Kedves H.Edina!
A testvéremnél speciális eset volt, mert amikor az alapingatlant vették / amit aztán tovább fejlesztettek/ a testvérem külföldön volt és így a feleség nevére került és végig azon futott. A válás folyamán aztán néhány hamis tanúval elfogadtatták a bíróval, hogy a feleség szülei adták a vételre a pénzt. Ugyanis most nagyon furcsa törvények vannak, mert ha be tudod bizonyítani, hogy ha saját pénzed is került a közösbe a házasság folyamán, váláskor azt neked ítélik meg. így került a testvérem tulajdonába csak 36% és nem 50%
Azt a fórumozó ügyvédek jobban tudják, de azért ennyit még mi is tudunk, hogy a feleség nem kényszeríthető az ingatlan eladására, amíg a vagyonmegosztás zajlik.
Amire fel tudom hívni a figyelmet, ha a vagyonmegosztás külön perben zajlik, akkor a párod nagyon figyeljen oda minden részletre, mert ha alatta marad az 50% nak, minden költséget neki kell megfizetni. A testvérem épp most kapta meg a bíróságtól a 2 milliós csekket!
Válás, vagyonmegosztás
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ma belenéztem a földhivatali tulajdoni lapba. Pontosan nem emlékszem az elejére, talán "bejegyzési határozat" a Főváros Környéki Bíróságnál 2016.01.16 án indított per a tulajdonjog megállapítására. Jó nem kérték a bejegyzést. Viszont ha az indulást rátették, a befejezést miért nem? A 6000 Ft-os okmánybélyeggel ellátott reklamációs beadvány nem rámutató magatartás a bejegyzés iránti akaratra?
Amit akartam tudni az elején: földhivatali bejegyzés nélkül van egy bírósági végzés, ami konkrét számokkal kimutatja, hogy a feleség vagyonából mennyi jár a testvéremnek. jól gondolom? Mivel a feleség nem akar fizetni, ezt végrehajtóval ráterheltethetjük az ingatlanra? Akkor a bíróságra nincs szükség
Kedves B.Trixi!
Ha esetleg érdemi segítséget/választ kapsz valahonnan a tulajdonrész kifizetésének az érvényesítésével kapcsolatban, azt szívesen olvasnám én is, hiszen párom hasonló cipőben jár. Sajnos ott is a volt feleség maradt a házban és húzza az időt, ahogy csak lehet.
A bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseten. A felperes nem kérte, hogy hívja fel a földhivatalt a bejegyzésre, a bíróság nem rendelhette el.
Kedves Fórumozók!
Egy vagyonmegosztási per meddig húzódhat el, ha fekete-fehér a felállás?
A volt feleség meddig húzhatja az időt a közös ingatlan értékesítésével kapcsolatban?
Párom minden feltételt elfogadott, volt felesége viszont ragaszkodik hozzá, hogy először történjen meg a vagyonmegosztás és csak utána értékesítsék-hiába áll most a küszöbön a konkrét vevő.
Ha letelik a banki jelzálog kölcsön futamideje és ki lesz törlesztve és ő az 1/2 részét ráíratja a gyerekekre, páromnak mennyi esélye lesz értékesíteni az ingatlant, esetleg az ő tulajdonrészét belőle? Vagy hogyan juthat a pénzéhez közel 20 év házasság után?
Jelen állás szerint arra megy ki a játék, hogy kisemmizzék.
Ez szép. Nem kell külön kérni, hogy a földhivatal megnyomjon egy gombot a billentyűzeten, vagy felemeljen egy tollat az ügyintéző? Ha megítéli a bíróság, miért kellene külön kérnie a bejegyzést is?
Ha nincs benne a rendelkező részben a bejegyzésre felhívás, akkor ezen ítélet alapján - önkéntes hozzájárulás nélkül - nem jegyzik be a tulajdonjogot. Lehet megint perelni.
Trixi,
az ítélet rendelkező részének ismerete nélkül erre nehéz válaszolni.
Én nem értek hozzá, de ha az van benne, hogy 36% tulajdonrészt kell kapjon, akkor lehet elég megkeresned egy ügyvédet, íratni vele egy bejegyzési kérelmet, és mellékelni az ítéletet. És akkor nem kell bíróság.
Esetleg valaki, a testvérem ügyére tud megoldást?
De hogy kérdésedre is válaszoljak : Ptk. 4:76§, 4:83§, 4:84§. Talán nem meglepetés.
Jól érzem, hogy neked a "korábbi" szó értelmezésével van gondod?
drbjozsef!
Ha jogerős bírói ítélet születik a feleségem javára használati jogra vonatkozóan, akkor ezt kénytelen leszek elfogadni, és tűrni a jövőre nézve.
A kérdés az, hogy ezt megelőzően létezik-e korábbi használati joga, mert ennek a vagyoni értékét kell megváltani, ha bírói döntés alapján el kell költöznie.
Az ezt megalapozó jogszabályhelyet keresem.
Magyarul mi a jogszabályi alapja a véleményednek?
Tisztelt Fórumozók!
A fiútestvérem egy váláson és vagyonmegosztási peren van túl. Annak idején a felesége nevére vettek telket és építkeztek rá. A testvérem sosem lett a tulajdoni lapon bejegyezve. A bíróság előtt mindketten elismerték, hogy az ingatlan értéke 95millió Ft. A bíróság végül kimondta, a testvéremnek 36% ban van tulajdonjoga. Várta hogy a földhivatal értesítse a bejegyzésről. Miután ez nem történt meg, beadványt adott a bíróságra, hogy végre utasítsák a földhivatalt. Ma kapott választ és közölték vele, miután a vagyonmegosztási kereset beadásakor nem lett kérve a bejegyzési igény, a bírósági határozat ezt nem tartalmazza. Akkor neki most mi a státusza? Csak követelése van a volt feleségtől a 36 százaléknak megfelelő összegre, vagy egy új eljárásban kell benyújtani a bejegyzési igényt?
Csabend,
Ha szerinted nem jár neki megváltás, akkor - mivel ennek nincs értéke a szemedben - nyilván semmilyen problémát nem jelent neked, ha tovább lakhat az ingatlanodban. Hiszen eddig is ott lakott. Ha ezt nem érzed jogosnak, akkor ugye, érzed az ellentmondást?
értelmezhető-e valamilyen jogszabály alapján a feleségemnek "korábbi használati joga"
Persze, azért mert: a FELESÉGED! aki ott LAKOTT/LAKIK.
(az teljesen mindegy, hogy mennyit van éppen házon kívül)
Ez a jog alapból vele jár a házassággal, ha nem zártad ki szerződéssel.
alfateam!
Köszönöm az olvasnivalót.
ObudaFan!
Azt értem, hogy a jövőbe mutatóan bírósági döntéssel születhet használati jog, például a kiskorú gyermekre, vagy a feleség lakásnélküliségére tekintettel. Esetleg nem alapít ilyen jogot a bíró a 4:83.§ (1) alapján, és mint tulajdonos én lakom tovább a lakásomban. Ezt rendezni kell, OK!
A kérdés, hogy a bíróság általi lakáshasználat rendezéséig - amelyben esetleg a 4:83.§ (1) alapján, mint tulajdonos én lakom tovább a lakásomban - értelmezhető-e valamilyen jogszabály alapján a feleségemnek "korábbi használati joga", amelynek vagyoni értékét meg kell váltanom?
Ezt a jogszabályt keresem, ha ezt meg tudnád küldeni, azt megköszönném!
Tudok mondani olyan kitalált élethelyzetet, amelyben ilyen van, és nem az én esetem. Például: Bontóper alapján A lakásában B-nek bírói ítélet használati jogot ad. A lakástulajdon jogát eladja C-nek. C beleszeret B-be, feleségül veszi, majd beadja a bontópert. C és B bontópere során tudom értelmezni a B "korábbi használati joga" szófordulatot, mert korábban ítélet alapján született ilyen joga.
Meglepne, ha a Ptk. 4:84. §-nál bővebben indokolna. Ahhoz képest ObudaFan már sokkal alaposabban megindokolta, mégse hiszel neki.
Kovács_Béla_Sándor!
Gondolom a bíró az ítéletét indokolja, és abban kifejti, hogy mely jogszabályok alapján ítélkezett. Hát én pont ezeket a jogszabályokat keresem előre, hogy a lehető legjobb ítélet születhessen számomra.
nonolet!
Értem amit írsz, de például a PTK 4. könyvben (családjog) ilyen nincs leírva. Lehet, máshol ezt törvény kimondja, de én ilyenről nem tudok. Ha ezt megküldenéd, segítség volna számomra.
Készítettünk szerződést házasságkötés előtt, amely a vagyoni kérdéseket kellően rendezi, de nem tartalmaz használati jogi elemet sajnos. Egy ügyvéd készítette. Én abban a hiszemben voltam a bontóper 1. tárgyalásáig, hogy védve vagyok minden hátrányos dologtól.
Azt ne írd, hogy menjek panaszra a készítőhöz, mert csak egy számlám van szerződéskészítésről. Ez az út nem járható, hagyjuk.
drbjozsef!
Egy hétből átlag 4 napot az én ingatlanomban tölt, a többi átlag 3 napot ismeretlen helyen tölti (az éjszakát is).
Ha mind a 7 napot az én ingatlanomban töltené, akkor mi alapján mondod, elég nyilvánvaló, hogy van használati joga?
Te jogi végzettségű vagy, valószínűleg ismersz olyan jogszabályhelyet, amely alapján "elég nyilvánvaló", hogy a férj lakásába költöző feleségnek azonnal vagy X idő múlva használati joga keletkezik.
Ha ezt a jogszabályhelyet meg tudnád adni, akkor elolvasás és értelmezés után megértem, hogy ez a helyzet.
„Ha Te ismersz olyan szerződést, jogcímet vagy jogszabályt, amely számára (lakás)használati jogot alapít, biztosít, kérlek osszad meg annak pontos helyét velem!”
4:76. § [A házastársi közös lakás]
(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.
Egyébként, ha nem lenne, miről kellene döntenie a bíróságnak?
4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]
(1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.
Arról nem is beszélve, hogy akár olyan felállás is lehet, hogy a bontás után is bent marad az, akinek nincs tulajdonjoga az ingatlanban.
(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve - a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján - súlyosan méltánytalan lenne.
(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.
Hagyjátok már! Majd a bírónak elhiszi. Vagy annak se, de akkor aztán végképp mindegy.
Csabend
A házasság maga a jog alapja és a tény fennállása.
Akkor adtál jogot, amikor házasságot kötöttél és oda költözött.
-
Szerződéssel persze kizárhattad volna a jog alapban való érvényesülését.