlanrész mai árát az általuk írt elismervények alapján hogyan követelhetem a vagyonmegosztás során? Előre is köszönöm. daja.

Daja!

Igaza van, erre a konkrét kérdésére nem válaszoltam: Az ajándék visszakövetelésének több oka lehetséges.

1. Az a körpülmény, amire tekintettel az ajándékozás történt, utóbb végleg meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
2. Az ajándékozónak a visszakövetelt ajándékra a létfenntartása érdekében van szüksége, és a megajándékozott létfenntartását a visszaadás nem fenyegeti.
3. A megajándékozott vagy közeli hozzátartozója valami súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben.

Esetünkben erre a harmadikra lehetne elvben hivatkozni, de nem látom egyértelműnek ezt a súlyos jogsértést. Önmagában az, hogy elvált meg pert indított Ön ellen, még nem súlyos jogsértés.

Daja!

Ami az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonát illeti, ezt a vagyonjogi peren belül, mint tulajdoni igényt követelheti, ha jól értem megvannak az okirati bizonyítékok, azok alapján.

Üdv! köszönöm a gyors reagálást, igen, ugyanaz a feleség, a válást 1997-ben kimondták, csak ezután került sor a vagyoni részre, mely tisztázásához az anyóst beidézték, mivel a külön ellenük indított peremet a bíróság összevonatta a vagyonmegosztással, de erre az egyszerű, de becsületes anyós már nem jött el, mert előtte meghalt. Gondolom, nem akart a lánya ellen tanúskodni, viszont a kezemben van mindkettőjük írásos nyilatkozata arról, hogy valójában én vettem meg anyóstól lánya örökrészét, hozott vagyonomból, ezt az igazságügyi írásszakértő azonnal megmondja!Így mindenképen benne lett volna a kakiban!Feltételezem, ez túl sok volt neki. Lánya, a felperes ezután igyekezett agyonhallgatni az ügyet tíz évig, közben a telkem semmire sem jó hátsó részét nem tudtam eladni a szomszédnak, mert exem széljegyzetet iratott rá, ami csak akkor derült ki, amikor a vevőm kikérte a földh.lapot. Az én akkori ügyvédem nem mozdult rá a vitatott anyós-ingatlanra, én meg nem ismertem, mit lehetne tenni ezügyben. "Strassburg" ezt megszüntetné?