Meg kell nézni, hogy mennyit érhetett az autó az életközösség megszakadásakor, és mennyi volt az ez után kifizetett hitel és akkor el lehet dönteni, hogy érdemes-e ezt firtatni. Autó esetén a számok igen gyakran úgy alakulnak, hogy nem.
Persze. És megfizeted neki az általa teljesített törlesztés felét.
Más vagyontárgy nem is volt?
Üdvözletem!
Szeretnék tájékoztatást kérni milyen lehetőségeim vannak, vannak-e lehetőségeim? 2015-ben kimondták a válást, de vagyonmegosztás nem volt. 2008-ban vásároltunk közösen egy autot hitelre. Hitelt 7,5 évig közösen fizettük, utána ő mert kizárolag ő használta. A hitel idén júliusban járt le, melyet az exem fizetett a válás után, mert ő használta a kocsit, a kocsi kulcsát elzárta előlem illetve magánál tartotta vagyis számomra nem biztosította a használat lehetőségét sem. Kérdésem, hogy kérhetem-e a kocsi értékének a felét?
Segítséget előre is megköszönöm.
Nem ajándékozhatod el.
Ha már zajlik a vagyonmegosztás, sőt egy nem jogerős ítélet is van már /fellebbezés van folyamatban/ akkor a vita tárgyát képező ingatlan rám eső részét elajándékozhatom a gyerekeimnek?
Köszönöm segítségüket!
Amit beletettél, az a különvagyonod, de nem így kell számolni.
Azt kell megnézni, hogy annak idején a te különvagyoni hozzájárulásod hány százaléka volt az új ingatlan vételárának (illetve ha a vásárlás mellett jelentős összegű ráfordításotok is volt, akkor az össz bekerülési értéknek.)
Ilyen arányban a különvagyonod az ingatlan, a fennmaradó rész közös vagyon, tehát feleződik.
Ha pedig a közös tulajdont megszüntetitek, akkor a fenti arányok szerint kell a mai érték alapján kifizetni a másikat.
Szép napot
Én most jutottam el oda hogy elválok. Nem tudom hogy mennyire számít az hogy nekem már azelőtt is volt lakásom mielőtt egybekeltünk. Miután megházasodtam eladtam és annak az árából + lakáshitel vettem építkeztünk. Ha eladjuk azt amit felépítettünk, akkor abból számíthatok a beletett lakás árra plusz a fennmaradó felére? Mert az már ő előtte is meg volt.
Nekem csak ennyi lenne a kérdésem.
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ezt mire érted? :)
Szerinted?
Konkrét számítást azért ne várj egy fórumtól, de ha nála marad a gyerek, akkor te a lakott érték rád eső részét kapod meg, mínusz a közös hitel fele. De a rád eső rész nem 50%, hanem nagyobb, hiszen a lakástakarék miatt van az ingatlanban tulajdoni hányadod. A lakott érték viszont csak 50-70%-a a beköltözhető értéknek.
Ha a gyerek az egyik szülővel marad az ingatlanban, akkor a csok-ot nem kell visszafizetni, csak a kölcsönt.
Üdvözlet!
2 éve vagyunk házasok, 1 éve vettünk egy ingatlant ami egy feleségem részéről származó gyermek és egy tervezett gyermekre,felvett csokkal terhelt. Minden vagyon közös,3M hitel van a lakáson,szintén 3M az a vagyon amiből megvettük és,felújítottuk az ingatlant. Nekem a kapcsolat előtt volt lakástakarékom aminek a fele idején házasodtunk össze, az bele lett fektetve a lakás árba (1,2M).
Feleségem válni akar, én 3millióra tartanék igényt, mivel az ingatlan értéke az infláció és a felújítás után megduplázódott. Jelenleg kb 12M-t ér.
Ő nem hajlandó adni nekem 3milliót csak 2-t. Jogosan tenné ezt?
Még nem voltam ügyvédnél, itt érdeklődöm először.
Esetleg kiváltanám Őt és a két gyermekre felvett csokot, hogy maradhassak a lakásban, de úgy tudom ez az út drágább és nehezebb folyamat, mintha Ő maradna a gyermekével és engem fizetne ki.
A tervezett gyermekre felvett csokot azt közössen kell visszafizetni, vagy,ha marad az ingatlanban Őt terheli?
Válaszokat előre is,köszönöm.
Köszönöm mindenki vàlaszàt! :)
Kovács_Béla_Sándor
Mindig. :)
G62494
Ha közös döntés volt, hogy ebből a gyerekek kapnak lakást, akkor szerintem nem követelheti tőled.
(Milyen türelmes vagy ma, Kolléga. :) )
Nagy Anikó
Ha igazolhatóan ő vitte el az autót, akkor főszabály szerint neki kell viselnie a kárveszélyt. Te csak akkor viseled a kárt, ha igazolja, hogy a te felróható magatartásod miatt történt a kár. A biztosítós dologgal ezt próbálja.
Többlethasználati díjat csak akkor kérhet, ha kifejezte az igényét, hogy beköltözzön, de te ezt meghiúsítottad.
Üdvözletem!
2013 júliusában kiderült hogy van férjemnek valakije majd hozzá költözött.
Akkor meg állapodtunk,hogy kislányunk velem marad mi maradunk az ingatlanban.Ő viszi 2 éves hitelmentes autónkat akkor (2765000 ft volt az értékbecslő mehatározása)ő fizeti annak kötelezetségeit.
És válás, vagyonmegosztásnál 50-50%ban kifizetjük egymást.2013 októberben visszaköltözött a közös ingatlanba 2 hétre utánna vissza az élettárshoz.
Majd jöttek a viták.
Nem fizette az autó kötelezetségeit,jött a felszólítás ki kellett fizetnem mert az én nevemen volt az autó casco.kötelező,sulyadó. Próbáltam a cascot megszüntetni hogy legalább annak költsége ne engem terheljen,de nem tudtam mert csak évfordulókor lehet,így fizetni kényszerültem azt is.2014 -ben a biztosító egyoldalúlag felmondta a biztosítást évfordulókor.
Közben vita volt a Gyemektartás is amiben már annak előtte meg állapodtunk 20e ft-ban.Nem fizette azt sem.(11 hónapig)arra hivatkozott hogy mi lakjuk az ingatlant.A probléma az élettárs aki jogot tanult és ő képviseli a válásnál .2014-ben férjem több alkalommal össze törte az autót ebből 2- alkalmat jelentett casco felé ( nekem nem jelezte) mivel nem volt pénze az önerőt ki fizetni így nem tudta meg csináltatni.Tudomást a balesetekről csak mindig később másoktól szereztem. Ő később csak röhögve mutatta válrángatva.Én akkor nen foglalkoztam vele mert úgy gondoltam mi már meg állapodtunk ,ez már az ő baja.
Majd 2015-ben imailt kaptam hogy meg akarja csináltatni a kocsit,de kell a meghatalmazásom.Én válaszom az volt oké hozzál és aláírom,de nem jött. A biztosító elutasította a kárigényét mert elévültnek tekinti. Most a vagyonmegosztási perben közös kárviselésről beszélnek és állítólag én okoztam a nagyobb kárt mert nem jártam el a biztosítónál.Nekem kell fizetni miközben 5 éve nem ültem az autóban.
Azóta pereskedünk,Bírói hiba miatt kimondták a válást miközben nem volt gyerekelhelyezés,gyermektartás megállapítás,vagyonmegosztás.
Rengeteg felebezés ,időhúzás.
Érték feletti ingatlan megállapítás akkor amikor lent volt az ingatlanok értéke.Ezért azt már nem tudtam válalni annak kifizetését ,így el kellet adnunk .2014- től árultuk 2017 -ben adtuk el. Annak köteklezetségeit én fizettem,csatornabekötését én fizettem 4 évig.festetés.egyéb javíttatások,annak érdekében ,hogy eladhatóbbá váljon.Most túlhasználati díjat követelnek visszamenőleg 2013 ig.Az ingatlant el adtuk annak értékén 50%osztoztuk,de semmi nem lett elszámolva.
Kérdésem a következő,:
Köszönöm a válasz előre is.
Anikó.
1. A lakáshasználatról viszont dönteni fog a bontóperben.
Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.
A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az
életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás
hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség
megszűnése esetén a házastársi közös lakás további
használatáról - bármelyik házastárs kérelmére - a bíróság dönt.
A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.
Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.
Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás
használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt - az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve - a lakás elhagyására kötelezi.
2. A vagyonjogi pert külön keresetben elő kellene terjeszteni, az jelentené a végleges megoldást. A megélhetésre juttatott összegekkel vélhetően nem kell elszámolni, de igazából a felek megállapodása a döntő.
Kedves József,
Kicsit több konkrétumot adok és vannak még kérdéseim.
X személynek a házasság előtti ingatlanának akkori értéke 900eFt volt egy kisvárosban.
A házasság után egy másik városba költöztek, ahol az első közös ingatlanukat csak és kizárólag X eladott ingatlanából vették 600eFt-ért.A maradék 300eFt-ért szintén X fizette a lakás felújítását.Azóta már háromszor is nagyobb/drágább ingatlanba költöztek.Azóta az ingatlanárak úgy változtak, hogy a régi városban erősen zuhantak, az új városban pedig erősen drágultak.
A jelenlegi értéke a régi saját ingatlannak a régi városban kb 4millió, az új városban pedig 8 millió a legelső közösnek.Akkor ha jól értem nem is 4 milliót kell levonni a jelenlegi ingatlan értékéből (13millió) hanem a 8 milliót, ugye?Ha igen, melyik jogszabály vonatkozik erre?Semmi más tényező nem zavar be.
Köszönöm
Nem nagyon értetted, mire céloztam a nem emelgetünk ki vagyonelemeket, de ha számolgatni akarsz, ám legyen. Ez esetben szerintem helyesebb úgy számolni, hogy megnézed, vásárláskor mekkora részarányt képviselt a különvagyon (tehát akkori értékeket számolva, nem most visszaszámolni akkorra, érted, a két lakás egyáltalán nem biztos, hogy ugyanannyit drágult az évek alatt), és a mostani értékből kiszámolod ugyanezzel az aránnyal a különvagyont, és utána osztozkodsz. Ha tényleg a világon semmi más tényező nem zavar bele (pl. hitelfelvétel és különvagyonból fizetés, valamelyik szülőtől nagyobb ajándék beépítése, etc), akkor akár a helyeshez közeli számot is kaphatsz.
Köszönöm a választ,
Akkor tegyük fel a mostani megosztandó ingatlan értéke 13 millió.X házasság előtt eladott ingatlanának jelenlegi értéke 5 millió.Akkor 13-ból levonva az 5-öt, 8 milliót kell 50-50%-ban elosztani, vagyis X fizet Y-nak 4 millóit ugye?
Köszönöm.
Fürge,
Vagyonmegosztásnál nem emelgetnek ki vagyonelemeket, mindent egyszerre kell nézni és megosztani, de ha az a kérdésed, akkor a különvagyon árán vett más vagyontárgy is különvagyon marad, az nem változik meg attól, hogy "régen volt". Szóval nem egyszerűen "levonható", de számolni kell vele, igen.
Kedves Fórumozók.
Hozzáértő szakember véleményét szeretném kérni.
Ismerősöm 1990-ben házasodott.Előtte volt egy saját nevén lévő ingatlana, amit eladott és abból vették esküvő után az első közös névre írt házukat.2005-ben elváltak, de akkor nem volt vagyonmegosztás.Most 2018-ban lenne a vagyonmegosztás, és az ügyvédje előbb azt mondta, hogy a házasság előtti ingatlanának értéke az levonható a vételárból, mert a tulajdonjog soha nem vész el.Az adásvételi megírása előtt meg azt mondta, hogy nem lehet beszámítani a régi ingatlan értékét, mert az már régen volt.Akkor most, hogy van ez?
Köszönöm
Régi Ptk.-t írtunk, de Csjt.-t gondoltunk. A Csjt. erről expressis verbis nem rendelkezett. Viszont a gyakorlat - szerintem - az előírt alakiságnak megfelelő egymás közötti vagy harmadik személlyel kötött szerződést házassági vagyonjogi szerződésnek fogadta el, akkor is, ha a vagyonjogi szerződés jellegre explicit hivatkozás a szerződésben nem volt. Szerintem.
Rémlik, hogy volt erre kihirdetett irányelv vagy legalább döntvény, de most nincs érkezésem előkeresni.
Látni kellene azt a szerződést, mert a régi Ptk. szerint is csak akkor van házassági vagyonjogi következménye ennek, ha kifejezetten így rendelkezik a szerződés.